Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-16 / 219. szám
ucetet Kr, fíírlan 1961. SZEPTEMBER 16, SZOMBAT Magyar tudósok külföldön Szeptember első felében számos neves tudósunk fordult meg külföldi kongresszusokon. A legnagyobb érdeklődés Straub F. Bruno kétszeres Koesuth-díjas akadémikus útiét kísérte, aki az Egyesült Államok-beli Stowe-ban a Pugwash konferencián képviselte hazánkat. Trencsényi- Waldapfel Imre akadémikus Varsóban a klasszikus tudományok társaságai nemzetközi szövetségének a nagygyűlésén, majd dr. Harmatta János egyetemi tanárral együtt a 10. nemzetközi papyrológiai kongresszuson. dr. Száméi Lajos egyetemi tanár ugyancsak Varsóban, a Lengyel Tudományos Akadémia közigazgatási jogi konferenciáján vett részt. A Kárpáti-Balkáni Egyesület bukaresti 5. geológiai kongresszusán Szádeczky- Kardoss Elemér akadémikus, a prágai 4. nemzetközi angio- lógiai kongresszuson Gömöri Pál. az akadémia levelező tagja és dr. Gábor György egyetemi docens képviselte a magyar tudományos életet. Turistaszállás a Menyecskehegyen Pencz község nevével nem túlságosan gyakran találkozik az újságolvasó ember. Csinos, takaros falu Vác felett, a Cserhát déli lejtőjén, dehát ilyen csinos, takaros falut még sokat találni szerte a megyében. Idegenek nem is igen koptatják cementlappal fedett járdáit, nem sok keresnivalójuk akadt errefelé. Tavaly azonban megváltozott a helyzet, hogy megnyílt a tájmúzeum s még inkább azóta, hogy a csalogató nevű Menyecskehegyen turistaszálló nyílt. S míg autónk dohogva, prüszkölve jgyekszik a keskeny utakon, mint a mesét, úgy hallgatjuk kísérőnk szavait, miért lett Menyecskehegy a lankás, magasra sikerült dombocska. — Valamikor nagyon régen, sok száz évvel ezelőtt történt, hogy lakott Penczen egy kedves, szép fiatalasszony. Kerülgették is sokan, de ő csak a férjét szerette. Történt pedig, hogy a városból odatévedt egy barát, aki igen szerette a jó ételt, a piros bort és a szép asszonyt. Penczen megtalálta mind a hármat. Nem is akart kimozdulni onnan, hanem szerelmével üldözte a szép fiatalasszonyt. Az pedig, elunva a sok siránkozást, fogadkozást, azt mondta a papnak: kedvére tesz, ha ölben viszi fel a hegyre, a szőlőbeli présházhoz. Kapott a barát az ajánlaton, nyomban ölbekapta az asz- szonykát, s uccu, iramodott fel a hegyre. De hiába volt a menyecske olyan könnyű, mint a pille, hiába volt ő jó erőA választék bővítésével készül a kereskedelem az őszi-téli szezonra Az év legforgalmasabb vásárlási szezonjára, az őszi és a téli hónapokra készülődik a kereskedelem. Pénteken a Magyar Sajtó Házában az állami áruházak felkészüléséről tájékoztatták az újságírókat és a szakembereket a Belkereskedelmi Minisztérium áruházi kereskedelmi igazgatóságának vezetői. Elmondták, hogy a zavartalan ellátás érdekében a várható igényeket jó előre felmérték. Elsősorban a raktár- készletek növelésével készültek erre a sok millió forintos forgalmat ígérő néhány hónapra. A kereskedelem az idén arra törekszik, hogy a karácsonyt megelőző nagy vásárlási szezon a szokásosnál korábban, már októberben megkezdődjék. Ezt úgy akarják elérni, hogy a karácsonyi újdonságokkal, ajándékokkal, ruházati cikkekkel és játékokkal már szeptember végén feltöltik az áruházak raktárait. (MTI) ben, mégiscsak hosszú volt az út és meredek az emelkedő. A menyecske meg nem hagyta pihenni, egyre unszolta, siessenek már. Hát amint felértek a tetőre, a barát csak elengedte az asszonyt, s holtan bukott a földre. Az meg örült nagyon, hogy így megszabadult kínzójától s boldogan sietett le a faluba férjéHatáridő előtt készítenek el fontos mezőgazdasági gépeket az üzemek .4 MEDOSZ és a vasasszakszervezet eredményes akciója a mezőgazdasági gépek határidő előtti szállításáért A Mezőgazdasági és Erdészeti, valamint a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete a közelmúltban közös megbeszélésre hívta össze a mezőgazdasági gépgyártás, valamint a Földművelésügyi Minisztérium illetékes vezetőit. A megbeszélésen a mezőgazdasági szakemberek elmondották, hogy rendkívül nagy segítséget jelentene a mezőgazdaság számára, ha az 1961. évre megrendelt és a KGM üzemei által gyártásra visszaigazolt gépeket a tervezett határidő előtt szállítanák. Utaltak ezzel kapcsolatban arra, hogy az idén a száraz időjárás következtében általában minden növény betakarítását a szokásosnál korábban kell megkezdeni. A megrendelt gépek korábban tervezett gyártási határidejének megtartása éppen ezért azt jelentheti, hogy késve kapják meg a mező- gazdasági üzemek, vagyis az értékes és rendkívül szükséges gépet már csak a következő évben tudják használni. A megbeszélésen hozott határozat értelmében a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata pontos kimutatást készített az őszi betakarításhoz legszükségesebb gépekről és alkatrészekről. A Mezőgazdasági és Erdészeti, valamint a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének munkatársai felkeresték a jegyzékben szereplő gépek gyártásával foglalkozó ipari üzemek dolgozóit, s megbeszélték velük, milyen segítséget kér tőlük a mezőgazdaság. Mind a tizenkét érintett ipari üzemb-n magértés- sel fogadták a kérést, s igen komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a gépeket határidő előtt elkészítsék. A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói például ígéretet tettek, hogv a kért és igen nagy mennyiségű pótalkatrész nagyobb részét a gyártási programban meghatározott idő előtt szállítják. Rendkívül értékes segítséget jelent az őszi munkák gyors befejezéséhez a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak az a vállalása, mely szerint terven felül 70 KB— 1-es kukoricakombájnt készítenek, s a tervezettnél többet szállítanak a silókombájnokhoz szükséges pótalkatrészekből is. A Budapesti Hajtóműgyárban anyaghiány gátolja az U—28-as trakto-> rokhoz szükséges és a már 1 korábban megrendelt 351, j úgynevezett terepfogaskerék ; gyártását. í A vasasszakszervezet azon- - nal továbbította a kérést, ; a DIMÁVAG kovácsoló- \ üzemének dolgozóihoz, \ akik még aznap válaszol- ; tak. j r 5 A terepfogaskerekek gyárta-j sához szükséges anyag már-j is a hajtóműgyár rendelke- j zésére ál-1. j A fővárosiakhoz hasonló j felelősségérzettel válaszoltak j a két szakszervezet, illetve aj mezőgazdasági dolgozók kéré-j sére a vidéki üzemek. Azj őszi munkák két nagyon fon-j tos gépe az Orkán elnevező-j sű járvasilózó és a naprafor-j gó-betakarító adapter, a tö-j rökszentmiklósi, illetve a; makói mezőgazdasági gép- j gyárban készül. Ezek azj üzemek máris jelentették,\ hogy a határidőt lényegesen: lerövidítve máris 552 napra-; forgó-cdaptert, 300 járvasiló-; zó ás 152 úgynevezett Orkán- ! adaptert szállítanak. j A Borsod megyei Gép ja ni-; tó Vállalat, amely a burgo-j nyaszedő gépekhez, valamint; a Zator- és izzófejes trakto-' rokhoz készít pótalkatrésze-' két, arra tett ígéretet, hogy az év végéig esedékes ösz- szes pótalkatrészeket már, szeptember—október hónap-; ban legyártja és átadja. A Győri Szerszámgépgyár szeptember 30-ig már a negyedik negyedévre esedékes oótkocsi- alkatrészeket is leszállítja. Mint dr. Gojdár László, a MEDOSZ gépállomási szakosztályának titkára elmondotta, a vállalások még nem zárultak le. Több ipari üzem között még folynak a tárgyalások, s szinte naponta érkeznek a szakszervezet központjába olyan táviratok, vagy levelek, amelyekben budapesti vagy vidéki üzemek közlik, hogy még tovább rövidítik a gyártási határidőket. (MTI) hez. Férje nem hitte el, hogy nem biztatta a papot, nem hitt ártatlanságában. Szégyenletesen elkergette a háztól s a menyecskének idegenbe bujdosva kellett leélnie életét. Mire a történet befejeződött, mi már ott álltunk a hófehérre festett, tornyos tetejű ház előtt, egy kis fekete kutya nagy örömére, aki csaholva ugrált körülöttünk. Fogolyén Piroska nyugdíjas könyvelőnő a turistaszálló gondnoka. — Május elsején nyitottunk — mondja a gondnoknő. Az IBUSZ váci kirendeltségéhez tartozunk, ott lehet szobát rendelni. Egyszerre negyven személy t tudunk kényelmesen elhe- j lyezni. Az épületet a Pest me- | gyei Idegenforgalmi Válla- I lat rendezte be ilyen lakályo- I san, százharmincezer forintos I költséggel, turistaszállónak. Az öt hónap óta, amióta megnyíltunk, már több mint hatszá- zan vették igénybe szolgáltatásainkat. — Kik voltak itt és honnan jöttek? — Sportolók, akik itt töl- 1 tötték a hét végét, a budapesti Attila utcai fiúiskola egy csoportja két hétig lakott itt. Innen jártak túrára a Börzsöny és a Naszály -hegységbe, felkeresték a romantikus Csővár romjait is. legutoljára negyvennyolc nagybátonyi bányász töltött el országjárása során két napot nálunk. Már külföldi vendégeink is voltak. A közlekedésünk igen jó, hisz Vácra vonat, hajó, autóbusz jár, onnan pedig külön vonal jön fel hozzánk napjában többször is. Napi nyolc forint a szállásért pedig igen méltányos összeg. Folyóvizünk van a tisztálkodáshoz, a tetőről lefolyó esővizet a padláson egy tartályba gyűjtjük, onnan ágazik szét a vízvezeték. Lenn a nagyszobában, hatalmas, fényes csempés kemence terpeszkedik, körben széles padkával. Már most jólesik ránézni és elképzelni, micsoda lustálkodást lehet ott rendezni, míg pattog az illatos fahasáb és kinn fehér függönyként hull a hó! De ez még odébb van. Miután megmásztuk a meredek falépcsőt, hogy feljussunk a tetőszobába, gyönyörű látványban van részünk. Szelíden, kedvesen nyílik szét előttünk a táj, olyan tarka képet nyújtva, mint annak a hajdan volt menyecskének a kendője lehetett. Komáromi Magda VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK íTiflédi/fírtatrí? Twin miniiiimiimiiniii»un— Üzenet Debrecenbe Az elmúlt vasárnap Cegléden szerepelt a debreceni Csokonai Színház együtese, hogy bemutassa a Faust című operát. A városban nemegyszer joggal felvetődött a kérdés: vajon érdemes-e „komoly” fajsúlyú színházi előadásokkal kísérletezni. Nos, vasárnap csattanós választ kaptak a hitetlenkedők. A debreceniek kiváló előadásának visszhangja máig sem ült el és valamennyi néző hálásan gondol a Csokonai Színház művészeire, akik valósággal lázba hozták Cegléd operarajon- ! goit. Mesteremberek a tsz-ben Nem mindennapi segítséget nyújtottak a ceglédi kisiparosok az Alkotmány Tsz- nek. A KIOSZ szervezésében Dubniczky Mihály KIOSZ- titkár vezetésével hatvanöt mesterember végzett egynapos társadalmi munkát a közös gazdaságban. Ácsok, kőművesek, asztalosok segítettek a sertésférőhelyek építkezésénél. Tóth József, a tsz elnöke, elismeréssel szólt az iparosok lelkes és nem utolsósorban rendkívül hasznos segítségéről. MONORo VIDÉKE Mari néni tervez — A falu határán túl még sosem jártam. A Balatonról is csak annyit tudtam, hogy valami nagy víz, aminek a partján kecskekörmöket találnak. így vélekedett az országról Zubornyák József né, az üllői Március 15 Tsz tehenésze, aki nemrég érkezett vissza a "Bälatöh Ipariján. eltöltött tíznapos nyaralásból. Kipihente magát, sokat fürdőit és olyan finom ellátásban volt része, hogy még otthon sem főzne különbet. Most már tudja, milyen is a Balaton, járt Füreden, kortyolgatta a badacsonyit és meglátogatta a tihanyi múzeumot. Mire hazaért, már kész tervet is kovácsolt a jövőre nézve. Ha minden jól megy, 1962-ben Mari néni a hegyek között üdül. ARANYSZABÁLY f A versenyt a nyilvánosság élteti. Régi, gyakorlat igazolta aranyszabály ez. Ki kételkednék az igazságában. Tán még a monon járás mezőgazdasági osztálya sem. Akkor hát miért nem fordít több gondot a tsz-ek közötti munkaverseny eredményeinek értékelésére? Augusztus 20-ával lezárult a mezőgazdasági munkák egy jelentős szakasza: az aratás és a cséplés. A tsz-tagok megfeszített munkával valóban versenyben dolgoztak azon, hogy az augusztus 20-i határidőt betartsák. Azóta több mint három hét telt el, de az értékelés még mindig várat magára. Ha a mezőgazdasági osztályon is csak ennyire becsülik a versenymozgalmat, hogyan várják annak fellendülését?! fii Hasznosítsuk a melegvizet A nagykőrösiek sokáig irigykedve néztek fel a ceglédiekre és az ország más városának lakóira, akik melegvíz-forrással, gyógyvízzel büszkélkedhetnek. Régóta várták már, hogy végre a város határában is előtörjön a remélt gyógyvíz. A kényszerű türelmet most siker koronázta. Víz tehát van már, a következő tennivaló: mielőbb megoldani annak hasznosítását. Igenám, csakhogy mindez sok pénzbe kerül. A leghelyesebb, ha széleskörű társadalmi munkát szerveznek a gyógyvíz felhasználására, a szükséges létesítmények felépítésére. Vannak is már jelentkezők és a számuk a jövőben, remélhetőleg, tovább gyarapodik. Tágas, tiszta otthon Negyvenegy kis lurkó tanul mindennap a nagykőrösi Petőfi Sándor iskola új napközi otthonában. A környezet, a berendezés minden igényt kielégít, a tisztaság pedig szinte példás. Külön függönnyel elkerített részben tartják a gyerekek papucsait és házicipőit, a szobába ugyanis cipőben nem mehetnek be, nehogy a ragyogó parkettet és a szőnyeget összepiszkítsák. A falakra rövidesen mesejeleneteket festenek, hogy a napközisek még otthonosabban érezzék magukat. A szép, új létesítményre a városi tanács negyvenezer forintot áldozott. Bozorg Alavi: Botrány teiért, amelyeket politikai bűnösök fölött mondott ki — felsőbb utasításra. ítélkezett. Ha nem teszi, talán már másnap állás nélkül marad, s akkor hogyan neveli fel rajongásig szeretett leányát, Sirin-t, aki mégis cserbenhagyja, mert elolvasta a névtelen leveleket.. Hol hibázta el az életét? Talán ha hátat fordít a bíróságnak, ha inkább a nélkülözést választja, ma is vele lehetne a lány. A lány, aki már az igaz emberség útjára lépett. Döbbenetes erejű, igaz dráma ez a novella, amely a kötet egyik legszebb alkotása. Nem maradt el mögötte a többi novella sem. Például Az áruló, amely az iráni kormánynak arról a szégyen- teljes csalásáról rántja le a leplet, amelyet a választások alkalmával elkövettek. Vagy A giláni ember, amely az iráni parasztok sanyarú életéről fest hű képet. Azokról a parasztokról, akik a második világháború után egy időre lerázták magukról a földesúri jármot, de akiket az amerikai segítséggel nyeregbe segített kormány újra jobbágysorba taszított. Ha csak ennyit mondunk is el Bozorg Alavi-ről, világossá válik, hogy 1953-ban miért kellett elhagynia hazáját. Jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban él, ahol a perzsa nyelv és irodalom professzora a Humboldt egyetemen. Most megjelent Botrány című kötete minden bizonnyal kedvelt olvasmánya lesz a magyar könyvbarátoknak. Leró: A félelem harsonái Lera ma az egyik legnevesebb spanyol író. Ám amíg A félelem harsonái című regénye megírásáig eljutott, hosszú, keserves életutat tett meg. Jogi pályára készült, de a polgárháború megakadályozta ebben. Volt szikvíz- árus, segédmunkás, ügynök és ki tudja még mi. míg 1948- ban végre állandó könyvelői álláshoz jutott. Ekkor kezdte írni A félelem harsonái című regényt, amely három esztendővel ezelőtt jelent meg első ízben, s azóta világhírnevet szerzett írójának. A félelem harsonái — torreádor-regény. Az izgalmas társadalmi és lélektani regény hőse Rafa. egy szegény spanyol diák, akit a nyomor taszít erre a veszélyes pályára, Rafa élni akar, elkápráztatja a torreádorélet talmi csillogása, de — siker helyett az életével kel! fizetnie. Lera mély humanizmussal ír e veszélyes, kalandos pálya „hőseiről”, akik Rátához hasonlóan ágrólszakadt. szegény legények, akiknek hetykesége, látszólagos her- kulesí ereje mögött szorongó halálfélelem húzódik meg. Megrázó erővel ír a torreádorokról, akik mosolygó arccal, d" szorongó szívvel, lélekben rettegve lépnek az aréna porondjára, hogy néhány csillogó aranyért kockára tegyék életüket. Az író könnyen fellelhető kritikai szándékkal írta ezt a regényt, de társadalombírálata mégsem elég erőteljes. Az ok a mai Spanyolország nyomasztó légkörében keresendő, amelyben megírni az igazságot, a maga teljességében — lehetetlen. Annyit azonban sikerült bemutatnia az írónak, hogy Franco Spanyolországa semmit sem változott, semmit sem lépett előre az elmúlt évtizedek alatt. S ebből érteni lehet. — P — Valljuk be, a perzsa irodalomról, amelynek egyik jeles képviselője Bozorg Alavi, vajmi keveset tudunk. Igaz, távol esik tőlünk nemcsak földrajzilag, de gondolkodásmódban, életszemléletben is. Mégis, kell, hogy tudjunk róla, kell, hogy tudomásul vegyük, mert a perzsa iroda- lom mai alkotásai jelentősek. Bozorg Alavi a nép írója. Az új perzsa próza szerinte az osztályharc egyik fontos eszköze. Erről így vall egyik beszédében; „Az uralkodó osztály ina csak hatalmat és gazdagságot hajszol, s közönyös a művészet és irodalom iránt. Az irodalom közönsége ma a második és harmadik osztály. Nélkülük ma már semmit sem lehet megoldani. Tudnunk kell, hogy mit akarnak, s azt kell adnunk, amire szükségük van... .4 költők és az írók haladjanak a nép előtt s mutassanak utat” Most megjelent kötete nyolc novellát tartalmaz. Köztük a Levelek című novellát, amelyet a Béke Világtanács aranyéremmel jutalmazott. Hőse egy bíró, akit ismeretlen levélírók vonnak felelősségre ítéleteiért. ItéleKÖNYVESPOLC
