Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

^’Mtrian 1961. SZEPTEMBER 21. CSÜTÖRTÖK Novemberben: szovjet filmhét A Mozgóképforgalmazási Vállalatnál szerdán Vajda Artur igazgató tájékoztatta az újságírókat arról, hogy az év végéig milyen filmeket mutatnak be hazánkban. El­mondotta, hogy ebben az idő­szakban 14 ország művészei­nek 37 alkotása kerül a kö­zönség elé. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója alkalmából novemberben or­szágszerte szovjet filmhetet rendeznek. A filmhéten mu­tatják be Grigorij Csuhraj Tiszta égbolt című új filmjét, a moszkvai fesztivál nagydíjá- aak nyertesét. A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Kisipari termrlvsaöretheaetrink Sä írladtstai iNapíényíűzhely Az új energiaforrásokról tartott nemzetközi értekezle­ten bemutatták az ernyő for­májú „napfénytűzhelyet”. A kis bőrönd alakú összecsuk­ható főző mindössze három kiló súlyú. Huszonkét perc alatt farral fel egy liter vi­zet és kitűnően lehet sütni- főzni rajta. Az esernyő formájú .ref­lektort” 16 parabolikus élem­ből állították össze: a hárem lábon elhelyezett tűzhely 46 centiméterre van az ernyő fe­lületétől. A felületén össze­gyűlő hőmennyiség körülbe­lül 400 watt vil 1 amosenergiá- nak felel meg. A világűrben miért fekete az ég? Innen a Földről kéknek lát­juk a nappali égboltot, azon­ban J. A. Gagarin, majd G. Sz. Tyitov a világűrben feke­tének látták. Mi ennek az oka? Az, hogy a napfény az atmoszféra sűrű rétegein át­hatolva szétoszlik, a levegőré­szecskék pedig a napfény kék színű alkotórészét vetítik a szemünkbe. A ' kozmikus1 tér-*- ségbén nincs lev’fegő, követke­zésképp nincsenek olyan ré­szecskék sem, amelyek vissza­verik a kék sugarakat. E ré­szecskék hiánya miatt látja a szem a világűrben feketének a nappal égboltot. Megyénkben csaknem száz ■ ■ ■■■■—.--------- kisipari ter­melőszövetkezet működi«:, több mint 4000 taggal. Tevé­kenységük szervesen illesz­kedik népgazdaságunk rend­szerébe. A Budapesti Ipari Vásár szövetkezeti pavilon­jában megyénk szövetkeze­tei is jelen voltak és kiál­lított készítményeikkel tovább öregbítették immár szocialis­ta körülmények között dolgo­zó kisiparosságunk hírnevét. A pavilon fő jellemzője volt, hogy a kiállított — sokszor iparművészi értékű — tár­gyak túlnyomó többsége a lakosság ellátását szolgáló cikkeket képviselte. Ez meg­felel annak a feladatnak, amit szövetkezeteinknek be kell tölteniük. A KISZÖV — a szövetke­zetek választott megyei szer­ve — komoly és eredményes munkát fejt ki egyrészt a ktsz-ek irányításában és el­lenőrzésében, másrészt a la­kosság igényeinek felméré­sében. A megye szocialista átszervezése következtében előállott új helyzetnek meg­felelően tervezetet dolgozott ki a termelőszövetkezeti köz­ségekben ktsz-ek és főképpen javításokkal foglalkozó tele­pek létesítésére. Ez a terve­zet számol azzal, hogy né­pünk életszínvonala állan­dóan emelkedik és ennek kö­vetkeztében tömegesen ke­rülnek a lakosság birtokába villamos háztartási gépek, televíziók, motorok és más, idővel javításra szoruló be­rendezések. Először a járási székhelyeken és a városok­ban, majd a falvakban is ja­vítórészlegeket kívánnak fel­állítani a sokfajta háztartási gép gyors és szakszerű ja­vítására. Ehhez a helyben vagy a közelben lakó szak­munkásokat szeretnék alkal­mazni. A falvak igényei is meg­nőttek. Sok helyen női,, fér­fifodrászat felállítását, más­hol rádiójavító szolgálatot, a harmadik helyen női ruha­szalon létesítését sürgetik. Arra is számítani kell, hogy ezek az igények a termelő­szövetkezetek gazdagodásá­Nagymosás — szappan nélkül Jól sikerült az első földinűvesszövctkezeti mosóbemutató Taksonyban (Tudósítónktól) Plakátok és a hangosbemon­dó adta hírül a taksonyi há­ziasszonyoknak, hogy a íöld- művesszövetkezet nagytermé­ben megtekinthetik a szinte­tikus mosóporok helyes és leggazdaságosabb használatát, gépi és kézi mosás eseté­ben egyaránt. .Kora délelőttől estig hab­zott a víz a mosógépben és a teknőben s a különböző^ idő­ben kis csoportokban érkező asszonyok végignézhették és meghallgathatták Milye La- josné technikus szakszerű magyarázattal kísért bemu­tatóját. A meghívó szerint szennyest is hozhattak magukkal az érdeklődők s néhányan éltek is az al­kalommal. A háziasszonyok meggyőződ­hettek a szintetikus mosó-’ porok előnyeiről, nagy hatás­fokáról s nem utolsó sorban arról, hogy milyen sok időt és fáradságot takaríthatnak meg ezek alkalmazásával. Légtöbben arra voltak kí­váncsiak, hogy valóban Mel­lőzhető-e a szappan a Rapid, Duna, Rádión, Ideál és Tisz­taság használata mellett? Még mindig tartja ugyanis magát az a felfogás, hogy a szappan a legmegbízhatóbb mosószer és hát a hab sem mellékes. ■ A válasz: saját szemükkel láthatták, hogy a szintetikus mosóporok a szappannál jobban és gyorsabban kiveszik az anyagból a szennyeződést és a legkülönbözőbb pecséte­ket anélkül, hogy közben dör­val, a falu kultúrájának emel­kedésével párhuzamosan to­vább növekednek. Ezen igé­nyek kielégítésére á ktsz-ek alkalmasak és éppen ez ma a legdöntőbb feladatuk. A KISZÖY.nek a megyei ------------------------ es a járá­si tanácsok nagy segítséget adhatnak új szövetkezetek, ,vagy telepek létesítéséhez, mind az igények felmérését, mind a helyiségeket illetően. Nekik is fontos, hogy a he­lyi lakosság minéj jobb kö­rülmények között, minél elé­gedettebben éljen. Ma azon­ban inkább az a jellemző, hogy a tanácsok keveset tö­rődnek a ktsz-ek termelésé­vel, problémáival. Kevés helytől eltekintve taná­csaink elmulasztják a ktsz- ek állami ellenőrzését, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem ismerik a szövetkezet tevé­kenységét, másrészt meg­fosztják a ktsz-t attól a lehe­tőségtől, hogy megfelelő se­gítő bírálat után javíthasson munkáján. Ezen a helyzeten a tanácsok illetékes szerveinek sürgősen változtatniuk kell. F ontos munkát végeznek a kisipari termelő szövetkezetek a szakmunkásnevelésben is. Jelenleg 480 fiatal tanulja a szakmát az idős mesterektől. Hogy milyen jó eredménnyel, azt meggyőzően bizonyítják a szakmunkásvizsgára ké­szült munkadarabok és az, hegy a fiatalok túlnyomó többsége kiváló szakmunkás­sá válik, megállja a helyét az életben. Az új szakmun­kások egy része az állami iparban helyezkedik el, a másik része pedig -kéri fel­vételét a szövetkezet tagjai sorába. De bárhová is kerül­nek ezek az új szakmunká­sok, mindenképpen a mun­kásosztályt erősítik és a szo­cializmus építését segítik a szövetkezetben és a gyárban is: . • Ä ;;'> A szövetkezetekben arány­lag kevés csökkent munka- képességű embert foglalkoz­tatnak, pedig célkitűzéseik között ez jelentős szempont­ként szerepel. Jobban meg kell nézni a bedolgozók összetéte­lét és itt feltétlenül elsőbbsé­get kell biztosítani a csök­kent munkaképességűeknek és a sok gyermekes anyáknak. A rendszerint messzebb fekvő gyárak megközelítése is meg­erőltetést jelenthet a testi hibával rendelkező emberek­nek és ez kihat munkájuk­ra is. A bedolgozó forma — amelyekkel a minisztériumi vállalatok nem rendelkeznek — alkalmas arra, hogy gyen­gébb dolgozó társaink is tel­jes értékű munkát végezze­nek. Erre a kérdésre a me­gyei KISZÖV-nek — de a járási tanácsoknak is — az ed­digieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok. Jó munkát végeztek me­----------------- gyénk szövet­kezeti dolgozói a hároméves terv időszakában. Egyenran­gú társként álltak a nagyüze­mi munkásság mellett és becsületesen végrehajtották a számukra kiszabott feladato­kat. Jelenleg is részt vesz­nek az egész ipart átfogó termelékenységemelésért fo­lyó harcból. Minden szövet­kezet felülvizsgálta az el­avult normákat, folyamatban van a munkaszervezés felül­vizsgálata és a gazdálkodás, az ellenőrzés megjavítása. Az utóbbira különösen szükség van, mert a ktsz-ek számára biztosított szövetkezeti de­mokráciát és a gazdálkodás ellenőrzésének hiányosságait egyes kétes elemek arra hasz­nálják fel, hogy a szövetke­zet tagságának rovására sa­ját zsebüket tömjék meg. Ezért van a „ktsz-tagok” kö­zül aránylag soknak bírósági ügye. Az idézőjel nem vé­letlen, hiszen ezek az ügyék túlnyomó többségben nem a szövetkezet dolgozó tagjai körében 1 adódnak, inkább a vezetésbe befurakodott szél­hámosok és csalók között. Persze, a sorozatos bírósági ügyek következtében a köz­vélemény egy részében ki­alakult az a vélemény, hogy a „ktsz-ekben csalnak, lop­nak”. Pedig a tagok túlnyo­mó többsége becsületes em­ber. A hiba ott van, hogy a szövetkezeti közgyűlések és a választott ellenőrző bi­zottságok nem töltik be el­lenőrző' szerepüket, így a szövétkézétekkokszot Vadász- területévé , válnak a szélhá­mosoknak, - A tagsági ébersé­ge, a közgyűlés és az el­lenőrző bizottságok munkájá­nak megjavítása megszüntet­heti a visszaéléseket. N épünk és államunk fon­-----í-------tusnak tartja a k tsz-ek munkáját és segíti, támogatja a szövetkezeti moz­galmat. A termelésben elért eddigi sikereik biztosítékot jelentenek arra, hogy jó munkával, a lakossági javító- szolgáltatások jelentős foko­zásával a továbbiakban is hat­hatósan hozzájáruljanak me­gyénk lakosságának minél jobb ellátásához. Lovász Vince Kérestetik egy vállalat, ahol feltalálták a fából vaskarikát Tudom, a téma szörnyen elcsépelt. De most új fordu­latot vett. Ezért bátorkodom megírni. Azokról az incifinci kis bé- lyegscskékről és iciripiciri kis lyukacskákról van szó, a vo­nat-. a HÉV- és az autóbusz- jegyen. Arról, amelyek a sze­gény embert úgy felbosszant­ják, s amelyeket szerényen úgy hívnak, hogy „önkéntes baleseti biztosítás”. Nos, önkéntes. vagy nem önkéntes? Ez itt a kérdés. Mert ez ügyben, ez idáig, ha valaki felzúdulva panaszra merészelt menni, az Illetékes közeg, vagy az Illetékes szerv mindenkor idegcsillapítóval felérő választ adott: — Nem kötelező az, kérem, csak túlbuzgóság. Ne tessék elfogadni. Csak nyugodtan tessék visszautasítani... Aztán ki-ki vérmérséklete (és ideje) szerint. vagy leállt vitatkozni a pénztárnál, a ka­lauznál. vagy nem. Ha nem csüggedett, akkor megspórolt tíz-húsz fillért, és kapott hoz­zá egy kis gyomoridegességet. meg egy kalapra való megszé­gyenítést, esetleg goromba­ságot, *• Örömmel jelenthetem hogy ez most már nem így van. Legalábbis a MÁVAUT vona­lain nem. Ott többé nincs vi­ta. Kész tények vannak. Ott bevezették az önkényes-ön- Icéntes biztosítást. Merthogy most már nem nyálaznak bé­lyegeket, nem lyukasztgatnak lyukacslcákat. hanem — stempliznek. Ha úgy jobban tetszik: pecsételnek. A rebellis utas knokautolá- sa így zajlik le. Ö a lelkében készül arra, hogy megvallja a kalauznak: az élet nem ér egy fabatkát sem, ezért nem óhajtja bebiztosítani. De még egy árva szót sem nyöghet ki, amikor már kezében a négy- ötvenes jegy — négy hetve­nért, — De én... — próbálkozik mégis. — Sajnálom — intik le fö­lényesen. — Fordítsa meg a jegyet, s ha tud olvasni. Ol­vassa! Az odapecsételt szöveg fél­reérthetetlen: „Ezen menetjegy tulajdo­nosa baleset esetén a kifüg­gesztett Balesetbiztosítási Sza­bályok szerint biztosítva van az Állami Biztosítónál. Bizto­sítási díj 20 fillér.’’ S a kalauz még hozzáteszi, oktatólagosan: — Mit képzel? Én stempliz- tem azt oda? \ Ebben az esetben a 20 fil­lér — testvérek között is — a menetdíj 4.4 százaléka. Szép kis árdrágítás! S mert a me­gyében, különösen Pest kör­nyékén. a jegyek ára viszony­lag alacsony, a húszfilléres árdrágítás viszonylag magas. Tehát önkéntes, vagy ön­kényes? — kell feltenni még- eqyszer a kérdést. Az Állami Biztosító igazgatósáoa szerint: önkéntes. A MÁV AUT is meg­nyugtatott, hogy önkéntes. Ez kétségbeejtő. Ügylátszik alapvető fogalmakkal nem vagyok tisztában. Vagy lehet, hogy a MÁVAUT-nál nem tudnak magyarul? Nem. Van mén egy lehetőség. Valaki, valahol, egy íróasztal mellett feltalálta a fából’ vaskarikát, az önkényes-önkéntességet. Vajon hol? A MÁVAUT- nál? Vaay az Állami Biztosí­tónál? De jó lenne tudni! Mert igazán nem érdemli meg egyik, vállalat sem, hogy az utasok sok tízezres tábo­ra őket szidja a másik találé­konysága miatt. (—írón) SZÉCHÉNYI ISTVÁN Megrendezik az önkiszolgáló boltok pénztárosnőinek országos versenyét Vecsési pénztárosnő az elődöntők legjobbja Rövidesen megrendezik az önkiszolgáló boltok pénztáros­nőinek országos versenyét. Az elődöntők eddigi ered­ményei szerint egy vecsési pénztárosnő, Tarr Júlia keze és agya „forgott“ a leggyor­sabban. öt és fél perc alatt százféle árucikket számolt össze, vette át a pénzt és adott vissza. Rajta kívül még sokan megközelítették ezt az eredményt. Mint a verseny rendezői elmondták, a leg­jobbak október végén gyűl­nek össze a döntőre. A polgárság soraiból pedig nem hiányoztak már a radi­kális elemek sem. Széchenyi célkitűzései között szerepelt az iparosítás, ez pedig nemcsak a polgárság gazdagodását je­lenthette, de egyben még egy új osztály feltűnését: az ipari proletariátusét. Mágnásaink akkoriban már hallhattak a munkásság erejéről. A habsburgi Becs ugyancsak rossz szemmel nézte Széchenyi munkáját. Ha az agrár Ma­gyarországból ipari állam lesz, ez kellemetlen szomszéd, mert nemcsak gazdasági függősége szűnhetne meg, de független­ségi harc esetében van belső ereje, amire támaszkodhat. Széchenyi központi eszmé­je az erős Magyarország volt, de — ez már osztályhelyzeté­ből adódott — a Habsburgok­kal sohasem akart szakítani teljességgel. Egy leveléből ol­vashatjuk. hogy március ti­zenöt vértelen forradalma még lelkesíti. Tárcát vállal az első független kormányban. Ám amikor felfegyverkezik a nép, mert a császár hitszegően rá­támad seregeivel, a szuronyok láttán lemond s két út közül harmadikat választ: egy ideg­gyógyintézet semleges terüle­tére menekül. Haynau véres terrorja ismét közelebb viszi Kossutihoz, íl­Árubemutató és vevőankét Gödöllőn A vásárlók és a kereskede­lem kapcsolatának javítása eraeKeoen a járási ran ács nagytermében • október 7-én és 8-án árubemutatóval egy­bekötött vevőankétot rendez Gödöllőn az Állami Keres­kedelmi Fel ügy el ősig. Ezzel kapcsolatban felkerestük Ba­yer Sándort, a gödöllői' járás kereskedelmi felügyelőjét, aki a következő tájékoztatást adta: — Fő feladatunk a vásárló- közönség, a fogyasztók népes táborának jó és fennakadás nélküli ellátása, ezért is ren­dezzük meg ezt az árubemu­tatóval egybekötött vevőan- kátot. A vásárlók nemcsak az új árucikkekkel ismerkedhet­nek meg, hanem — mintegy piackutatásként — közük 'ész­revételeiket és kívánságaikat a kereskedelem vezetőivel. Az áruellátásban olykor fenn­akadás mutatkozik. Ez gyak­ran abból adódik, hogy hely­telen az egyes áruféleségek elosztása. Reméljük, hogy ezen az ankéton a közönség az áruféleségek elosztására is tesz majd hasznos javaslato­kat. Szeretnénk, ha a vevő- ankéton mindenki elmondaná a kereskedelemmel kapcsola­tos minden irányú tapaszta­latát — mondotta befejezésül Bayer Sándor. Csiba József tudósító — KÉT — percenként 980 literes teljesítményű — szi­vattyút vásárolt a felsőpako- nyi Uj Élet Termelőszövet­kezet. A nagy teljesítményű vízszivattyúkkal az esőztető öntözőberendezést működte­tik. letve az elárvult néphez. Döb-j lingi évei állandó munkábanj telnek el s röpirataival sokszor} tör borsot a kamarilla orra} alá. '< Lobkowitz herceg, Alsó-; Ausztria helytartója így ír; 'róla 1859-ben: „Széchenyinek} nincs hőbb kívánsága, mint} hogy megkapja hazája és hon-} fitársai szemében a mártírko-} rónát és vesztőhelyen végezze} életét.” } > Erre azonban nem kerülj sor. A házkutatás után, ahol; rengeteg kompromittáló iratot j találnak'Széchenyi szobáiban, j a kamarilla úgy dönt. hogy; Széchenyit a kényelmes sza-j natóriumból a dühöngök ko-; zé szállíttatja a bécsi Koth-; turmba. Széchenyi megtudja^ ezt és főbe lövi magát. } j Hibáinál sokszorosan na-j gyobbak voltak erényei. Ősz-j tálykötöttsége fölé közvetlenülj nem tudott emelkedni soha-j sem, de közvetve nagy és ha-j ladó tetteiben a feudalizmusj várának egyik ledöntője voltj s amit 1848-ban elvétett, aztj jijj'észt helyrehozták későbbij évei. Ám igazi nagyságát azokj az intézmények és építmények j mutatják, amelyek jórészt máj is élnek, mert kiállták az idők j viharát, bizonyítva, hogy %agy} ember hozta létre őket, nem-£ zete javára. f Darázs Endre } Amennyire nagy volt, ép- í pen annyira volt sokszor ma- } gányosv Egyedül volt, amikor £ hozzákezdett országgyarapító } művéhez s azok, akik a ké- j sőbbiekben barátai és követői j lettek, sok keserűséggel emlé- j keztek róla, mikor 1848 kora j őszének nagy válságában j Döbüngbe távozott, az élőhol- j tajc közé, ahelyett, hogy te- j kintélye birtokában Kossuth j és a forradalmi eszmék méh j lett állt volna ki. j A reakciós történelémírás j sokat beszélt erről és e nagy j magyart igyekeztek — utólag j _ kijátszani egy másik nagy j magyar: Kossuth ellenében, j Való, hogy Széchenyi sosem j járta Kossuth útját, de az ö j útja sokszor volt párhuzamos $ Kossuthéval. j Széchenyi, a „fontolva hala- j dó” csak kezdetben volt a j „bolondos Stefi” mágnástársai J előtt. Sokan vették közülük j észre a veszélyt, amit Széche- j nyi tettei jelentettek a magyar j feudalizmus számára. < Hazánk a XIX. század köze- J.pén még a feudalizmus para- | dicsomá volt, amikor egy sor | európai államban mát megbu- í kott. A nagybirtok urai nem . \ féltek, hogy Széchenyi egy nap ? földet oszt majd a nincstele- í neknek, de érezték, hogy a i „fontolva haladó” minden tet- ■ | te új társadalmi osztály: a pol- gárság erősödését segíti. zsölni és kefélni kellene a ruhát; de arról is, hogy ezek a módszerek is habza­nak és annyival is külön­bek a szappannál, hogy ha- ; tásfokuk teljesen független a \ víz” minőségétől, keménység! j fokától. Többen, akik már hasz­náltak mosáshoz szintetikus mosóport, elmondották, hogy ugyanakkor szappanozni is szoktak. A válaszból kide­rült. ez a felemás módszer többet árt, mint használ a fehérneműnek, mert a szap­pan feloldása közben .végbe­menő vegyi folyamat mellék- terméke az úgynevezett mész- szappan belemosódik a szá­lakba és azokat kiszárítja, töri. Ugyancsak helytelenül járnak el azok a háziasszonyok is, akik Ultrát kevernek a mosóvízbe. Ez ugyanis mosogatópor, hiányzik belőle a mosópo­rokban meglévő kémiai vé­dőszer, ennélfogva a textília idő előtt elroncsolódik, tönk­remegy. A szintetikus mosóporokat nem kereskedelmi célból pro­pagálják a földművesszövet­kezetek, hanem azért, hogy megismertessék a falusi asz- szonyokkal a korszerű, nagy hatásfokú mosási technikát s ily módon megkönnyítsék ezt' a fárasztó, nehéz fizikai munkát. Egész évben havonta négy alkalommal lesz bemutató a megye különböző községei­ben és falvaiban. Ma. csü­törtökön Pécelen várja az érdeklődőket a földműve&szö- • vetkezet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents