Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-20 / 222. szám

•rrevet 1961, SZEPTEMBER 20 SZERDA yfirfiiD Tsz-közi beruházással baromfinevelő kombinát Élnek a törvényadta lehetőségekkel a gödöllői járásban Az FM 10/1961. sz. rendele- T te szabályozza a termelő- j szövetkezetek közötti terme­lési kapcsolatokat. E rende­let értelmében, törvényes le­hetőségek nyílnak a szövet- j kezeti gazdaságok erőíeszíté- ; seinek egyesítésére a külön- téle termelési ágakban. A ; gödöllői járásban élnek a ren- j delet nyújtotta lehetőségek- j kel, és egy hatalmas baromfi­nevelő kombinátot létesítenek, i A nagyarányú tsz-közi bent- | házás iránt érdeklődve, mun­katársunk felkereste Koós László elvtársat, a Gödöllői Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét, aki az aláb­biakban ismertette a vállal­kozást: — Hogyan született meg a baromfinevelő kombinát épí­tésének ötlete? — Tavaly nyáron Ihászi Jó­zsef elvtárssal, a járási párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetőjével Karcagon jár­tunk. A tapasztalatcsere-láto­gatás során megmutatták nekünk az akkor még ki­használatlan termálku- tat. Á karcagi elvtársak elmon­dották, hogy a kút meleg vi­zét hatalmas baromfinevelő. kombinát fűtésére lehetne fel­használni. de egy tsz anyagi erejét túlságosan igénybe ven­né a beruházás. Ezért aztán elhatározták, hogy tsz-közi beruházással valósítják meg a tervet. — Gödöllőn van talán ter­málkút? — Termálkút nincs, de ba- romíinevelésre nálunk is akad j lehetőség. A Honvéd Térké- ] pészeti Intézettől kaptunk egy elhanyagolt épületet, megfe­lelő területtel, amely alkal­mas alap a kezdéshez. Ezutá3E::.'AR?.T psal^.cixiek­lődőkre volt szükség, akik építenek erre az alapra. : — Hány termelőszövetkezet . vesz részt a gödöllői vállal­kozásban? — Tizenhárom termelőszö­vetkezet, csaknem huszon- nyolcezer hold szántóterület gazdái. — Mikor kezdik meg az építkezéseket? — Az építkezések már meg­kezdődtek és még az idén felépül az első 12 ezer férő­helyes nevelőház. A szerfás épületekben évente — három-négy turnusban — mintegy 36—40 ezer vágóbaromfit nevelhetünk fel. Jövőre azonban tovább bő­vítjük a farmot. Az FM kí­sérleti tervei szerint építünk egy tízezer és egy húszezer fé­rőhelyes. teljesen gépesített csibenevelőt. Összesen tehát egyszerre harminckétezer, évente pedig 96—128 ezer ba_ romfit nevelhetünk fel. — Mennyibe kerül a kom­binát építése? — A beruházási tf-rv 1 700 000 forintot irányoz elő erre a célra, de további 300 ezer forintos költséget igé­nyel a vízellátás. Egy kutat kell furatnunk ugyanis és megfelelő csővezetékkel kell ellátnunk. — Milyen arányban vesz­nek részt a beruházásban és részesülnek a jövedelemből a társulok? — A beruházási költsége­ket elosztottuk annyi felé. ahány ezer hold föld van a társulok birtokában. így az­tán minden tsz annyi beru­házási részt fizet, ahány ezer hold a szántója és a jövede­lemből is aszerint részesül. — Ki irányítja a kombiná­tot s a dolgozók kinek az al­kalmazottai? — Egy telepvezető, egy könyvelő és megfelelő számú csibegondozó lesz a telepen. Ezek a vezetők, dolgozók a tsz-közi vállalat alkal­mazottai, azaz bérmun­kásai lesznek. Alkalmaztatási minőségük az állami gazdaságok, gépállo­mások dolgozóinak alkalmaz­tatási minőségével egyezik meg. — Mondhat még valamit a kombinátról Koós elvtárs? — Még csak annyit fűzhet­nék hozzá, hogy a mezőgaz­dasági osztály beruházási előadója, Perénvi Miklós elv­társ fáradozik legtöbbet az ügy sikeréért. Ö lesz ug}Tanis a kombinát vezetője — fejezte be nyilatkozatát Koós László elvtárs. Nagymiklós István Kitünően bevált az új magyar babcséplögép A bab betakarítása és csép- lése komoly gondot okoz a gazdaságoknak, hiszen a vé- konyhéjú hüvely valósággal rátapad a magra, s azt igen nehéz lefejteni. A kézi fejtés igen lassú és költséges mun­kafolyamat, lóval, traktorral való nyomtatás esetén pedig 20—30 százaléknyi volt a mag­törés. Ezt a problémát oldot­ta meg Keiper Ede. a Mező­gépfejlesztési Intézet főmér­nöke. akinek tervei alapján a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár elkészítette az első magyar babcséplőgépet. Az ú j szerkezetet a Békés me­gyei Pusztaföldváron próbál­ták ki, teljes sikerrel. A dabasi járás termelőszövetkezetei és új szövetkezetei csatlakoztak az őszi betakarítási és szántás-vetési versenyhez A dabasi járás termelőszövetkezeteinek és új szövetkeze­teinek vezetői szeptember 18-án vetési tapasztalatcserén vet- 1 ék■ résit a- Felsöbabádi Állami Gazdasát ban. A tapasztalat- cserén több hasznos tala ielőkészítési és vetési eljárással is­merkedtek meg a Szövetkezeti vezetők. A tapasztalatcseré vé­gén valamennyi termelőszövetkezeti vezető tagsága nevében csatlakozott a szarvasi és a gyomai járások termelőszövetkeze­teinek őszi betakarítási és szántás-vetési versenyéhez. Vállal­ták, hogy a szarvasiak és a gyomaiak által vállalt határidő előtt takarítják be az őszieket és teszik földbe az őszi gabona­féléket. 1200 méhcsalád a termelőszövetkezeteknek Az állami gazdaságokban a méhészetekre is kiterjesztik a szakosítást. Veszprém és Zala megyében kísérletkép­pen már az idén egységes szakvezetés alá vontait a gazdaságok méhészeteit, jól Elkészült a „Munkáslány" képzett szakemberek irányí­tásával jelölték ki, mikor, és hol helyezzék el a kaptá­rokat. Az első év tapasztalatai rendkívül kedvező eredmé­nyeket hoztak. Az állami gazdaságok méhészetei egyéb­ként országosan 1200 méh­családot juttatnak a közös í gazdaságoknak. y ^ A kedvező tapasztalatokat ;í felhasználva hasonló átszer- ■í vezést hajtanak végre az év í végéig négy igazgatóság te- í rületén és két év alatt orszá- ^ gosan mintegy 10—12 üzem- ^ egységbe összpontosítják az ^ állami gazdaságok tulajdoná- ^ ban levő 20 000 méhcsalád ^ vándoroltatását. Ehhez ván- ^ dór méhészkocsik építését ^ tervezik, amelyekre három- ^ emeletes magasságban he- ^ lyezik el a kaptárokat, így a ^ vándoroltatásnál nem kell ^ mozgatni a kaptárokat, köny- ^ nyebben és gyorsabban old- ^ hatják meg az áttelepülése- í két (MTI) | --------------­A legfiatalabb 2 vöröskeresztes szervezet '/ A Magyar Vöröskereszt da- ^ basi járási szervezete egymás ^ után erősíti meg és hozza lét- |re a községekben a vöröske- ^ resztes szervezeteket. Leg- 4 utóbb Gyál-Némediszőlőn ala- ^ kult ilyen szervezet, 106 tag- ^ gal. Dudás János, járási szer- ^ vező titkár, ismertette a vö- ^ röskereszt történetét, és nem- £ zetközi jelentőségét. Megem- ^ lítette- hogy a nemzetközi vö- £ röskereszt 82 országból 127 ^ millió tagot tömörít egybe. £ A lezajlott alakulógyűlés ^ egyhangúlag elnökévé válasz- ^ tóttá Nagy Bélát- az elsőse- ^ gélynyújtó-állomás vezetőjét, £ aki az utóbbi évek folyamán ^ már sok száz embernek nyúj- ^ tott segítséget, í Egy vöröskeresztes aktíva című szobor a gödöllői Ganz Árammérő megrendelésére. Szabó Iván szobrászművész „Munkáslány” című szobrát még ebben az évben felállítják a gödöllői Ganz Árammérő parkjában (MTI foto, Bojár