Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? 1961. AUGUSZTUS 26. SZOMBAT PEST MEGYEI V. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ÁRA SO FII.I.ÉR A tanácsi vállalatok ; a beruházások első félévi tejesítése, az elmált oktatási év tapasztalatai a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt Keleti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott, amelyen több fontos napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőnek a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról számolt be a v. b. elnöke, majd az ülés megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1961. első félévi gazdálkodásáról készült jelentést. Ezután Csedő Béla, a pénzügyi osztály helyettes vezetője ismertette a tanácsi vállalatok elmúlt félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót. Mint az előadó elmondotta, a Pest megyei Tanács felügyelete alatt a beszámolási időszakban ötvenhárom vállalat működött. Jelentősebb szervezeti változásra csupán a sütőipari vállalatoknál került sor, ahol tíz vállalatot öt vállalattá vontak össze. Az első félév adatai azt bizonyítják, hogy az átszervezés helyes volt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A többi vállalatnál történt szervezeti változás nem volt jelentős. A Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat kísérleti telepet létesített Öcsin, a Ceglédi Ruhaipari Vállalat termelésének átszervezésével új részleget állított fel, és a Ceglédi Cipőipari Vállalat két műszakra tért át. Csedő Béla részletesen ismertette az anyagellátás, a költségszintalakulás, a vállalati állóeszköz-állomány helyzetét. majd a mérlegbeszámolók alapján megállapította, hogy a tanácsi vállalatoknál az eltelt időszakban tovább javult a társadalmi tulajdon védelme. Ugyanakkor megállapította. hogy a raktározás kérdése még mindig nem kielégítő a vállalatoknál noha ez a probléma a Pest megyei Műanyag-. Játékáru- és Tömegcikkipari Vállalatnál megoldást nyert. Befejezéshez közeledik — mondotta — a Szentendrei Községgazdálkodási Vállalat központi anyagtelepének építése is. Foglalkozott az előterjesztés a legjobban dolgozó vállalatokat ért kitüntetéssel is. Az előadó ismertette, hogy a Ceglédi Húsipari Vállalat, a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat, a Szentendrei Kéziszerszámgyár elért eredményei alapján élüzem lett, a Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat pedig a kiváló vállalat címet nyerte el. A jelentés a továbbiak során részletesen taglalta a könnyűipari, az élelmiszeripari, az épitőipari, a szolgáltató vállalatok és a kereskedelmi vállalatok gazdálkodási helyzetét. majd a vita után a végrehajtó bizottság megfelelő határozatot hozott. A határozati javaslat első pontjában a v. b. 53 millió 892 000 forint nyereséggel, és 626 ezer forint veszteséggel jóváhagyta a tanácsi vállalatok első félévi beszámolóját. Ezt követően dr. Mátyás Boldizsár, a tervosztály vezetője beszámolt a végrehajtó bizottságnak a beruházások első félévi teljesítéséről. A szám- és tényadatokban gazdag jelentés arra hívta fel a végrehajtó bizottság figyelmét, hogy a hátralevő négy hónap alatt az eddigieknél jobban kell szorgalmazniok a megyei tanács osztályainak a beruházások teljesítését. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az 1960/'61-es tanév oktató-nevelő munkájának tapasztalatairól és az új tanév előkészítéséről szóló jelentést. Vörös Gyula osztályvezető elöljáróban ismertette azokat a feladatokat, amelyek alapján munkájukat végezték a lezárt oktatási évben. Tételes beszámolóját az iskolareform téziseinek sokoldalú megvitatása során szerzett tapasztalatok ismertetésével kezdte. Megállapította, hogy a viták során az alapkérdésekben a kitűzött célt elérték. A nevelőkről szólva elmondotta, hogy az 1960/61. tanévben 1966 pedagógus vett részt állami ideológiai oktatásban, míg pártoktatásban, a múlt év végén összesített adatok szerint 1508 pedagógus részesült. — Fontos feladatnak tartottuk — mondotta az előadó — az elméletnek a gyakorlattal való összekötését. Ennek érdekében erősítettük a szakmai továbbképzést is. A közel 3500 főt magában foglaló munkaközösségekben a továbbképzés az iskolareform eredményes megvalósításának előkészítésére irányult. Ennek előterében állt az egyes szaktárgyakon, munka- területeken belül felmerült világnézeti problémák feltárása, a nacionalista, a vallásos és különböző burzsoá nézetek leküzdése. A tanulóifjúság fejlődéséről és sokoldalú neveléséről szólva elmondotta Vörös Gyula, hogy a legnagyobb figyelmet a munkára nevelésre fordították. Az 1960—61. tanévben száznégy általános iskolában folyt gyakorlati oktatás. Ezen időszakban valamennyi gimnáziumban bevezették a politechnikai oktatást. Ennek ellenére — mint mondotta — az oktatási formák megszilárdulásáról ma még nem beszélhetünk. Ahol az üzemek közel vannak, s mindkét részről megfelelően képzett vezetőkkel is rendelkeznek, ott kialakulóban van a helyileg kívánatos forma. Az előterjesztés a továbbiakban a tanulmányi eredmények javuló tendenciáival foglalkozott. Az általános iskolák megyei átlaga a korábbi év 3,40 százalékával szemben 1960—61-ben 3,49 százalékra emelkedett A kedvező tanulmányi eredményeket azért érte el a nevelőgárda, mert intenzívebben foglalkozott a munkás—paraszt tanulókkal nemcsak a tanítási órákon, hanem a napközikben és a tanulószobákban is. Az eredményesebb nevelést segítette három diákotthon szocialista kollégiummá történő átszervezése. A jelentés végezetül a művelődési osztályon történt szervezeti változásokkal foglalkozott, megállapítva, hogy augusztus 1-ével a járási tanácsoknál létrehozták az új járási művelődési apparátust. Az osztályvezetőket már mindenütt kinevezték és szeptember 1-ig fokozatosan átveszik hatáskörüket a megyétől. A végrehajtó bizottság a jelentés helyeslő tudomásulvétele után egyéb ügyeket tárgyalt, amelynek során értékelte a Pest megyei Petőfi Színpad 1960. évi munkájáról készített tájékoztató jelentést. A v. b. a társulat áldozatos, hasznos tevékenységéért elismerését fejezte ki. A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság határozata az ifjúság feladatairól az országfásító munkában A fiatalok, a KlSZ-szerveze- tek és az úttörőcsapatok tavasszal és ősszel a faültetés idején szerte az országban ásót, lapátot fognak s a falvak és városok utcáin, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dülőútjain milliószámra ültetik a facsemetéket. A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság most összegezte az eddig elért eredményeket és együttes határozatot hozott az ifjúság további feladatairól az országfásító munkában. A párt VII. kongresszusának határozata alapján a KISZ I. kongresszusa azt a feladatot adta a KISZ- és úttörőszervezeteknek, hogy segítsék elő második ötéves tervünk erdőtelepítési és fásítási céljait. EGYETEMI TANÁROK FAUN Dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektorának nyilatkozata A megyei tanács mezőgazdasági osztályán a közelmúltban búcsúztatták azokat a nagytudású szakembereket, akik néhány hónapot a Pest megyei tsz-ekben töltöttek. A búcsúzok között ott voltak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai is, akik sok hasznos gyakorlati és elméleti segítséget adtak a szövetkezeti parasztoknak. Tudósítónk felkereste ezzel kapcsolatban dr. Magyari Andrást, az Agrártudományi Egyetem rektorát, aki az alábbiakban nyilatkozott az egyetem tanárainak falusi tevékenységéről. — Az egyetem tanárai közül hányán vettek részt a tsz- ek gyakorlati megsegítésében? — Huszonheten voltak kinn háromhónapos munkán. A tanárokat az egyetemen minden munkától függetlenítettük ez idő alatt. Persze a huszonhét tanár nem mind Pest megyében dolgozott, hanem az ország szinte minden területén. Néhány példát említve: Baint- ner Károly professzor, a döm- södi Dózsa Tsz-ben, Bencze József docens Szolnok megyében, Budai László pedig Izsákon a Sárfehér Tsz-ben és így tovább. í— Milyen szakágakban nyújtottak segítséget a kihelyezett tanárok? — a tanárok bekapcsolódtak a tsz-ek életébe, s ott abban segítettek, amiben a legszükségesebb volt: a növény- termesztésben, az állattenyésztésben, az üzemszervezésben és mindenütt, ahol probléma adódott. — A fentieken kívül még miben segíti a tsz-eket az egyetem? — Közvetett, de igen lényeges segítséget nyújtunk azzal, hogy a tangazdaságokat mintagazdaságokká igyekszünk átalakítani. Itt olyan tenyésztési és termesztési eljárásokat valósítunk meg, amelyeket — a körülményekhez módosítva — szövetkezeti nagyüzemeink azonnal alkalmazhatnak. Lényeges formája még a segítésnek az, hogy tanszékeink a szakterületeiknek megfelelő kérdésekben a tsz-eknek állandó tanácsadói. — A tanárok ilyen irányú gyakorlati munkája van-e valamilyen hatással az oktatásra, s mik az irányelvek a jövőre nézve? — Van hatás! S nyugodtan mondhatjuk, hogy hasznos, mert a gyakorlati tevékenység lehetővé teszi az élettel való szoros kapcsolat kialakítását. Ez pedig az oktatásra igen jótékony hatású. A anárok széleskörűe.i hasznosíthatják a kinti tapasztaltakat a hallgatók nevelésében. Könnyebben megértik a problémákat, amelyeknek megoldásában ők is részt vettek. A jövőben ezt a tevékenységet szélesíteni akarjuk — fejezte be nyilatkozatát dr. Magyari András. Nagy Mihály A tervidőszakban mintegy százmillió facsemetét, illetve suhángot ültessenek el, s 12 500 hektár területet erdősítsenek. A KISZ I. kongresszusán hozott határozatnak máris jelentős eredményei vannak. Az 1960. őszi és 1961. tavaszi fásítási idényben a fiatalok összesen 32,5 millió facsemetét és suhángot ültettek el, ami 4481 hektárnyi erdőtelepítésnek felel meg. A fiatalok 1958-tól napjainkig 58,9 millió facsemetét és 4,3 millió suhángot telepítettek. A társadalmi munkával elültetett facsemeték száma meghaladja a 36 milliót. Ez összesen 10,2 millió forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak, A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat, az 1961—65-ös évekre előre meghatározta az ifjúság feladatait az orszég- fásítási munkában. A határozat felhívja az ifjúsági szervezetek figyelmét, hogy a KISZ-bizottságok, az alapszervezetek és az úttörőcsapatok az elkövetkező időben elsősorban az erdőgazdasági üzemi területeken segítsék az erdősítéseket. Az erdő- gazdaságok és a szocialista nagyüzemek tervei alapján fásítsák a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan parlag-területeket. Továbbra is az ifjúságra hárul az a feladat, hogy elősegítsék a városok, a községek, az új lakótelepek, sportpályák és gyermekjátszóterek, valamint a parkok fásítását. A határozat külön felhívja az ifjúsági szervezetek figyelmét, hogy a jövőben fokozottabban gondoskodjanak az új telepítések ápolásáról, az elpusztult csemeték pótlásáról. A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság az országfásító munkában kiemelkedő eredményeket elérő KISZ-bizottságokat, alapszervezeteket és úttörőcsapatokat évenként vándorzászlóval és jelentős pénzösz- szeggel jutalmazza A KISZ- bizottságok közötti versengés értékelésének alapja a társadalmi munka. A munkabér ellenében végzett fásítást nem értékelik és nem is jutalmazzák. A megyék közötti elsőbbséget az dönti el, hogy az üzemi erdősítésben és fásításban melyik megye ifjúsága ültet el — hektárban kifejezve — több facsemetét és suhángot. A verseny másik .követelménye: az ifjúsági szervezetek telepítéseinél — az ültetés és ápolás eredményeként — a fásított területeken a „megmaradási százalék” elérje, illetve meghaladja az adott területeken az előírt százalékot. Az ország fásításában első helyezést elérő KlSZ-bizott- ságot a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vándorzászlóval és 30 000 forinttal jutalmazza. A második helyezettet oklevéllel és 25 000 forinttal, a harmadikat oklevéllel és 20 000 forinttal. a negyediket oklevéllel és 15 000 forinttal, az ötödiket pedig oklevéllel és 10 000 forinttal díjazzák. Ezenkívül a munkában kiemelkedő eredményt elért további 15 KlSZ-bizottság- nak 5000—5000 forint jutalmazási keretet adnák. (MTI) Román gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre Alexandru Birladeanunak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyetteséneik vezetésével pénteken roElutaztak a legjobb traktorosok Holnap, vasárnap Marton- vásáron. a Kísérleti Kutató Intézet területén sor kerül a városi, járási és megyei szántási versenyek után az országos szántási versenyre is. Kik mennek Pest megyéből, kik képviselik megyénk traktorosait? Kérdésünkre a Gépállomások Pest megyei Igazgatóságának mezőgazdásza, Lázár Antal válaszol: — A megyei verseny két első helyezettje, Petró János, a Ceglédi Gépállomás traktorosa és Rapcsák György, a Bugyi Gépállomás dolgozója csütörtökön már el is utazott. Mindketten G—35-ös géppel érték el a megyei sikert, s ezeket a gépeket teherautóval magukkal is vitték. Két műszaki szakember is elkísérte őket, hogy az esetleges géphibát a helyszínen azonnal javítsák, illetve biztosítsák, hogy a versenyzők tökéletes géppel álljanak rajthoz. — A megyéből különben még sokan részt vesznek az országos versenyen, de nemcsak mint nézők, hanem bíráló bizottsági és rendező bizottsági tagként. Pelle Sándor, az Abonyi Gépállomás igazgatója például tagja az országos bíráló bizottságnak, Farkas István főagronómus Érdről és Molnár Antal főagronómus a Ráckevei Járási Tanácsról rendezők lesznek. Rajtuk kívül még sok gépállomási vezető és dolgozó megy el, hogy tanúja legyen a nagy vetélkedésnek. (tm) mán gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság soron következő negyedik ülésszakának tárgyalásaira. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese, Csergő János kohó- és gépipari ■ miniszter, az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. (MTI) Tanácskoztak a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat újítói és kiváló dolgozói Tanácskozásra gyűltek ösz- sze minap a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat újítói és kiváló dolgozói. A megjelentek előtt Váradi László, a vállalat igazgatója értékelte az újító munka eredményeit és az elkövetkezendő feladatokat. A felszólalók ta- nasztalataik alapján kiegészítették az értékelést, s kérték a vállalat vezetőit, adjanak több segítséget újító, ésszerűsítő munkájukhoz.
