Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM. 1961. AUGUSZTUS 9, SZERDA Ipari tanulónak szerződőm ! llrága keuyérsüíés Pénteken a kora délelőtti órákban id. Varga Mihály, Ugyer, XI. kér. 538. sz. alatti tanyájának szalmafedésű gaz­dasági épülete az ott beépí­tett kemencétől meggyulladt. A háziasszony kenyérsütés­hez készülődött, jól befű- tött a kemencébe, melynek kéményéből a kipattanó szik­ra lángbaborította az épület tetőzetét. Leghamarabb a Táncsics Termelőszövetkezet közelben dolgozó cséplőmun­kásai értek a helyszínre, ők segítettek az oltásban. Ennek köszönhető elsősor­ban, hogy még nagyobb ká­rosodás nem történt, ami fo­kozott jelentőségű azért, mert az épület tűzkár ellen biz­tosítva nem volt. Egyébként a tűzesetet el lehetett volna kerülni, ha a kemencét az építési és tűzrendészeti sza­bályok betartásával építet­ték volna meg. J. z. Egy óra alatt hat fiatalt szerződtettek a ceglédi kis­iparosok. A napokban egy dél­előtt úgy tíz óra táján telt ház volt a KlOSZ-irodában. Mes­terek, leendő ipari tanulók, a tanulók szülei jöttek el a kisiparosok érdekképviseleté­be, hogy aláírják a tanuló- szerződéseket. Dubnyiczky Mihály KIOSZ- titkár szól mindenekelőtt, és néhány mondatban tájékoztat­ja az érdekelteket. Ismerteti a mester és a tanuló jogait és kötelességeit. Felhívja a mesterek figyelmét arra, hogy a tanulót tartó mestert 10 százalékos adókedvezmény illeti meg. — Nyomatékosan figyelmez­tetem a mestereket és a ta­nulókat egyaránt — mondot­ta befejezésül Dubnyiczky elvtárs —, hogy a KIOSZ szemmeltartja a tanulókép­zést. Félévenként ellenőrzi a tanulók előmenetelét, osztá­lyozza és hivatalos úton közli az eredményt az MTH-iskolá- val. Szabó Mihály szobafestő négy év óta önálló. —M'ost szerződtetem a má­sodik ipari tanulót — mutat rá Csemus Gyulára. — Isme­rem a gyereket. A kétheti próbaidőn jól bevált. Nyugod­tan írom alá a szerződést. Szelecki Károly asztalos- mester régi iparos. Igen sok ceglédi asztalosnak ő volt a tanítómestere. — Biró Miskát a KIOSZ tit­kára ajánlotta. A tavalyi ta­nuló is az ő ajánlásával jött hozzám. Nem csalódtam ben­ne. és nyugodtan elfogadtam a mostani ajánlást is. Pál László bádogos és víz­vezetékszerelő 1954 óta önál­ló, és ez alatt az idő alatt négy tanulót engedett szárnyra. Az ötödiket most szerződteti. — A fennálló rendelkezések értelmében, a tanulót csak egy szakmára szerződtetjük. Van azonban mód arra, hogy a kivételesen szor­galmas és jó előmenete­ld tanulók két rokonszak­mából tegyenek szakvizs­gát. Eddig minden tanulómat mindkét szakmából, a bádo­gosságból és a vízvezetéksze­relő szakmából sikerült fel­szabadítani. Licsák Misi ott áll a leendő mester mellett és érdeklődés­sel figyeli Pál László minden szavát. Bátran válaszol kér­déseimre. — Engem is a KlOSZ-ból ajánlottak. Két héten keresz­tül bejártam a műhelybe. Lát­tam, jó szakmát ajánlottak, és most három évre szerződök. Jó szakember lesz Tarjáni Laciból. — Két héten keresztül fog­lalkoztam a fiúval — mon­dotta Lehotai János szabó­mester. — A tűfogáson kezd­tük. először csair cérna nélkül. Később már cérnát is fűztünk a tűbe. majd kisebb varrások következtek. Laci két hét alatt bebizonyította, hogy érdekli a szakma, szorgalmas, jólne­velt fiú. Minden reményem megvan arra, hogy becsületes, jó szakmunkás lesz belőle. Túri Ferenc vegytisztító és kelmefestő is gondosan vá­A községfejlesztési tervek megvalósításán dolgoznak Törteién Egy asszony bizonyított Már évek óta nem dolgo­zott eredményesen a Ceglédi Földművesszövetkezet étter­me. Évente 270 000 forintot fizettek rá erre a vendéglőre, s ráadásul még sorozatos leltárhiányok is nehezítet­ték az egység munkáját. A munkafegyelem laza volt és már-már az a veszély fenye­gette a ceglédiek által köz­kedvelt éttermet, hogy fel­számolják. De ekkor a föld­művesszövetkezet igazgató­sága gondolt egy bátrat és Tabányi Ferencnét bízta meg az egység vezetésével. Tabányi elvtársnő nagy szövetkezeti gyakorlattal ren­delkezett, mindenki szerette, hiszen tanácstagnak is meg­választották körzetében. Nagy lendülettel fogott a munkához helyettesével, Ko­vács Ferencnével együtt. Át­szervezték az egész munka- folyamatot, az étkeztetést korszerűsítették és az üzemi étkeztetést önkiszolgáló rend­szerrel oldották meg. Meg­szüntették a talponállót és korszerű falatozót létesítet­tek helyette. így létszámban is megtakarítást értek el s emellett gyorsabban ki tud­ja szolgálni a vendégeket. Azóta gyakoribb a leltáro­zás az egységben, de hiány nem fordult elő. Az elmúlt félévben pedig a vendéglő­étterem nyereséges volt és több mint egyévi eredmé­nyes munka jutalmául a földművesszövetkezet veze­tősége, kiváló vendéglő-étte­rem címmel tüntette ki az éttermet. Kecskeméti Falusi asztalosok között Jászkarajenőn a falu kö­zéppontján haladva gyors, ütemes kopácsolásra, a gya- luk sziszegő hangjára és a fűrészgép monoton zúgására figyeltem fel. Vajon honnan jön ez a zaj? Feleletet ke­resve átvágtam a poros út­testen és beléptem egy üz­lethelyiségbe, melyben öt munkaruhába öltözött férfi dolgozott. Vezetőjüktől, Hegedűs La­jos asztalosmestertől meg­tudtam, hogy ez a műhely a Jászkarajenői Faipari Ktsz asztalosrészlege. Valameny- nyien mesteremberek. A ktsz- ben Bellovics Béla a legidő­sebb tag, aki már 10 éve dol­gozik itt. Öt követi a vezető, Hegedűs elvtárs és Sipos Mihály, akik mindketten ki­lenc éve tagok. Hegedűs Ká­roly hat éve hagyta ott a „maszek” életet és nem bán­ta meg, éppúgy, mint Tóth Ignác, aki két éve lépett be a szövetkezeti műhelybe. Szinte egymás szavába vág­va sorolják mindazt, amit a lakosság ellátása érdeké­ben. mint javítómunkát vé­geztek. Volt itt szó az ab­lakok, ajtók javításától kezd­ve a vályúk készítéséig min­denről. Nem panaszkodtak, mert anyaggal ha szűkén is, de el van látva a műhely. Egyedüli fájdalmas pontjuk az, hogy kevés új dolgot ké­szíttetnek a ktsz-szel és szak­mai művészetüket, mely minden mesternél más és más, ritkán tudják önállóan anyagba formálni. Büszkék viszont a Petőfi Sándor Mű­velődési Házra, mely való­ban gyönyörű és amelynek fakészítményein ők munkál­kodtak. A művelődési ház egyébként valóban a falué, mert jászkarajenőiek építet­ték, sőt még a tervezést is az egyik karai végezte és nem vallott vele szégyent. A ktsz dolgozóinak jó mun­kájáért járó jutalmakat min­den évben április 4-én és augusztus 20-án szokták ki­osztani könyvjutalom formá­jában. Legutóbb Sípos Mi­hály kapott jutalmat és ha a vezető véleményét sum­mázzuk, akkor megállapít­hatjuk, hogy: megérdemelte! Elmúlt egy fél év és a tör­tetlek tanácsülésen tárgyalták meg, hogy a községfejlesztési alap céljaira adott filléreikből mi is valósult meg eddig. Aki a község központján jár, rá sem ismer a régi tanácshá­zára. Nagyon időszerű volt már a felújítása ennek az épü­letnek, s ha a munkák befejeződ­nek, méltó hajlékává vá­lik a lakosság képviseleti szervének. A Karai út déli oldala is megszépült, 320 méter hosz- szúságban betonlappal képez­ték ki. Ennél a munkánál a Rákóczi Termelőszövetkezet hordta a homokot saját foga­tával és az utca lakóinak köz­reműködésével társadalmi munkában. A községi fahidakat is rendbehozták, hogy az ara- tás-cséplés ideje alatt üzem­biztosak legyenek. A művelődési otthonban a villanyvezetékek felújítá­sára került sor és reflek­torokat is felszereltek. Vásároltak a művelődési ott­hon részére zongorát is. A sportmozgalmat 9000 fo­rint értékű felszerelés vásárlá­sával segítették elő község­fejlesztési alapból. A községi tűzoltó testület felszerelését 5000 forint értékű tűzoltóruhá­val gyarapítják, amelyből 3200 forint értékű tűzoltóruhát szereztek be eddig. 27 800 forint értékű társa­dalmi munkát terveztek be az idén és ezt már az I. félévben túlteljesítették 37 842 forint­tal. — Peresztegi Rózsa — A SZÍV és akarat diadala Még csak néhány évvel ez­előtt kezdett kialakulni az is­kolai oktatás új formája, a politechnikai képzés, mégis büszkén mondhatjuk, hogy Jászkarajenőn az új oktatási forma saját otthonra talált. Az ősszel kezdődő tanévben már az építőktől birtokukba veszik a fiatalok az épületet, amelyet a múlt évben kezd­tek építeni, községfejlesztési alapból. Idáig 140 000 forintot használtak fel és ki tudja megmondani, hány óra társa­dalmi munkát. Fehér Balázs elvtárs, a községi tanács tit­kára is csak úgy nagyjából tek, hogy minél előbb elké­szüljön az épület. Elvállalták a teljes világítás szerelését társadalmi munkában. Már el is végezték a muníkát. A két nagy teremben fénycsöves vi­lágítás teszi otthonosabbá a helyiségeket. A Vegyes Ktsz az úttörőszoba belső rendibe­hozását vállalta. A poLitechnikai oktatás fő­leg mezőgazdasági jellegű lesz, de a technikai alapisme­reteket is megszerzik a fiata­lok. A berendezések egy ré­sze már megérkezett. A fiúk­nak faipari gépek, gyalugép, fűrészgép, a lányoknak pedig A járás első politechnikai „otthona” Jászkarajenőn becsüli, hogy nem sok híja van az 50 000 forint értékű társadalmi munkának. A köz­ségben itt is — mint • már olyan sokszor — örömmel jöttek az emberek segíteni. A termelőszövetkezetek a vonta­tót adták oda a szállításhoz, szülök, pedagógusok vállalták a rakodást. Legutoljára a Fővárosi Elektromos Műveik segédkez­va írógép áll rendelkezésére. Még néhány hét és át lehet adni rendeltetésének az épü­letet. Sajnos, a megyei ta­nácstól kapott 20 000 forint támogatás sem lesz elég az épület külső rendbehozata­lára, ajtók, ablakok mázolá­sára. Elkelne még egy kis anyagi segítség, a lelkes és merész jászkarajenőiek meg­érdemelnék. X\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\V«^^^^ Két hét a Szovjetunióban IV. — Növénytermesztési szem­pontból milyen érdekességet láttak? — Itt láttuk legtökéleteseb­ben, hogy Micsurin négy módszerét, a közvetítő alkal­mazását, a vegetatív megkö­zelítés, a pollenkeveréses és a mentor (nevelő) módszert hogyan alkalmazzák a szov­jet mezőgazdaságban — vet­te át a szót ismét a gya­kornok agronómus. — Lát­tunk gyönyörű citrom- és narancsfákat, szépen fejlődő törpe körtefát és a kiállí­tás három üveg házában 50— 50 méter hosszúságban két és fél méter magas paradi­csomokat szemlélhettünk meg. A hideg éghajlatot tűr­ve, szépen fejlődik a kara­lábé és a káposzta is, ellen­ben a kukorica fejlődése ép­pen a hideg miatt alacso­nyabb szintű, mint a magyar. Általában jellemző a szovjet növénytermesztésre a rend­kívül nagy precizitás, amely a gépi művelés alapja. — Milyen gépújdonságot láttak Kijevben? — kérdez­tük a harmadik KISZ-tagtól, Koncsik Istvántól. — Az egyenesen vetett so­rok teszik elsősorban lehe­tővé a gépi művelést a már kikelt növényeknél. Ezekből a gépekből mi kevesebbet is­mertünk meg, de láttunk egy önkormányzó® traktort, amelynek a talajelőkészítés­ben van nagy szerepe. Ez a traktor ember nélkül szánt és mondhatom, a szántás van olyan minőségű, mintha em­ber ülne a nyergében. — Hol jártak még a ki­állításon kívül? — Egy hajókiránduláson voltunk a Dnyeperen — fe­lelte Meleg Péter. — Ez oly szép vidéket ismertetett meg velünk, hogy én úgy gondolom, valamennyiünk számára sokáig emlékezetes marad. Átsétáltunk a szov­jet fiatalok kedvenc hídján, mely a városban a „szerel­mesek hídja” elnevezést kap­ta. — A Szovjetunióban szer­zett élmények közül melyi­ket tartja legemlékezetesebb­nek? — tettük fel a kérdést utoljára Maszárovics József, nek. — A moszkvai össz-szövet- ségi kiállítás tetszett a leg­jobban, melyen a 16 szövet­ségi köztársaság gazdasági életét nem száraz grafikono­kon, hanem kis maketteken mutatják be. Itt láttam va­lódi nagyságban TU—14-es és IL—18-as lökhajtásos gé­peket is. * ... Bár a riport itt véget ér, a beszélgetés nem szakadt meg. Órákig f iának beszél­ni a Szovjetunióban szerzett csodálatos élményekről a Kossuth Tsz Moszkvában, Leningrádban, Kijevben járt d.,.gozói. Sok szakmai tapasztalattal, sok érdekes élménnyel jöttek haza, s bár nagyon szívesen újból kimennének a Szovjet­unióba, a legnagyobb öröm mégis az volt, mikor Zá­honynál átlépték a magyar határt. Andrási Gyula — A CEGLÉDI Vendéglá­tóipari Vállalat jól felkészült a nyári forgalomra. A város minden pontján szépen beren­dezett kerthelyiségek várják a szórakozó vendégeket-: - Ma­gyar Étterem, Kossuth, Zöld­fa és Malom kisvendéglő és az újvárosi falatozó. Min­den nyári üzemben az ételek és italok hűtésére elektromos hűtőgépek működnek. — A NAGYKÖRÖSI Kon­zervgyár július végéig a já­rás termelőszövetkezeteitől 179 mázsa zöldbabot. 224 má­zsa uborkát és 20 mázsa pa­radicsomot vásárolt. A ház­táji gazdaságokból 1146 mázsa zöldbab és 281 mázsa uborka került felvásárlásra. — DÁVID JÓZSEF nyárs­apáti lakos Zetorral hátsó vi­lágítás nélkül közlekedett; Hatvan forint pénzbírsággal sújtotta a szabálysértési ható­ság. — AUGUSZTUS 10-étől a helybeli lottó-kirendeltség megkezdi a csütörtöki lottó­árusítást. Minden héten szer­dán este nyolc óráig, csütör­tök reggel fél nyolctól tíz óráig árusítják és veszik át a lottószelvényeket. Csütörtö­kön lottószelvényleadás kizá­rólag csak a Kossuth téri ki­rendeltségben, a postahivata­lok ezen időpontban nem vesz­nek át lottót és nem kerül­nek továbbításra a postaládák­ba bedobott szelvények sem. — A CIFRAKERTI Állami Gazdaság az aratásban és betakarításban kitűnt dol­gozók között célprémiumot oszt ki. Az összegből a rend- rearatókat, szemszállítókat és kombájnosokat jutalmazzák, azokat, akik a kitűzött fel­adatoknak eleget tettek. Az alkotmány ünnepén ezek kö­zött a dolgozók között nyolc­ezer forintot oszt ki a gazda­ság. — A CSEMÖI Rákóczi Tsz szarvasmarhaállományát meg­felelő vizsgálatok után gümő- kórmentes állománynak je­lölték ki. — FÁBIÁN FERENC ceg­lédi (Búvár u. 7.) lakos csend- háborítást követett el, a sza­bálysértési hatóság 100 forint pénzbírságra ítélte. — A CEGLÉDI Háziipari Szövetkezet svájci megrende­lésre a napokban szállított el ICO négyzetméter kiváló mi­nőségű export perzsaszőnye­get. MELYIK SZÉNHEZ MIT VÁSÁROLJUNK? Az ország évi szénszük­séglete oly nagy, hogy azt magas kalóriájú szénből és brikettből nem tudják kielé­gíteni. A fűtési idényben számtalan nap van, amelye­ken a hőmérséklet megen­gedi a gyengébb minőségű szén, vagy lignit használatát. Ezek figyelembevételével jú­lius 27-én a TÜZÉP Fő- igazgatóság utasítása meg­érkezett a ceglédi telepre, mely szerint elrendelték a magasabb kalóriájú szenek alacsonyabb kalóriájú sze­nekkel való együttes érté­kesítését. Ezzel kapcsolatban Kovács elvtáirs, a telep vezetője a következőkben tájékoztat: — Az értékesítés arányát mindenkor a Belkereskedel­mi Minisztérium és a TÜ­ZÉP Főigazgatóság határoz­za meg. Eszerint NDK-bri- kett csak úgy értékesíthető, hogy ugyanolyan mennyisé­gű keverőszenet, vagy lig­nitet kell hozzáadni. A ha­zai gyártmányú brikett a vá­sárlás 60 százalékát teheti ki, további 40 százalékot ke­verőszén vagy lignit. Első- osztályú és borsodi szenek­hez 30 százalékban keverő­szenet kell kiadni. Hazai brikett- és szénféleségekhez változatlanul 15 százalékban tűzifát adunk. — A CEGLÉDI zeneiskola a nyári idényben is nyitva tart. 18 tanteremben 14 zongora, 2 pianínó, különböző fúvós és vonós hangszerek állnak az ifjúság rendelkezésére. A fia­talok tanári inspekció mel­lett rendszeresen gyakorolnak. — A PEST megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi konfekcióboltját mint­egy 300 ezer forintos költség­gel korszerűsítik. A város fő­terén levő boltot modern, minden igényt kielégítő mó­don újjáépítik és ennek meg­felelően a raktárakat is na- gyotíbítják. így jelentős mér­tékben emelkedik a bolt kész­lete és a választék. Szeptem­ber elsejéig a bolt a Petőfi ut­cában ideiglenesen berendezett helyiségben árusít. lasztotta ki a leendő tanulót — Végh Károly már hete­ken keresztül bejárt hozzáír a műhelybe. Ismerkedett a szakmával, közben természe­tesen én is megfigyeltem őt. Csak a legjobbat tapasz­taltam vele kapcsolat­ban. Hogy a gyerek minden lehető­séggel tisztában legyen elvit­tem az ország legnagyobb vegytisztító és kelmefestő-üze­mébe. Sorról sorra mindent megnéztünk, és amikor kijöt­tünk a gyár kapuján, Végh Karcsi még határozottabban mondta, hogy meg akarja ta­nulni a szakmát. — Pákozdi Ferenc szobafes­tőhöz szerződök! — mondotta a kisfiú. — Egyik komám már két éve tanul a mesternél. Tő­le kaptam én is kedvet. Be­jöttem ide a KlOSZ-irodába és Dubnyiczky elvtár.* elintéz­te a szerződtetésemet.

Next

/
Thumbnails
Contents