Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

1961. AUGUSZTUS 27, VASÄRNAP «9» HEGXEt yíirlflp A német békeszerződés kiindulópontja lehet az általános és teljes lesze­relésnek? A mindkét német állammal megkötendő békeszerződés megszüntetné az atomfegy­verkezést Nyugat-Németor- szágban, s a potsdami egyez­ménynek megfelelően megtil­taná, hogy Németországban — tehát mindkét német ál­lamban — fegyverkezési ver­seny folyjék. Ez magja le­hetne egy közép-európai atom­fegyvermentes övezet létreho­zásának. tehát a korábban ja­vasolt és a brit kormány ál­tal is megfontolandónak tar­tott lengyel Rapacki-tervnek. Németország leszerelése pre­cedens lehetne az atomfegy­vermentes övezetek kiszélesí­tésére. újabbak létesítésére, s végeredményben nagy lépés lenne a teljes és általános, ellenőrzött leszerelés felé. Kik sértették meg a pots­dami (1945) egyezménye­ket? A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfői által aláírt és ké­sőbb a francia kormány által is-elfogadott potsdami egyez­mény leszögezi: „A német militarizmust és nácizmust ki kell irtani, és a szövetségesek kölcsönös megegyezése alap­ján a jelenben és a jövőben más olyan intézkedéseket is hoznak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne fenyegesse szomszé­dait vagy a világbékét.” Ez minden nép számára el­fogadható, s nyilvánvalóan a potsdami egyezmény a béke­szerződés megkötésének jogi bázisa. A békeszerződésnek tükröznie kell a potsdami ha­tározatot. És a nyugati hatalmak, a bonni kormány éppen ezért nem akarja a békeszerződést. Mert Washington, London, Párizs és Bonn kezdettől meg­sértették, majd felrúgták a potsdami egyezménynek a né­met militarizmus és fasizmus felszámolására irányuló pont­jait. Üjra felfegyverezték és a legkorszerűbb harci eszközök­kel látták el a nyugatnémet hadsereget, amelyet Hitler tá­bornokainak parancsnoklása alatt bevontak az agresszív NATO-ba. Nyugat-Németor- szágban ismét nyüzsögnek a náci szervezetek, elnyomják a demokratikus és haladó em­bereket. A nyugati hatalmak — figyelmen kívül hagyva a potsdami határozatokat — semmit sem tettek Németor­szág egységéért, hanem a bonni állam létrehozásával kettészakították Németorszá­got. A potsdami egyezményeket tehát a nyugati hatalmak szegték meg. Csak a Szovjet­unió hajtotta végre — az 1949-ben megalakult Német Demokratikus Köztársasággal együtt — a militarizmus és a fasizmus felszámolására vo­natkozó négyhatalmi potsdami megállapodást. Hogyan szakadt ketté Berlin, s hogyan alakult ki Nyugat-Berlin? Berlint, a volt birodalmi fővárost 1945 május elején a szovjet hadsereg szabadította fel. A nyugati hadseregek tá­vol voltak Berlintől. Berlin az 1945 februári jaltai konferen­cia határozatai szerint Német­ország szovjet megszállási övezetéhez tartozott. A pol­gári közigazgatás a szovjel linnek az NDK-hoz való csat­lakozását, hanem kész hozzá­járulni Nyugat-Berlin demili- tarizált szabad város státusá­hoz. A Szovjetunió — az NDK- val egyetértésben — javasolta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió, valamint semleges országok jelképes csapatokat is tarthatnának Nyugat-Berlin szabad város­ban. Erről a kérdésről a genfi négyhatalmi (s a két német állam küldötteinek részvételé­vel megtartott) külügyminisz­teri értekezleten, 1959-ben, már tanácskoztak. Akkor csak­nem egyetértettek abban, hogy Nyugat-Berlint négyhatalmi ellenőrzés alá helyezik, hogy megakadályozzák az onnan kiinduló felforgatást. Abban is csaknem egyetértettek, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető utak használatát az NDK-val megkötendő szerződések révén kell szabályozni. Miért nem lehetne folytatni ezeket a tárgyalásokat és megkötni a német békeszer­ződést? ... Sebes Tibor Lemondott Quadros brazíliai elnök és kormánya Janio Quadros elnök a kong­resszushoz intézett üzenetében bejelentette lemondását az elnöki tisztségről. Quadros lemondásának oka ismeretlen. Újabb jelentések szerint Brazília kormánya péntek es­te benyújtotta lemondását. A brazil alkotmány értelmében az államfői és kormányfői teendőket ideiglenesen Ranie- ri Mazzili, a képviselőház elnöke látja el. A hadügyminisztérium pén­teken nyilatkozatot adott ki, amely közli, hogy az ország­ban nyugalom uralkodik. Rio de Janeiróban péntek este nagy tömegek tüntettek Quadros mellett. Tüntetés zajlott le Brazí­liában, az ország fővárosá­ban is. A tüntetők az Egyesült Államok nagykövetsége, va­lamint az amerikai tájékozta­tó iroda elé vonultak. Sao Paulóból érkezett je­lentések szerint Quadros elnök a város közelében levő Cum- bica katonai támaszponton tartózkodik. ATASZSZ jelentése Quadros lemondásáról Rio de Janieroból érkezett jelentések szerint — mint is­meretes — Quadros brazíliai köztársasági elnök pénteken lemondott. Lemondását azzal indokolta, hogy „az országon belül és kívülről” ráirányuló nyomás miatt nem folytat­hatja erőfeszítéseit, amelyek­nek célja hazája gazdasági és politikai függetlenségének megszilárdítása. A Wall Street és Wash­ington részéről kifejtett nyomás kétségtelenül sze­repet játszott Quadros el­nök lemondásában. Mindössze hat hónappal ez­előtt Quadros a nagy nyilvá­nosság előtt elítélően nyilat­kozott Cabot-nak, az Egye­sült Államok brazíliai nagy­követének próbálkozásairól, amelyekkel irányt kívánt szabni Brazília külpolitiká­jának. Quadros kijelentette, hogy Brazília „senki részé­ről sem ismeri el, hogy joga volna beavatkozni az ország ügyeibe”. Mégis, a beavatko­megszálló hatóságok segítsé­gével gyorsan életrekelt a demokratikus, antifasiszta erők részvételével. Már 1945 májusában megalakult Berlin város magisztrátusa. A jaltai konferencián a szovjet, amerikai és a brit kormány vezetői elhatározták, hogy Németországban a hit­leri fasizmus legyőzése után a legfőbb hatalmat a szövetsé­ges főparancsnokokból álló Ellenőrző Tanács veszi át. Az Ellenőrző Tanács székhelyéül Berlint jelölték. Jaltában azonban olyan határozat szü­letett, hogy bár Németorszá­got megszállási övezetekre osztják, minden tekintetben egységesnek tartják, s egységes egészként kezelik és közösen igazgatják. Ezért hoz­ták létre a szövetséges El­lenőrző Tanácsot. Hogy de­monstrálják az egységes irányítást, elhatározták: a nyugati hatalmak helyőrségei is képviseltetik magukat Ber­linben. Az ezzel kapcsolatos— 1945. június 5-én megkötött —szer­ződés a következőket irta elő: „Nagy-Berlin területének igaz­gatását egy szövetséges ható­ság-vezeti-, amely az - Ellen- őrző Tanács irányításával dol­gozik és négy parancsnokból áll, akikből egy-egy felváltva mint főparancsnok működik." Szó sem volt tehát sem Né­metország, sem Berlin szét­szakításáról. A nyugati csapa­tok nyugat-berlini tartózko­dása a Németország egységes igazgatására hozott nemzet­közi megállapodásból fakadt. Semmiféle hódítási, vagy más „jogokról” nincs szó — csu­pán kötelezettségekről, ame­lyeket viszont a nyugati ha­talmak éppen a Nyugat-Ber- linben tanyát vert megszálló helyőrségekre támaszkodva rúgtak fel. Külön közigazga­tást teremtettek. 1946-ban az amerikai megszálló csapatok felállították az uszításáról hír­hedt RIAS rádióadót, hajszát indítottak az antifasiszták el­len. aknamunkát folytattak a demokratikus Berlin ellen, sorozatosan megszegték a négyhatalmi szerződéseket és 1948 júliusában külön pénz bevezetésével kettészakították Berlint. Miért a ..szabad város” létesítése az egyetlen le­hetséges megoldás Nyu­gat-Berlin kérdésének ren­dezésére? „Nyugat-Berlin ma, mivel nincs szilárd nemzetközi stá­tusa — mutatott rá Hruscsov elvtárs —, olyan hely, ahol a bonni revansista körök állan­dóan igen nagy feszültséget tartanak fenn és a béke ügye szempontjából igen veszélyes, legkülönfélébb provokációkat szerveznek." Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztár­saság szívében fekszik s ép­pen ezért immár halasztha­tatlanul sürgős, hogy véget- vessenek az onnan kiinduló felforgató munkának. Ezt szolgálták az NDK kormányá­nak augusztus 13-i intézkedé­sei is, azonban ennél tovább kell menni. Egész Berlin az NDK fő­városa és a békeszerződés aláírásával, minthogy automa­tikusan megszűnik a meg­szállási rendszer (és Bonnak semmiféle jogai sincsenek Nyugat-Berlinben!). Nyugat- Berlinnek is az NDK-hoz kel­lene tartoznia, hiszen annak területén fekszik. Az NDK mégsem követeli Nyugat-Ber­Ráiőttek az övezethatárt őrző népi rendőrökre Mint a berlini népi rend­őrség parancsnoksága kö­zölte, pénteken este a nyu­gat-berlini ultrák gálád tá­madást intéztek a város szo­cialista szektorának határát védelmező népi rendőrök el­len. Fiatal huligánok rálőt­tek a szolgálatot teljesítő népi rendőrökre, az egyik rendőr megsebesült, s kór­házba kellett szállítani. Ugyancsak pénteken har­minctagú huligánbanda tá­madta meg a magasvasút- valalat egyik nyugat-berli­ni alkalmazottját és véresre verte. A vasutast súlyos ál­lapotban kórházba szállítot­ták. A nyugat-berlini megszálló csapatok parancsnokai pén­teken rendeletben megtiltot­ták, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság hatósá­gai Nyugat-Berlinben irodá­kat állítsanak fel beutazási engedélyek kiadására. Mint ismeretes, . hasonló jellegű rendeletet; korábban már a nyugat-berlini szenátus is kiadott. A Reuter arról is hírt ad, hogy a „frontvárosban” fo­kozódnak a haladó szerveze­tek ellen tett provokatív ak­ciók. A rendőrség bezáratta a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetséget, valamint a Szabad Német Ifjúság nyolc irodáját. Hírügynökségi jelentések szerint, az NDK-hatóságok ke­zelésében levő berlini magas­vasút két nyugat-berlini ál­lomásán szombat reggel még­is megnyitották a demokrati­kus Berlinbe látogatni kívánó nyugat-berliniek számára szükséges okmányok kiállítá­sára hivatott irodákat. Az NDK kormánya a hét elején bejelentette, hogy a nyugat­berlini lakosok Kelet-Berlin- be utazásának megkönnyíté­se végett két fiókirodát létesít Nyugat-Berlinben. A két iroda megnyitásának hírére, a nyugat-berlini szená­tus — amely már napokkal ezelőtt hangoztatta, hogy nem engedélyezi az irodák meg­nyitását — tanácskozott a nyu­gati városparancsnokokkal. A nyugat-berlini hatóságok által felbujtott provokátorok egy csoportja megtámadta az állomáson megnyílt irodát, és a támadók bezúzták az ablak­üvegeket. A déli órákban közölték, hogy a nyugati városparancs­nokok ..felhatalmazták a sze­nátust tegye meg a szüksé­ges lépéseket az irodák meg­nyitása következtében előál­lott helyzetben”. Néhány órával később a nyugat-berlini rendőrség'mi nd a két irodát bezáratta. Nyugat-berliniek népes cso­portja — olyanok, akik a de­mokratikus Berlinben élő ro­konaikat akarták meglátogat­ni —. felháborodottan tilta­kozott a rendőrség jogtipró el­járása ellen. A Kémet Demokratikus Köztársaság kormányának intézkedése a szocialista rend biztosításáról Az NDK Népi Kamarája 1961. augusztus 11-i hatá­rozatának megfelelően a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa rende­letet adott ki a szocialista rend és a békés termelő mun­ka biztosítására. A rendelet értelmében egyes esetekben törvényes bírói ítélet alap­ján, a büntetés kiegészíté­séül vagy pedig helyi állam- hatalmi szervek kérésére, korlátozni lehet az állampol­gárok tartózkodási engedé­lyét. Ez a korlátozás oly esetekben érvényes, ha a közérdek megkívánja egyes személyek távoltartását bi­zonyos területekről vagy he­lyekről, vagy pedig ha a köz- biztonságot és rendet ve­szély fenyegeti Macmillan rögtönzött sajtóértekezlete A Skóciában szabadságát töltő Macmillan angol mi­niszterelnök szombat délelőtt az újíágírók rohamának en­gedve rögtönzött sajtóértekez­letet tartott egy golfpályán. Macmillan hangoztatta, hogy „véleménye szerint senki sem fog harcolni Berlinért". A mi­niszterelnök utalt a korszerű fegyverek tömegpusztító jel­legére és kijelentette, hogy „a többi között ez is csökkenti a háború veszélyét”. Macmillan végül közölte az újságírókkal, hogy vasár­nap találkozik az ugyancsak szabadságon levő Lord Home külügyminiszterrel. A talál­kozó alkalmából megvitatják a jelenlegi berlini helyzetet és azt, hogy mi legyen a követ­kező lépés. Nehru nem utazik Nyugat-Berlinbe Mint az AP tudósítója je­lenti, Nehru indiai minisz­terelnök Brandt nyugat-ber­lini polgármesterhez intézett üzenetében közölte, hogy „nem tud eleget tenni Brandt meghívásának és nincs mód­jában Nyugat-Berlinbe láto­gatni”. Nehru válaszát szom­baton hozta nyilvánosságra az indiai külügyminisztérium A Times of India washing­toni tudósítója arról számol be, hogy Nehrunak a berlini helyzetről tett legutóbbi ki­jelentései „mélységes kiáb­rándulást és bosszúságot” okoztak az amerikai kül­ügyminisztériumban. Ha Ken­nedy elnök és külpolitikai tanácsadói nagy reményekei fűztek a semleges India ma­gatartásához — mutat rá a tudósító — akkor Nehru legutóbbi nyilatkozatai meg­hiúsították ezeket a remé­nyeket. Az amerikaiak „ki­ábrándulása” annál mélysé­gesebb, mert Washingtonban remélték, hogy Nehru a szeptember l_én Belgrádban megnyíló értekezleten a Nyu­gat számára kedvező állás­pontot képvisel majd. Az indiai főváros tájéko­zott köreiből szerzett érte­sülések szerint Galbraith amerikai nagykövet pénteken este Nehru miniszterelnök­kel folytatott megbeszélésen kísérletet tett arra, hogy nyilatkozatainak „helyreiga­zítására” bírja rá az indiai kormányfőt. Az amerikai nagykövet erőfeszítései azon­ban nem jártak eredménnyel. Lapzártakor jelentik: Nyugati jegyzékek a Szovjetunióhoz Nyugati hírügynökségek je­lentették, hogy szombaton, moszkvai idő szerint délután 5 órakor, átadták a szovjet külügyminisztériumban az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kor­mányának válaszát az augusz­tus 23-i szovjet jegyzékre A nyugati jegyzékek szöve­gét szombat este — magyar idő szerint 23,00 órakor — teszik egyidejűleg közzé Washingtonban, Londonban és Párizsban. Mint ismeretes, a nyugati hatalmakhoz intézett augusz­tus 23-i szovjet jegyzék fel­hívta a figyelmet arra a tény­re, hogy a nyugati hatalmak visszaélnek a Nyugat-Ber­linbe vezető légifolyosók használatával. zás tovább folyt és az elnök lemondásával végződött. Quadros elnök hivatalba lépése után Washingtontól független politikát próbált folytatni és ezzel magára vonta az amerikai pénzügyi és po­litikai vezető körök el­lenségeskedését. A New York Post a múlt hé­ten azt írta, hogy Quadros el­nök „külpolitikájával feszült állapotban tartotta az Egye­sült Államok kormányát”. Különösen nagy elégedet­lenséget keltett Washington­ban az a tény, hogy a Quad- ros-kormány nem volt haj­landó támogatni az Egyesült Államok Kuba elleni manő­vereit. Hasonlóképpen fel­keltették Washington elége­detlenségét a brazil kormány­nak azok az intézkedései is, amelyek a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi or­szágaival való kapcsolatok rendezésére irányultak. A legutóbbi jelentések sze­rint Quadros váratlan le­mondása után feszült helyzet támadt Brazíliá­ban. A reakció mesterkedései el­leni tiltakozásul a „Leopoldi­na” Vasúttársaság alkalma­zottai sztrájkba léptek. A sztrájk Guanabara, Minai- Gerais és Espirito-Santo ál­lamokra terjed ki. A szak- szervezetek szintén Quadros politikája mellett szállnak síkra. Rio de Janeiróban tünteté­sek zajlottak le ezzel a jel­szóval: Quadros igen — Lacer- da nem! A diákok beverték az amerikai nagykövetség épüle­tének ablakait. Jelentések szerint a brazilial hadsereg szintén elégedetlen­ségét nyilvánította Quadros lemondása miatt. O-4 mmtm © kis hitei — Mcnamara amerikai had­ügyminiszter pénteken beje­lentette, hogy katonai szolgá­latra hívnak be 76 500 tartalé­kost. A behívott tartalékosok­nak október 1-én kell katonai szolgálatra jelentkezniök. — A Szovjetunióban már épül a 360 kilométer hosszú Volga—Baltikum víziút amely lehetővé teszi majd, hogy a hajók a Fekete tengerről és a Káspi tengerről eljussanak a Balti tenger és az Északi Je­ges tenger vizeire. — Nyugat-Németország ez év július havi ipari termelése tíz százalékkal volt kevesebb a júniusi termelésnél. — Ismét kitört az Etna. Ha­talmas lávafolyam zúdul le a hegy oldalán, a cataniai Vul- kanológiai Intézet közleménye szerint a tűzhányó lábánál el­terülő falvakat nem fenyegeti közvetlen veszély. — Pénteken megnyílt a 8. nemzetközi damaszkuszi vá­sár. A vásáron 21 ország vesz részt, köztük a Szovjetunió és Magyarország is. — Angliából orosz nyelvta­nárok érkeztek Moszkvába, ahol egyhónapos külön tan­folyamokon tökéletesítik ma­gúkat az orosz nyelvben. — Szihanuk kambodzsai ál­lamfő pénteken repülőgépen Rómából a jugoszláviai Púié­ba érkezett. A jövő héten kez­dődő belgrádi értekezleten részvevő herceget Tito jugosz­láv elnök fogadta. — A Virginia állambeli Wallops-szigetről kilőttek egy 60 kilós mesterséges holdat. Az Amerikai Űrhajózási Hi­vatal közlése szerint a mes­terséges hold rátért pályájára, s 99 perc alatt kerüli meg a Földet. Az Osztrák Kommunista Párt tiltakozik a vasárnapi békegyűlés betiltása miatt Ausztria Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága til­takozott azellen. hogy a kormány betiltotta a Bruck an de Leithában vasárnapra ter­vezett békegyűlést. A gyűlés után a részvevők megszemlél­ték volna a város közelében építés alatt levő óvóhelyeket. Nyugat-Berlin és a német békeszerződés ült vasárnapi számunkban ugyanezen a helyen már rá­ír' mutattunk, milyen fontos lépést jelentett előre az NDK kormányának augusztus 13-i intézkedése az abnormális nyugat-berlini helyzet rendezése felé. Az augusztus 13-i és az azt követő intézkedések hozzájárultak a helyzet tisztázásához, a nyugat-berlini revansista góc elszigeteléséhez. Egyes nyugati politikai vezetők — de különösen Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, a nyugatnémet elnökválasztások szociáldemok­rata jelöltje — fékeveszett uszításba kezdtek az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya provokatív lépéseket tett, s amerikai és angol csa- paterösítések érkeztek Nyugat-Berlinbe. Ugyanakkor azonban valamennyi nyugati kormány felelős személyiségei hangoz­tatták, hogy mielőbb tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval a nyugat-berlini és a német kérdésről. Adenauer is kénytelen volt elismerni a tárgyalások szükségességét. /-> gy héttel ezelőtt válaszoltunk olvasóinknak a Nyugat- J Berlinnel és a német békeszerződéssel kapcsolatos kér­désekre, rámutatva: sürgető szükségszerűség a békeszerződés megkötése, amellyel gátat lehet emelni a nyugatnémet revan- sizmus és atomfelfegyverzés elé. Ezúttal folytatjuk a kérdések m.p.avála szólását.

Next

/
Thumbnails
Contents