Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

n» «cere« cJCíHan 1961 AUGUSZTUS 3. CSÜTÖRTÖK Srovjel parlamenti küldöttség érkezik pénteken hazánkba Az országgyűlés meghívásá­ra pénteken hazánkba érkezik a Szovjetunió Parlamenti Leg­felsőbb Tanácsának küldöttsé­ge. A küldöttség vezetője N. N. Organov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke. A szovjet parlamenti kül­döttség előreláthatólag két hetet tölt Magyarországon. Az országúton történt A kislányt nemcsak a gond­nok és a főszakács, de az üdülő vendégei is szerették. Mikor derűs, kedves mosoly- íyal az arcán, tálcával a ke­zében belépett az ebédlőbe, mintha a napsugár is be­szökött volna vele. Egyszerre mindenki otthon érezte ma­gát és türelemmel várta, míg rákerül a sor. A nagyvállalat UJ ÜZEMBEN A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat bőrdíszmű részlege három helyen dolgozott eddig. A vállalat megvá­sárolta a kistarcsai volt cserépgyárat, melyet korszerűen átalakítottak bőrdíszmű részlegük részére. Az üzem het­ven főt foglalkoztat, s a közeljövőben még bővítik a műhelyt. A képen Farkas Margit a szovjet exportra készülő női táskákon az utolsó simításokat végzi Az ősszel szerezzék be a termelőszövetkezetek tavaszi vetőburgonya-szükségletüket Pest megyében évről évre visszatérő probléma tavasszal a vetőburgonya biztosítása. A megyében termelt burgonya ugyanis egy-két osztendő alatt „megunja” a talajt s ezért a vetőmagot cserélni kelL Az idén lehetőség nyílik arra, hogy a termelőszövetkezetek Szabolcs megyéből még az ősszel beszerezzék vetőburgo­nya-szükségletüket. Ily mó­don maguk gondoskodnak an­nak téli tárolásáról stb. A termelőszövetkezetek számára előnyös, ha már ősszel be­szerzik a vetőburgonyát, mert az tavasszal idejében rendel­kezésükre áll majd. Híradó a bugyi Tessedik Sámuel T ermelőszövetkezetben A bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet vezető­sége és pártszervezete a tag­ság tájékoztatása céljából ha­vonta újságot, úgynevezett Híradót jelentet meg. A ki­advány nagy segítségére van a vezetőségnek, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvend a tagság körében is. A Híradó júliusi számában közölte például az egyes munkaterületen dolgozó tagok munkavállalását. A tagság ugyanis elhatározta, hogy a tervek túlteljesítésével bizto­sítják a tervben előirányzott jövedelmet. Egy cikket, „Véd­jük meg a közösség tulajdo­nát” címmel is közöl a Hír­adó. E cikkben kipellengé­rezik a társadalmi tulajdon ellen vétőket. A Híradó tájé­koztatja is a tagságot «gyes fontos eseményekről, közér­dekű kérdésekről. így pél­dául megírta, hogy ősszel me­zőgazdasági levelező techni­kum kezdődik Ócsán, továbbá minél több tag jelentkezzen gépészképző iskolára stb. A Híradó augusztusi száma most készül, s ugyancsak a termelőszövetkezet életének fontos kérdéseivel foglalkozik majd. Egyenletes páratartalmú, pormentes, ionizált levegőt biztosító klimatizáló berendezés gyártásával kísérleteznek Gödöllőn A Gödöllői Autó- és Karos­széria Javító Vállalat szak­embered újrendszerű légkon­dicionáló berendezés gyártá­sával kísérleteznek. A két magyar újító, Petrikovias László és Stefandtz István tervei alapján készülő beren­dezés a külföldön használatos, hasonló szerkezetek tökélete­sebb változata, amelyet olyan helyeken alkalmaznak, ahol különösen fontos a légtér nagyfokú higiéniájának bizto­sítása. A most készülő kísérleti példány 250 köbméteres helyi­ség — kórházi műtő, élelmi- szerüzem. stb. — téli fűtését, nyári hűtését látja el. miköz­ben egyenletes szinten tartja a levegő párad ártalmát, s nagyhatású elszívóberendezé­sével tökéletesen portalanítja. A berendezést különleges fú­vószerkezettel is kiegészítet­ték, amely a légteret ionizálja, baktériummentessé teszi. Ilyen szerkezetet Magyarországon eddig még nem gyártottak. Az újítás nagy előnye, hogy elő­állítási költsége aránylag ol­csó: 23 000 forint. Az első pél­dány elkészülte után a gödöl­lői üzemben megkezdik az űj berendezés rendszeres gyár­tását. (MTI) Félmillió forint értékű beruházás az üzlethálózat korszerűsítésére Uj élelmiszerbolt létesítését vette tervbe Vámosmikolán a földművesszövetkezet, hogy a falu Ipoly felé eső végéről ne kelljen begyalogolni az ottani lakóknak, ha vásárolni akarnak. Egyébként az utóbbi másfél esztendő leforgása alatt mintegy félmillió forint értékű beruházással korszerűsítette kiskereskedelmi és vendéglá­tóipari egységeit a földműves­szövetkezet. Emellett a múlt esztendőt 117 ezer forint nye­reséggel zárták, s az idei el­ső félévben is már 75 ezer fo­rint a szövetkezet tiszta nye­resége. V-i üdülőjében a kislányt mindenki szívébe zárta. ö pedig szorgalmasan dol­gozott. Megtakarított pénzét havonta rakosgatta össze. Bú­torra gyűjtött, hogy amikor megérkezik az „igazi”, készen fogadhassa. Szabadnapjain a szüleihez járt haza. V. kör­nyékén laktak, s a háztáji föl­dön bizony mindig jól jött a két dolgos kéz segítsége. Édes­anyja szeretettel figyelte, mint szaporodik a kislány fiókos szekrényében a holmi, s ha tehette hozzárakott miegy­mást. Azon a szörnyű vasárnapon a kislány délutános volt. Ügy határozott, hogy aznap nem látogatja meg a szüleit, ha­nem sétál egy kicsit a környé­ken, s a vacsoraidő után ko­rán lefekszik. Aznap a V-i országúton csavargón a „galeri--. Már hónapok óta bandába ve­rődve jártak, a maguk mód­ján „szórakoztak”. Kikezdték az egyedül sétáló nőkkel, s ahol lehetett, botrányt ren­deztek. Egyszer már a rendőrség­gel is meggyűlt a bajuk. Az­az, akkor még különösebb ba­juk nem esett. Csupán elbe­szélgettek velük, meg a szü­leikkel. A „galeri” számára azonban ez annyi volt, mint a falra hányt borsó... — Dolgozunk, tehát a ma­gunk emberei vagyunk! Ügy szórakozunk, ahogy nekünk tetszik. Pénzünk van. kinek mi köze hozzá! — hangoztat­ták pökhendien. Nem hallgattak a szüleikre sem. A veszekedésbe belefá­radt apák és anyák letettek a szülői kötelesség teljesítésé­ről. Tudomásul vették, hogy a fiuk hajnalban jár haza és meg sem kérdezték már, hogy hol csavargott. Egyébként hatan Voltak. Egyikük tizenhat, a többi ti­zenhét éves. Z. L. és S. F. lett a banda Vezére. Azon a vasárnapon nem tudták elhatározni, hová men­jenek. Céltalanul ődöngtek az országúton. Végül úgy döntöt­tek, elmennek V-re, ott sok nő üdül, hátha akad egy-kettő az ő számukra is. Ekkor találkoztak a kislány­nyal) aki a V-i autóbuszra várt. A „galeri” tagjai össze­néztek, s máris készen voltak tervükkel. Z. L. elismerően füttyentett, mikor végigmérte a leányt. Szempillantás aljpjt körülvették, megszólították. A kislány szeme riadtan rebbent, de próbálta megnyugtatni ma­gát, hiszen a fiúk vele egyko­rijait voltak. Mosolyt erőlte­tett az arcára, úgy mondta: neki haza kell mennie, mert korán reggel várja a munka. A fiúkat ez nem érdekelte. Mikor az autóbusz lámpái feltűntek, kitépték kezéből a táskáját. Mfc tehetett? Lema­radt az autóbuszról, az utol­sóról, amely este V-re ment. Az események ezután gyor­san követték egymást. A kis­lány még ma sem tud pon­tosan számot adni mindenről. A fiúk a táskát lóbálva elin­dultak a vendéglő felé. ö kö­vette őket. Szája sarka le- biggyedt, majdnem-elsirta ma­gát. Ment a táskája után, amelyben igazolványa, meg a pénze volt. A vendéglőben tartózkodó Raszter János hamar felis­merte a helyzetet. — Itt lehet valamit keresni villant fel benne a gondolat. Ismerte a fiúkat, látta a lányt, tehát a gáláns lovag szerepé­ben lépett a tapasztalatlan kislányhoz. Kellemes, udva­rias modorban igyekezett megnyugtatni. Visszaszerezte a táskáját és felajánlotta, hogy hazakíséri, hiszen egy fiatal lány ilyenkor már nem járhat egyedül. Ajánlatát ha­zugsággal is fűszerezte, s ez ugyancsak megnyugtatóan ha­tott a kislányra: — Nyomozó főhadnagy va­gyok — mondotta nyomaték- kai. Útnak indultak. A fiúk tisz­tes távolságból követték őket. Fél úton lehettek, mikor Raszler javaslatára megpihen­tek. Itt hangzott el a férfi ré­széről az ajánlat: legyen övé a kislány. Az könnyes sze­mekkel tiltakozott: ő nem olyan... S ekkor a2 esti sötétben a „galeri” tagjai lassan köröző cigarettaparázsra lettek fi­gyelmesek. Értették. a jelzést. Odamentek. És elkezdődött az, ami a még nem egészen tizen­nyolc esztendős kislányt évek­kel tette öregebbé, sötét ár­nyékba vonta néhány órája még kedves, derűs mosolygó lényét. Durva kezek ragadták meg a kezét és a lábát, tépték a ruháját, betömték a száját. A lány ereje szerint védekezett. A vagányok dulakodás köz­ben végigvonszolták a friss tarlón. Hátát, karját, oldalát véresre sebezték. Végül le­győzték és erőit vettek rajta. Hárman is. S. F. volt a har­madik. Ekkor figyeltek fel a kislány segélykiáltására és a szokatlan zajra az arra járó emberek. A közeledők­től az eröszakoskodók megré­mültek és elmenekültek. Ott­hagyták a vérében fekvő kis­lányt, akit a sétálók szállítot­tak orvoshoz. A rendőrség a tetteseket le­tartóztatta. A bíróság rövidesen ítéletet hirdet Raszler János és hat fiatalkorú társa ügyében. Az ítélet nyilvánvalóan arányban lesz az aljas bűncselekmény­nyel, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. A társa­dalom kiveti őket magából. De ezzel vége is a társada­lom, az emberi közösség sze­repének? Mi lesz a kislánnyal? A kislánnyal, akinek idegei fel­mondták a szolgálatot, aki ti­zennyolc esztendejével borzal­mas szenvedések közben éve­ket öregedett percek alatt? A kislánnyal, aki piruló izga­lommal várta az „igazit”, akire érdemes várni? A kis­lánnyal. aki családi otthont, gyerekeket, békességet álmo­dott maga köré? És mit érezhetnek a letartóztatott fiúk szülei? Sajnálják gyermeküket? Ta­lán szemrehányást tesznek maguknak elmulasztott fele- lősségrevonások, a szigor he­lyetti babusgatások miatt? Most már segíteni ők sem tudnak. A kislányért valamennyien felelősek vagyunk. Valameny- nyien, akik felelősséget ér­zünk a mi társadalmunkért. Nem szabad elmennünk kö­zömbösen a hangoskodó „ga­lerik” mellett, mert emberi kötelességünk megelőzni a fiatalkorúak végzetes kisiklá­sait. (t) Tiienötmiliió forint község- fejlesztésre A Cegléd Városi Tanács leg­utóbbi ülésén jelentést tér- j jesztettek eiő a város mun­kásosztályának helyzetéről. Cegléden több mint 6500 dol­gozója van a gyáraknak és az üzemeknek. A számszerű növekedésen kívül igen jelen­tős a munkásosztály áruellá­tása terén elért fejlődés, vala­mint a vásárlóerők következe­tes növekedése. A piaci jelho­zatal közel ötven százaléka ina már a közös gazdaságok­ból kerül ki. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat az el­múlt időszakban tíz százalék­kal több élelmiszert hozott forgalomba., mint amennyit a tervben előirányzott. Vajat például kétszer annyit adtak el a boltokban, mint tavaly ilyenkor. Az idei sorfogyasz­tás kereken négyszerese az 1950. évinek. Az iparcikk-üz­letek 324 motorkerékpárt, 624 rádiót és 151 televíziót adtak el. Emelkedtek az átlagbérek és a nyereségrészesedés is hozzájárult a munkások élet- színvonalának emelkedéséhez. A továbbiakban a tanácsülés foglalkozott a községfejlesztési alap ötéves tervének irányel­veivel. Elsősorban a csatorna­építésre, a vízhálózat növelé­siére, járdaépítésre és a kór­ház fejlesztésére költik Ceglé­den a rendelkezésre álló ti­zenötmillió forintos keretet. Ki a legény a traktor nyergében Abonyban szombaton a ceg­lédi járás legjobb traktorosai mérték össze tudásukat. A Lenin Tsz tábláján több mint kétszáz érdeklődő jelenlétében álltak rajthoz a versenyzők. Összesen 'tizenhét traktoros vett részt a versenyen. A győztes Molnár Béla, aki egy világ vevő rádió boldog tulaj­donosává lett. Sz. Tóth Antal második lett, ő kerékpárt nyert. Nagy István a harma­dig helyen végzett, jutalma egy fényképezőgép. Török Já­nos negyediknek futott be, ő egy karórát kapott. A jutal­makat és okleveleket Ba- binszky Károly, az MSZMP járási első titkára nyújtotta át. KONOR o VÍDÉKG VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK jO » i. ^ 52 vöröskatona. Horthy pri­iriair ^ bekjei a monorí agyagbányá- “~ödSUBű»*fflHaBaiBiaűWi ban lőtték agyon őkel. a har­costársak és az utódok ez év­ben is megemlékeznek a már­tírokról és szombaton délután hat órakor ünnepélyes kere­tek között helyezik el sírjuk­nál a kegyelet és az emléke­zés virágait. Elkésett báli tudósítás Megtartotta hagyományos Anna-bálját a monori Loicy Sándor KISZ-szeivezet. A Vi­gadó nagytermében kitűnően szórakoztak a fiatalok, nem hiányzott a hangulatos zene­kar és a jó enni-innivaló sem. Nagyon helyesen, sze­szesitalt nem mértek a bálon, mégis mindenki nagyon jól érezte magát. Éjfélkor megvá­lasztották a bál szépségkirály- nőjét. Az első díjat Illés Er­zsébet nyerte, a másodikat Kucsera Kati, a harmadik pedig Kovács Magda lett. Mártírok emlékezete Negyvenkét évvel ezelőtt 1919 augusztusában a dühön­gő fehérterror áldozatául esett Ritka mesterség Napok óta sok csodálója akad Nagykőrösön a katoli­kus templom tornyán dolgozó embereknek. A tetőt javítják, bádogoznak, festenek. Pár szál deszkán járnak-kelnek a szédítő magasban. Ritzl Já­nos és fia, valamint Berg­mann József dolgoznak a to­rony renoválásán. Mindhár­man nagymarosiak, toronybá­dogosok. a szakma különleges ága ez. Rajtuk kívül alig né- hányan foglalkoznak vele az országban. Régóta űzik ezt a meterséget, foglalkozásukat nem tartják rendkívülinek, j Megszokták. A szép szőnyegek művészei A Háziipari Szövetkezet nagykőrösi részlegében főleg norvég mintájú kesztyűket, kötényeket, ingeket készíte­nek. Üjabban tervbe vették, hogy a lakosság részére ha- risnyaszemjelszedést, kézi­munka előnyomást, gombbe­húzást, pliszírozást és műszö­vést is végeznek. A távolabbi tervek még nagyobb munkák­kal kecsegtetnek. Nagykőrö­sön ugyanis a perzsaszőnyeg szövésére tanfolyamot indíta­nak, mert a részleg jövőre ez­zel is foglalkozik majd. Bizo­nyára sok körösi lány és asszony ügyes mesterévé válik a szőnyegszövésnék, művésze lesz a szebbnél szebb perzsák­nak. Tíz hónap — ötvenhárom újítás Ipari üzemeinkben ország­szerte nagy népszerűségnek örvend az újítómozgalom. Ke­vés helyütt dicsekedhetnek azonban olyan eredménnyel, mint a Maglódi Gépgyárban. Az elmúlt tíz hónap során ötvenhárom újítást fogadtak el és alkalmaztak. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozók létszá­mának húsz százaléka állan­dóan újít. Az ötvenhárom újítás, le­számítva a beruházási meg­takarítást, mintegy három- százezer forintot jelent nép­gazdaságunknak. Nem újításokkal, de külön­böző technológiai eljárások segítségével más területen is jelentős eredményeket értek el a maglódiak. A gyár tevé­kenységei közül az egyik leg­fontosabb a csapágyf el újítás. Ezt az elmúlt évekhez képest háromszorosra növelték. Féléves tervüket, nagyrészt a felsoroltak segítségével ma­gasan túlteljesítették, mint azt a félévi mérleg mutatószá- maf tanúsítják. Munkaversenyükről Dán Sándor, a vállalat igazgatója számol be. Jó ütemben halad a verseny. Jelentős vállalást teljesítettek a csapágyműhely dolgozói, amikor a korábbi háromhónapos betanulási időt A csapágyfelújító műhelyben Fogd Mihályné a lengőfejes köszörűgépen dolgozik (Gábor Viktor felv.) két hónapra csökkentették. A dolgozók egy csoportja fel­ajánlotta, hogy figyelemmel kísérik a hulladékot és kivá­lasztják a még felhasználható anyagokat. A továbbiak során vigyáz­nak arra, hogy adminisztratív intézkedésekkel el ne szürkít- sék a munkaversenyt és az újítómozgalmat az eddig meg­szokott módon támogassák és népszerűsítsék. (*»

Next

/
Thumbnails
Contents