felv.) Hogyan lehetnék fotós? \ A monori József Attila gim-'j názium negyedik osztályos ta­nulója vagyok. Mint sök száz most végző társam, én is pá­lyaválasztási gondokkal küz­dők. Fotóriporter szeretnék lenni. Nem tudom, hogy le­het ezen az úton elindulni, ezért kérem szíves útbaiga­zításukat. A Monor és Vidé­kében már jelentek meg ké­peim. a Képesújság fotópályá­zatán pedig dicséretben ré­szesültem. Szeretném megtud­ni, mi a hivatalos útja annak, hogy fotoriporter lehessek. Kiss Sándor Jelenleg olyan sok fotori­porter és fotoriportergyakor- nok van, hogy egyelőre hiva­talosan nem foglalkoznak új fotósok nevelésével, ön azt írja, hogy a Monor és Vidé­kében jelennek meg képei Tanácsoljuk, hogy dolgozzék nekik minél szorgalmasab­ban, keressen érdekes témá­kat. próbáljon elmélyedni a ..szakma’’ titkaiban. így gya­korlatot szerez, és ha időköz­ben elhárulnak az ismertetett akadályok akkor gyakorlatá­val és a laptól kapott támo­gatásával. már könnyebben megvalósíthatja tervét. Csak nekem nagy ügy? Nagyothalló va­gyok. Kellemet­len igy élni az emberek között, nem hallani meg a közepes hang- erejű beszédet. Mindez viszont csak addig kelle­metlen, amíg az ember nem szerez egy nagyothalló- készüléket. Nekem egy nagyon jó, szovjet gyártmá­nyú hallásjavítóm van — ennek se­gítségével igazán nincsenek hallási problémáim, meg­hallok mindent, teljes értékű em­bernek érzem ma­gam. Illetve csak éreztem. Mert augusztus 24-én felutaztam Pest­re, hogy a készü­lékem viselés köz­ben eltört zsinór­ját kicseréljem. Azonban mentem hiába Nép­köztársaság út 36. sz. alatti OM- KER-szaküzletbe, zsinórt nem kap­tam. Azt mond­ták, kifogyott, várjak néhány na­pig, akkor újra kapnak és után­véttel elküldik a címemre. Azóta hiába vá­rom, a zsinórt még mindig nem küldik. Időközben írtam egy pesti ismerősömnek is, akinek az üzlet­ben azt a választ adták, hogy csak szeptember végére érkezik zsinór. Tehát még vár­nom kell — so készülék hiánya zavar az embe­rekkel való érint­kezésemben. Pe­dig úgy tudom, hogy Magyaror­szágon is készíte­nek ilyen hallás- javító készüléket és azoknak a zsi­nórja is megfelelő volna — de hát úgy látszik, a na- gyothallás csak nekem nagy ügy. Egy ceglédi olvasó Kiesett munkanapok A Spartacus Természetbarát Egyesület a Kismaros mel­letti Szén-patak völgyében országos találkozót rendezett Új üzlet Ráckevén Nemrég kis ünnepség ke­retében adták át a vásárló közönségnek a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 139. számú boltját, amely önkiszolgáló üz­letként áll a ráckevei vásárlók rendelkezésére. Több mint kétszázezer forint költséggel újították fel az üzletet — s a jelek szerint érdemes volt ennyi pénzt szánni az új ön- kiszolgáló boltra. A megnyi­tást követő két óra alatt csúcsforgalom volt az üzletben és a korábban szokásos napi bevétel felét, 10 900 forintot forgalmazták ilyen rövid idő alatt. Az egésznapi bevétel is meghaladta a nagyforgalmú napok bevételét. Tóth Gábor, a községi ta­nács elnöke szerint — habár még sokan idegenkednek az új vásárlási formától —, előbb-utóbb mindenki meg­szokja, s ha egy hónap múlva vissza akarnák állítani a régi vásárlási rendszert, bizonyára zúgolódnának az emberek. Az üzlet tehát megfelel a követelményeknek, a vásár­lók gyorsan megkapják azt, amire szükségük van. Azon­ban szerdán és szombaton a környékbeliek százai érkez­nek Ráckevére, a heti piacra, s ezek az emberek általában az új önkiszolgáló üzletben vásárolnak. Ilyenkor olyan nagy tömeg gyűlik össze az üzletben, hogy lassúvá válik a kiszolgálás. Véleményem szerint nagyon helyes volna, ha a szerdai és a szombati csúcsforgalmi időben kisegí­tő pénztárt is felállítanának, s ezzel meggyorsítanák a vá­sárlást. Bíró Gábor Ráckeve, járási tanács szeptember 17-én. Az erdő- gazdaság erdei kisvasútját he­tekkel ezelőtt kibérelték, s be is fizették az összeget, amely a több száz résztvevő menetdíját fedezi. Az úton odafelé, habár las­san ment a kisvasút, nem tör­tént semmi baj, de a találko­zó után visszafelé jövet szin­te kártevés számba menő las­súsággal közlekedett. Ennek következtében az utasok le- késték a vasúti csatlakozást; Aki a közelben lakik, leg­feljebb azért bosszankodhatott» hogy később került haza. De mivel a találkozó országos jellegű volt és sokan az or­szág távoli vidékeiről jöttek — így a résztvevők nagy több­sége — miután lekéste a csat­lakozást — nem tudott időben hazaérkezni és nem tudott hét­fő reggel munkába állni; Kit terhe] a felelősség a ki­esett munkanapokért? Sárkány Vilmos, a Spartacus Természetbarát Egyesület tagja. Rend a lelke mindennek Egyik tudósítónk szomorú esetre hívja fel figyelmünket: sok a szabálysértés. A legtöbb ember nem veszi komolyan az élet írott (és íratlan) törvé­nyeit, s nemtörődömségből, kényelmességből néha haszon- szerzésből, áthágják azokat Pedig szabálysértések nélkül is leélheti mindenki az életét, mindössze fegyelem kell hozzá. A szabálysértési eljá­rások során aztán kiderül, hogy végső fokon kis ügyek miatt kerülnek a szabálysér­tők kellemetlen helyzetbe, kis ügyek miatt kell büntetést fi­zetniük. Tudósítónk több példát is említ. Molnár József sziget- szentmiklósi lakos 200 forintot fizet, mivel rádióját engedély nélkül használta. Pedig a rá­diót bejelenteni és a havi díjat a postának lefizetni, nem hisz- szük, hogy különösebb nehéz­ségekbe ütköznék nála. Cser Gábor dömsödi lakos vezetői jogosítvány nélkül ült motor­ra: 150 forintra büntette a szabálysértési hatóság. Nem ismerjük Cser Gábor motorve­zetői képességeit. Lehet, hogy jogosítvány nélkül is jobban tud vezetni, mint sok papírral rendelkező motoros — de téte­lezzük fel, hogy ha véletlenül valamilyen balesetet .okoz, a baleset elbírálásánál milyen súlyosan esik latba az a tény, hogy nincs jogosítványa. Az­tán még néhány közlekedési szabálysértés. Fajta János du- naharaszti lakos szabálytalan közlekedés miatt fizetett 120 forint büntetést, Gere János szigetszentmiklósi lakos pedig orvosi vizsgálat nélkül ült motorra és ugyancsak 120 forintot kellett fizetnie. Hogy a jogosítványhoz orvosi vizsgát is kell ten­ni. ez nem a közlekedési ha­tóságok felesleges kötekedése. Hiszen csak jó szemű, jó ideg­rendszerű és jó lélekjelenlét­tel rendelkező ember ülhet teljes biztonsággal a motorke­rékpár nyergén vagy a gépko­csi ülésén. Tudósítónk megemlít még egy érdekes esetet. Bobonkov Kristóf szigetcsépi lakos en­gedély nélkül halászott és ezért kétszáz forint büntetést róttak ki rá. Vajon a horgász­jegy megváltása nehézségek­be ütközött volna? Vagy feles­leges pénzkidobásnak tartotta a horgászjegy megváltásához szükséges összeget? Apró dolgok ezek. Akiket megbüntettek, nem feltétlenül rosszindulatú, felelőtlen és ön­ző emberek. Valószínűleg csak kényelmességről, nemtörődöm­ségről beszélhetünk az ő ese­tükben. De vajon hová vezetne, ha mindenki kényelmesen és nemtörődöm módra viselked­nék — nemcsak a kis dolgok­ban, hanem a komoly ügyek­ben is?

Next

/
Thumbnails
Contents