Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

1961. SZEPTEMBER 26. KEDD “"^JtírlaD A kétnapos ünnep első nap­ján, szombat este az Operaház művészei adtak forró sikerű műsort a farmosi művelődé­si házban. Osváth Júlia Kos- suth-díjas kiváló művész, Jo- viczky József Liszt-díjas mű­vész, Erdész Zsuzsa és Kere­kes Gábor szólisták ihleteit tolmácsolásban megszólalta­tott operaáriákkal, műdalók- kal és népdalfeldolgozásokkal tették felejthetetlenné a szü­reti napok első programpont­ját. A közönség a művészi élmény nyújtotta jó hangu­latban távozott a művelődési házból, s ez a jó hangulat — ha más formában is — folyta­tódott vasárnap. Reggel hétkor a megyei első díjat nyert vecsési fúvószenekar, a farmosi községi zenekar és a far­mosi művelődési ház te­hetséges gyermekzenekara járta végig az utcákat. Ez volt az első programpont: zenés ébresztő. Ezután kéz-. dődött meg a motoros felvo- [ nulás. A járás MHS-szerveze- j teinek motorosai nagy si- ; kert arattak a közel hatezer főnyi közönség — farmosiak | és környékbeliek — előtt. Dél- J ben a vecsésiek fúvószene- j kara adott térzenét, majd j felvonultak a sportpályára a I járási KISZ- és úttörőszer­vezetek fiataljai és a népi együttesek, művészeti csopor­tok szereplői. A KISZ és a Hazafias Nép­front járási bizottsága által rendezett szüreti napoknak legszebb, leglátváhyosabb órái j következtek. Szabó Bélának, a Magyar Ifjúság felelős szerkesztőjének ünnepi beszé­de után megkezdődött a i ags ■ Vő Már a motoros felvonulást is érdeklődéssel figyelte a közönség, de a nagykátai MHS-szervezet motoros akro­batáinak sikerét a tarka, változatos program egyetlen pontja sem tudta elfelejtetni (MTI foto. Bognár Lajos felvételei) színpompás, változatos, érdekes műsor, amelyben felléptek a járás népi együttesei és öntevékeny művészeti csoportjai. Egyetlen programváltozás történt csak vasárnap: a vé­gig jó, napfényes idő este­felé szelesre fordult, s így az egybegyűltek és a járási ki­küldöttek, a községi vezetőik legnagyobb sajnálkozására nem tarthatták meg azt a tűzijátékot, amelyre már he­tekkel ezelőtt készültek. De ezt az elmaradt programpon­tot is bőven pótolta az ugyan­csak programban szereplő szü­reti bál. amely fél nyolckor kezdődött a községi művelő­dési házban és remek hangu­latban folyt le, egészen haj­nali két óráig, amikor — a fiatalság legnagyobb bánatá­ra — véget ért a mulatság. Farmoson és a Tápió men­tén sokáig készülődtek erre a kétnapos ünnepre. S a ké­szülődésnek köszönhető, hogy sokáig emlékezetes marad a Tápió menti szüreti napotk. Lökhajtású szárnyashajó Leningrádban megépítet­ték az első kísérleti lökhaj­tású szárnyashajót. Hossza hat méter, hajtóművének tel­jesítőképessége 90 lóerő. A sugárhajtás elvének víz­alatti szárnyakkal való páro­sítása lehetővé teszi, hogy a hajót keskeny és sekély vizű folyókon alkalmazzák. Amatőr filmesek részére a Fővárosi Népművelési Ta­nácsadó filmesztétikai tan­folyamot indít október 3-án a SZOT Fehérvári úti kul­turális otthonában. Jelent­kezni már lehet a Budai Fo- toklub film-szakkörében, a SZOT Fehérvári úti kultu­rális otthonában. Fehérvári út 47. (MTI) — KÉT MODERN vetítő­gépet kapott a napokban a ceglédi Szabadság Mozi gép­háza. A mozit már régebben korszerűsítették és berende­zése a legújabb szállítmány­nyal minden tekintetben el­érte a fővárosi színvonalat. Most kijelölték első hetes mozinak. A motorosok után vonultak fel a színpompás népvise­letbe öltözött szüretelők, köztük a helyi lovasbandérium tagjai. A negyvennyolcas huszároknak öltözött lovasok méltán arattak sikert Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság és a Belügymi­nisztérium Országos Tűzren- dészeti Parancsnoksága va­sárnap a hűvösvölgyi nagy­réten rendezte meg a máso­dik országos erdészeti tűzol­tóversenyt, amelyben az er­dőgazdaságok és az erdésze­ti ipari vállalatok 26 legjobb tűzoltócsapata vett részt. A v^.rseny.^k degjpbbjait kitün­tették vés ’.megjiteímrÁiák. A motorfecskendők szerelésében a csapatok közül a Ládaipari Vállalat nagykőrösi csapata volt az első, ezze! elnyerte az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vándorzászlaját.. A mesterséges erdőtüzek el­oltásánál a Zemplén-hegységi Állami Erdőgazdaság önkén­tes tűzoltócsapata bizonyult a legjobbnak: a meggyújtott máglya négy-öt méter ma­gasra csapó lángjait csupán földdel pár perc alatt eloltották. Az egyéni aka­dályverseny-számokban Per­vanov József, a Békési Ko- saripari Vállalat tűzoltója került az élre. A kitüntetéseket, elismerő okleveleket Sitkéi János, az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság főosztályvezetője osz­totta ki. Készül az erdészed és faipari lexikon Hetven kiváló szakember részvételével készül az első magyarnyelvű erdészeti és faipari lexikon. A lexikonnak tízezer címszava lesz, s ezek az erdőgazdaságra vonatkozó anyag mellett vadgazdálko­dási, bútoripari, épületasz­talosipari • és faipari tudni­valókat is tartalmaznak. A lexikon előkészítése 1960 nya­rán kezdődött meg, s jelenleg az egyes tértiakörök szerzői a cikkek megírásán dolgoz­nak. Az erdészeti és faipari lexikont a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelenteti meg. rrwnop 1961. szeptember 26, kedd, Jusztina napja. A nap kél 5.36, nyugszik 17.34 órakor.­A hold kél 19.02, nyugszik 7.41 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: kisebb felhőátvonulá­sok, valószínűleg eső nélkül, helyenként reggeli köd, mér­sékelt délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklő­dik, a talajmenti fagyok megszűnnek. — SZAZFAJTA műanyag­cikk készül a Solymári Mű­anyag- és Játékárugyárban. Többféle fénypótló újdonság mellett nagy sikert aratott a műanyag parkettaléc is. — KÖZEL HÁROMMIL­LIÓ forintot költöttek útépí­tésre Szentendrén. Befeje­zéshez közeledik az Engels utca kövezése, amely maga 135 ezer forintos költséggel épül. — SZOCIALISTA ESKÜ­VŐT tartanak Halásztelken. A nőtanács pártfogásával lebonyolítandó esküvőre ma délután kerül sor a halász­telki tanácsházán. — NAGY MIKLÓS or­szággyűlési képviselő fo­gadóórát tart ma délután Püspökszilágy községben. A fogadóórát követően a kép­viselő színes diavetítéssel egybekötött élménybeszá­molót tart a Hazafias Nép­front felkérésére. — A TIT monori járási szervezete tizennyolc köz­ségből tizenkettőt kapcsol be a TIT-hálózat előadás- sorozatába. Háromszázöt­venegy előadást tartanak összesen, elsősorjjap .egész?, ségugyí. irodalmi, jogi és műszaki témáról, — ' HÁROM ALBERT1R­SAI termelőszövetkezetet tüntetett ki elismerő okle­véllel a földművelésügyi mi­niszter. Az oklevelet a beta­karításban végzett kiváló munka elismeréseként kap­ták az albertirsaiak. — PEDAGÓGUSOK, üze­mek, termelőszövetkezetek vezetői találkoztak a nagy­kőrösi tanácsházán, hogy megtárgyalják a politechni­kai oktatással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. Az itt megválasztott politechnikai bizottság felkutatja azokat a lehetőségeket és nyers­anyagforrásokat, amelyek az oktatás alapfeltételeit biztosítják. — ÖTVENEZER FORIN­TOS költséggel bővítik a szentendrei HÉV-állomás tejpavilonját. R aktáröltözöt és mosdót építenek az üzlet számára, amelynek forgal­ma a turistaszezon ideje alatt meghaladta a 110 ezer forintot. — TÁNC VERSENYT ren­dez a ceglédi művelődési ház vezetősége a fiatalok számára. A versenyzőknek egy lassú és egy rumba, va­lamint egy gyors számot kell táncolni ok. — TANÁCSTAGI FOGA­DÓÓRÁK szeptember 27-én: Bányai Pál a dunaharaszti kuli ál-otthon ban, Jónás Jó­zsef Cegléden, a Bajcsy-Zsi- linszky úti iskolában, Kudar Ignác Makádon (tanácsháza), Pappert Ádám Ürömön (ta­nácsháza). — ezerhetvenkilenc kötettel rendelkezik a jász- karajenői könyvtár. Ebből augusztusban 1037 kötetét kölcsönzött az olvasni sze­rető községi embereknek. — HETVENEZER FORIN­TOS költséggel átalakítják a szentendrei Görög utcai kisvendéglőt. A kisvendég­lőben görög ételeket kaphat majd a betérő vendég. — BÁLLÁ BALÄZS me­gyei tanácstag szeptember 28-án Tápiószecsőn tart fo­gadóórát. — MAGFOGASRA ter­meltek vörösherét 116 hol­don az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Csáp­osét szovjet kombájnra sze­relt fejtő berendezéssel vé­gezték. — KÉTEZER gyermekre- kamié összeállítását végezte el egy év alatt Nyári Imre és Dajka György asztalos á Nagykőrösi Dohányzócikk- és Faárugyárban. A rádió és a televízió inai műsora A legöregebb és a legfiatalabb nagykőrösi munkásőr Dr. Mogdn Béla városi főorvos A nagykőrösi öreg tanács­háza egyik emeleti szobájá­ban, amelynek ablakából a gimnázium hajlékára nyílik kilátás, amint hallgatom dr. Mogán Béla főorvos csöndes, derűs szavát, állandóan Kosz­tolányi Dezső soraira gondo­lok: A doktor bácsi. Áldott arany­ember. Világító, nyugodt szemei ké­kek. Komoly szigorral lép be a szo­bába Szemébe nézek és cseppet se félek... Beszélgetünk. Számomra ez alkalommal arról nevezetes, hogy Nagykörösön ő a leg­öregebb munlcásőr. 1885-ben született, az idén töltötte be a 76. évét. Ezt azonban csak az okmányai tanúsítják. Az arca, alakja, a mozdulatai mintha erélyesen cáfolnák a személyi okmányok adatait. Friss, fiatal a hangja is. 1957-ben, Kőrösön a leg­elsők között lépett a mun­kásőrségbe és öltötte fel a mvnkásőrök ismert uniformi­sát. — 1945 óta vagyok tagja a pártnak — mondja —, úgy éreztem, hogy mint kom­munistának ott a helyem, hogy ott is védelmeznem kell szocialista rendünket, elért eredményeinket. Azóta Nagykőrös egyik leg­lelkiismeretesebb munkásőre. Részt vesz a gyakorlatokon, a kivonulóso’aon, együtt me­netel a fiatalokkal, ott van a foglalkozásokon. Mint or­vost, a „törzs”-höz osztották be, de azért még a fegyver- pucölási gyakorlatokból sem vonja ki magát, az ünnepé­lyes kivonulásokról sem ma­rad el. A fiatal munkásörök róla vesznek példát. De ha le.lemaradnak olykor, tré­fálkozva azt is mondogat­ják. hogy neki könnyebb, Bé­la bácsinak, hiszen egész életében szenvedélyesen va­dászott és még most is min­den szabad idejét cserkészés- sel tölti. Nyúlra, fogolyra, fácánra vadászik a széles kö­rösi határban. — Ez a passzióm — magya­rázza szelíden —. az frissít fel leginkább, utána köny- nyebben megy a szakmai munka. Eredményei bizonyítják, hogy jól megy. Amióta Kő­rösön van, nagyon sokat fej­lődött a város egészségügye. Büszke rá joggal, hogy a ren­delőintézetben háromról ti­zenháromra sikerült már felemelnie a szakorvosok szá­mát. Javaslatára a városi ta­nács végrehajtó bizottsága egész sor fontos szabályt al­kotott és felszámolta sok he­lyen a közegészségügyre any- nyira veszedelmes visszássá­gokat. Szól a telefon. Dr. Magán Béla felveszi a kagylót. — Igen ... Igenis ... — hal­lom, amint bemondja. — Szó­val holnap tizenegy órakor ... Igenis .. . Ott leszek. Kattan a készülék, yége a beszélgetésnek. — A munkásőr-parancsnok hívott — mentegetőzik. — Azt közölte, hogy holnap dél­előtt 11 órakor kezdődik Ceg­léden a lögyakorlat. Dr. Mogán Béla főorvos, Nagykörös 76 éves aranydip­lomás főorvosa, a legöregebb körösi munkásőr ott lesz a gyakorlaton. Erdei Károly konzervgyári csoportvezető Nagykörös legfiatalabb munlcásöre pedig Erdei Ká­roly, a Nagykőrösi Konzerv­t Nagykőrösi győzelem Önkéntes erdészeti tűzoltók akadály- és tűzoltóversenye a hűvösvölgyi nagyréten 8.10: Részletek Huszka Jenő: Sza­badság, szerelem és Farkas Fe­renc: Csínom Palkó című dal já­tékából. 9.00: Moha bácsi, a tőr- ; pe. 9.20: A gyermekrádió ének- | szakköre. 9.40: A fuvola és az : oboa különböző formái. 10.10: Ze­nekari muzsika. 11.00: Élő világ- irodalom. 11.20: Tánczene. 12.15: Egy párizsi zenés bisztróban. 12.55: Egy falu — egy nóta. i3.40: Nem boszorkányság, technika. 14.00: Orosz forradalmi dalok. 14.15: Ter- sánszki Józsi Jenő két elbeszé­lése. 14.35: Fiatalok zenei újságja, 15.10: Elhangzott műsorainkból. 16.40: Van új a Nap alatt. Tudo­mányos híradó. 17.15: Szórakoz­tató népi muzsika. 17.40: Illik, nem illik? 38.00: Fiivósindulók. 18.10: Az ötödik Európában. 18.30: Népszerű áriák — híres énekesek. 19.25: A boldogságról. Könnyű­zene. 20.25: A rádiószínház bemu­tatója. Egyszer van vasárnap. 21.30: Tánczene. 22.15: Mai szem­mel . . Kommentár. 22.25: Egy- felvonásos opera. 23.10: Verbunko­sok, népdalok. PETÖFI-RADIO 5.00—8.00: Reggeli zene. 14.15: Tánczene. 14.45: Irodalmi publi­cisztikánk gyöngyszemei. i5.00: Operarészletek. 16.05: Szöllősi bá­csi. 16.30: Benjáminé Gigli, Ma­rio Lanza és Rosa Ponselle éne­kel. 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. i7.24: Hacsatur<án: Be­hegedő verseny 18.05: Három ta­vasz. Részletek Laitai Lajos ope­rettjéből. 18.29: a komédiás 19.05: Tanczene. 19.25: Hogyan készül a bélyeg 19.40: Amíg Bartók: a csodálatos mandarin című panto- minije eljutott a színpadig. 20.20: Közvetítés a zalaegerszegi Béke Étteremből. 20.40: Falurádió. 21.10: Részletek Cfazman: Kirakat mö­gött és Lfepin: Tavaszi hangok című filmzenéjéből. 21.30: Gver- meknevelés. 21.45: a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraversenyről jelentjük. 22.15: Könnyűzene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.00: Iskolások műsora. Varázs­szem. 18.45: TV-híradó. 19.00: Te- lesport. 19.35: Budapesti Zenei Helek, 19(51. Közvetítés a Zenemű­vészeti Főiskola nagyterméből. A Magyar Rádiő és Televízió szimfonikus zenekarát Sid John Barbirolli vezényli. Körülbelül 20.35: A vén Csirkefogó. Francia film- (Csak 18 éven felülieknek!) Körülbelül 22.05: Hírek. KOSSUTH-RADIÖ 5.00: Falurádió. 6.20: Pillanat­felvétel. 8.00: Műsorismertetés. őr és mi késztette arra, hogy belépjen a munkásőrségbe. — Tavaly márciusban lép­tem be a munkásőrségbe — j meséli. — Farkas Béla volt a ; műszakvezetőm. Több mint • egy évig dolgoztam a keze; alatt. Nagyon összebarátkoz­tunk. Régi munkásör, a legré­gebbiek közül való. Sokat és ; lelkesen beszélt a munkásőrök j hivatásáról, életéről s arról is, j hogy fiatalokra is szükség van [ köztük. Gyorsan kedvet kap- \ tam rá és jelentkeztem. Nem bántam meg. Sokat tanultam ] és tanulok tőlük is és bizony szeretek tanulni. Jó dolog ta- : nulni. — Mi lesz a katonasággal? \ — kérdem. — Az idén kerültem sor; alá. Úgy tudom, hogy az idén i már meg is kell kezdenem a ; kétéves katonai szolgálatot. : Erdős Károly további tér- '• veiről beszél. A technikum el- ] végzése után, ha lehet, tovább ] tanul, úgy hallja, hogy szó van j egy konzervipari egyetem fel- I állításáról. Szeretné azt is el- \ végezni, hogy megszerezze a; mérnöki diplomát. A gyár egyik vezetője, aki végighallgatta beszélgetésün- i két, szeretettel néz a műszak- j ba induló művezető után. — Szerény gyerek — mond- j ja. — Elhallgatta, hogy tavaly j elnyerte „a szakma ifjú mes- j tere’’ címet, a vele járó arany- j éremmel és jutalmul alapóra- : bér-emelést kapott, valamint \ ajándékképpen egyhetes cseh- j szlovákiai utazást. } t * j Magyar László gyár dolgozója. Komoly arcú fiatalember. Alig húsz eszten­dős. Ö sem bennszülött körösi, Cegléd a pátriája, de itt ra­gadt. — Itt végeztem el a kon­zervipari iskolát, itt, ebben a gyárban lettem szakmunkás, itt iratkoztam be a konzerv­ipari technikum esti tagozatá­ra — magyarázza a dolgot. Pici. szünetet tart és még halkabban teszi hozzá: — Aztán meg körösi lányt vettem feleségűi. — Ejha! — szalad ki a szá­mon. — Nem volt kicsit ko­rán? — Már van egy kislányom is. Két hete született. Három kiló tíz deka volt — büszkél­kedik apásan. — Csillának ke­reszteltük. Az anyja akarta ezt a nevet. Erdei Csilla. így hívják. Csakugyan szép név. Erdei Károlyt a hajlama és kissé talán a jósorsa is ide­hozta, ebbe a szép múltú és még szebb jövőjű gyárba. Rögtön otthon érezte magát. Gyorsan megismerkedett a konzerv gyártás titkaival és fo­gásaival, kitanulta a szakmát. Ma már csoportvezető, hatod­magával ellenőrzi és irányítja a gyárban dolgozó 180 ipari tanuló munkáját. — Szép, komoly feladat — véli. — Az ipari tanulók leg­nagyobb része érettségivel lé­pett be hozzánk. Sokat tud­nak. Műveltek. Eleinte kissé idegenkedtem,tőlük. Most már simán megy. Értjük egymást. Szaktársak vagyunk. No, de beszéljünk most már arról is, hogyan lett munkás­o o Ünnep a Tápio mentén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents