Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-25 / 200. szám

1961. AUGUSZTUS 25. PÉNTEK "hLMMan 5 .Századokon átS ■££ gették az Embert. Ki igaz hittel, szívből, ki divatból tűz­te zászlajára a jelszót: ,Mindent az Emberért”! „Mindent a tudásért”! „Mindent a szabadságért’’! A XIV—XVI. század iro­dalmi humanistái a műveltség, a szellemi képességek kibon­takozásáért harcoltak. Ul­rich von Hutten Németor­szágban, az olasz Petrarca, a francia Rabelais, Mórus Ta­más és a Hunyadiak korá­ban Vitéz János, Galeotto Marzio, Bonfini mester, vala­mennyien koruk nagy huma­nistái voltak. Később a hu­manisták formálták az em­ber öntudatát, előkészítették a jövendő századokat a kul­turális javak általános meg­becsülésére. A humanista mű­veltség által — vélték — a tehetség feltörhet a mély ré­tegekből és kivívhatja meg­érdemelt helyét a társadalom­ban. A XVII—XVIII. század­ban a feltörekvő polgárság volt az első képviselője az újfajta humanizmusnak, az emberi szabadságot, az embe­ri méltóságot hirdető világ- szemléletnek. Humanista esz­méik a felvilágosodás és a nagy francia forradalom ide­jén érték el fejlődésük tető­fokát. A feudalizmust és a sö­tétséget árasztó vallást tá­madták. A kialakult polgári társa­dalom, a hatalomra került polgárság azonban már nem képviselte a humanista eszmé­ket. A polgári társadalom alapja a bérmunka, a kizsák­mányolás, a harácsolás, az „aki bírja, marja” joga. Mindez nem engedhette meg­valósulni a humanizmust. A gyakorlat ellentmondott a hangzatos, szép szavaknak. A burzsoázia mindinkább meg­tagadta korábbi haladó esz­méit és humanizmusa merő képmutatássá változott. A szocialista utópisták: Saint Simon, Fourier, Owen törekvései is kudarcra kár­hoztattak. Bírálták a burzsoa társadalmi rendet, hittek az ember magasztosabb Jövő­jében, felvázolták a jövő tár­sadalom néhány vonását. De nem ismerték fel a tőkés rend megsemmisítésének és a szocialista társadalom fel­építésének útjait. Nem a dol­gozó néphez fordultak, ha­nem valamennyi osztályhoz, „felvilágosul t uralkodóiéhoz”. Azt hirdették: az erkölcsöket kell megváltoztatni, minden­ki javuljon meg, béküljenek össze a kizsákmányolok a dol­gozókkal. A szeretet vallását akarta Feuerbach is megte­remteni. Úgy hitték, remé­nyeik így valóra válthatók. Hogy a boldogsághoz, a népek jólétéhez a tőkés társadal­mi rend, a kizsákmányolás megszüntetésére van szük­ség? — nem látták. Os ztály - korlátaikat át nem törhették és sem a gazdasági, sem a társadalmi helyzet, sem a tu­domány akkori foka nem állt azon a színvonalon, hogy meg­találhatták volna a helyes utat. Szép álmaik nem telje­sülhettek, mert nem voltak reálisak. És ma az imperialista or­szágokban is nagy „e”-vel ír­ják az Embert. Rózsaszínre festik az eljövendő századot. El akarják hitetni, hogy mindent az emberért tesznek. Sokakat téveszt meg frázi­suk, az ember boldogulásáról hangoztatott hamis pátoszuk. S miközben szavalnak, nem válogatják eszközeiket, ame­lyekkel elyomják, kizsákmá­nyolják saját polgáraikat és más nemzetek népeit. Fegy­verrel próbálják feltartóztat­ni a gyarmatok nemzeti fel­szabadító harcát. Támogat­ják az ébredő fasizmust és odázzák a második világhá­ború maradványainak eltün­tetését: tiltakoznak a német békeszerződés megkötése el­len. Tetteiket szépítendő pe­dig békéről, népjóléti ál­lamról, megváltozott kapita­lizmusról fecsegnek. A jó tőkésekről, akik néhány fil­lér erejéig részesedni engedik munkásaikat a részvényekből. Egységes középosztályról be­szélnek. Szerintük szabad az út, mindenki boldogulhat, mindenki tőkéssé válhat, csak egy kicsit ügyesnek, szorgal­masnak kell lennie. AZ IGAZI HUMANIZMUS Valóban a szorgal­------------- mán múlna, hogy o ly sok a munkanélküli és oly sokan dolgoznak éhbérért? Vajon békét akarnak való­ban, azért emelik szüntelen fegyverkezési kiadásukat? Bi- zerta, Kongó, Angola, Algír figyelmeztet! Van-e hát igazi humaniz­mus? Lehet-e valóban tenni valamit az emberért? Lehet-e boldog jövőjében hinni? Hi­szen hány kiváló humanis­ta vágyott erre és törekvé­sük meddő ábránd maradt. Igen, van igazi humaniz­mus. Létezik olyan huma­nizmus, amely képes meg­változtatni az emberek sor­sát. Képes megszabadítani az elnyomástól, képes valóra váltani a megálmodott, szép holnapot. Az igazi humaniz­must azonban csak a prole­tariátus képviselheti. Az em­beri sors jobbrafordulásáért következetesen csak ő küzd­het. 0 fordul kérlelhetetle­nül szembe a kizsákmányo- lókkal, hogy megteremtse a népek egyenlőségét, bizto­sítsa a valódi szabadságot, az emberi méltóságot. A mun­kásosztály ki tudja fejlesz­teni a sokoldalú képességek­kel rendelkező ember alkotó tevékenységének lehetőségét. A mi humanizmusunk gya­korlati humanizmus! De nem puszta szavak ezek is? Nem csak azért mond­juk, hogy „igazi”, mert a miénk, mert mi terjesztjük? A tények sokasága felel er­re a kérdésre. Az új rendszer, a szocialista rendszer hirdeti a proletariátus igaz ember- szcretetét. Marx—Engels tu­dományosan megfogalmazott eszméje realizálódott a Nagy Októberi Forradalomban, a szocializmus építésében, a Nagy Honvédő Háború győ­zelmében, a felszabadult or­szágok társadalmat átalakító munkájában. Mind az igazi emberszeretet, az igazi hű­in ámzműsF ßeTdaja. És nap­jainkban a. Szovjetunió Kom­munista Pártja programter­vezete foglalja szavakba, számokba ezt a gyakorlati tényeken nyugvó humaniz­must. Az emberiség °™k vágya:-------------------— beheben, sza­badon, jólétben élni. Ez a hármas kívánság minden forradalom jelszava volt. Mindhárom kívánságra tu­dományos alapossággal rend­szerezett választ ad a prog­ramtervezet. „ Korunk fő kérdése a há­ború és a béke kérdése” — olvassuk a programtervezet­ben. A háborús veszély egyetlen forrása az imperia­lizmus. Pénzért, idegen föl­dek meghódításáért, a népek elnyomásáért az imperialis­táknak semmi sem drága. Termonukleáris világháború kirobbantását tervezik és hi­degvérrel tennék kockára százmilliók életét! Sok százmillió ember élete vagy halála a tét. És a Szov­jetunió a százmilliók féle­lemmentes életéért, nyugodt holnapjáért emeli fel szavát: Éljünk békében, teremtsük meg a békés egymás mellett élés lehetőségét. De lehet-e ezt? Hiszen tűz és a víz soha nem fértek össze! A Szovjet­unió kidolgozta a két tábor békés egymás mellett élésé­nek lehetőségét. A nemzet­közi kapcsolatok új formáját teremti meg. „A békén, a népek egyenjogúságán, ön­rendek ezésén, minden ország függetlenségének és szuve­renitásának tiszteletben tartá­sán alapuló szocialista külpo­litika s a szocialista diplo­mácia becsületes, humánus módszerei egyre nagyobb be­folyást gyakorolnak a nem­zetközi helyzetre.’’ A nemzetközi életben mind nagyobb szerepet játszanak a szocialista tálbor, a gyar­matok népei, a tőkés orszá­gok dolgozói. A szocialista tábor országai a tudomány, a technika számos ágában megelőzték már a kapitaliz­must és így a háború meg­fékezésének legfontosabb esz­közével: hatalmas anyagi esz­közökkel rendelkeznek. A kapitalizmus tűzzel-vas- sal győzött. A szocializmus eszméi háború nélkül is ter­jednek és otthonra lelnek az emberek szívében. Anyagi jóléte, tudományának fölé­nye, magas kultúrája békés versenyben is legyőzi az im­perializmust. Gagarin és Tyi- tov, a két hős űrhajós el­sőkként járták meg az „iste­nek birodalmát”, ahová ed­dig csak a merész képzelet juthatott el és az ember fantáziája egészíthette ki a tudományos feltételezéseket. A Szovjetunió létrejötte, szo­cializmust építő munkája, a felszabadult országok élete és most legutóbb Gagarin, Tyitov és a szovjet tudósok bizonyították: ha az ember szabad, ha jólétben él — mindent elérhet. A Szovjetunió nem egye­dül vívja békeharcát, egész békeövezet alakult ki a föld­kerekségen. Olyan nagy cso­portok is részt vesznek ben­ne, amelyek a tőkés államok­ban, a gyarmati rabság alól felszabadult orszá­gokban, a gyarmati sorban szenvedő országokban élnek — de nem érdekük a háború. A tömegek sokasága harcol a nemzetközi munkásosztály vezetésével a legkülönfélébb eszközökkel a békéért. Elkerülhető a világháború! A szocialista országok nö­vekvő fölénye az imperializ­mus fölött, a béke erőinek gyarapodása a háború erői­vel szemben lehetővé teszi, hogy még a kommunizmus kialakulása előtt száműzzük a háborút a társadalmak éle­téből. „A kommunizmus történel­mi küldetése, hogy megszün­tesse a háborúkat, megteremt­se az örök békét a földön.” Ezért a kommunzimusért indul most kétévtizedes har­cára a Szovjetunió. Ezért akar­ja a teljes leszerelést, a ka­tonai tömbök feloszlatását, va­lamennyi ország gazdasági, tudományos, kulturális együtt­működését. A Szovjetunió harcol a világháború, de bár­mely más háború kitörése el­len is. Harcol, mert a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok békés egymás mellett élése az emberi társadalom fejlődésének segítője. A nem­zetközi vitákat tárgyalásokkal meg lehet oldani. Ha azonban az imperialisták mégis kirob­bantanak egy világháborút — a népek elsöprik azt a társa­dalmi rendet, amely állandó pánikban, halálfélelemben, a háborútól való rettegésben tartja őket. Békés egymás mellett élés vagy iszonyatos világháború? — ez a két lehetőség áll fenn. A béke mindenkinek lehe­tőséget ad arra, hogy nyugod­tan hajthassa álomra fejét, tervezhesse saját és gyermeke jövőjét. Tanuljon és szórakoz­zon. Ez a programtervezet egyik lényeges mondanivalója — ebben rejlik egyik bizonyí­téka a kommunista humaniz­musnak. Békét az emberért! Békét, hogy minden anyagi erőt, tu­dást a kommunizmus építé­sére fordíthassanak. Mi a kommunizmus? ^!er?-----------------------------------vallalja sok évtized fáradságos erő­feszítését a nép? „A kommu­nizmus osztály nélküli társa­dalmi rendszer... ahol meg­valósul a társadalom vala­mennyi tagjának teljes társa­dalmi egyenlősége, ahol az emberek sokoldalú fejlődésé­vel együtt az állandóan fej­lődő tudomány és technika alapján nőnek a termelőerők, ahol a társadalmi gazdaság minden forrása teljes bőségé­ben buzog és megvalósul a nagyszerű elv: mindenki ké­pességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”. A kommunizmus hatalmas­ra növeli az ember uralmát a természet vak erői fölött. Szervesen összekapcsolódik a szellemi és a fizikai munka, eltűnik a város és a falu kö­zötti különbség. A társadalom és az egyén érdeke egységben lesz, megszilárdul a társada­lom és az egyén harmonikus viszonya. A társadalom állan­dóan fejlődik, s mindenkit bőségesen ellátnak ízléses, fi­nom minőségű áruval. A Petőfi álmodta „Kánaán” azonban nem jelenti, hogy munka nélkül él majd az em­ber. Nem a léhaság, a sem­mittevés társadalma lesz a kommunizmus. Mindenki tu­dása legjavát adja a társada­lomnak és azon lesz, hogy tu­dását tovább fejlessze, belső szükséglet lesz mindenki szá­mára az igényes munka és a szüntelen önképzés. Ennek a programja a két­évtizedes SZKP-programter- vezet. Az első évtizedben a Szovjetunió túlszárnyalja az egy főre jutó termelésben az USA-t, megsokszorozódik a dolgozók jövedelme, jóléte, műveltségi, technikai színvo­nala, megszűnik a nehéz fizi­kai munka, megrövidül a munkaidő. A második évti­zedben létrejön a kommuniz­mus anyagi és műszaki alap­ja, mindenki számára bizto­sítják az anyagi és a kultu­rális szükségletek bőségét. Mindenki tudja, hogy a nagy----------------------— tervek meg­v alósítása nehéz, kitartó mun­kára készteti a szovjet embe­reket. Tovább fejlesztik a nehézipart, hogy mind a könnyűipar, mind a mezőgaz­daság elegendő gépben része­süljön, zavartalan legyen a közlekedés és a hírközlés. Az ipari térmelés húsz év lefor­gása alatt hatszorosára emel­kedik a jelenleginek, húsz esztendő alatt négy és félsze­resére nő majd az iparban a munka termelékenysége. Gyors ütemben fejlődik a villamosenergia-termelés és a második évtized végén lénye­gében az egész ország villa­mosítása befejeződik. Alom- villanytelepeket létesítenek és megvalósítják az atom békés úton való felhasználását. A vegyipar, a gépipar fejlesztése gigantikus méreteket ölt. Mindezt azért, hogy a köz­szükségleti cikkek, szolgálta­tások fedezzék a lakosság szükségletét. A mezőgazdaságban a bel- terjesítés, a szűz- és parlag­földek meghódítása, új, nagy gazdaságok létrehozása ró nagy feladatokat a szovjet népre. A kolhozrendszer ak­korra olyan színvonalat ér el, hogy annak alapján már ma­gasabb rendű gazdálkodásra térhet át. Húsz esztendő alatt a mezőgazdasági termelés há‘ rom és félszeresére nő a je­lenleginek. A munka terme­lékenysége két évtized múlva öt-hatszorosa lesz a mainak. Marx és Engels „A szent család”-ban sokat foglalkoz­tak a humanizmussal. Azzal a társadalommal, amelyben minden ember képessége sze- rint dolgozik, tudása legjavát adja a közösségért, s minden­ki szükséglete szerint része­sedik a javakból. Több mint száz esztendeje fogalmazták meg gondolataikat, és több mint száz esztendeje harcol a proletariátus, hogy mindezt kivívja. Lenin azt mondotta: Kommunizmus: egyenlő a szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása. Az SZKP programtervezetében már ezt tűzi közvetlen cél­jául! Minden feltétele meg­érik e húsz esztendő alatt a kommunizmusnak. Valamilyen furcsa holnap lesz az! Mindenki keresete megnő, s kevesebb munka­órát kell dolgoznia! Szabad ideje elég lesz szórakozásra, tanulásra. Elsején nem fizet lakbért és villanyszámlát! In­gyen utazik a villamoson vagy az autóbuszon! Akkora lakás­ban él amekkorában akar! A gyermekek ingyen részesül­nek ellátásban, tanításban. És a társadalom eltartja az öreg­jeit! Az orvos minden bete­get ingyen gyógyít! Ingyenes lesz a közétkeztetés! Századok óta , w ”e”-yel---------------------- írtak, emle­gették az Embert. Sok igaz harcos tette fel életét a nép sorsának megjavítá­sára. Sokan buktak el, mert nem láttak mindent helyesen, és rossz úton keresték a kive­zető ösvényt. Mi helyes úton járunk. A Szovjetunió utol­érhetetlen tudományával, gaz­dag kultúrájával, és a már megtermelt javak bőségével indul új utakra, indul az el­következő húsz esztendő felé: az emberért. Mutatja a pél­dát az egész világnak, mit je­lent az igazi emberszeretet, a kommunista humanizmus! Sági Agnes ST1 A minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a Komárom megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jelenté­sét a községfejlesztési munkákkal kapcsolatos irányító tevé­kenységről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a Dunai Vas­mű Hideghengerművének építéséről. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta. A kohó- és gépipari miniszter és a külkereskedelmi mi­niszter közös jelentést tett a kormánynak a magyar szerszám­gépipari exportjának alakulásáról. A kormány a jelentést el­fogadta. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács javaslatot tesz az Elnöki Tanácshoz a büntető-, illetőleg a pol­gári eljárásra vonatkozó jogszabályok egyes hatásköri és ille­tékességi rendelkezéseinek módosítására. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Bérndnap 1961. augusztus 25, péntek, Lajos napja. A nap kél 4.52 órakor, nyugszik 18.39 ómkor. A hold kél 18.21 órakor, nyugszik 3.40 órakor. Várható időjárás péntek estig: változó felhőzet, eső nélkül. Mérsékelt, északnyu­gati szél. Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé erősödik. — RENDSZERESEN ér­kezik friss tiszai hal a ceglé­di fogyasztókhoz. A szolno­ki Halértékesítő Vállalat előreláthatóan minden csü­törtökön küld majd friss halat a ceglédieknek. — A CIFRAKERTI ÁL­LAMI GAZDASÁGBAN most végzik a kender bú­bozását és kúpozását. A gaz­daság eddig nyolc vagon nyersanyagot szállított a Vajháti Kendergyárba. — MA DÉLUTÁN két órakor ülést tart a budai járási KISZ-bizottság. Na­pirenden: a KISZ Központi Bizottságának irányelvei az úttörő munkáról és a KISZ ezzel kapcsolatos feladatai­ról. — VÁCDUKÁN augusz­tus 31-én Nagy Miklós or­szággyűlési képviselő beszá­molót tart. — ISKOLÁT AVATNAK Hernádon augusztus 26-án délután öt órakor. A köz­ségi nőtanács kultúrműsort rendez az iskolaavató nap­ján. — MARHALEVÉL NÉL­KÜL árusított a piacon ser­téseket Raffael István és Ju­hász Gergelyné. A szabály­sértési hatóság Ralfaelt 200 forintra, Juhásznét 100 fo­rintra bírságolta. — CEGLÉD VÁROS fél­évi felvásárlási tervét a termelőszövetkezetektől jú­nius végéig 45.9 százalékra teljesítette. A ceglédi já­rás eredménye: 46.1 száza­lék. — GALGAHÉV1ZEN ké­szült az Idő kereke című kisfilm. Főszereplői: Zsíros néni vezetésével a galgahé- vízi „ötösfogat” tagjai. A filmet a fővárosi filmszín­házak már bemutatták, de szeptemberben levetítik Gal- gahévizen is. — DICSÉRŐ OKLEVELET kapott a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a belkereskedelmi miniszter­től és a KPDSZ elnöksé­gétől. Az ünnepélyes átadás augusztus 25-én délután két órakor lesz a művelődé­si ház emeleti nagytermében. — FILMRE VESZIK a Dunai Cement- és Mészmű építésének technikai érde­kességeit. A filmet az 1. sz. Mélyépítő Vállalat készít­teti. — NÉGYSZÁZEZER FO­RINT értékű gyümölcsöt ér­tékesített eddig az abonyi Dózsa Termelőszövetkezet. A jó minőségű termés egy ré­sze külföldre került. — KERESETT CIKK külföldön a magyar termő szöszösbükköny. A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet száz mázsa vetőmag terme­lésére kötött szállítási szer­ződést és már eddig 200 má­zsát le is szállított. üla Agárdon sorsolják a loííót A hónap utolsó lottóhúzá­sát, a 34 játékhét nyerőszá­mainak sorsolását augusztus 25-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Agárdon, a nádfedeles csárdában tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal ugyancsak sorso­lással döntik el, hogy az augusztusi játékhetek közül melyik hét szelvényei vesz­nek részt a következő fcárgy- nyeremóny-húzáson. (MTI) — EZERHÁROMSZÁZ abony! fiatal szeretne meg­felelni az ifjúság a szocializ­musért próba követelményei­nek, — HAVONTA átlagosan 120—150 ezer levél érkezik a ceglédi postahivatalba. A ceglédiek még enné] is több levelet írnak; havonta 180— 200 ezer levelet adnak pos­tára. — BIZTATÓAN FEJLŐ­DIK az abonyi Hunyadi Termelőszövetkezet csibeál­lománya. A Petőfi Termelő- szövetkezetbe újabb hétezer naposcsibe érkezett. Nagyobb a Dózsa Termelőszövetkezet állománya is, 1250 fiatal csibét szerzett be a szövet­kezet vezetősége. — AUGUSZTUS 19-E re­kordnap volt a ceglédi MÉK-telepen. Egész szerel­vény gyümölcsöt szállítottak a külföldi megrendelőknek. Alkalmi postabélyegző a lottósorsolások színhelyén A népszerű lottó és a sze­rencse jelképe, a négylevelű lóhere rövidesen megjelenik a postára adott leveleken, lapokon is. A posta ugyanis a lóttósorsolások alkalmából a húzások színhelyén, egy hétig, alkalmi bélyegzőt hasz­nál. A négylevelű lóherével díszített bélyegző a húzás színhelyét és időpontját tün­teti fel. A 34. játékheti sorsolás al­kalmából az agárdi posta- hivatal már ilyen alkalmi bélyegzővel látja el a levele­ket és a postai küldeménye­ket. — GÖDÖLLŐN a KISZ megyei bizottsága egyhetes propagandistaképző tanfo­lyamot rendezett, s ezen a gödöllői fiatalok közül tízen vettek részt. — VEREKEDETT — 200 forint pénzbüntetéssel súj­tották Pálinkás Mihály dán- szenliniklósi lakost, aki a művelődési otthonban ren­dezett táncmulatságon za­varta meg az ott szórakozók nyugalmát. — CEGLÉDEN a faipari ktsz festőrészlege nemcsak a lakosság igényeit elégíti ki, hanem jelentős bérmun­kát is végez az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat ceg­lédi bútorboltjainak. A bú­torok mázolását és festését a részleg tagjai a ktsz köz­ponti műhelyében végzik el. — VERESEGYHAZON augusztus 25-én kisiparos baráti találkozót rendez a Hazafias Népfront községi bizottsága. — BEFEJEZÉSÉHEZ kö­zeledik az aprómagvak csép- lése az abonyi Hunyadi Ter­melőszövetkezetben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents