Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM 223. SZÄM m SZEPTEMBER ?J. CSÜTÖRTÖK FIATALOK KÖZÖTT: Beszélgetés egy konzervgyári ifjúmunkással Török Istvánt a konzerv­gyár Barnevál-telepén talál­tam meg, amint éppen a paprikát rakta ládába. Elkér- téín őt a műszakvezetőtől, és egy pár percet beszélgethettem vele. , — Négyéves koromban árva­ságra jutottam — kezdi a beszélgetésünket. — Intézetbe kerültem, majd itt. Körösön nevelőszülők neveltek, akiket nagyon szerettem. Ismét in­tézetbe kerültem. Sokfelé voltam, mert égjük helyről áttették a másik helyre. Végül a tiszadobi intézetben szakmát tanultam. Amikor felszaba­dultam, kertész lettem, akkor jelentkeztem a gyárba dol­gozni. A kertészetben dolgoz­tam, és szeretnék is oda visz- szakerülni, de most áttették ide, mert itt sok a. munka. — Testvérei vannak? — Igen, de... Felkerestem az égjük nővéremet, de nem tudtam köztük élni. így is mindig egyedül vagyok, ott meg nem úgy élnek, hogy egy kis szeretet jusson ne­kem is. A beszélgetés megszakadt. A csendes, szűkszavú fiú rámnéz, én pedig zavarban vagyok. — Mivel foglalkozik sza­bad időben? — Nagyon szeretem a virá­gokat. Ott, áhol lakom, min­dig a virágokat gondozgatőm. Szeretek olvasni. Az érdekes regényeket szívesen olvasom. Aztán moziba járok. •— Mennyit keres? — Nyolcszáz forintot. Tu­dom, most az lenne a követ­kező kérdés, hogy mire köl­tőm. Ugye? — mondja és el­mosolyodik. — Eddig ruház- kodnom kellett, és bizony össze kellett szedni magam. — KISZ-nek. tagja? — Nem. Az voltam, de most, hogy ide kerültem---­M egint hallgat. A pontok helyére mit írhatnék — nem tudom. Valami olyasmit, hogy egyedül vagyok, kivel men­jek a KISZ-be. Bizonyára akad segítség. Amikor búcsút , vettem a 17 éves fiútól, a (műszaki ve­zetővel beszéltem. A fiú most került csak ide, .pár napja. De nagyon rendes, jó mága- tartású, jó dolgos fiú. (seri) Mindennapos témánk Az egész város lakossága, hetek óta izgatottan várja az új meleg vízforrás sorsának alakulását. Nagy István bácsi a Három­szék utcából, nem bánná, ha ä döntés késne. Nyolcvanhat és fél évet kel­lett neki megérni, ahhoz, hogy az utcájuk csendjét felváltsa a váios gyógyulnivágyó, vagy kíváncsi lakóinak zsivaja, ül a kisajtóban és nézi a sok já­rókelőt. Alig győzi fogadni a köszönésüket. Szemüvege mö­gül- vidám kíváncsisággal csil­log a szeme. Annak örül a legjobban, hogy olyanokat Iát, akik inni viszik a vizet. Mert hát —, addig csinál­ták, amíg a „felszegen” is- si­került artézi ^utat .fúrni. He.i, mi strandkörnyékiék le leszünk pipálva. Bíró Ilona Kíméljük más munkájának gyümölcsét 4 mázsa szőlő — 1 tőkén á Táncsics u. 19. szám alatt Si nincs bezárva a kapu. Benyitok. Virágos, csendes udvar. Hangosan köszönök. Semmi válasz. Még hango- sabbáú köszönök. Csend. Eközben mindig beljebb ha­ladok a veranda mellett. A végén nyitott ajtó, belátok a veranda belsejébe. Öreg bá­amelyek kövéren csüngsnek a feltámasztott venyigén. — Hogy sikerült ez, Faragó bácsi? — Harmincöt évvel ez­előtt az itt elültetett fekete- szőlő-tőkét beoltottam ne­mes fehér lugasszőlővel. E hosszú idő alatt gondját vi­seltem ennek az egy tőkének. V. Faragó József a lugasban csika hever, szunyókál egy még öregebb nyugágyban. Felivel fürgén, nvilcár meg­lát. V. Faragó József, a hei- venhatodik évét tapossa. Mo­solyogva nyújtja a kezét. — A „csoda-termő” szőlő­tőkét akarom látni, Faragó bácsi. A hátam mögötti lugasra mutat. És már tessékel befe­lé a virágoskertbe — s körbe- körbe a lugas körül. Élvezi meglepetéséin és csodálkozá­som a tömérdek szőlőfürtön, Disznótrágyával gazdagon el­láttam. Évente egy—egy és fél mázsa termést hozott. Az idén azonban eddig egy íz­ben sem tapasztalt gazdag termése volt. T öbbször megolvastuk gim­nazista unokámmal a für­töket. 360 fürt van a luga­son. Több fürtöt meg is mé tünk, mielőtt megettük. Át­lagosan 75 dekásak voltaic. Négy mázsára becsüljük a ter­mést. Fehér Szilárd A Csokonai utca 2. számú házban lakik Paksi Ferencné nyugdíjas szülésznő. Csendes, szerény és szorgalmas ász- szony. Közel egy esztendeje, hogy a régi nedves, egész­ségtelen lakását felcserélte a mostanival. Szorgos keze nyomán gyönyörű virágos- leért virít a háza előtt. Az udvar többi részén pedig hasznos konyhakerti növé­nyek díszlenek. A szépség és tisztaság iránt való szeretete lakásán kMtfis- meglátszik: A hosszú utcai porta talán még soha nem volt olyan tiszta, mint amióta ő lakik itt. Nem­csak a gyalogjárdát tartja tisztán, hanem még a kocsi- útról is letakarítja a szeme­tet. A szemként levő udvarban a konzervgyár' égjük felvásárló telepe működik. A papriká­val, paradicsommal megra­kott táblás kocsik órákig áll­nak itt, míg áruikat lead­ják. Eközben ember és állat megéhezik. Esznek, szeme­telnek és közben nem gon­dolnak arra, hogy az idős asszonynak gondot, bánatot okoznak. Ha már a tiszta­sági mozgalom nem is jut eszükbe, legalább kímélnék meg idős embertársukat, aki mindennap kénytelen a nagy mennyiségű szeméttel bajlód­ni a kapuja közelében. De ez még nem is volna olyan nagy baj. Hiszen az ál­latokat nem lehet rendreuta- sítani. Arra azonban már le­hetne vigyázni, hogy készakar­va ne csináljunk kárt egy­másnak. Paksiné deszkakerítése bi­zony már elég régi. Itt-ott korhadozik is. De ez nem ok arra, hogy ne kíméljük meg. Az utóbbi néhány hét alatt négyszer-ötször is előfordult már, hogy egy-egy fogatos mit sem törődve mások nyugalmá­val és lakásánalc épségével, nekihajtott a gyenge kerítés­nek, amely mindannyiszor be­tört, Aztán a felelősségre- vonás elöl a lelketlen em­ber gyorsan eltűnt. - > ■ így volt ez a minap is, amikor Paksiné dolga végez­tével hazament. Csaknem sír­va fakadt, amikor ismét meglátta a betört kerítést. Amikor pedig észrevette, hogy eltűnt a kotlós a sipítozó csi­bék mellől, kétségbeesve jár­ta körül a szomszédokat és a közeli utcákat. Sajnos, ered­mény nélkül. Végül is felháborodva mond­ta el bánatát az átvevő telep vezetőjének, de érdemben ő sem tudott segítem, hiszen ki tudja megállapítani, hogy ki volt a tettes. Sajnos, vannak még olya­nok, akik figyelmetlenségből és nemtörődömségből vagy talán kedvtelésből embertár­saiknak bajt és bánatot okoz­nak. Ez utóbbi esetről nem is szólva, amely egj'enesen durva megsértése a magántu­lajdonnak. E kár okozója jo­gos büntetést érdemelne. Szabó Gyula Oktatás a földeken... A Csongrádi. úti iskolában is folyik a politechnikai okta­tás.. Visontái László ,igazgató-tanító irányításával. Kukoricát, babot vetettek alavasssal és most azt gondoz­zák. Elérkezett a betakarítás ideje, az értékesítés után a be­folyt összegből kirándulni mennek a gyerekek. ÉjÉ is '' : a -r - - , - a? é msm K'á-' '.Ti s* ~ • , „' -4 '* %f „ i,z >m ^ ^ ^ JL r ^ ifef í Az osztály fele szedi a babot Folyik a kégicséplés Szel elés és osztályozás (Foto, szöveg: Tamasovszki Mihály) —• A PETŐFI Tsz szarvas- máírha-állománya:, 96 - tehén, 105 üsző, 34 tinó és 32 szopós borjú. — A KÖZÜTI forgalomban úgy vett részt, hogy kerék­párját nein világította' ki Ha­lasi József (Kőcser, VIII. dű­lő 3.) A szabálysértési ható­ság 100 forintra bírságolta. A nólanács életéből: K Szorgoskodnak a Dózsa Tsz asszonyai — Szeretnénk, ha a városi nőtanács támogatna bennün­ket! Ez a mondat a Dózsa Terme­lőszövetkezetben hangzott el. Hogyan került szóba? Nagyon kevesen, sőt talán alig tudnak arról, hogy a Dó­zsa Tsz-ben is működik a nö- tanáes. — Igaz. hogy nálunk a nő­tanács és1 a szülői munkakö­zösség együtt működik, kü­lönösen iskolai év alatt — mondja illés József né. — Mi ■ nyáron az asszo­nyokkal • ritkán tudunk be­szélgetni. Ennek két okát említhetek, egyik az, hogy nyáron bizony kint dolgozgat­nak. másik pedig az, hogy nágy a területünk. — Hogyan működik, együtt j a nőtanács és a szülői munka- j közösség? í — Elsősorban az iskola te- ; rületén segítenek. — Nyáron nyaraltattuk a; gyerekeket. Az elmúlt három \ évben a Balaton partján nya- \ rabattunk, éppen ezért az j idén négynapos autóbusz-tu- j rára vittük el a , gyerekeket, j Az út nagyon szép volt. — Milyen terveik /annak? ! — Alig egy hónapja, hogy : televíziót vásároltunk, a tag- ■ ség nagy örömére. Azt tervez­zük, hogy közös televízióné- ■ zéseket rendezünk majd a té- li estéken. — Nagyon hiányoljuk, hogy ' a városi nőtanács nem támo­gat bennünket. —i s, h. —« — .A KINIZSI SPORTKÖR labdarúgó szakosztálya 23-án, szombaton este szüreti mu­latságot rendez a sportkörben. — A NYÁRI idényben' ösz- szesen 6000 holdon végezték el a szántást a gépállomás traktorai. — A SZABADSÁG TSZ teljes egészében teljesítette ez évi sertésszerződési köte­lezettségét. Már 1962. I. ne­gyedévre is kötött szerződést 152 hízott sertés leadására. — FOLYIK a babcséplés a Dózsa Tsz-ben. A lucerna­mag cséplését befejezték. — VISELKEDÉSÉVEL, bot­rányt okozott nyilvános he­lyen Bodor Balázs. Bolgár u. 4. szám alatti lakos. Sza­bálysértésért 200 forintra bír­ságolták. — MÁSODSZOR VIRÁG­ZIK a kékszilvafa Dely Ká­roly II., Csipvári u. 2. szám alatti lakos udvarán. Először termést hozott, amelyet le­szedtek és most újból virág­zik. Mindazon kedves rokonoknak, barátnőknek és ismerősöknek, akar kedves testvéremet súlyos betegsé­gében látogatták és a temetésén koszorúval, virággal búcsúztatták, hálás köszönetét mond Lőtvy Imréné Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, barátnőknek, szom­szédoknak, ismerősöknek, . akik felejthetetlen drága jó feleségem­nek, testvéremnek, anyánknak, anyósunknak temetésén megjelen­tek és sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel mélysé­ges fájdalmunkon enyhíteni igye­keztek. ez úton mondunk hálás köszönetét. Gyászoló Kolozsi és Lő try család j kára és a szalonnára sem,] púnktum. Én kibírom, elhihé-] ted. Csák a gyerekeket sajná-l löm... r s . nejem pityeregni kéz- j dett. A gyerekeket sirattai a só nélküli zisiros kenyér mi-', att. (A kisebbik éppen mosti vágta be a második karéj ke-\ nyerd, megzsírozva, zöldpap-'', rikával és csodálkozva bő-: múlt elkeseredett mamájára.)', A szomszédasszony nyitott : be az ajtón, egy papírcsomag: vált a kezében. A csomagot ', odacsapta az asztalra. — Tessék, maguk élhetetle- ’ nek. Csúnyán, nézett rám, s még ezt mondta: í — Már tegnap panaszkodott ] a felesége, hát vettem maguk-] najc is egy fél kilót. — S adtak, szó nélkül? —■ kóclcáztaitam meg a kérdést. ' ’— Persze, hogy adtak, csak j kérni kell. Gyáván és megsemmisülten\ roskadtam önmagamba. ' j Hát mondják kérem, milyenj családapa vagyok én? Megér-] elemiem én azt a Idcsinyke sót ] is a kenyeremre? ... F. Tóth Pál ! BEVÁSÁRLÁS nóölésig miég rendelünk sót, amennyi 'kell!” D e ha teszem fél egy ma- gamformájú városi, nad- rágos állna odú a pult élé, nem tudom, mit szólna az a boltos bácsi. Talán így: „Nem szégyelli magát! Benőhetett volna már a fejelágyá!” S akkor én elsüllyedek a szégyentől. — Nem, anyucilcám, én most nem érek rá a boltba menni, látód, ezernyi dolgom van, a rossz villanykapcsolót hóna­pok óta meg kellene javítani, sose értem rá. most igazán meg kell csinálni, ha most nem. aklcor soha. Talán te, hó, időd engedné, most az egy­szer ... t— Hogy én, hát minek nézel engem? Süljön le a képemről a bőr a környékbeliek előtt, akik biztosan ámhalmozással gyanúsítanának? Nem, bará- tocskám. inkább só nélkül le­szünk! Mától kezdve nincs só a zsíros kenyérre, a zöldpapri­j - - - - A'sXWXVV C sak egy fél kiló sót kel­lett volna hozni a boltból. \ Nem vezetünk háztartást, s ez ; a mennyiség tán egy hónapra ; is elég. Hánem most már alig ; pár kanállal van a tartóban, \ hozni kellene minden1,céppen. • ] A baj csak az, hogy... hm... ! szóval, hogy ki menjen érte. ! Mert ugyebár vannak oktondi \ emberek, akik nem tud ják, mi- \ re költeni a pénzülcet és őszi- : téli ruhanemű helyett is in- i kább sót vásárolnak. így aztán ! az a furcsa helyzet állt elő, ! hogy ez a jelentéktelen kis j áruféleség „kurrens” dolog í lett, habár Aknaszlatinától a < sós vizű tengerig van belőle \ rengeteg... Román testvéreink j álig várják, hogy dupla meny- $ nyiséget küldjenek nekünk, í csak győzzük üres vagonok- í kai... i í Hanem az ügy erkölcsi' ré- ; sze... Mert teszem azt, hogy egy fejkendős, idős nénike í nyugodtan kérhet sőt, senki £ sem gondolja, hogy ilyen, meg J olyan, legfeljebb a boltos csó- % válja a fejét és kioktatja: „Nénikém, ne cipekedjen, disz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents