Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

4 ‘"kMíHod 1961. AUGUSZTUS 8, KEDD A munkaverseny lényege Megyénk [parj munkásai­nak nagy többsége részt vesz a szocialista munkaverseny­ben. Vannak, akik egyénileg versenyeznek, mások — és ezek vannak többségben — brigádokban, csoportosan tesznek vállalásokat anyag­takarékosságra, a munkada­rabok minőségének javításá­ra, vagy éppen arra. hogy még több terméket adnak az országnak. Szocialista rendszerünk rendkívül nagy ereje a dol­gozók millióinak önként vál­lalt elhatározása a munka szüntelen javítására, a ter­melés állandó tökéletesítésé­re. Amellett, hogy a ver­senyben való jó részvétel közvetlen anyagi hasznot is hoz az egyes embernek, fel­becsülhetetlen az az ered­mény, ami országosan jelen t- kezik. Ez — a gyárakban és a földeken — a dolgozók mil­lióit átfogó céltudatos moz­galom dönti meg napról nap­ra a közgazdászok „reális” számításait, és hoz létre olyan termelési eredményeket, ame­lyekről a kapitalizmus nem is álmodhatott. A munkaver­senyben részt vevő milliók a megszabott tervek túlteljesí­tésével diktálják az ország fejlődésének ütemét, és azon keresztül ténylegesen részt Vesznek a történelem formá­lásában. Ma történelmet for­málni annyit tesz, mint gyor­sítani a szocializmus gazda­sági alapjainak növekedését, versenyre kelni a kapitaliz­mussal a termelés minden igában, versenyezni és el­hagyni mindent, ami régi, ami elavult, ami nem szolgálja a fejlődést. A szocialista brigádmozga­lomban részt vevők nemcsak más brigádok termelési ered­ményeivel mérik össze saját eredményeiket, hanem verse­nyeznek önmagukkal is. Tu­datosan törekednek, nemcsak jobban termelni, hanem mű­veltebb, szakmailag is na­gyobb tudású szocialista em­berré válni. És éppen ez a tudatosság és értelem a leg­fontosabb a szocialista mun­kaversenyben. Ha minden egyes munkás tisztán látja azokat a célokat, amelynek érdekében dolgozik, ha megérti, hogy munkájával hozzájárul az egész nép. és I ezen keresztül a saját élete J szebbétételéhez is, akkor mun­kája céltudatos lesz. és más- ' képpen dolgozik, mint az. aki előtt csupán a család eltartá­sa lebeg. Tehát az üzemek mozgalmi és gazdasági veze­tőinek arra kell törekedniük, hogy a dolgozók tisztán lás­sák az üzem előtt álló ter­melési célokat, és megértsék, hogy a célok mindenkor a dolgozó ember érdekét éle­tünk még szebbé tételét szol­gálják. így telítődik meg a munka mély értelemmel, és válik robotból az ember öröm­teli, céltudatos tevékenysé­gévé. és ezen az úton válik a munkás a. szocialista építés ön­tudatos harcosává. J Az emberek nem születnek munkásöntudattal, és ha a mostani fiatalságra hatással van is új társadalmunk neve­lő ereje, azért a gyárba beke­rüléskor még mindig nem öntudatos munkás. Különösen áll ez a faluról gyárba került emberekre, mert magukkal hozzák környezetük gondol­kodásmódját. Az üzemek moz­galmi szerveinek feladata, hogy az új munkásokkal való fog­lalkozással öntudatos embe­rekké neveljék őket. Számtalan példa bizonyítja, hogy a munkássá nevelés leg­hatásosabb módja, ha az új munkást felveszik brigádtag­nak és bevonják a munkaver­senybe. A brigád megbeszé­lésein megtudja, hogy az ál­taluk termelt alkatrészek mi­lyen fontosak, például az ex­portra készített gépnél. Azt is megtudja hogy a külföldre szállított gépekért hazánk olyan nyersanyagot kap, ami nélkül más üzemeid nem tud­nának dolgozni. így szélese­dik az új munkás látóköre, növekszik a műveltsége, és ezen az úton jut el odáig, hogy munka közben eszébe jut: gyorsan kell elkészíteni ezt a darabot, hogy minél előbb mehessen külföldre a gép. jól kell elkészíteni, hogy iparunk hírnevét öregbítse. így bizto­san több nyersanyagot adnak érte a szomszéd gyárnak, és ott még több embert tudnak foglalkoztatni. Amikor az em­ber látja már a saját munká­ja és az egész nép érdekei kö­zötti összefüggéseket, és tuda­tosan törekszik arra. hogy azt a saját munkájával ked­vezően befolyásolja, akkor vá­lik a szocializmus tudatos épí­tőjévé. A niunkaversenyben dolgozó brigádok között ta­lálunk olyanokat is, ahol az elsőség, a virtus miatt igye­keznek mindig jobban dolgoz­ni. Más brigádoktól hallottuk, hogy ők bizony az igazgató által kitűzött pénzjutalmat akarják elnyerni, na és az er­kölcsi megbecsülés, a kitün­tetés sem rossz dolog. Kétség­telen. ezek a hajtóerők is né­pünk felemelkedését szolgál­ják. ezeket is támogatni, fej­leszteni kell, de a munkaver­seny lényege a politikai ne­velő munka. A munkásöntu­dat kifejlesztése állandóan ha­tó erőt jelent a szocialista munkaversenyben és a szocia­lista ember kialakításában is. Emiatt szükséges, hogy a párt- és szakszervezetek, a KISZ- szervezetek. fö feladatuknak tekintsék a termelési agitá- ciót, a dolgozók politikai ne­velését. Fontos a verseny szervezé­se, nyilvánossága, szükséges a brigádmozgalom fejlesztése, de tisztán kell látni, hogy mindez csak a keretet adja. A lényeg — végeredményben az egész munkaverseny-moz- galom lelke, mozgatóereje — a politikai nevelő munka. Lovász Vince Törökbálinton át még a második ötéves terv során megépül az új balatoni műút A második ötéves tervben elkészülő új balatoni műút b udapest—székesfehérvári szakasza az eddigi balatoni út Budafok szűk utcáin átmenő vonalától eltér, többek között Törökbálintot is érinteni fog­ja. Ez lesz tehát a második új főútvonal, amely a községet érinti, miután a most épülő 80-as nem­zetközi út, az új bécsi or­szágút szintén átszeli ha­tárát. Építését a község mellett rö­videsen befejezik. Az új balatoni műút szin­tén négy nyomtávos lesz, költ­ségei mintegy ötnegyed mil­liárd forintra rúgnak. Meg­építését már régen tervezik, a i jelenlegi keskeny útburkols- j tát az egyre erősödő autófor­AZ ÖREG LEVÉL K ét héttel ezelőtt sárgulni kez­dett az öreg le­vél. Előbb csak a hegyén jelentke­zett a vénülés, a serülés alatt. Ké­sőbb egy vörös csík húzódott végig a főér mentén, mint kard pengéjén a vércsatorna. Egy hete már töve is színét vesztette, ereje megrokkant, rábukott fony- nyadt testével a cserép szélére, és megadón várta az elkerülhetetlent. Pálcikát tűztem alá, támaszkodjon arra. Utolsó ere­jével még egy na­pig emelten hord­ta fejét, majd kö­zépen, ahol alátá­masztottam, meg­roggyant ... Teg­nap levált a törzsről, tehetet­lenül fekszik a többi levél hűvö­sében ... Még ha­gyom, hadd pi­henjen ... A legkemé­nyebb téli na­pokban kaptam más virágokkal együtt. Éppen egy fárasztó és fagyos költözés után ke­rült hozzám. Egyetlen levél maradt rajta, a többi mind elhul­lott. elfogyott. Ez az egy is csak arasznyi magassá­gig maradt ép. Felső vége letört. Földje kemény, csonttá száradt, silány föld volt. Se vizet, se táp­erőt nem kapott. Nevét nem tud­tam, ma sem tu­dom. Olyan, mint a tengeri hagyma, de mégsem az. Névtelennek be­céztem magam­ban. ha becézésre egyáltalán sor ke­rült. Tavasszal át­ültettem jobb földbe, sérülésé­nél egyenesre vágtam kardleve­lét, s időnként, amikor társai vi­zet kaptak, a ma­radékot rálocs- csantottam a kis öntözőkannából. A hozzáértők ki akarták dobatni velem, mondván: ha nem is fa­gyott meg telje­sen. egy ilyen kis darabka levél ke­vés neki. Kár a helyért, amit el­foglal. Földjébe is kerülhetne más virág. Sajnáltam, nem dobtam ki. Mellette citrom­magvakat keltet­tem. dugványokat tartottam. míg újabb cserép ke­rült a házhoz. így húzta ki a tavaszt és a nyár elejét... 4 mikor haza­fi jöttünk a nyári szabadság­ról, meglepetéssel várt a kis Névte­len. A száraz törzsből, a csonka levél tövén két kis levélke dugta ki fejét. Félénken remegtek a nap­fényben. gyenge testük alig me­részkedett ki a vi­lágba. Aztán fel­bátorodtak. Har­madik, negyedik fejecske is jelent­kezett. Két hét alatt arasznyira nyúltak. Mind a négy. A múlt hé­ten pedig messze maguk mögött hagyták a csonka levelet. Diadalma­san tornyosodiak feléje, s árnyékba vonták... Ma már diís lomb ter­peszkedik a cse­rép fölött... Két héttel ez­előtt sárgulni kez­dett az öreg levél. Előbb csak a he­gyén jelentkezett a vénülés, a sérü­lés alatt. Egy he­te már töve is színét vesztette, ereje megrokkant, rábukott fony- nyadt testével a cserép szélére és megadóan várta az elkerülhetet­lent. Tegnap le­vált a törzsről és tehetetlenül fek­szik a többi levél hűvösében... Még hagyom, hadd pi­henjen... És kér- áeraetem hozzá­értő ismerőseimet: minek nevezzem a kis Névtelent? Tenkely Miklós galom nagyon megviseli, más­részt különösen nyaranta gyakran a forgalom összetor­lódik rajta. Erősödött az út igénybevétele, amióta Szíálin- város forgalma a martonvá- sári elágazásig szintén ezen az úton bonyolódik le. S ehhez most még hozzájön a százha­lombattai erőmű, meg olajfi­nomító építkezésének, majd a rövidesen meginduló két nagy üzemnek autóforgalma is. ami még zsúfoltabbá teszi az utat. Ezért most már elengedhetetlen a balatoni autóforgalom más irányba terelése, vagyis új út építése Székes- fehérvárig. A balatoni autó­forgalom megjavítására a so­mogyi partok mentén részben már eddig is kiszélesítették sőt hosszú szakaszon át is helyezték az utat. Az új út törökbálinti szaka­szára nézve a tervezőknek ed­dig három elgondolása is volt. Kettő ezek közül az. hogy az út átszelné a községet, illetve, annak legújabb részét, a Vas- utasíelepet, míg a harmadik szerint a község beépített te­rületén kívül vezetne. Az el­ső elgondolás megvalósítása esetén tizennyolc, az utóbbi években épült lakóházat kel­lene lebontani a másik alap­ján pedig tizenegyet. A lebon­tásra kerülő házak tulajdo­nosainak természetesen cse­retelek biztosítása mellett új házat is kellene építeni. A harmadik elgondolás ki­vitelezése talán még nagyobb költséggel jár. Ebben az eset­ben ugyanis az új utat a Pré- ko iparvágánya alatt kellene elvezetni. Ezt a vágányt az épülőfélben levő bécsi út egyébként felüljáróval keresz­tezi. Ennél a megoldásnál a fa­lun kívül vezetett út mintegy ötszáz méter ke­rülőt tenne. Törökbálint községi tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott az útépítés kérdésével. A ta­nácstagok a községet átszelő út ellen több érvet sorakoz­tattak fel. többek között azt is. hogy egy ilyen forgalmas út átvezetése a községen sok baleseti veszélyt rejtene ma­gában. Végül is a tanács ha- tározatilag az új út megépí­tésénél a község lakott részét elkerülő megoldást javasolta. Ilyen előzmények után került sor pénteken Tö­rökbálinton a műszaki szemlére, amelyen az ösz- szes érdekelt szervek kép­viseltették magukat. Az útépítésre vonatkozó mind a három megoldási tervet a helyszínen felülvizsgálták és megvitatták. Egyben a terve­zőintézet újabb, immár negye­dik megoldási tervet terjesz­tett elő. Eszerint az új út az előzőektől eltérően nem érin­tené a téglagyár nyersanyagte­lepét, a Vasutastelepet azon­ban változatlanul átszelné olyan módosítással. hogy miatta nem kellene annyi há­zat lebontani, mint az előző megoldások alapján. Viszont több még beépítetlen házhely kisajátítására kerülne sor. Végleges döntési a műszaki szemlén nem hoztak, de rövi­desen eldől, melyik terv alap­ján épül meg az új balatoni út. Annyi bizonyos azonban, akármelyik,terv szerint is épí­tik meg, Törökbálint számára nagy a jelentősége annak, hogy érinti a községet. (Sz. E.) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Üzemképes az új gyümölcsszárító A Ceglédi Szeszipari Válla­lat még az elmúlt évben úgy határozott, hogy új gyü­mölcs- és zöldségszárítót épít. A munkálatokat most fejezték be, és a próbaüzeme­lés sikerrel járt. Most már csak a minisztérium műkö­dési engedélye szükséges, ad­dig is megkötik a szállítási szerződéseket. Szó van ar­ról is, hogy még a gyümölcs­szárítás beindítása előtt na­gyobb mennyiségű hagyma feldolgozását vállalják. Ejtőernyösbemutató Abonyban Az abonyiak máris készü­lődnek augusztus 20 méltó megünneplésére. A nagy­gyűlésen kívül egésznapos műsor teszi majd feledhe­tetlenné a kenyér ünnepét. Az MHS nagyszabású sport- bemutatókat rendez, a kö­zönség láthat majd hajó- és tengeralattjáró modelleket harc közben, gyönyörködhet műrepülő-gyakorlatokban és ejtőernyős ugrásokban, vala­mint megcsodálhatja a mo­toros akrobata-csoport mű­sorát. Este a szabadtéri szín­padon a helyi kultúrgárdán kívül két fővárosi öntevé­keny együttes tart táncos- zenés-énekes bemutatót. Féléves mérleg A ceglédi ipari üzemek az első félévben igen komoly eredményeket értek el az ön- I költség csökkentésében, a ter­melékenység növelésében. A termelési tervet átlagosan 14,4 százalékkal túlteljesítették. A Villamosipari Gyár kiemel­kedő sikert ért el: negyven százalékkal túlteljesítette hat­hónapos kötelezettségeit. Lé­nyeges mutató az üzemek exporttervének teljesítését szemléltető adat: 5,4 százalé­kos túlteljesítés. A Villamos- ipari Gyár ezen a téren is példamutató sikerrel zárta az első félévet: a múlt év azonos időszakához képest 208 száza­lékra teljesítette exportköte­lezettségeit, A termelékenység 8,5 százalékkal emelkedett, szemben a tavalyi 4,5 száza­lékkal. Itt is elsősorban a Villamosipari Gyár kollektí­vájáé az érdem: ők 19, a Köz­lekedésépítési Gépjavító Vál­lalat pedig 14,6 százalékos termelékenység-ernel kedést ért el. Megfelelően fejlődtek a tanácsi vállalatok is, a szö­vetkezeti ipar pedig 80,3 szá­zalékos termelékenység-növe­kedést ért el. MONOROVIPÉgfi Szerencsés végű baleset Könnyen súlyosabb kime­netelű baleset áldozata lett Bokros Kati, 12 éves monori kislány. Kiss Mihály péteri gépkocsivezető Monoron el­ütötte a kislányt, akit váll- csont-töréssel szállítottak kór­házba. A tanulságos eset kap­csán ismételten érdemes fi­gyelmeztetni a szülőket: fo­kozottabban ügyeljenek gyer­mekeikre és oktassák őket ál­landóan a biztonságos közle­kedésre, mert egy-egy meg­gondolatlan szaladgálásból könnyen súlyosabb baleset is származhatik. r Épül a Kisstadion Büszkék a vecsésiek: a já­rás egyik legszebb, ülőhe­lyekkel körülvett labdarúgó- pályája épül a faluban. A községfejlesztési alapból mindössze harmincnyolcezer forintot szántak a pályára, a lakosság ugyanis szinte egy­öntetűen jelentős társadalmi munkával járul hozzá az épít­kezéshez. Feltöltik a játéktér területét, hogy jó ágyat biz­tosítsanak a fűmagnak. A társadalmi munka híre elju­tott Budapestre is. Németh Imre, a Népstadion igazgatója megígérte, hogy támogatni fogja a vecsésieket. A labda­rugó-csapat különben megér­demli ezt a szeretetet, amivel körülveszik, mert a Jubileu­mi Kupában jó néhány nagy­nevű megyei csapat legyőzé­sével a negyedik helyen vég­zett. Ez most feljogosítja arra, hogy a területi bajnokságban vegye fel a küzdelmet a baj­noki pontokért. A siker titka a jó együttműködés Első helyre került az aszódi járás Laci bácsi — így szólítják Kovács Lászlót, az aszódi já­rás népművelési előadóját la­kóhelyén, Túrán — még a vele egykorú emberek is. S őt dicséri, hogy a járás a kulturális munkát tekintve, első helyre került a megyé­ben. A siker titka? Jó kapcsolat a különböző társadalmi szer­vezetekkel. — Munkánkban a legfonto­sabb tényező a jó együttmű­ködés — hangsúlyozza. A járás parasztsága tavaly véglegesen a szövetkezeti gaz­dálkodást választotta, s a nép­művelési munkát végzők leg­fontosabb feladata volt, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz szülcséges ismeretekkel minél szélesebb körben megismer­tessék az embereket. íme né­hány adat abból a nagy mun­kából. amit ennek érdekében végeztek: — A járásban ez évben nyolcszáz ismeretterjesztő előadás hangzott el. nagy érdeklődés kíséretében. Ez a múlt érinek duplája. Tizenegy arany kalászosgazég- tanfolyamot indítottunk. A kertészettel, állattenyésztéssel foglalkozó, valamint a külön­féle témájú előadássorozatok száma szintén megkétszerező­dött. Parasztságunk termé­szettudományos gondolkodá­sának megalapozása érdeké­ben négy ateista előadássoro­zatot rendeztünk. Ember és a világ címmel. A gazdasági alap gyökeres megváltozása természetesen átformálta az emberek gon­dolkodásmódját, megváltoz­tatta érdeklődésük irányát is. Ma már világosan látják: a tsz-ben megtalálják anyagi számításukat, hiszen több olyan szövetkezet van a járásban, amelyben ötven forinton felül ju­tott egy munkaegységre. S ahogy fogynak a holnappal kapcsolatos anyagi gondok, úgy növekednek a kultúrigé- nyek. Ezt mutatja a túrái könyvtáros, Lajtós István tá­jékoztatója is. A községben 1958 óta mintegy hatvan szá­zalékkal emelkedett a felnőtt olvasók száma. A keresett könyvek közé tartoznak a mai tárgyú szépirodalmi regények és ismeretterjesztő művek. — Különösen széleskörű volt a József Attila olvasó­mozgalom — mondja Kovács László —, amelynek során ankétokat rendeztünk egy-egy műről. Az iró-olvasó találko­zókon nem ritkán három­négyszáz elvasi is részt vett A járás dolgozó parasztsá­gának áldozatvállalására jel­lemző. hogy most már a hetedik olyan kul­túrotthon! avatják, amely társadalmi munkában épült. Ezekben a kultúrotthonokbar folynak a különféle — mint például foto-, technikai, gazd asszony-szakkörök munkái Kiemelkedik ezek közül érté­kes tevékenységével a galga- mácsai népművészeti szakkör Dudás Júlia vezetésével itt a régi díszítő elemeknek ma: tárgyakra való alkalmazásé ban érnek el szép sikereket. Az aszódi járás gazdag nép- művészeti hagyományait ma különös gonddal ápolják. — Legnagyobb hagyománya nálunk a népi táncnak van — mondja Kovács László — s a galgahévizi és galgamá- csai tánccsoportok működnek nagy sikerrel, amelyek régi táncokat és népi zsánerképe­ket mutatnak be műsoraik keretében. Régen a kocsma volt a falu fiatalságának a szórakozóhe­lye. Ma egyre többen gyűlnek össze a kultúrotthonokban tartott klubösszejöveteleken, előadásokkal egybekötött tea­délutánokon és a különféle szellemi vetélkedőkön. Ez utóbbiak már községek között is folytak, s a lelkesedés eze­ken legalább olyan nagy volt, mint a sportpályákon. Több­ször előfordul, hogy a falvakból csoportosan utaznak fel Pestre a fő­városi színhazak műsorait megtekinteni. Jó példa erre a kartali gazd- nsszony-szakkör. amelynek tagjai együtt nézték meg az Opera egy előadásál. Még nagyon sok adatot, pél­dát említett Kovács László, amely mind azt mutálta hogy a járás parasztságának kultu­rális és szórakozási igénye a szövetkezetekbe tömörülés óta ugrásszerűen megnövekedett. A fokozódó igények kielégíté­séért végzi munkáját Kovács László, c hogy hogyan — azt ' kiváló eredmények mutat­ják. Cs. S.

Next

/
Thumbnails
Contents