Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

MONOR ©VIDÉKÉ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 24, CSÜTÖRTÖK­Csőngettiű és vaklárma Szabó Koméi, fiatalkorú barátjával együtt, a kora esti órákban érkezett haza — it­tas állapotban — augusztus 12-én Gyomrom. Gondoltak egyet — betértek a római ka­tolikus templomba, ott leül­tek, s megvárták, míg kettes­ben maradtak. Szabónak ek­kor, úgy látszik, zenére tá­madt kedve, előbb az orgoná­val próbálkozott, majd a har- móniumon kezdett játszadozni. Később „körülnézett” a temp­lomban (levert és eltört egy vázát) s magához véve egy négyágú ministráns-csöngety- tyűt, távozott. Még aznap este bement em­lített barátjával a Halász­kertbe, magával vitte a lopott csöngettyüt is. Ott, ittassága ellenére, továbbra is kiszol­gálták. Hogy kijózanítsák, barátai elcipelték a strandra, ahol a csöngettyüt beleejtette a mély vízbe. Eddig a történet — a továb­biak Intézését a rendőrség vet­te kézbe. Magunk is. mint minden jóérzést! ember — elítéljük ezt a jeli epet esen huligán cse­lekeid etet. De engedtessék meg nekünk, hogv azok ellen is szót emel­jünk. akik ezt az ügyet felfúj­va, ott kívánják keresni a bűn­bakot. ahol az nincs. Ezzel a vaklármával senkinek sem használnak... K. E. í j erőgéppel gazdagodott a monori Uj Élet rn jrmel ás következet. A két ~ eglevő traktor mellé egy két fél tonnás GAZ 51-es tí- ISJÍ teherautót vásároltak 000 forintért. Néhány mun- .'..igep, ültető, vető, Kultitá- ■r,- ekék,' rosták stb. már most is segítik a tsz-tagok munkáját. A szövetkezet erő­södésével azonban még több munka- és erőgép beszerzésé­re lesz szükség, hogy a gépe­sítés a gazdaság minél több ágára legyen kiterjeszthető. MŰSOROS BALT rendez a vecsési Zöld Mező Tsz KISZ-szervezete 27 -én, vasárnap este 7 órái kezdet­tel, a Kóhi-féle vendéglő tánctermében (Jókai utca). Tánc éjjel 2 óráig. Délután 4 órakor a gyermekek részé­re műsoros előadás lesz ugyanott.____________ Erőszakoskodó huligán K. I. — aki nemrégiben köl­tözött Monorra — augusz­tus 13-án elment a strand­bálra barátnőjével, B. E.- vel és annak édesanyjával. Az est folyamán megismer­kedett Debreceni József 25 éves csiszolóval, aki többször is táncra kérte. K. I. ugyanazoknak a tár­saságában ment haza, akik­kel elindult a bálba. Lakásuk előtt a fa mögé, rejtőzve vár­ta őt Debreceni, aid a lány­nak szemtelen ajánlatot tett, majd földreieperte, s erő­szakoskodni kezdett vele. Az minden erejével védekezett, de kiabálni nem tudott, mert erős férfimarok szorította a száját. A dulakodásra fel­ébredt és kijött a szomszéd, ettől Debreceni megijedt és elszaladt. Ügyében a nyomozást be­fejezték, s az aktákat átad­ták az ügyészségnek! ANYAKÖNYVI HÍREK Vecsés Házasságot kötöttek: Kafa Sán­dor és Örkényi Piroska. Hrova- tin Tibor és Halász Piroska. Sza­bó Károly és Kovácsi k Ilona. Fehér Imre és Nagy Ilona- ­üllő Született: Csorba István és Koczó .Anna leánya: Anna Mária. Házasságot kötöttek: Viczkó István és Füles Ilona, Juhász János és Pásztor Ilona. Elhunyt: Nagy Sándor 76 éves. Ecscri hétköznapok II. Fogatosok vendégségben - Gondos betakarítást! Mi leszaSzauter Józsefekkel? Hogyan lehetne a bevétele­ket növelni, annak érdeké­ben, hogy a terméskiesésből származó veszteségeket — leg­alább részben —, pótolják? Ezt a kérdést vetettük fel leg­utóbbi cikkünk végén, s ez a kérdés foglalkoztatja az ecse- ri Törekvő Tsz vezetőit is. Említettük, hogy terven fe­lül 50 sertést, állítanak hízó­ba. Ennek ellenére, még az állattenyésztésnél is várható kiesés — ha a tervben szereplő 24 hí- zómarhát nem állítják be sürgősen. Az istálló már lényegében kész számukra, csupán 'kút kellene. E probléma megoldá­sához sürgős segítséget kell nekik nyújtani! Ehhez kapcsolódó gond a takarmányellátás megoldása. A silókukoricát pótlandó, ősz­szel a kukoricaszárat és. a kertészeti melléktermékeket kell silózni — minél nagyobb mennyiségben! A segédüzemek bevételé­nek fokozása is egy mód a hi­ányok pótlására. Ecseren egyetlen ..segédüzem” — a fu­varozás. És a fogatok okosabb, gaz­daságosabb kihasználásá­val, a feketefuvarok meg­szüntetésével, valóban le­het a bevételt fokozni, A külön fogatosbrigádot — felesleges luxus volt a fenn­tartása! — megszüntették, szétosztották a fogatokat a másik három brigád között. De meg kellene szüntetni azt a furcsaságot is, hogy jóné- hány fogátos csak „vendége’1 a tsz-nek. Az asszony lépett be annak idején, az a tsz-tag, a férfi az ő nevében dolgozik. Emellett: 21 pár lovat etet a tsz, de csak mintegy 15 fo­gatot tud használni, a többi­hez nincs hajtó. Állítani kell! Jó. de honnan? — teszik fel a kérdést. Mielőtt erre válaszolnék, azt mondanám még el. hogy ha a tsz vezetői és tagjai va­lóban nem akarják, hogy az eddigi veszteségek tovább nő­jenek, akkor az őszi betaka­rítási kampányt nagyon jól 'meg kell szervezni: időben és nagyon gondo­san kell minden munkát elvégezni. De itt megint — mint az előbb, a fogatosoknál — fel­merül a munkaerőgond. A tsz-iroda falán ott lóg a pontos kimutatás arról, hogy eddig ki mennyit dolgozott. Vannak olyanok — e kimuta­tás szerint —, mint például Turcsik István, aki fél év alatt 161 munkaegységet szerzett, vagy mint Renczes Ferencné, akinek -csupán júliusban 38 munkaegységet írtak javára. Ám ezen a kimutatáson sok az üres rubrika. Pedig ezek között is van munkabíró em­ber. vagy ha a tag öreg. be­teg. bizonyára akad munka­képes fiatal a családjában, aki eddig is segített. Ezek az emberek nagyon különféleképpen gondolkoz­nak, sok téves elgondolás, bu­ta híresztelés tartja vissza őket A tsz nem mondhat le róluk, nem hagyhatják abba egy napra sem a fel- világosító munkát, amelynek eredményeképpen ezeket az embereket is bevon­hatják majd a közös munká­ba. Nem olyan nehéz fel­adat ez, mint amilyennek lát­szik. Blazsek János, a kerté­szeti brigád vezetője, a minap újságolta boldogan, hogy az­nap négy olyan asszony volt dolgozni, aki azelőtt feléjük sem nézett. Vagy említsük fel röviden Szauter József példáját. A Csömörön megmaradt telek és szőlő, a mozigépészség. meg a kertből piacra vihető por­tékák azt a gondolatot kel­tették benne, hogy megél ő továbbra is a közös nélkül, s el is kerülte gondosan a tsz házatáját — pedig szomszédok. Az okos szó azonban nála is elért annyit, hogy az elnök­kel megegyeztek, bekapcsoló­dik 6 is a inunkába. Egyelőre a szíjgyártó tevékenységet vál­lalta — az is fontos, hasz­nos. És a többi otthonülőhöz is el kell jutni — mert az ő munkába állításuk a kulcsa a többi problémák megoldá­sának is! Radványi Barna PARADICSOM SZÜRET Takaros kis sátor áll napok óta Vecsésen, a Vöröshadsereg útján — a volt Piac téren. De ez nem turistaszállásféle. A Budapesti Konzervgyár idény­jellegű áruátvevő-átadó állo­mást állított fel itt, a híd­A VÉRADÓ mérleg tőszomszédságában. Most a paradicsom a fő cikk. Erről tanúskodnak a tovább­szállításra váró, paradicsom­mal telt ládák halmazai — a sátor előtt. Massza Sándor vállalati megbízott — éjjeli áruátadó — szorgoskodott a ládák kö­rül, amikor az esti órákban arra jártam. Tőle tudtam meg, hogy a paradicsomszüreí idejére a gyorsabb begyűjtés és továbbszállítás miatt léte­sült ez a „kirendeltség”. — Kora reggeltől napestig, kocsi kocsi után hordja ide a paradicsomot. Innen a kon­zervgyár gépkocsijai szállítják tovább a gyártelepre az árut, ■feldolgozásra. Sűrített paradi­csom és lecsó készül ebből. Eddig c'sak nappali szállítás volt, de mától kezdve az éj­szakai órákban is szállítunk. Sürget az idő, most van a „szüret”. A Zöld Mező Tsz termése ez mind, amit, itt lát — mondja, s barátságosan kínál, ízleljem meg. A közeli Zöld Mező Tsz- ben Horváth Boldizsár agro- nómús elvtárssal beszélve megtudtam, hogy eddig már. több vagon paradicsomot si­került beszállítaniok a kon­zervgyár részére. Perger Ágoston Mellette megyünk el... Monor egyik legfontosabb útszakaszát, az Ady Endre utcát „díszíti” ez a gondozatlan szeméttároló Az ifjúsági találkozó elé Hagyományos — színvonalá­ban, tömegességében mindin­kább növekvő — őszi ünnep­sége járásunk fiataljainak az ifjúsági találkozó. A fiatalok mindenütt örömmel készülőd­nek rá, itt kívánnák számot adni arról a többi testvérszer­vezetek előtt, hogyan dolgoz­tak, mennyit fejlődte!? az el­múlt év alatt. A monoriak is várják már, megszokták, hogy a találkozás egésznapos kel­lemes, nívós szórakozást nyújt. Ebben áz évben szeptember második vasárnapjára (lo­re) tűzték ki a találkozó dá­tumát. A készülődés minde­nütt megkezdődött — ám egy határozat megakasztotta, bizonytalanná tette a szerve­zetek felkészülését. Miről is van szó? Ezeken a találkozókon dí­jazni szokták a felvonulásban, a kulturális- és a snortműsor- ban legjobb eredményt el­érőket. A nagydíjat az a szerve­zet szokta elvinni, amely a három ágazatban a leg­jobb összteljesítményt nyújtja A találkozó rendezésével megbízott operatív bizottság előbb úgy határozott, hogy csak a felvonulás tömegessé­gét, és dekoratív voltát veszik figyelembe ez évben a nagydíj odaítélésénél. E határozat nagy visszatet­szést szült, csak azok őröltek néki, akik a munka könyebbik végét szeretik megfogni. Mi magunk sem értenénk ve­le egyet, mert: 1. Nagyon egysíkúvá tenné a KISZ-alapszervek felkészü­lését, csak a felvonulásra összpontosítanák az erőt* holott távol sem az a leglénye­gesebb a mi szervezeteink munkájában, hogy tudja­nak jól menetelni és de­korálni. így egyoldalú és hamis ké­pet kaphatnánk csak KISZ- szervezeteink munkájáról. 2. Ha nem jönne számításba a nagydíj elnyerésénél, a szer­vezetek nyilvánvalóan kevesebb gonddal készül­nének a kultúrműsorra és a sportversenyekre, így azok tömegessége is csök­kenne, színvonala is esne. Becsapnánk a monoriakat — akik évek óta megszokták már e műsorok nívósságát — s most is arra számítanak. 3. A kulturális és sport­rendezvényeken való részvé­tel az ifjúság a szocializmu­sért mozgalom követelmé- nyeinek teljesítésébe is be­számít. Ha a nagydíj elnye­réséért folyó vetélkedésekbe ezt is bevonjuk, sok fiatalt ösztönözünk a részvételre, s elősegítjük, hogy minél többen teljesítsék a moz­galom kulturális és sport­követelményeit. Időközben az első határozat megváltozott, s úgy. mint ed­dig is. annak a szervezetnek, amely, el akarja vinni a talál­kozó nagydíját, nemcsak a felvonulásnál kell kitenni ma­gáért, hanem a kulturális mű­sorban és a sportversenyeken is. így helyes ez. így igazságos* így megnyugtató! Hová lett a híres vasadi paprika? Keressük a monori piacon a híres, háziasszonyok által annyira kedvelt és keresett fehér, vastaghúsú vasadi pap­rikát. Más években ilyenkor ko­csi kocsit ért a rázós, kiko­pott kövesúton (javítani és bitumenezni kellene már ezt a forgalmas utat is) és for­dult ki paradicsommal, ubor­kával, , de főleg paprikával megrakottan a betonútra, és indult a monori, lőrinci és kispesti piacokra. Ma azon­ban hiába keressük a híres paprikát, az itt-ott feltűnő vasadi kocsi elótt a piacon, a régi paprikahegyek helyett egy-két zsákocskát találunk csak. — Hová lett a híres vasadi paprika? — tesszük fel a kér­< dést a tanáros külsejű Béreké József titkár elvtársnak a ta­nácsházán. Ügy látszik, gyak­ran esik szó róla, mert azon­nal válaszol: — A paprika, de általában az összes kertészeti növények, amit mi termeltünk, a haj­latos, lapos részeket kedvelik. Vasadon a sok szélfútta, szél- hordta homok mellett kevés ilyen terület van! Illetve csak volt!! A vízügyi igazgatóság kitisztította, mélyítette a ha­tárunkat átszelő kettes és ti- zenhetes számú csatornákat és a csatornák mentén fekvő laposabb részekből elvezető­dött a víz... — Mi a megoldás?— kér­dezzük. — Két zsilip kellene — folytatja a tanácstitkár —* hogy a víz lefolyását szabá­lyozni tudjuk. Össze] mi is áttérünk a nagyüzemi terme­lésre, s akkor azután ezekből a csatornákból öntözni is tud­nánk ... A vízügyi igazgatóságon Kajári főmérnök ígéretet tett, hogy foglalkoznak kérésünk­kel és ha lehetőség adódik, meg is valósítják. Kiss Sándor Ülést tart szombat délelőtt kilenc óra­kor a Hazafias Népfront járási bizottsága. Napirend: a taná­csok munkájának segítése és a második félévi munkaterv megtárgyalása. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Kihívás, űri: öt pere a paradicsomban. Vecsés: A macs­ka kinyújtja karmait (széles). / dandó, felejthetetlen emlé­keket hagyott. Kedves emlékként él méj ma is lelkűkben a költi édesanyjának képe, amim magyar parasztviseletben csizmában jelent meg a la­kodalomban, A násznépben nem kisebb hírességek vol­tak jelen, mint Herman Otr tó, a nagynevű tudós és Dankó Pista, a nagy nótaköl­tő. Egy levelezőlapot, melyei a költő özvegye édesanyjuk­nak, özv. Kajli Istvánnénak írt, családi ereklyeként őriz­nek. A megfakult és megkopott emléktábla előtt szívesen emlékszünk vissza gyermek­korunk kedves emlékeire, Fá­sa Lajos ma is élő gyermek­meséire. Huszty Károly Napkeletről tündér hozta, Ez aztán a kedves posta. Tele dallal, tele képpel, Telistele szép mesékkel, Mese, mese tarka szárnyon, Fogjátok meg, el ne szálljon. Pósa Lajos A házban most Magócsj Sámuelné lakik. Az idős néni­ké szívesen és kedvesen sze­retne emlékeket feleleveníte­ni, de közvetlen tudomása semmiről sincsen. Ellenben elkalauzolt a szomszéd házba, ahol özv. Kuszenda Istvánná és Boros Jánosné meleg ven­dégszeretettel fogadták és örömmel emlékeztek vissza gyermekkori élményeikre, me­lyek között a költő közvetlen és szeretetreméltó egyénisége, továbbá a Pósa-esküvő viara­: A monori Ady Endre ut- | ca 58. számú ház falán meg- | kopott márványtábla örökíti, ; meg egyik neves mesemon- i dónk monori emlékét. A ne- i hezen kibetűzhető szöveg hir- • deti; „Ebben a házban volt : Pósa Lajosnak, a kiváló iró- l nak és költőnek, a magyar \ gyermekirodalom megalapí- I tójának lakodalma 1900. de- j cember 23-án Andrássy Lidia '• írónővel.” — Az emléktábla \ jobb oldalán Pósa Lajos \ gyermekújságjának alapítási \ dátuma: 1889. december 13. \ és egy kedves kis vers, a \ nagyhírű gyermekújság cí- ! mével: Az én újságom í ' Itt van, itt az én újságom, '< Csakhogy itt txtn, régen várom. Pósa-emlékek nyomában — így történt valahogy — mondja Erdősi Sándor. — Fe­lebaráti szeretet, segítőkészség vitt rá erre az elhatározásom­ra. S jóleső, önbecsülő érzés tudni, hogy a véremmel em­beréletet menthetek meg. És — néz rám bizalommal — még nekem is szükségem le­het mások áldozatkészségére! Az édesanyja: — Nem elleneztem fiam vér­adói jelentkezését, nemes cse­lekedetét. Megnyugtat, hogy tudom: egészséges, életerős, ennek ellenőrzését is látom ebben. Sanyi első véradását már többször megismételte. Nem érzi hátrányát. Az egészséges szervezet rövid idő alatt visz- szaszerzi a leadott vért A véradás térítés nélküli, Erdősi Sándor nem anyagi ér­dekből, hanem emberbaráti szolidaritásból lett véradó. Hörömpő Jenő Neve: Erdőst Sándor, szüle­tett 1913. január 19-én, mun­kahelye: Villamosgép- és Ká­belgyár, Budapest. Lakhelye: Monor, Tompa Mihály utca, vércsoportja: 0-ás. A kispesti kórházban a, nővérke ezeket az adatokat; jegyezte be a könyvbe. A vékony, de izmos, feketej hajú, sovány arcú fiatalember ; arcából két sötét szempár te- \ kintett rá. Szó nélkül fe-; küdt a heverőre és tűrte fel; karján az ingujját, fel semí szisszent a tű éles szúrásé- í tói. Gondolatai eközben se- \ besen száguldoztak., ... Fehér mentőautót Iá- í tott rohanni, benne egy ősz- ! szeroncsolt, láztól cserepes i ajkú, fájdalomtól eltorzult í arcú, sérült férfival. Aztán! már csak a hófehér műtőben ! látta viszont, körülötte szór- \ goskodó fehér köpenyes or- í vosokkal, ápolókkal. — Vért! Gyorsan, mert el- \ vérzik! — hallotta a folyton: visszatérő kiáltást. S a be- i fecskendezett vér — az ő I vére! — nyomán visszatért az í élet a sebesült férfiba, isme- i rétién munkás társába... í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents