Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

1961. SZEPTEMBER 24, VASÁRNAP mttsr MtGVBl yfirfap Sátorból és kukoricából — hő és fény. Már megint a ve­gyészek sütöttek ki valami lé­legzetelállítóan izgalmas mód­szert titokzatos, mindig újat kutató laboratóriumukban? Ö, nem. Mindez csak az új honfoglalás első fejezetéből való. Mert amerre korunk építő seregei járnak, nyomuk­ban újra kell rajzolni a tér­képet. Ez történik napjainkban a lomha nagy folyó mentén, a története folyamán mostanáig csak szunnyadó Százhalom­batta határában. Ma mfg csak éled a község, itt-ott viliódzik világosság, de már nemcsak képzelet, hanem tapintható, amikor az egész országra sugárzik fénye. Fény és árnyék. Ez ma Százhalombatta, ez az épít­kezés. Felvillantjuk a fényt és ime, megvilágosodik előttünk egy-egy ember az építők de­rék seregéből. Nem csupafény még Százhalombatta, imitt- amott árnyékfoltok is feke­tédnek. Sátor az állomáson Négy hónap alatt minusz kilenc kilogramm. Ha így megy tovább, akkor Demendy Zoltán főépítésvezető testsú­lya elfogy, amire elkészül a hőerőmű. Bátor, elszánt ember. Első­ként érkezett a nagy folyó mellé, hogy megmutassa: az ember még nagyobb. Úgy kezdte, mint honfoglaló őse­ink. Sátrakat állíttatott a battal vasútállomás közelé­ben. Kérdezgették is a köz­ség lakói: — Kik a jövevények? Mu­tatványosok? Megjelent a rend derék őre is. Hivatalosan is feltette a kfr^ést,,,. Demendy., goltáp,,.ki­lépett a.'Sátorból és így vála­szolt: ........................ — Én vágyok Itt a házmes­ter — hunyorított ravaszká­HŐ ÉS FÉNY ÚJ HONFOGLALÓK A NAGY FOLYÓ MENTÉN hogy san —, azért jöttünk, erőművet építsünk ... Azóta eltelt néhány hónap, a sátrakat már visszaadták a Belkereskedelmi Kölcsönzőnek — mert ugye, ma már mégis­csak egyszerűbb a honfogla­lás, mint Árpád apónk idején — és szilárd a tető az építők éjszakai álma fölött. Munkás- szállások, irodák terpeszked­nek a százhalombattai síksá­gon és ami még fontosabb, a kukorioaföldeken kibontakoz­nak a nagyszabású erőmű építkezési körvonalai. Merész álmokból, mérnöki rajzokból, karcsú állványokból, változé­kony betonból és az emberi akaraterőből. Nyolc méter magas már az üzemépület. A tervrajz azon­ban tizenhat métert ír elő. Gyerünk, hajrá! Még maga­sabbra, még közelebb az égen bodorodó bárányfelhőkhöz. És a merész kéményépítők, ha elkezdik a munkát? ök csaknem meg is csiklandoz­hatják az alacsonyan úszó fel­hőket. Kétszáz méter magas­ba nyúlik majd a kémény­óriás. Mégis, miért fogy Demendy Zoltán főépítésvezető? — Nincs elegendő jól kép­zett ács és betonozó szakmun­kás — mondja az erőműépít­kezés irányítója. — A betono­zás pedig kényes, csak az csi­nálhatja hibátlanul, aki úgy érzi az anyagot, mint az ujját... Mindig jönnek hozzánk új je­lentkezők, tárt karokkal vár­juk az ügyes ácsokat, betono- zókat... — Demendy Zoltán figyelmeztetően felemeli az ujját — csak az ügyeskezűe- ket..: Gondot okoz az is, hogy ide, Százhalombattára tizenhat felől jöttek az embe­rek. Nincs az építkezésnél ki­alakult törzsgárda. Nincs elég ojhjan. munkásunkj akik sza­vak nej.küi'’is’ értiX ;’egymást. Azért, így is- haladunk, előre, 10—12 ezer köbméter betont már bedolgoztunk és idei ter­Babonákrél mai szemmel - Az ünnepek eredete Hogyan „születtek“ a csillagok? Készül a TIT természettudományi előadássorozatának programja rártudományi kérdéssel is. A biológiai témák közül a legjelentősebb az élet kelet­kezése. A kapott tájékoztatás sze­rint a TIT Pest megyei szer­vezetének mintegy 150 előadója áll rendelkezés­re a természettudományi ismeretterjesztéshez. Az előadásokat már korábban kidolgozták, így az október­ben induló idénynek minden előfeltétele biztosítva van. (tm) vünkben még újabb 3000 sze­repel. Sörivás kalamajkával Szerény kis üzlet. Cégtábla nincs, csak az talál ide, aki ismeri. A Fejér megyei Üzemi Vendéglátó Vállalat létesí­tette Százhalombattán az üz­letet, az építők részére. Kékruhás, poros, napbarní­tott arcú fiatalember lép be, — Sört — mormolja száraz torokkal. —. Nincs. — Nocsak! Miért? — Napközben tilos sört áru­sítanunk. Az építésvezetőség leállította. Megvonja a fiatalember a vállát. — Akkor valami szörpöt..; Kihörpinti. Gyanakodva Mintha a gyümölcslé nem | csillapítaná szomját Hm. Ha nem oltaná, talán még egy szörpöt kéme. De nem rendel. — Miért nincs napközben sör? — érdeklődünk a kis üzlet vezetőjétől. — Kalamajkát okozott — válaszolja. — Valamelyik nap sört ivott ebéd után néhány ember. A fejükbe szállt. Fü­tyültek a munkára. Azóta nincs sör, hacsak.;. — Hacsak? — Valaki nem igazolja, hogy csak vendég Százhalom­battán ... és nem az építke­zésen dolgozik ..: Füstös petróleumlámpa a falon. — Itt felejtették a múltból, vagy használják is? — Tegnap este is égett. Ki­aludt a villany az üzletben ... — mondja az üzlet vezetője. Fény és árnyék. Százhalom­battán találkozót adtak egy­másnak az ellentétek. Ma még időnként a petróleum- lámpa sápadt fénye pislákol ott, ahonnan holnap a vilá­gosság egy egész országra su­gárzik. s ■■>.„. -‘■'•vivn.l. " ■ Százhalombattán azonban már ma is több a fény, mint az árnyék. Ma már nem a sátor nyújt szállást az építőknek. Lépés­ről lépésre előre. Sátorból ideiglenes szállás. A kukorica- földekből erőműalap betonból, így lesz tehát a sátorból és kukoricából: hő és fény. Ma még nem. Holnap. Az első derűs sugarak azonban már világítanak a nagy folyó mentén. A tiszteletre méltó munka, az emberi alkotás me­legítő fényei. Molnár Károly ALOMKOR PUSZTÍT DÉL-KOIIEÁBAN Dél-Koreában a nyár folya­már 99 gyermek halt meg álomkórban. A moszkitók ál­tal terjesztett betegség össze­sen 487 személyt érintett és csak 83 betegnél sikerült tel­jes gyógyulást elérni. Magyar kiállítás Dijonban A Francia—Magyar Társa­ság Dijonban magyar kiállí­tást rendezett, s annak véd­nökségét a város híres pap­politikus polgármestere, Kir kanonok vállalta. Pénteken ünnepélyes kere­tek között nyitották meg a kiállítást, amelynek anyaga a magyar népművészeti tár­gyaktól a fotóművészek al­kotásáig. sokoldalú képet ad Magyarországról. (MTI) Öt százalékos drágulás Ausztriában az előző évihez képest Bécsben közzétett hivatalos adatok szerint Ausztriában az elmúlt évhez viszonyítva több mint öt százalékkal emelkedtek az árak. Az idén februárban jelen­tették be, hogy a villamos viteldíjak 2,20 schillingről 3 schillingre emelkednek. Emel­kedett a vasúti jegyek, az autóbuszközlekedés, a kenyér, a péksütemény, a liszt, a ci­garetta, a tisztálkodási cik­kek, az edények és az elekt­romos háztartási gépek ára is. A vendéglőkben jelentősen emelték a menüárakat. A bútorok 3—8 százalékkal drá­gultak és drágábbak lettek a mozijegyek is. Megnyílt a budapesti bélyeg-világkiállítás Október 3-ig naponta 10—20 óra között tekinthető meg A Nemzetközi Bélyegszö­vetségnek. a FIP-nek a véd­nöksége alatt a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövet­sége szeptember 23—október 3 között tartja Budapest, 1961. elnevezéssel az idei nemzet­közi bélyegkiállítást. A világ minden tájáról, mintegy 40 országból küldték el legszebb, leggondosabban válogatott gyűjteményeiket a filateisták. A hatalmas anyagot, 250 ha­zai és 650 külföldi gyűjtő bé­lyegeit csaknem 3000 táblán négy helyen állítják ki: a Szépművészeti Múzeumban, a Műcsarnokban, az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Há­zában és a műjégpálya klub­jában. A világ bélyeggyűjtőinek és gyűjteményeinek' nagy­szabású budapesti találkozó­ját szombaton délelőtt ünne­pélyesen nyitották meg. A megnyitón részt vett dr. Mün- nich Ferenc államminiszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, a MA- BEOSZ vezetői, s jzámos ha­zai és külföldi gyűjtő. A vendégeket Kövesi Béla postavezérigazgató, a rende­zőség elnöke üdvözölte, majd Kossá István közlekedés., és postaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet, s a forradal­mi munkás-paraszt kormány nevében köszöntötte a kiállí­Egy érdekesség a sok közül a kiállításról: Mongóliában így jelölik az expressz-levelet, a borítékon egy kézzel rajzolt madár és valódi toll jelzi a sürgősséget. tás hazai és külföldi részve­vőit, a vendégeket. A Budapest, 1961. bélyeg- kiállítás szombaton déli egy órától a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit, s ok­tóber 3-ig naponta 10—20 óra között — vasárnap már 9 órától — tekinthető meg. Hová tűnt egy bolygó t A Phaeton titka — 300 millió éves tragédia Á Mars és Jupiter közötti térben kis bolygók tízezrei mozognak bonyolult pályá­kon. Hogyan kerültek oda? Korunk csillagászai — ál­talában — megegyeznek ab­ban, hogy a Jupiterhez elég közeli pályán haladt egykor naprendszerünk tizedik nagy bolygója. Hová tűnt? Mikor pusztult el? Erről sok elgondolás született. Legutóbb N. Bonev bolgár csillagász foglalkozott a Bhaeton boly­gó — egyezményesen nevezik így a tizedik égitestet — tra­gikus sorsával. Elmélete szerint a Nap tömege évmilliárdokkal ez­előtt, körülbelül tízszer na­gyobb volt a mainál, s így, természetesen, a vonzóereje is. Ezért a bolygók — akkor — a Naphoz jóval közelebb keringtek. Ebből következik, hogy pályáik között jelenté­kenyen kisebb volt a távol­ság. Titius és Bode csillagászok mutatták ki — még a XVIII. század végén —, hogy a Nap, Illetve a bolygók közötti tá­volságokban bizonyos arányos­ság mutatkozik. A későbbi mérések nem cáfolták meg ezt, legalábbis a belső boly­gók esetében. A Titius—Bo- de-formula szerint a Mars és a Jupiter között bolygónak kellene keringeni az űrben. A kutatók a legendás Phaeton helyett nagy­számú kis bolygóra buk­kantak. N. Bonev is azokhoz csat­lakozik, akik a Phaeton szét­robbanását hirdetik. A bolgár csillagász számításai szerint nem volt nagy a Phaeton. Tömege tizede volt csak a Földének. A Phaeton, a Jupiter fo­kozódó vonzására, lassan a közelébe jutott, útja, néhány hónapig, a Jupiterével pár­huzamos lehetett, s a bolygó belsejében a különböző el­helyezkedésű rétegek eltolód­tak, egyensúlyuk felbomlott, mert három rendkívül erős tényező zavarta meg azo­kat: a Nap igen intenzív gravitációja, amelyet aztán — a közelség miatt — erőssé­gében felülmúlt a Jupiteré s a Jupiter vonzóerején kívül még a Phaeton tengelyforgá­sának centripetális ereje. Az utolsó lökést a Jupiter hatalmas gravitációja adta meg, amikor mindig heve­sebb árapályt idézett fel a Balaton-parti tapasztalatcsere bolygó már oly labilis bel­sejében. A Phaeton vékony külső burka nem bírta ki az egyik oldalára összponto­sult belső nyomást, s végül szétrobbant. Belőle keletkeztek a kis bolygók tízezrei, a nagyobb meteoritok s feltételezhetően a naprendszer üstököseinek egy része. Feszenkov szovjet csillagász — a Phaeton-prob- lémának egyik legjelentősebb kutatója — a katasztrófa idő­pontját 300 millió év előttre teszi. N. Bonev a meteorit „után­pótlás” kérdését is megvilá­gítja. Lehetséges -t- mondja —, hogy a kis bolygók maguk is bomlanak, töredeznek az állandó meteorit „bombázás” következtében s a meteoritok — ekképpen — maguk a szü­lői az újabbaknak. Holdunk problémájával is behatóan foglalkozik N. Bo­nev. A Hold — szerinte — önálló bolygó volt, de ahogy a Nap tömege fokozatosan zsugorult. ugyanígy a bojygó- pályák is módosultak. Föl­dünk a Holdat — amikor ez a közelébe jutott — tömegvon­zásával „befogta”. Ugyanak­kor a vonzás a Hold belsejé­ben megzavarta az izzó anyagokat, s ezért a Hold felszínén példátla­nul erős vulkáni tevé­kenység időszaka követ­kezett. — nyomai ma is világosan lát­hatók: a Hold-kráterek — s ez előbb fékezte, majd meg­bénította a Hold önálló pálya­mozgását. Darázs Endre 120 éves zsenygyökér A szovjet Távol-Keleten, az usszuri-tajgában zsenygyökér- begyűjtőhelyek működnek. A zsenygyökeret Európában va­laha „az élet gyökere” néven ismerték. Leonyid Dovbnyja usszuri zsenygyökér-gyűjtő nemrég 105 grammos gyöke­ret talált. A szakértők meg­állapították, hogy ez a gyökér százhúsz évig nőtt a tajgában. A begyűjtő nagy jutalmat ka­pott az értékes leletért. — VASÁRNAP DÉL­ELŐTT 10,15 perckor ß Pe­tőfi rádió riportműsort sugá­roz a Pest megyei Petőfi Színpad művészeinek életé­ből Vándorszínház Pest me­gyében címmel. munkaegység. Egy helyre me­nyecske szemlesütve mondja, hogy náluk rosszul ment az idén a munka, nem lesz több 23—24 forintnál. — Nálunk ezért a pénzért ta­lán el sem jönnének — jelen­ti ki Radnai Mihály Monorról. — Ha minden jól megy. idén is megkapjuk a negyvenhét forintot. Dancsó néni már nem fia­tal asszony, de nekipirulva, hévvel magyarázza egy tes­tes embernek, aki az Alföld­ről jött: — Mert vannak olyan ter­melőszövetkezetek ma is, ahol a tagok a szabadpiacon akar­ják megkeresni a munkaegy­séget. Én nálunk a maglódi Micsurinban, kikeltem erélye­sen ez ellen. Nem a standnál kell a pénzt keresni, hanem a munkával. — Nekünk most 98 tehe­nünk van az istállókban — közli Jandó Ferenc, a tehe­nészcsoport vezetője, egy Nóg- rád megyei asszonnyal. — Hol van az a nekünk? — kérdezi vissza a néni. Sokfe­^\\\\\\\\\wwsc\\\\\\w\\v\\\\\\\v.\\v y, löl jöttünk, nem ismerjük meg ^ jól egymást. | — Igaz — ismeri el készsé-% gesen Jandó. — A tápiósági '/f Petőfi Termelőszövetkezetből íj jöttem. Nemrég kezdtünk. íj Most nyolcliteres az istálló-% és 13 literes a fejési átlagunk. $ Nem valami nagy eredmény. íj de nagyon rajta vagyunkat, hogy megemeljük. íj Repkednek a számok, ada-% tok. Emitt ketten arról be- szélnek, milyen keverék a legmegfelelőbb a csibéknek, j hány napos korban kell rá-íj juk a legjobban vigyázni. Má- 'j suit azt vitatják, milyen föld $ i kell a paprikapalántáknak, $ hogyan ,,pikíroznak”. í % A látóhatár széíén feltű.j nik egy nagy hajó. Lassan $ siklik mind közelébb már du-'j dál, jelzi a kikötőnek; fogad- $ ják. Az üldögélő csoportok$ felbomlanak, mindenki kíván-% esi, hogyan is néz ki közel- $ ről, hogyan repülnek a vas-íj tag kötelek a kikötő vasosz-j lopaira. j — A Beloiannisz. Ma' köz- j lekedik utoljára — közlik be-j avatottan. í. V mába itt az ősz, akármi-% lyen szépen süt is a nap. < amiért az éjjel nem hagyott aludni: mit csinálnak otthon a tehenekkel? — Hát aztán — kel gyorsan a védelmére Gulyás Mihály Mendéről — nem olyan köny- nyű. A jólétet is meg kell szokni. Én csak hallomásból ismertem a nyaralást, nem tudtam, hogyan kell azt csi­nálni. Itt ülök. kalapban, mel­lényben. Aztán látom, hogy más itt a módi. és az a he­lyes. Minek a vízpartra csiz­ma? Ezentúl nem múlik el év pihenés nélkül felettem. Még fürdőruhát is veszek! — jelenti ki nyomatúkkal, s néz körül, ki mit szól ehhez? r/ Újabb csoportok sétál­nak komótosan errefelé, meg­telepszenek kétoldalt a móló kőfalán. Bonyolódik, a szó, s lassan egész tapasztalatcse­reféle kezdődik, az ország minden tájáról érkezett em­berek között, akik valameny- nyien a Biztosítási és önsegé­lyezési Csoport jóvoltából töl­tenek itt tíz napot. Repkednek a számok a le­vegőben, hol mennyi lesz a l l Ezerszer megfestették, ; ezerszer leírták már, milyen \ szép is a kék vizű Balaton, ' a hol suttogó, hol háborgó víztömeg, milyen lágyan si- ; tmogatja a szél a fehér vitor- í iákat a távolban. $ Mégis, mindig új. megka- ' )pó a látvány, amit a tó nyújt ' a szemlélőnek. így a balaton- f leilei mólón is, akárhányszor Í 'pásztázza végig szemünk a Í chillogó víztükröt, í Hát még milyen szép annak, í, aki először látja. Csendes, í halk szóval erről beszélget az j a tíz, illendően feketébe öltö- í, zött asszony, férfi, aki ráncos j kezét ölében nyugtatva — pi- j \hen. j Tíz Pest megyei tsz-paraszt í, élvezi, hogy nem vár semmi íj feladat, semmi tennivaló. £ Azaz... ezzel itt egy kis baj £ van. Mert hamarosan arra £ terelődik a szó, szép itt. jó £ itt, de azért jó lenne tudni, í hogyan mennek otthon a dol- \ gok. íj — Mire gondol, Mariska né- £ ni — kérdezi a kartali Új Élet 4 könyvelője Zubornyák József- íj nét. íj — Biztosan arra — kotnye- leskedik közbe Alagi Erzsi, ‘ az ikladi Előre Tsz-ből —, Ezekben a napokban készül az októberben kezdődő nép­művelési. oktatási, kulturális időszak rés&etes programja. A megyei koordinációs irány­elvek alapján valamennyi állami, társadalmi és tömeg­szervezet az összehangolt program keretében végzi majd munkáját. Ebben a munkában a TIT Pest me­gyei szervezeté az eddigiek­nél is nagyobb feladatokat vállalt magára. A sok érdekes rendezvény között tekintélyes helyet foglalnak el a termé­szettudományi ismeretter- \ jesztő előadássorozatok. ! | A természettudományi is- í meretterjesztés keretében —! ahogy erről Földes István- í tói, a TIT Pest megyei szer- ! vezetének titkárától értesül- j tünk — a megye 35—40 köz- ! ségében tartanak 6—8 elő- ! adásból álló sorozatot. A vi- ! lóg és az ember címmel. A TIT járási szervezetei\ jórészt már el is készítet- \ ték ezeknek a sorozatoknak \ a tervét, az illetékes műve- ; lődési házak vezetőivel meg- \ beszélték az előadások helyét j és idejét is, A tapasztalatok \ azt mutatják, hogy az ilyen \ irányú ismeretterjesztés iránt \ rendkívül nagy az érdeklő- \ dés. Már az elmúlt években is telt ház előtt került sor a természettudományi kér­dések fejtegetésére. Ez az érdeklődés most még fokozottabban jelentkezik. Az előadássorozatban olyan érdekes témák szerepelnek majd, mint a Föld keletkezé­se, a csillagok „születése”, a babonák és csodák magya­rázata, az ünnepek eredete, de ezenkívül megismerked­nek majd a hallgatók több csillagászati, biológiai és ag-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents