Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
1961. AUGUSZTUS 29, KEDD hf€i\rlí«» 3 Kádár János visszatért szabadságáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára augusztus 28-án, hétfőn visz- szaérkezett rendes évi szabadságáról és elfoglalta munkahelyét. (■yözött a Bezosztája ,ls intensiv búanfnjink viasfjnjit n ceyléiii járásban A cséplés befejezése után értékelték az intenzív búzafajták termesztésének eredményeit a ceglédi járásban. A járási tanács mezőgazdasági osztályának adatai szerint Az országos szántóversenyen a megyék közül Pest megyéé az elsőség! Vasárnap tartották meg az első országos szántó versenyt Martonvásáron. Az országos döntőben a megyei versenyeken első tiz helyezést elért legjobb traktoros, valamint a Marton- vásári Mezőgazdasági Kutatóintézet két legjobb traktoristája indult. A versenyzőknek 100 méter hosszú parcellát kellett felszántaniok, a nemzetközi szántóverseny hivatalos verseny- feltételeinek megfelelően. Az országos döntő elnökségében helyet foglalt Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára is. A megyei versenyek után, amelyeken összesen 3750 traktoros vett részt, most tehát eldőlt, hogy ki az ország legjobb traktoristája. A vasárnapi versenyben az első helyet Répást István, a Hajdú megyei, polgári gépállomás traktorosa szerezte meg. Második Horváth János lett, (Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézet), harmadik helyezést ért el Woltz József (Nemesvámosi Gépállomás Veszprém megye.i Az első helyezett Pannónia motorkerékpárt kapott jutalmul, továbbá az ország legjobb traktorosa címmel együttjáró aranyérmet és oklevelet, valamint a MEDOSZ vándorzászlaját és ezüstserlegét. , Megyénket a versenyen Vetró János, a Ceglédi Gépállomás traktorosa és Rapcsák György, a Bugyi Gépállomás traktorosa képviselte. Vetró János a kilencedik, Rapcsák György a tizedik helyen végzett. Örömmel jelenthetjük, hogy teljesítményük. illetve a pontszámok alapján a megyék összesített versenyében Pest megye szerezte meg az első helyet. Az 1961/62-es oktatási évben már mintegy 400 000 általános és középiskolai tanuló részesül gyakorlati képzésben Az új tanévben tovább növekszik a gyakorlati oktatásban részvevő általános, illetve középiskolai tanulók száma tJjabb 500 általános iskolában lesz politechnikai képzés. Ezzel a műszaki-gyakorlati képzést is nyújtó al- sófokff; oktatási - intézmények száma eléri a 2000-et, és WU mintegy 300 000 általános iskolai felső tagozatos tanuló részesül politechnikai oktatásban. A gimnáziumi hálózatban — előzetes becslések szerint — 800 újabb öt plusz egyes osztály nyílik meg. így az ebben a rendszerben tanuló osztályok száma megközelíti a 2000-et, a diákoké pedig a 90 000-et. Az 1961—62-es tanévben az általános gimnáziumokban már valamennyi új első évfolyam diákjai öt plusz egyes, vagy szakközépiskolai rendszerben ismerkednek a gyakorlati munkával, a különböző szakmákkal. Az elmúlt évihez képest 50 százalékkal emelkedik a központi politechnikai műhelyek száma. Az új tanévben már 75 ilyen lesz az országban. Ez különösen fontos az általános iskolai gyakorlati képzés szempontjából. Az öt plusz egyes oktatási rendszerben működő gimnáziumokba, a szakközépiskolai osztályokba járó diákok és a politechnikai képzésben részesülő általános iskolai tanulók gyakorlati munkájának zavartalanságát messzemenően biztosítja többek között az a mintegy 140 vagont kitevő szállítmány, amelyet a Honvédelmi Minisztérium adott át a művelődésügyi minisztériumi tárcának. Ebiben találhatók kéziszerszámok, segédeszközök, fém- és faanyagok, különféle alkatrészek, elektró- és rádiótechnikai felszerelések, kisebb gépi berendezések. az intenzív búzafajták holdanként! termésátlaga kereken négy mázsával múlta felül a legjobb hazai fajtáét, a Bánkúti 1201-es búzáét. Az idei eredmények tehát egyöntetűen az intenzív búzatermesztés elterjesztése mellett szólnak és ezt a „négymázsás" érvet figyelembe kell venni a jövő évi búzatermesztési terv készítésénél. Ha nem is tekinthetjük országos érvényűeknek a ceglédi járás búzatermesztési tapasztalatait, mégis érdekesek azok. Előfordulhat, hogy egybevágnak az országos tapasztalatokkal, vagy legalábbis értékes adatokkal egészítik ki azokat. így például közérdeklődésre tarthat számot a különféle búzafajták termésátlagainak összehasonlítása. Legnagyobb területen — 6500 holdon — Bánkúti 1201-es búzafajtát termesztettek a járásban. A Bánkúti 1201-es búza járási termésátlaga 11,4 mázsa volt az idén. A külföldi fajták közül jelentősebb területen a Bezosztája (650 hold) és a San Pastore (350 hold) búzákat termesztették. A Szovjetunióban kinemesített Bezosztája búza termésátlaga 15,30 mázsa volt a járásban, míg az olaszországi San Pastore 15 mázsát termett holdanként. Kétségtelenül bebizonyosodott tehát a ceglédi járásban is, hogy az intenzív búzafaj- táik termesztésével több kenyérgabonát takaríthatunk be egységnyi területről, mint a hazai fajták termesztésével. A különféle búzaíajták termesztésének tapasztalatait nézve az is kitűnik, hogy az idén a Bezosztája búza vizsgázott a legjobban a járásban. E ebből következik, hogy ezt a fajtát érdemesebb széles körben termeszteni. Ha figyelembe vesszük, hogy a fagy- érzékenyebb San Pastore az enyhe tél ellenére sem múlta felül a Bezosztáját, még inkább a szovjet fajta javára billen a mérleg, amit csak megerősít e fajta jobb lisztminősége. Említésre méltó még az ugyancsak Olaszországból származó, Autonómia fajtájú búza idei terméseredménye. Ezt a fajtát aránylag kis területen, alig száz holdon és csak egy tsz-ben termesztették. ezért a 17,72 mázsás holdanként termésátlag nem jelentheti azt, hogy felülmúlta volna a Bezosztáját. Annál is inkább nem jelentheti azt, mivel hasonlóan kis területen, az albertirsai Szabadság Tsz- ben a Bezosztája termésátlaga, például 19,5 mázsa volt. Egyébként ez volt a legmagasabb búza-termésátlag a járásban. Természetesen hiba lenne végső következtetéseket levonni a ceglédi járás idei búzatermesztési tapasztalataiból. Az intenzív búzatermesztés korábbi és idei tapasztalatai már nyújtanak bizonyos alapot a bírálathoz, de még további tapasztalatokra és vizsgálatokra van szükség a döntő szó kimondásához. Nem elegendő ehhez még egy egész járás búzatermesztési tapasztalatainak vizsgálata sem, hanem csak országos tapasztalatokra támaszkodva állapíthatjuk meg, hogy a külföldi búzafajták közül melyiket legérdemesebb termeszteni. <*. i > BELGA VASASDELEGÁCIÓ ÉRKEZETT HAZÁNKBA A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására négytagú belga vasasdelegáció érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai, akik szeptember 1-ig maradnak Magyarországon, meglátogatnak több vasipari üzemet és szociális intézményt. (MTI) — SZÖDÖN új orvoslakást építettek. A lakást a községfejlesztési alapból, s részben társadalmi munkálni hozták tető alá. Pest megyében jó az adómorál Az adófizetés __ államp olgári kötelesség. E közhelynek tűnő megállapítás, amely persze nagyon is igaz, nem újkeletű. Az adó lerovásának kötelezettsége szinte egyidős az állammal. Adóztak királyuknak az ókorban a perzsák, a babiloniak, adót fizettek fáraójuknak az egyiptomiak és adót fizet vagyona, jövedelme után a mai kor embere is. Ez alól nem kivétel a szocialista társadalom polgára, sőt intézménye sem. Az viszont alapvető különbség, hogy a hivatalos nyelven adóalanynak nevezett állampolgár kinek, azaz milyen társadalom államának rója le megszabott kötelezettségét. Nem mindegy, hiszen minálunk az adóbevételek minden fillérje saját boldogulásunkat szolgálja, adóba fizetett forintjainkat nem pana- mázzák el magasállású „közéleti férfiak”, mint tették azt a Ferenc József-i és a Horthy-vi- lágban. A mi adóinkból a szocialista haza gyarapodik, gyárak épülnek, hogy több és jobb termékkel elégíthessük ki a fokozódó igényeket, hogy munkahelyet adjunk új munkásgenerációknak, korszerű gépeket, modem épületeket, a váci járásnak, Nagykőrös városának, valamint a szobi járásnak. Szóba került az adóügyi apparátus munkája is. A csoportvezetőnek az a véleménye, hogy a tanácsok pénzügyi dolgozói — egy-két kivételtől eltekintve — jól, pontosan végzik feladatukat. És ami ugyancsak lényeges, az adóbevallási fegyelemre nevelik, nem pedig kényszerítik az adóalanyokat. Ebben az esztendőben például tovább csökkent a késedelmes adófizetőkkel szemben foganatosított zálogolás, de még ennél is kevesebb volt a transzferálások száma. Az elmondottak alapján jogos a remény, hogy a pontosan fizető községek, járások, városok mellé felzárkóznak majd a ma még hátrább levők, hiszen valamennyiök érdeke, hogy a megye pénzügyi erőforrásai minél bőségesebbek legyenek. A. E. A szigethalmi kultúrpalota Kultúrháznak tervezték, építés közben nevét művelődési otthonra változtatták és végül — palota lett belőle. Munkások palotája. Műszak végeztével benépesül, mindenki oda megy, ahová kedve, érdeklődési köre vonzza. A Csepel Autógyár főkapujával szembeni üvegpalotát augusztus 20-a óta a gyár minden dolgozója megismerte. Azok is — bár ilyenek kevesen vannak — akik valahogy kimaradtak az építésből. Mert ezt az otthont a közösség alkotóereje hívta életre. A tervezés munkáját az Iparterv 3. számú irodájának tervező művésze végezte, míg a merész fesztávolságú vasbetonszerkezetek Heffer János statikus tudását dicsérik. Alább a már működő kultúrpalota életéből mutatunk be néhány képet: Ötvennyolcezer csirke terven felül Télen is nevelnek csirkét a ceglédi járásban A ceglédi járás termelőszövetkezetei minden lehetőséget igyekeznek kihaszná'ni a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésére. A meglevő baromfinevelő-házak mellé újakat építenek és más célra készített épületeket is igénybe vesznek ideiglenesen csirkenevelésre. Ezt az igyekezetüket meggyőzően jelzi a naposcsibe-felnevelési terv túlteljesítése A járás 78 550 naposcsibe felnevelését tűzte ki célul az idén, amit augusztus közepéig 98 738-ra teljesített, de év végéig további 38 000 naposcsibét kívánnak felnevelni Érdekes újítást alkalmaz a csirkenevelésben az abo- nyi Uj Világ és az albertir- sai Dimitrov termelőszövetkezet. Mindkét tsz-ben elhatározták, hogy függetlenítik az évszakoktól a csirkenevelést. Ebből a célból fűtött kertészeti nevelőházakban tartják a csirkéket a hűvösebb évszakokban. Egyelőre csak ötezer-ötezer naposcsirkét nevelnek fel a télen, de jövőre már nagyobb arányban „téliesítik” a csirkenevelést az Uj Világ és a Dimitrov tsz-ben A sz,nili“terem beiárata fölött helyezték el Blasky János festőművész nagyméretű mozaikját, amely a társalgót és a színház előcsarnokát díszíti A szakköri folyóson a látogatók .jelenleg színvonalas mű- vész-foto kiállítást tekinthetnek meg. A kiállítás anyagában a világ minden tájáról láthatóak felvételek és a foto-szakkör tagjai is szorgalmasan tanulmányozzák a képeket — tanulnak A művelődési otthon könyvtárának berendezését Máté György könyvtáros tervei szerint készítették el, aki most, a könyvtár vezetőjeként, éppen az egyik olvasó kérdésére ad választ, mert a jó könyvtáros nemcsak kölcsönöz —, mint azt ö maga mondja — hanem barátja, tanácsadója és segítője is az olvasónak I szövetkezeti gazdaságoknak, művelődési eszközöket és új j intézményeket az egész társadalomnak, s mindenkor olyan magas életnívót, amilyen gyarapodó erőnkből telik. Persze nem titok, hogy az adózásból befolyó állami jövedelem oroszlánrészét iparunk adja. Nem jelentéktelen, de jóval kisebb összeg az, amely a nagyüzemi mezőgazdaság le- rovott adójából jut az állam kasszájába. De ha kis részét is képezi a nemzeti jövedelemnek, igen fontos népgazdasá- j gunk számára az a bevétel, i amelyet az állampolgárok, mint egyének fizetnek adózási kötelességük teljesítésekor. Erről beszélgettünk a minap a megyei tanács pénzügyi osztályának illetékes csoport- vezetőjével, Pálosi Miklóssal. Az agilis tisztviselő elmondta, kevesen tudják, hogy az érvényben levő rendelkezések szerint a megyében lerótt adó teljes egészében itt marad, költségvetésünk jelentős részét képezi. A csoportvezető számokat sorolt el, amelyekből; kitűnik, hogy melyik járás, ! város jár elöl jó példával az \ adózási fegyelem betartásában,j milyen adónemekben lehet és i kell egyes városoknak, közsé-j geknek, vagy járásoknak j előbbre lépniök. Az augusztus 23-i számlaki- í vonatok szerint például Pest ] megye búza földadóban 75,8: százalékban teljesítette har-i madik negyedévi tervét, amely j az időarányosságot tekintve j kielégítőnek mondható. Elis-i merően szólott Vác városáról, \ amely búza földadó bevételi j tervét 79,4 százalékra teljesí-i tette. Még ennél is jobb ered-! menyt ért el a megyében folyó j vetélkedésben az aszódi járás,': amely 90,7 százalékos eredmé- i nyével példaként áll a töb-j biek előtt. Hasonlóan jó Gö-; döllő eredménye, ahol 88,9 szá-; zalék folyt be ebből az adó-j nemből. Javítania kell munká-: ját a szentendrei járásnak, a:
