Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

1961. SZEPTEMBER 14, CSÜTÖRTÖK HECVEI 3 Üjabb 270 csőkút a Duna—Tisza közén A Duna—Tisza közén az idén tovább bővítették a cső­kutas öntözési rendszert. Az állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben újabb 270 kutat fúrtak az erre al­kalmas, nagyrészt homokos területeken. Ezzel összesen már 10 000 holdnyi, a termé­szetes vizektől távoleső te­rületen pótolhatják mester­ségesen a csapadékot. Az ön­tözőtelepeken kitűnő ter­mést adtak a szántóföldi és a konyhakerti növények. Az öntözött lucernaföldeken már ötödször kaszálnak, a szőlő­iskolákban pedig a szokásos két év helyett egy év alatt kiültetésre alkalmas vessző­ket nevelnek. Az új csőkutak legtöbbje percenként 700—1200 liter vizet ad, ahol ennél kisebb a vízböség, ott ikerkutakat fúrnak. Ezzel egy időben elemzik a víz minőségét is. (MTI) Öt város tapasztalatcseréje Nagykőrösön A tanácsi munka javításáról Az állandó bizottságok feladatairól, szerepéről (Munkatársunk telefon jelentése.) Országos viszonylatban is jelentős kezdeményezés szín­helye volt tegnap Nagykőrös. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Pest megyei Bizottsága tapasztalatcsere értekezletet szervezett a megye városainak tanácsai között. Az értekezle­ten megjelent Házi Árpád elvtárs, az MSZMP megyei bizott­ságának munkatársa dr. Beér János egyetemi tanár, dr. Far­kas Mihály, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára, Palotás Károly, a Szakszervezetek megyei Tanácsá­nak elnöke, Palkó József, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, dr. Kövesdi Ferenc, a Minisztertanács Titkársága képvi­seletében, továbbá a helyi, váci. ceglédi, szentendrei, és a kecskeméti városi tanácsok elnökei, elnökhelyettesei, vb-tit- kárai és szakszervezeti bizottsági titkárai. Szűcs Zoltán, városi ta­nácselnök megnyitója után Arany István, a Váci Vá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottságának titkára tartott tataindító beszámolót. Beszé­dében elmondotta: a megye gyorsütemii városainak fejlődése a tanács államigazgatási szerveit új feladatok elé állítja. A tanácsok munkájának gya­rapodásával napirendre kerül az állandó bizottságok fel­adatkörének egész sor prob­lémája is. Szükségesnek mu­tatkozik a feladatkörök ki- terjesztése és pontos meg­határozása. Ugyancsak ren­dezni kell a hatáskör néhány problémáját. Általában véve oda kell hatni, hogy orszá­gos méreteiben határozott irá­nyú és körvonalú várospoli­tika alakuljon ki. A vitaindító előadás után a városi tanácsok elnökei, tit­kárai és szakszervezeti bizott­sági titkárai külön-külön mun­kaértekezleten vitatták meg ez elhangzott referátumot. Ezt kövelőleg a vendégek ismét együttes ülést tartottak, ahol összefoglalták a részletekbe menő vita tanulságait. A tapaszt a lat csere-értekez­let e záróvitájában több ta­nácselnök és tanácstitkár szó­lalt fel. Szót kért többek között dr. Farkas Mihály, a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának titkára is. Mint mondotta, helyes törek­Pilisszentkereszt felépítheti víztároló roedeocéjét A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy Pilisszentkereszt község zavartalan ivóvízellátá­sának biztosítása hatvan má­zsa cement és tizenkét mázsa vas kiutalásán múlik. Eny- nyire lenne ugyanis szükség, hogy a község házi kezelésben építhesse meg a tervezett hat­vanköbméteres víztároló me­dencét az ivóvizet adó forrá­sokhoz. Az idei községfejlesz­tési tervbe fölvett medence építésére a szentendrei ktsz-t jelölték ki, ez azonban a mun­kát csakis az év negyedik ne­gyedében végezhetné el, ami­kor pedig a hegyek között ha­marabb jelentkező fagyos idő­járás miatt cementezni már nem nagyon lehet. A község tanácsa azért határozta el, hogy házi kezelésben építi föl a medencét, mert attól tart, hogy különben már nem ké­szülhetne el az idén. A meg­oldásnak ehhez a módjához az illetékes szervek hozzá is já­rultak, a község pedig kérte a szükséges anyag kiutalását, de igénylésére még nem kapott választ. Dr. Révész Lászlónál, a me­gyei tanács községfejlesztési csoportjának vezetőjénél ér­deklődtünk most ebben az ügyben, és megtudjuk, hogy Pilisszentkereszt anyagigény- lését kedvezően intézik el, ha a szentendrei ktsz valóban nem tudná idejekorán felépí­teni a medencét. A szükséges cementet ebben az esetben vagy közvetlenül a községnek, vagy pedig a járásnak utalják ki a negyedik évnegyed elején, tehát október első napjaiban. ^J\eS és vilid Budakeszire hittak a napokban, ahol né­hány ember arról beszélgetett; a kötőüzem Szabadság és Béke brigádjai egy éve tör­tént elhatározásuk óta érdemessé váltak-e a szocialista brigád címre? Már a százalékok, a tanfolyamok és egye­bek hallatán is éreztem, ha rám bíznák, oda­ítélném nekik a címet, de miután személye­sen is megismerkedtünk, s néhány epizódot elmondtak az életükből, biztos vagyok benne, hogy a kint járt bizottság pártoló javaslatára a termelési értekezleten a többiek is úgy döntenek majd: rászolgáltak a szocialista brigád cím viselésére. íme két rövid történet a sok közül. Sztárai Marika, az egyetlen fiatal lány a Béke brigádban, végre elérte régi vágyát, felvették a Bolyai János Technikumba, esti tagozatra. Örült a sikeres felvételi vizsga hí­rének, de örömébe üröm is vegyült. Közöl­ték vele, felvétele mindaddig csak feltételes, amíg le nem teszi a szakmunkás vizsgát. Az idő rövid, s egyedül nehezen boldogul­na. Már-már letett arról, hogy tanulni fog, amikor Hollós elvtárs, a műszaki vezető így szólt hozzá: — Annyi baj legyen, kislány. Majd segí­tek én felkészülni arra a vizsgára. Igen ám, de akadt még egy bökkenő. Két műszakban dolgoznak, s ha délutános, megint csak a tanulás látja kárát, nem tud bejárni az iskolába. De már ez a gond is a múlté. Az történt, hogy váltótársa, Mihalók Bertalan­ná megnyugtatta: VT TO Az érdújtelepi új orvosi rendelő, amelynek építésében az úttörők is részt vettek BUDAPEST 1961 Villamoson, vonaton, hir- detóoszlopon egyaránt talál­kozunk ezzel a felirattal: Bu­dapest 1961. Nemzetközi ese­ményre hívják fel'figyelmün­ket a plakátok. A magyar bé­lyeggyűjtés történetében ki­emelkedő jelentőségű nem- zetközi bélyegkiállítás nyílik meg szeptember 23-án Buda­pesten, a Műcsarnokban. E nemzetközi bélyegkiállí­tásra eddig 23 állam posta­szerve jelentette be részvé­telét, az ifjúsági osztályban pedig — Magyarországon kí­vül — 16 ország 109 gyűjte­ménnyel képviselteti magát. A bélyeggyűjtés különösen hasznos időtöltés a tanuló ifjúság számára. Tanulha­tunk a. bélyegekről növény- és állattant, történelmet, iro­dalmat. Sok bélyeg távoli or­szágok tájait, vagy magyar városok képét varázsolja elénk. Nem feledkeztek azon­ban meg a bélyegkiadók az úttörőkről sem. Hazánk fel- szabadulása óta több bélyeg jelent meg úttörő- és KISZ- motívummal. Különösen szé­pek az 1950. évi gyermek­napra megjelent bélyegek és az úttörő szövetség tízéves fennállása alkalmából 1956- ban kibocsátott bélyegek, jel­vényünk rajzával. Kilián-mozgalom — Érden Vasárnap délelőtt 10 óra táj­ban lelkes csapattal találkoz­tam Érden, a gyógyszertár lelkendezve magyarázza, hogy Ercsibe kerékpároznak Kilián-pontokért. Neki már Gyülekeznek a kerékpáros úttörők előtt. Közel 20 úttörő gyüle­kezett itt, ugyanannyi kerék­párral. Vajon hová készülnek? Völgyesi József őrsvezető sze­a I —;--------——— I Losonczi Pál földművelésügyi miniszter látogatása Cegléden | Szerdán délelőtt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter | Ceglédre látogatott. Részt vett a járási párt-végrehajtóbizott- ság ülésén, hosszasan elbeszélgetett a végrehajtó bizottság y ^ tagjaival. A vb-ülés napirendjén szereplő, a termelőszövetke- ^ zetek helyzetét elemző jelentés vitájában a földművelésügyi ^ miniszter is részt vett. Felszólalásában jó néhány kihaszná- í latlan lehetőségre, új módszerre hívta fel a járási párt- és ta- á nacsi, illetve szövetkezeti vezetők figyelmét. 40 pontja van, nyáron rezte az úttörőtáborban, Bükkben. De itt találkozom Kapu­vári Mihállyal, a 4421-es Jó­zsef Attila úttörőcsapat do­bosával is, aki pedig még a budai járás szokolyai tábo­rában szerzett 30 pontot Ki- liá n-igazolványá ba. — Aztán ki kísér titeket, pajtások? — kérdem. De fe­leletre már nincs is szüksé­gem, mert itt berreg Szilágyi igazgató elvtárs motorja. s ugyancsak motorján ül Szeitl Ignác apuka is, aki szívesen tölti idejét kirándulással, kü­lönösen ha fiával mehet... Itt az indulás ideje, a paj­tások nyeregbe pattannak, s csakhamar eltűnnek az or­szágúton. vés az öt város hasonló prob­lémáinak megvitatása. Azon­ban ügyelni kell arra, hogy nem minden városban egyfor­mák a feladatok. Mindeneset­re figyelemmel kell lenni arra a várospolitikában, hogy a város és a falu kö­zötti különbségnek minél hamarabb el kell tűnnie. Természetes, hogy az állandó bizottságok feladata is ese­tenként más és más. Ami őket illeti, hatáskörüket, he­lyesen teszik,. ha figyelemmel vannak a társadalmi szervek hasonló bizottságainak tevé- \ kenységére és azokkal együtt­működnek. A vitában nagy érdeklődés­sel fogadták dr. Beér Já­nos felszólalását. Beér elv­társ többek között a követke­zőket hangsúlyozta. — A párt arra törekszik, hogy a város és a község kö­zötti különbség a jövő távla­I iában eltűnjék. Ma törvény- szerű, hogy a községeket igyekszünk előre hozni. De a város és község közötti kü­lönbség megszüntetése semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a város alakuljon át községgé. A városnak vannak sajátos társadalmi funkciói. Nem felejthetjük el, hogy a munkásosztály zöme a váro­sokban lakik. Ezért ez a mai ankét rendkívül nagy je­lentőségű. A városok, ha különböznek is egymástól, de sok tekintetben hasonlóak is. Például közös gondjuk a köz- világítás, a közművesítés le­hetőleg országos méretekben egységesen történő megoldá­sa. Igenis, időszerű a városok ilyen jellegű gondjainak meg­oldására központilag irányt mutatni. — A tanács állami szerv — folytatta Beér elvtárs — de egyben tömegszervezet Is. Ez annyit jelent, hogy a tanács szakfeladata egyben politikai feladat is. Az állandó bi­zottságok hatáskörének és működésének ügyében helyez­kedjünk arra az álláspontra, hogy az állandó bizottságok véleményét döntés előtt az ál­lamigazgatási szervek legye­nek kötelesek meghallgatni. Ezt a végrehajtó bizottság a saját hatáskörében elrendelhe­ti. Ez az út még nem kitapo­sott, e téren nem paragrafu­sokra, hanem kísérletezésre, tapasztalatcserére, vitákra van szükség. — A jövőre nézve, a váro­sokban helyes lenne elérni, hogy a tanácstagok közé, az állandó bizottságokba egyfelől minél több fia­talt, másfelől minél több nyugdíjast vonjanak be. Általában a tanács társadalmi ■' és tömegszervezeti jellegé­• nek erősítése az az út, ame­lyen haladnunk kell. A ta­nács a néphatalom szerve, amely — a szocialista állam­■ ban végső soron — a társada- \ lom kommunista önigazgatá­• sa felé halad. } Az értekezlet dr. Jókai Lo- íránd zárszavával ért véget, Í aki hangsúlyozta, hogy az an- í két is elősegítette az állam- '{ igazgatási munkát és c felszó- ! látásokban szóvátett javasla- \ tokát a közalkalmazottak (szakszervezetének munkaszer- (vetési bizottsága rövidesen (megtárgyalja, amennyiben (t egyetért velük, azok beveze- (lésének megfontolását az ál- j lami vezető szerveknél java- £ solja majd. Firon András í Megyénkben már számos út­törőcsapatnál indult meg a szervezett bélyeggyűjtés, több­nyire tapasztalt gyújtók ve­zetésével. E köröknek a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége rendszeres segít­séget nyújt. Vácott például Tomecsko bácsi vezetésével négy ifjú­sági bélyeggyűjtő szakkör is működött az elmúlt tanévben, s a körök tagjai szakelőadá­sokon ismerkedtek a bélyeg­gyűjtéssel. Érd-Űjtelepen Czifra apu­ka szervezte nagy buzgalom­mal a Petőfi Sándor úttörő- csapat bélyeggyűjtőit. Budaörsön is lelkes tagjai vannak a íilatéliának. Ban- dur Aladár őrsvezető a gyar­mati népek mai küzdelmét jobban megérti gyarmati bó- lyeggv ű j teményéből, Nyitrai pajtás viszont a szovjet űrre­pülés hősi történetével ismer­kedik bélyegei segítségével... Rajta, pajtások! Ismerked­jetek meg mind többen a bé- lyeggyűjtés mesterségével! Nézzétek meg a Budapesten ■ megnyíló világkiállítást, s odahaza ti is rendezzetek gyűjteményetekből kiállításo­kat! Jasinszky István — Tanulj csak nyugodtan, Marika. Én vál­lalom állandóan a második műszakot. S a másik kis történet: Egyik alkalommal valakinek az az öt­lete támadt, hogy menjenek el közösen az Operába és egyúttal vacsorázzanak is együtt valamelyik étteremben. Óriási ovációval fo­gadták a javaslatot, de egyszerre lefagyott a mosoly az arcokról. Az egyik asszonyka rossz­kedvűen félrevonult a lelkes kis csoporttól. — Hát neked meg mi bajod? — faggaták. Hosszas unszolásra kibökte: — Nincs sötét ruhám. Már méregették egymást, hogy kié lenne jó neki, amikor ismét megszólalt: — Sebaj, gyerekek. Ügy is szándékomban volt venni egy kisestélyit. Most megveszem. De segítsetek anyagot, meg fazont választani. Még nagyobb lett az öröm, de az asszonyka ismét elszomorkodott: — Már megint, mi bajod? — sereglettek kör éje. Irulva.-pirulva válaszolt: — Ti vacsorázni is akartok. Én pedig... én pedig nem tudok késsel és villával enni. S aztán hadarva magyarázni kezdte, hogy: — Tudjátok, a gyerekek, a család, a mun­ka... én még sohasem voltam ilyen helyen. Bátortalanul emelte társaira a tekintetét. Félt, hogy kinevetik. De nem nevetett senki. — Hát már ez is valami? — szólalt meg egyikük. — Majd megtanítunk. Nem ördön- qlös mesterség. S a közös vacsorán rrtár — ha bizonytala­nul is —, de késsel és villával evett az asz- szonyka.., F. I. Fotósoknak - fotóanyagokról 1 — Külföldről is keveset ka­punk és még a Forte sem ké­szít belőle eleget. Most tár­gyalásokat folytatunk külföl­di gyárakkal, hogy pótoljuk a hiányt. Két éven beiül meg­oldódik ez a probléma, mert addigra befejezik a váci Forte­gyár rekonstrukcióját. 1963- , tói kezdve nemcsak a fekete- íehér fotópapírból, hanem szí­nes papírból is bőségesen fe­dezni tudjuk a szükségletet. (s. p.) Mind jobban növekszik a fo- > toama török tabora, egyre töb- j ben vásárolnak fényképezőgé- • pet. Van-e elegendő mennyisé- , gű és megfelelő választékú i film és fotópapír? Ezt kérdez- \ tűk meg telefoninterjúnk so­rán Haidinger Lászlótól, az j OFOTÉRT áruforgalmi osz­tályvezetőjétől. — Mint az üzletekben ki- j nálkozó bő választék is bizo­nyítja, elegendő fekete-fehér film áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A váci Forte- ! gyár filmjei kifogástalanok, nemcsak az. érzékenység, de egyéb -szempontírói is:• 'Növeli "a választékot á Német Demokra­tikus Köztársaságból importált film is. Színesfilmből sem mondhatjuk, hogy éppen hiány lenne, ki tudjuk elégíteni a ke­resletet. — Fotópapírból? — Különösen az itfóbbi fél- esztendó alatt . ugrásszerűen megnövekedett az amatőrök száma. Jelenleg o-lyan nagy az igény, hogy nem tudjuk mindig zavartalanul kielégíte­ni. Bizonyos tekintetben korlá­toznunk kell az eladást, nagy­méretű fotópapírt csak a fo­tóművész szövetség igazolásá­ra kaphatnak a kiállításra ké­szülő amatőrök. Hogy javít­sunk valamit az átmeneti ne­hézségeken, még ebben az év­ben százezer négyzetméter fo­tópapírt importálunk a Német Demokratikus Köztársaságból. — Mi a helyzet a színes pa­pírral?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents