Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

1961. AUGUSZTUS 30. SZERDA 3 Élüzem cím helyett w Beszédes számok a Forte eredményeiről Nogyon várták, s számítot­tak rá a Forte-gyár dolgozói, hogy augusztus 20-án hozzájuk is elviszik az élüzem jelvényt és a zászlót. Sajnos, erre nem került sor. Nem azért, mert rosszul dolgoztak, hanem mert az iparágukhoz tartozó más gyárak bizonyos területeken előttük járnak. Az eset azért okozott bizo­nyos mértékű csalódást, mert eredményeik tudatában ál­modni sem mertek volna arról, hogy mások elébük vágnak, s nem is alaptalanul bizakod­tak. A gyár egytized híján 110 százalékra teljesítette tervét. A papíröntő 107, a filmöntö 117 százalékos eredményt ért el. Az exporttervet közel a ne­gyedével teljesítette tűi a gyár. E néhány számadat is jól illusztrálja azt a szorgal­mat, amit az igazgatótól kezd­ve a segédmunkásokig tanú­sítottak ebben a gyárban. Az említetteken kívül is sok jó eredményt szült ez a pél­damutató szorgalom. A ter­melékenységi tervet például egytized híján kilenc száza­lékkal túlteljesítették, s hozzá kell még tenni, hogy mindezt változatlan létszámmal érték el. Az önköltséget a tervezet­ten túl közel két százalékkal csökkentették. A vállalati munkaversenyt a filmkiszerelő nyerte, ahol a jó termelési eredmények mel­lett 14 százalékkal csökkentet­ték a gyártási hulladékot. Az emulziós üzem a második helyet szerezte meg. Itt több, mint kilenc százalékkal nőtt a termelékenység, az önköltség pedig 3,2 százalékkal csökkent. A verseny szorosságára jellem­ző, hogy a filmöntö csaknem 117 és fél százalékos tervtelje- [ sítésével csak a harmadik ! helyre kerülhetett. A féléves terv ilyen mértékű túlteljesítése közben sokan személy szerint is kitűntek. A termelési tanácskozásokon harmincán kapták meg a ki­váló dolgozó címet. Közülük húszán oklevelet, tizen jel­vényt kaptak. A papírkiszerelőbői öten let­tek kiváló dolgozók, köztük Vachtler István, altit a legjobb papírvágóként ismernek a I gyárban. Valóban, évek óta ki- j emelkedőén dolgozik, s nem , véletlen, hogy rá bízták a leg- í fcmtosabb exportmunkákat, j Bándori Jánosné a fotópapír- j válogatásnál tűnt ki szorgal­mával. A filmöntők közül Végvári György többszörösen is meg­érdemelte a kiváló dolgozó ki­tüntetést. Fizikai dolgozó lété­re olyasmit alkotott, ami a műszakiaknak is becsületükre válna. Egy újításával tíz és fél­ezer négyzetméter filmtöbblet­hez jut a gyár, amely koráb­ban a hulladékba került. A kö­zel egymilliós értékű újításért hatezer forintot kapott a több­szörös újító. A filmkiszerelőben hatan kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Itt Nagy József né és Petényi Ferencné végzett kiemelkedően példamutató munkát a magas exportterv teljesítésében. A gyár dolgozói egyébként úgy érték el ezeket a szép eredményeket, hogy közben új cikkel is jelentkeztek. Megkezdték a színes fotópapír gyártását, amelynek minősé­ge vetekszik a legjobb külföl­di gyártmányokéval. Jól tud­—-Kenyérgyár a kukoricás helyén: A tervek szerint a harma­dik ötéves tervben építet­tek volna kenyérgyárat Vácott. Az azóta eltelt idő azonban bebizonyította, hogy az eredeti terv módosításra szorul. A város állandó és jelentős fejlődése, a szaporo­dó ipari létesítmények mi­előbb szükségessé teszik az itt dolgozók jobb ellátását. Az év elején az Élelme­zésügyi Minisztérium Sütő­ipari Igazgatóságának veze­tőjét a megyei tanács ille­tékesei tájékoztatták és kér­ték a terv megváltoztatását, amely azóta meg is történt. Tegnap, augusztus 29-én a Váci Városi Tanács épüle­tében bizottság ült össze az épülő kenyérgyár helyének kijelölésére, a helyszíni szem­le megtartására, hogy ezt követően a tervezők munká­hoz láthassanak. Az eljárás során kiderült, hogy a koráb­ban alkalmasnak vélt, a Kósdi út és a deákvári fa­sor által határolt területen a városrendezési terv szerint zöldövezetet kell létesíteni, így azt ipari célra nem lehet igénybe venni. A zöldövezet mellett iparvágány épül és e mellett, a 10-es és 11-es par­cellát jelölték ki a kenyér­gyár részére és helyet biz­tosítottak az esetleges bőví­tésre is. Az ülésről készített jegyző­könyv tartalmazza a minisz­tériumi szakértők és a me­gyei, városi illetékes szak­emberek álláspontját. A mostani kukoricás he­lyén a második ötéves terv időszakában korszerű ke­nyérgyárban sütik már a kenyeret a váciak és a kör­nyékbeli községek lakosai részére. (t) ták a gyár vezetői és a dolgo­zók is, hogy a szinespapír na­gyon keresett cikk fotósaink körében, s hogy az import nem elégíti ki az igényeket. Éppen ezért, amennyire kapa­citásuk engedi, igyekeztek mi­nél előbb hozzájárulni az ilyen irányú igények jobb ki­elégítéséhez. A „fluorofort” filmmel a nagymértékben megszaporo­dott SZTK vizsgálatok zavar­talan lebonyolítását segítet­ték elő az orvosok és az új biztosítottak legnagyobb meg­elégedésére. A gyár műszaki szakembe­rei is sokat segítettek a sike­rek elérésében. Napi munká­juk mellett megoldották a ba- ritöntőgép sebességének a per­cenkénti 35 méterről 38 mé­terre való növelését. A papíröntőgép sebességét S méterről kilencre növelték percenként, s az exportterv nagymértékű túlteljesítése en­nek is köszönhető. Egyébként bővült a Forte­gyár népes külföldi vevőtá­bora. India jelentős igények­kel jelentkezett a félév során, s az új vásárló eddig a leg­nagyobb elismeréssel nyilat­kozott a kiszolgálásról és az áru minőségéről úgyszintén. A gyár jóhíréről tanúskodik az is, hogy napjainkban har­madízben a Forte Fotokémiai Ipar rendezi meg a tudomá­nyos és alkalmazott nemzet­közi fotográfiai konferenciát, amelyen beszámolnak eddigi eredményeikről. A mintegy 120 részvevő a konferenciát megelőzően is nagy érdeklő­dést tanúsított az eddigi sike­rek iránt és többen azt is be­jelentették, hogy előadásaik­kal hozzá akarnak járulni a további munka sikeréhez. Az elmondottak nem hagy­nak kétséget efelől, hogy eb­ben a gyárban mindenkinek elég dolga akad. Emellett azonban még arra is jut ere­jűk, hogy a környező tsz-ek- nek is segítsenek, mert a szocialista falu kialakítását is szívügyüknek tartják. Ilyen eredmények után ért­hető, hogy nem örülnek a Forte-gyár dolgozói az élüzem kitüntetés elmaradásának. An­nak azonban örülni kell, hogy az iparág többi gyára is leg­alább ilyen szinten szólt bele a versenybe, s ma már a For­te-gyárhoz hasonlóan dolgozó vállalatok sem lehetnek bizto­sak abban, hogy ők lesznek az elsők, mert a többiek is egyre inkább felzárkóznak. Ez persze cseppet sem von le nagyszerű eredményeik érté­kéből. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, s előre is mutatnak, jelzik, hogy az elkövetkezendő időszakban még több siker születik itt. amely minden bizonnyal a büszke élüzem címmel is pá­rosul majd. P. J. A társasutazások története tt ogy Vbul bará­ti tóm módszeres ember, az a legutób­bi beszélgetésünk­ből a napnál vilá­gosabban kiderül. — Az elmúlt évek­ben részt vettem az IBUSZ legkülönbö­zőbb bel- és külföl­di társasutazásain. Felmerült bennem a gondolat, hogy utá­najárok a társasuta­zások eredetének. Korszakalkotó mun­kám a befejezéshez közeledik. Hallgasd csak, miket derítet­tem ki — mondta és ■máris belekezdett: — Az első társas­utazást Noé tervez­te. A negyven na­pos hajókirándulá­son rokonok meg egyéb protekciósok vettek részt és egy csomó állat: ezek tunsta osztályon utaztak. Az út na­gyon rosszul sike­rült, végig esett az eső. ■— Mózes negyven éves utazása már sikeresebb volt, a közönséget jó prog­ramok szórakoztat­ták: folyton égő csipkebokor, kirán­dulás száraz lábbal a Vörös-tengeren át, manna-menü a. pusz­tában, fúvószene­kar, a kürtszóra fa­lak dőltek le, mint ■manapság a táncos szórakozóhelyeken, Baál-imádás, ami a mai bálok őse volt. — Sajnos, siker­telen volt Hannibál szaktárs Karthago— Róma társasutazása, pedig nem szűköl­ködött élmények­ben: elefántlovag­lás, hegyi túra a Pireneusokban és az Alpokban, szikla­robbantás ecettel — de a vetélytárs uta­zási iroda főnöke, Fabius Cunctator, minden programot elrontott, s a részve­vők a téli úton meg­lehetősen fáztak. — Nálunk, Ma­gyarországon köz­vetlenül a honfog­lalás után elkez­dődtek a társasuta­zások. Akkor kalan­dozásoknak nevez­ték. A részvevők bejárták fél Euró­pát és rettegésben tartották a vendég­látókat: egy Botcmd nevű utas súlyosan megrongált egy bi­zánci műemléket, Heribald borát meg­itták, egy Lehel ne­vű idegenvezető csak kürtszóval tud­ta az üzletelőket visszatérésre bírni. agyarországra is számtalan tár­sasutazást vezettek: Rajtunk vonultak át a kereszteshad­járatok fedőnéven ismert borkóstoló utak, majd a tár­sasatokra oly jel­lemző tatárjárás. Jó idegenforgalmi part­nernek bizonyultak a törökök, akik 150 éven át hozták a csoportokat. Nekik köszönhető egy sor idegenforgalmi lát­ványosságunk: für­dők, mecsetek, mi­naretek, várromok, s a tőrök fekete (lásd: fekete leves), amit csak az elmúlt évtizedekben szorí­tott ki egy La Pa- voni nevű olasz, akinek a munkája nyomán az elpusz­tult várrendszer he­lyébe eszpresszó­rendszer épült. — Még a jövőről néhány szót: nem adok neki sok időt, és megindulnak az ilyen társasutazá­sok: „Három napig a föld körül”, „Egy kedélyes hét a hol­don’', „Mars—Venus szüreti túra”. És nem lesz semmi nehéz­ség. hiszen a társas- utazások elég ottho­nosak, a légüres tér­ben — . fejezte be az utolsó korty fe­kete mellett magas­röptű előadását Ubul barátom. Fazekas Mátyás Megértés és emberség Százszázalékos rokkant va­gyok. Épp ezért gyakran já­rok a gyömrői rendelőintézet­be, állandó kezelésre. S itt fi­gyeltem fel arra, hogy Csáki főorvos elvtárs és a sebészet orvosa, Koppány elvtársnő milyen kedvesen, embersége­sen, megértéssel foglalkozik a betegekkel. S ilyenkor jövök rá, hogy milyen nehéz és fe­lelősségteljes az orvos gyó­gyító munkája. Hiszen nem­csak gyógyítania kell, hanem a betegekkel, mint emberek­kel is kell foglalkoznia. De sajnos, a betegek — sokszor túlzottan is — idegesek, in­gerlékenyek, folyton türelmet­lenek, idegesíti őket, hogy várakozniok kell, nem kerül­nek rögtön sorra. Ez a dolog egyik oldala. A másik pedig az, hogy sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat — arra gondolva, hogy nem oszt és nem szoroz, ha a saját kí­vánságainak megfelelően néha eltér az előírásoktól. Pedig csak akkor hasznos igazán az orvos gyógyító munkája, ha a beteg türelemmel, megértéssel várakozik és betartja az orvos utasításait. Krausz Ferenc, Gyömrő, Jókai u. 45 Címzett a Gödöllői Erdőgazdaság ,\>NVXVXVXNXXXXXVVXVXV\NXXVVXÄ>XXVXV\VXXN^ \ I | Sem bolt, sem mozi | f Kis-Vácon v. V ■j Egyik kis-váci olvasónk j (f arról panaszkodik, hogy a (j j Kőkapun túl elterülő, úgy- ^ '■f nevezett református ne- ^ ^ gyedben nincs sem háztar- ,J, tási bolt, sem filmszínház, (j ^ Vác egyre fejlődő város,í, j, határában épül a Dunai Ce- 'f. ment- és Mészmű, korszerű jí az üzlethálózata — de a (j Kőkapun túli negyedben ^ v, úgy néz ki, hogy szinte ^ megállt a fejlődés, megállt ^ J az idő. Régen tökéletesein ji S; érthető volt, hogy a Vácott J; ’f székelő katolikus püspök jj ^ nem nézte .jó szemmel a Jí -í Kőkapun túli — főleg re- jí -í formátusok lakta — negye- ^ 3 det- De most, a negyeddel 'f ■jí szemben tanúsított megkü- £ jj liinbözteíés teljesen érthe- ^ 'c teilen. Hiszen Vác fejlődik (f, — de jő volna, ha a fejlő- <: (j dés egyenletesen mutatkoz- jí j! nék meg az egész város- £ á ban, s a Kőkapun túli ne- £ ^ gyedben, a Kis-Vácott la- kők is kapnának végre egy íj ^ háztartási boltot és egy kis j; $ mozit. j 4 A'X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\ Új orvoslakás A háromezer lakosú Sződ régi álma teljesült, amikor a napokban átadták rendelte­tésének a típusterv kivitele­zésében készült, zöldkeresztes gyermekrendelőt és várót, to­vábbá a felnőttek részére el­készített orvosi rendelőt és várószobát, valamint a tá­gas, komfortos orvosi lakást. Az imponálóan szép, korsze­rű épületet a községfejleszté­si alapból, a lakosság aktív közreműködésével építették. Az átadási ünnepségen Pet- riczki Gusztáv tanácselnök mondott beszédei, majd — a sződi tsz-t patronáló Vád Könnyűipari Öntöde képvi­selője és a nagyszámú vendég jelenlétében — Kövesdi Ist­ván, a járási tanács képvi­A Pest megyei Hírlap 1961. június 20-i számában Az em­ber. a munka és a jog címen cikk jelent meg, amely a — két rendelő selője adta át az okleveleket azoknak, akik eredményesen, jól és sokat dolgoztak. Úgy hiszem, a kitüntetettek meg­érdemlik, hogy Az olvasók fórumában név szerint is megdicsérjük őket: Meggyes Mihály, Mikes István, Kovács András, Din­ka András, Dinka Mihály, Dinka János, Erdélyi István, Bajkán Sándor, Erdélyi Já­nos, Drenkovics János, Szabó János, Erdélyi András, Gyet- vai János, Ojtózi János, Din­ka István, Erdélyi József, va­lamint az általános iskola igazgatója, Meggyes Béla kap­tak kitüntető oklevelet. Valnits Eleonóra pedagógus, Sződ TEB munkájával foglalkozott. E cikk a Gödöllői Erdőgazda­sággal kapcsolatban az én munkaügyi vitámról is emlí­tést tett, amelyet az egyeztető bizottság a vállalatnál nem tárgyalhatott meg, mert a bizottsági tagságot egy szak- szervezeti tag sem merte el­vállalni, félve, hogy ezt az igazgató rossz szemmel nézi. Szeretném megköszönni, hogy a Pest megyei Hírlap, a me­gyei pártbizottság, illetve ta­nács lapja szóvá tette ügye­met, mint kerülendő, elret­tentő példát. De sajnos, ez sem hozta meg a kellő ered­ményt, mivel ügyemet még a mai napig sem rendezték. Pe­dig a cikk megjelenésekor értesítést kaptam az szb tit­kárától, hogy fizetésem ren­dezésére a legrövidebb időn belül sor kerül. Kérem, kö­zöljék velem: törvényes do­log-e több hónapon keresztül válasz és tárgyalás nélkül hagyni panaszomat, amelyet a vállalati egyeztető bizott­sághoz beadtam? Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy harmincnyolc éve dolgozom az erdészetnél és fizetésem nem áll arányban kollégáim fizetésével. Számomra ez a levél az utolsó próbálkozás, amellyel törvényes kérésemnek érvényt szeretnék szerezni. Soraimat abban a reményben írtam, hogy nem maradnak hatásta­lanok. Békési János, a Gödöllői Állami Erdőgaz­daság erdésze, Kálló (Nóg­rád m.), Bercsényi u. 17 A VÖRÖS ÉS FEKETÉT kaptam jutalmul a Pest me­gyei Hírlap egyik rejtvényé­nek megfejtéséért. Nagyon kö­szönöm, hogy — igaz, vélet­lenül — pont azt a regényt küldték el címemre, amit már régóta keresek és sehol sem tudok megvenni. Simő Pál Domony, Tavasz u. 4S Megint a biztosítás Vannak örök témák az iroda­lomban. Ilyen például a szere­lem. amelyet több mint kétezer év alatt sem tudtak elcsépelni. S van­nak örök témák az újságírásban is. Ilyen például a közlekedési esz­közökön önkénye­sen alkalmazott biztosítási díjbe­szedés. Répcsányi Károly, gödöllői (Zsigmond u. 10.) olvasónk levelet küldött, amelyben azt kérdezi, lyen alapon gasztják rá jegyre a „biztosí­tási tarifát”, az utas nem mi­ra­a Ha ké­ri. senkinek sincs joga ezt ráerősza­kolni. De — a mellékelt két MAVAUT sza­kaszjegy (számuk A 015—0325307 és a 306-os) tanúsá­ga szerint ilyen biztosítási vita egyáltalán nem is fordulhat elő. hi­szen a kalauz csak olyan jegyet áru­sít, amelyre előri rányomta a pe csétet: biztosítás díj húsz fillér. A. HÉV-nél ugyan­ez a helyzet. A. B udapest—Kere­pesi úton, vala­mint a Gödöllő— Szabadságtéri megállónál ki. adott jegyeken ot díszlik a húszfillé rés bélyeg, ezt ii az utas megkérde­zése nélkül ra­gasztották fel. Jó volna, ha t biztosítást illeté­kesek úgy ér. telmeznék, hogy ez v a l ő b ar önkéntes, é. csak az utas kéré­sére adnák ki. Köszönet az Elektromos Műveknek Múlt heti számunkban fog­lalkoztunk a szentendrei Mál­na utcában lakók áramellátá­si panaszaival. A cikk meg­jelenése után az Elektromos Művek kijavította a hibát. Az utca lakói nevében ez úton mond köszönetét Beö- sze Jenő (Szentendre, Mál­na u. 12.) olvasónk. Mi is örülünk, hogy a lapban szó­vá tett hibát ilyen gyorsan kijavították az elektromosok. De ismét volna egy kéré­sünk. Szentendrén már ég a villany, mikor a tahi la­kosok autóbuszra szállnak. Leányfalun is égnek az ut­cai lámpák, Tótfalun is. Csal Tahiban uralkodik sötétség amikor Szentendréről haza­érkeznek az utasok. Az i tapasztalatuk, hogy a köz világítást szabályozó automa­tákat sokszor nagyon gépié sen állítják be: így előfor­dul, hogy világos nyári dél­utánokon ég a villany, d( máskor már beáll a sötétséf és még akkor sem gyújtják fe: az utcai lámpákat. Szeretnénk ha ebben az ügyben is mi­előbb köszönő levelet közöl­hetnénk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents