Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
ft:»? tICCt yfilrfc») 1961. AUGUSZTUS 6. VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR 4 GALGAHÉVÍZI ÖTÖSFOGA REFLEKTORFENYBEN FÖLDEÁK ROBERT Áelkulük ma már Galgahévíz elképzelhetetlen. Ha filme '.ek érkeznek a községbe, ha az OTP munkatársai jönnek, mindenki felkeresi az ,,ötösfogatot”. Több mint tíz évvel ezelőtt határozta el öt idős asszony, hogy a dal és a humor eszközeivel harcol a községben még fellelhető visz- szásságok ellen, rigmusba foglalja a galgahévízi köznapok aktualitását, mintegy dalos j krónikásként. Az alapító tag ff Zsíros Ferencné, a népművé- £ szét mestere. Viktor néni — ^ bátran nevezhetjük így, mert ff mindenki így szólítja a köz- f, ségben — a szellemi vezetője ff az ötösfogatnak. Tagjai: Ka- ff tona János né. Szabó Mihály né, ff Pankó Mihályné és Hanitz f, Józsefné. ff — Hány rigmust tudnak? | — Milliót. Ha egymás után f valamennyit elénekelnénk, el- ff tartana két napig is — vála-$ szol tréfásan Zsíros néni. ff — És ki költi a dalok sző- ff vegét? ^ Zsíros néni csaknem meg- ff sértődik. % — Hát ki írná, édes lelkem, ff ha nem mi!? Nagy a gyakor- ff latunk, akármi, történik a < jcózségbenr- szólnak,' ■ hogy a: eseményt énekeljük meg, foglaljuk rigmusba. Előfordul, ^ hogy szinté az utolsó pillanat- } ban szóltak, mégsem jöttünk ff zavarba, feltaláltuk magunkat. ff Amikor legutóbb az új tanács- ff házát avatták Galgahévízen, ff néhány nappal a nagy ese- f, meny előtt idejött hozzám Ko- ff noród István tanácselnök és % megkérdezte, tudnánk-e rig- ff must írni a tanácsháza ava- ff fásról. Persze, hogy tudnánk ff — folytatja Zsíros néni —, és ff már aznap este összeültünk mi ff öten és kifundáltuk a szőve- f get. Érdemes meghallgatni —á és mielőtt válaszolhatna az új- .f ságira, a galgahévízi ötösfogat ff már énekli is a szöveget: í jS — .. .A községünk büszke le- ^ hét rája, ff Községfejlesztésböl lett a ta-ff nácsháza, '/ Nemrég avatták az új iskolát, í Most meg avatják a tanácshá- ff zát,% Községünkben sokan kritizál- í ják, í Hogy alacsony lett ez a ta- 3 nácsház, ff Gagarin is alacsonyról fel- ff szállt, í Mégis megnyerte a világ diját. f. 3 — Milyen sikert aratott a 3 rigmus a tanácsház avatáson? '' — Sokan találva érezték; magukat, mert úgy véleked- ; tek. hogy a mi községünk ma- ! gasabb tanácsházát érdemel —; mi azonban igyekeztünk az \ elégedetlenkedőket kissé ne- í vetségessé tenni. ! Milyen rigmusokat írtak \ a galgahévízi termeioszövetke- ; 'zetek életéről? \ — Egész kötetre valót — vá- \ las toljál: egyszerre ö!a?i —,! huszonöt versszakot költőt- i tünk a zárszámadásról. Nem! túlzunk. ha azt álltjuk, hogy ! amíg szövegezőik a rigmuso- í hat. csaknem mindenki ki- \ váncsian várta, milyen szere- \ pet kap a szövegben és milyen \ oldaláról mutatjuk be. Akadt | olyan is. aki üzent, hogy ne- • hogy dalba foglaljuk, hogy \ mennyire szereti a termelőszö- \ vetkezet menyecskéit, mert mi lesz okkor, ha a rigmust meghalja a feleség is. . Mi természetesen szigorúan ragaszkodtunk az iaazsághoz. mert a rigmusokkal az voll a célunk. hoav mindenki észreve- aye hibáit és a dalos kritika is hozzásegítsen ahhoz, hogy a termelőszövetkezetben kevesebb legyen a hiba. Tessék csak meghallgatni, hadd énekeljünk egy részletet a zár- számadási rigmusokból: — ... Péli Vendel, a másik brigádos, Szereti a szép kocsmárosnékat. A tagság a határban keresi, Ö meg a söröskorsót ürítgeti... W-XS.NXNXXXXXVXXXXXXXVXXXXXXVXX'XXXXXXXWVXVvVXXXYXVxWVXXXVXXXX-XXXXXXXXXXXXVXXVXXXXXXN Hegedűs László: A szérűk mellől 1 Dülőút porzik. Benn a szérűn cséplő búg, traktor zakatol. Messziről látni, hull a kéve, magasra száll s megáll a por. Asztag és kazal közt pirosló toltok, asszony s leányfejek. Férfitest érett barnasága. Verejték, perzselő meleg. Kemény munka, próbáltam cn Is, húszéves se voltam, sokat. Nyeltem a port, izzadt a bőröm, cipeltem nehéz zsákokat. Emeltem borzas petrencéket. Ernyedő izom, szédület — s zuhantam le a szalma-mélybe. Tovább. Nem volt könyörüld. A gazda borrá! kínált néhol, gyümölccsel a zöldlombos ág. repült a kéve, -szállt a nóta, kalapon és sapkán virág. Poros fák alatt lányt öleltem s pihent szép keblén a fejem. Emlékszem bronzos, dús hajára. Nem járt azóta se velem. Tizenöt éve. Most csak nézem szekéren, izzó ég alatt, míg apám lusta ökröt nógat, a szép asztag miként apad, ahogy az aratókat nemrég, vonatablakból, egyedül. S asztag és gép az öles szárak zöld tengerében elmerül... LADÁNYI MIHÁLY: Házasságok a mérlegen bíróság, A féltékenység súlyos idegbetegség, néha csak az idegorvos tud segíteni vagy még az sem. — Mivel lehet megelőzni a rossz házasságot? — A fiataloknál gyakori a futó ismeretséget követő, meggondolatlan házasságkötés. Pedig az ember általában ad magára: megnézi, milyen ruhát vásárol, jó-e rá, illik-e hozzá az a szín. Meg kellene ismernie azt az embert is, akivel házasságra lép. Lényegesen kevesebb lenne a dolgunk. ( A cigaretta végigégett. Uj feleket szólítanak a terembe, s a biró készül, hogy ismét rendbehozzon valamit, amit mások elrontottak. S most jut eszembe: elfeledtem, megkérdeni, ő hogyan él, boldog-e .-..) Egy a sok közül A bíró monoton hangon mondja a tárgyalást megelőző formulát: — Mielőtt a bíróság munkáját megkezdené, megkérdezem a feleket, zárt tárgyalást kívánnak-e N. Zoltán felperes, kívánja-e, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendeljen el? (Feszengek. Második napja várok a peres felek kegyeire. Eddig minden tárgyalásról kiküldtek.) A hosszú, sovány fiatalember szomorkásán mondja: — Nem fontos ... — N. Zoltánná, alperes, óhaitja-e a zárt tárgyalás megtartását? — Nekem mindegy. — írja, kérem: a felek nem kívánták, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendeljen el. Amíg a közönyös írógép ezt lekopogja, előkészítem a jegyzetfüzetemet. Aztán egy szomorú történetet kezdei? jegyezni — Vidéki városban voltam tanár. Huszonöt évesen kerültem oda, fegyelmi büntetésből helyeztek általános iskolához. Boldogtalan voltam és nagyon elhagyatott. Pest után a szürke kisváros unalmasnak és elviselhetetlennek tűnt. A kollégák eleinte meg- meshívtak egy-egy szombat esti házibulira, ahol kártyáztunk és szidtuk feletteseinket. De engem idegesítettek ezek az unalmas emberek, elmaradtam közülük. A szombat estéket azontúl a kisváros egyetlen éjszakai mulatóhelyén töltöttem, ahol szórakoztatóbb ismeretségekre tettem szert. Hamarosan megismerkedtem egy lánnyal. Aranyszőke volt, fiatal, jő alakú és kellemesen táncolt. Hónapok óta először éreztem magam jó] valakivel. Merész ötlettel egy hét múlva feleségül vettem. Semmink sem volt jóformán, de nem is hiányzott semmi — egészen a következő szombatig. Akkor azt kérte, menjünk el szórakozni, halálra unta magát eddig is mellettem. Tréfálkozva mondta, de tudtam, hogy igazat mond. Kevés beszédű vagyok, amolyan magamnak való fickó, ő pedig szórakoztatóbb emberekhez volt szokva, örömmel vittem el, hogy valahogy kiengeszteljem. Felkerestük a régi barátokat. A következő héttől aztán gyakran találtam üresen a lakást, amikor az iskolából hazamentem. Feleségem későn járt haza. fáradt volt és mindjárt lefeküdt. Házaséletünk monotonná vált. Izgatott a dolog és egy tanítási szüneti napon elmentem hazulról, mintha iskolába mennék Beültem a közeli cukrászdába és várakoztam. Nemsokára kilépett a kapun és én utána eredtem. Egyik barátunk lakására ment. Órákig sétáltam a ház előtt, aztán hazamentem. A helyzet világos volt és úgy gondoltam, hogy elválunk. De éljek megint egyedül? Kihez szólhatok egy ilyen unalmas fészekben ? A közeli kocsmában felöntöttem néhány féldecit és „modemül” fogtam fel a dolgot, „Be kell ismernem — mondtam —. hogy a feleségem nem az én háziszoigám, hanem külön egyéniség. Joga van egyéniségének törvényei szerint élni.” Azontúl lefekvés előtt mindig lehajtottam néhánv fél deci gyomorerősítőt. Majd később napközben is. Előfordult, hogy az órákra részegen mentem be. Először fegyelmit kaptam, azután elbocsátottak. Egyik este a feleségem nem jött haza többé. Újra egyedül vagy rosszul, de így és nem másként. Talán éppen ez a nagy szeretet — színpad és közönség iránt — vezeti el gyakran a rendezőt az öntevékeny művészeti csoportokhoz. Előadásokat tart számukra — legutóbb az egyhetes megyei tanfolyamon, amelynek Vezetője volt. —. tanácsokat ad, segít. Hogy miért? önző vagyok — válaszol derűsen. — Az öntevékeny színjátszók képzésének ugyanis kettős haszna van. Az egyik: alkotókká válnak olyan egyszerű emberek, akik eddig csak nézők voltak. A másik — s ezért vágyók önző —: sokkal képzettebb színházi nézővé válnak. Ilyen nézők előtt könnyebb színházat játszani, s mint közönség, halasabb is. Nos, remélem, megért. rp érvekről, vágyakról, el-*■ képzetesekről pereg tovább a szó. — Modern, mai életünkről szóló műveket szeretnék rendezni. Olyan műveket, ante. lyeknek hősei olyanok, mint mi vagyunk: kicsit jók, kicsit rosszak — egyszóval hús-vér emberek. Azután: jó lenne mar más színpadi körülmények között dolgozni. Úgy, hogy ne kössön tér s szerep. Hogy mire értem ezt? Engem a megyei színpadnál már nem is neveznek másként, csak a „Nagy gyilkos”. Ötven szerep „szárad a lelke- men”. Azaz: ötven Szerepet húztam ki eddig az általam rendezett darabokból. Egy példa: a Majd a papa huszonhárom szerepéből ti zenive ttot. A titka: kicsiny színpadokon játszunk, ahol egyszerre négyöt színésznél több nem fér el. Ugyanakkor a színészlétszáni is korlátozott, tehát csak addig nyújtózhatunk, ameddig .a takarónk ér. Ez kétségkívül megköti egy rendező kezét, mi több: elképzelését is. Mert hiába lenne jobb így, ha az a jelen körülmények között még megvalósíthatatlan. Földeák Róbert mégis bizakodó. Bizakodó, mert ha visszagondol a megtett útra, s ha összehasonlítja a tegnapot és a mát, nem lehet ok az elkeseredésre. Az élet mindennap lép egyet. Az emberek is. Prukner Pál itt, a Pest megyei Petőfi Színpadnál. A legnehezebb feladat? Talán furcsa, de így igaz: az Állami Áruház. — Békéscsabán, ahol akkor dolgoztam, ez volt az első bemutatásra kerülő mai magyar operett. A társulat viszont szinte kivétel nélkül negyvenötven év fölött. Rutinos színészek, akik mindent elkövettek, hogy a régi, bevált módon közeledjenek a darabhoz, a régi operett-törvények szerint, ahelyett, hogy napjaink élő figuráit keltenék életre. Nagy harc volt, de úgy érzem, nem volt eredménytelen. • • • -w ........ W> • --A rendező munkája hálátlan’ teladát. Ez nem Vitás. Ha a bemutatott mű siker: író és színész magának vindikálja azt. Ha azonban a mű megbukik: író és színész egyaránt a rendezőt teszi felelőssé a kudarcért. Mégis, mindennek ellenére, Földeák Róbert nagyon szereti a hivatását. Akkor is, ha a taps estéről estére a színészek jutalma, s a közönség talán nem is gondol arra, hogy ezt valaki éppen így rendezte meg. Jól v\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\VVW\\V mégis az volt, amikor már zsebében a diplomával megérkezett Békéscsabára. Kor- nejcsuk: Ukrajna mezőin című drámája alapos vizsgája volt a négy esztendő tanulásának. De sikeres vizsgája volt. Régen történt. Már tizenkét esztendeje. S a tizenkét év serpenyőjében ötven mű rendezése. Dráma, vígjáték és operett. Ebből tizennyolc már O rvosnak készült. Pontosabban: sebésznek. Ez i volt gyermekkora legszebb : álma. Gyógyítani az embere- ! két. Újra visszaadni őket az : életnek. Mert nagyon szerette : az életet, • Az álom — álom maradt. • Nem vették fel az egyetemre. í Kitanulta a műszerész mes- j térségét. De annak sem so- i káig vehette hasznát. Maut- : hausenben nem volt szükség I műszerészre... Nemcsak az álmait vették ! el. Azt sem akarták, hogy él- ijen. Mégis életben maradt, i Most már mehetett volna i egyetemre. Nem ment. Nem i akart többé orvos lenni. Már ; gyűlölte az embereket. Meg- ! gj ű töltették vele az embere- ; két — az emberek. Aztán valami történt. Véletlen talán ... Felkereste egy régi jó barátja. Kérni jött. Jönne segíteni... A színmű- I veszettre jelentkezett. Kellene \ valaki, aki a végszavakat ; mondaná. Elment. Mondta a végsza- ; vakat. A barátja a szerepet, i Az első percekben még lám- i palázzal küzdött. Aztán egy- : szerre, szinte észrevétlenül i minden olyan természetesnek : tűnt. Mintha nem is színpa- ; dón lenne. Otthon, a lakás- ; ban, a jóbaráttal... 1 Akkor döbbent meg, ami- ! kor Hont Ferenc, a vizsga- ! bizottság elnöke közölte: ! mindkettőjüket felveszik. Hit- ! te: csak tréfálnak vele. Nem ! volt tréfa. így lett rendező. ! Sebész helyett az emberi lel- ! kék orvosa. Mert a rendező — ! ha átvitt értelemben is — or- í vos. Aki szomorú — derűre ! fakasztja. Aki elbizakodott — ! rádöbbenti kicsiny voltára. ; Aki kicsiny — abból hőst ! formál. A kérkedőbői — gyá- í vát. Az emberből — jobb jerohsü.. J A gyűlölet elmúlt, ahogy ja. ..porba hulltak a mauthau- \ seni szöges drótok. Lidérces j álomnak tűnt már. Pedig ke- \ gyetlen valóság volt. Valóság, ! amely ma is kísért. ; YNietében újra színpadra lé- ! l pett az ember. Az ember, ! akit jobbá tenni, formálni 5 kell. A színpadi művön ke- j resztül a nézőtéren ülő embe- ; reket. 3 Még főiskolás volt, amikor 2 már Pécsett rendezett. Mol- 3 itár Ferenc: Doktor úr című színművét bízták rá. Az igazi j! — Hány próbát tartanak? , y — Gyakran, ebed után is £ összejövünk és tanuljuk a sző- % vegeket. Emellett hét közben í y legalább kétszer és harmad- £ szór vasárnap is közös próbát £ tartunk. Bárhová hívnak ben- $ nünket, nemcsak itt Galgahé- £ vízen, hanem a község hatá- % rain túlra is, szívesen me- % gyünk. Nemrég filmet is ké- $ szítettek rólunk Az idő kereke £ címmel. Tudjuk nagyon jól, $ hogy rigmusaink nem hibátla- ^ nők, imitt-amott akad csiszol- £ ni, javítanivaló, hiszen nem % vagyunk költők. Arra törek- ff szünk, hogy a mi egyszerű ff eszközeinkkel, rigmussal, dal- 'f lal és aktuális szöveggel har- ff coljunk azért, hogy a közsé- ff gühkben kevesebb legyen a 'f hiba, a baj. Nevessenek az ff emberek tréfáinkon és önma- ff gukon is. Szerelünk mosolyt ff fakasztani — mondják búcsú- ^ zóul a galgahévízi ölösfogat ff tagjai. ff Molnár Károly f. v minden esetben sürgős a válás. Elköltöznek egymástól, s amíg új házasságra nem gondolnak, nem sürgetik az előző felbontását. Volt már olyan ügyem, amikor a felek húsz esztendei különélés után kérték a bíróságot a válás kimondására. Kétségtelen, hogy nőtt a meggondolatlan és az elrontott házasságok száma világszerte, de a házasság intézményének válságáról azért mégsem beszélhetünk. — Mi a válás leggyakoribb oka? — Véleményem szerint az, hogy az érzelmeket nem lehet irányítani. Véletlen emberi találkozásokból gyakran keletkezik rokonszenv. függetlenül attól, hogy házasok-e már külön-külön. A mi társadalmunknak azonban van egy specialitása is: a munka, a hivatás megváltoztatja az embert. Megváltozik az ízlése, szórakozási igénye, egész élete átalakul. Ha házastársa nagyon lemarad mögötte. megjelenik a láthatáron a szórakoztatóbb partner. Igen gyakori a házastársak között a féltékenységből eredő konfliktus. Ilyen esetekben nehéz helyzetben van a : (Másfélórás tárgyalás után a í fiatal pár együtt távozik. A i bíró összehajtja az aktákat, \ átadja az irodavezetőnek. \ Aligha lesz már szükség rá. ; Cigarettára gyújt. Ez a napja < jól kezdődött: a felek össze- \ békültek. \ Dr. B. Árpád három éve < foglalkozik válóperekkel Har- í mine körüli, zömök férfi. O ; maga is fiatal házas.) í — Mit érez ilyenkor, amikor } két fiatal összebékül a bíróság \ előtt? í — Arra gondolok, hogy ta- í Ián sikerült emberséges, szép útra vezetnem őket. Sok ösz- ^szebékítés után — miután kö- ,f, zös erővel tisztáztuk a bajok l okait — harmonikusan kezde- f, nek élni a házastársak. Gyak- ff ran kapok hálás levelet tőlük, ij És az sem utolsó szempont, í hogy sikerült javítanom azon í a bizonyos statisztikán ... y ff — Ez a statisztika világszer- te rossz képet mutat. Valóban ff válságban volna a házassági ff forma? 3 í — A válások száma világ- ff szerte elszomorítóan nagy, de fez a számadat nem is nyújt ff pontos képet Az összekülön- ' bűzött házastársaknak nem Beszélgetés a válóperek bírójával y ^ 11 entern, mendegéltem, hogy anyagot gyűjtsék egy háf, IVl zasságról és házasokról szóló riporthoz... S hol is ff kezdhettem volna máshol utamat, mint a kérdés legnagyobb ff szakértőjénél.
