Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

V. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM. 1961. AUGUSZTUS 23. SZERDA Kitüntetések, pén zjutalom, vidám hangulat az alkotmány ünnepén Túrsas vacsora a Szépen megterített asztalok várták alkotmányunk ünnepé­nek előestéjén a ládagyári dolgozókat. Az üzem vacso­rára látta vendégül munká­sait, valamint azok hozzátar­tozóit. Az új üzemrész egyik csarnokában elhelyezett asz­talok mellett mintegy kétszáz fő foglalt helyet. Üveges Ferenc megnyitója után Kántor János, a Láda- ipari Vállalat igazgatója mon­dott rövid beszédet. Méltatta az eddig elért eredményeket, és ismertette a vállalat előtt álló feladatokat. Majd Hajdú Ferenc telepvezetőhelyettes kiosztotta a szakma kiváló dolgozója kitüntetéseket, és a velejáró pénzjutalmat. lúflagytírban A kitüntetettek között sze­repel Horváth Lajos, Okhro- vicza Sándor, Bari Béla és Regdon Sándor. Jó munkával és pontos helytállással érde­melték ki ezt a megbecsülést. Az ünnepség után KISZ- fiatalok szolgálták fel az ízle­tes marhapörköltet, mely a szakácsok munkáját dicsérte. A dolgozók jó étvággyal fo­gyasztották a vacsorát, jól­esett utána a bor és a sör. összehúzták azután az asz­talokat, szabaddá tették a te­rem középső részét és meg­szólalt a zene. Fiatalok és öregebbek egyaránt reggelig ropták a táncot. Mindannyian jól szórakoztak. Szentpéteri Zoltán Vidáman ünnepeltek a konzervgyári dolgozók Hetvenhét cigaretta egy nap alatt A konzervgyár I. telepének strandja körül egy 68 éves öreg nyugdíjas' vigyázt a tisz­taságra és a rendre. Egyik cigarettát a másikról gyújt­ja meg, oly erős dohányos. — Hányadikat szívja ma Béla bácsi? — A negyvenkilencediket. — Még csak délután 5 óra van, mi lesz még estig? — Ma igen jólesik, kaptam így csomagot ajándékba is, úgy hogy a harmadik cso­magot még elszívom ma. Ez összesen 75 darab. És elő­fordul, hogy a negyedik cso­magból is kilépek pár da­rabot. — Nagyon sok ez ebből a gyilkos méregből, Béla bá-1 tyám, nem gondolja? — Más szenvedélyem nincs. Nem iszom, de a dohány rabja vagyok. Gondolom, azt a kicsit, ami még hátra van, végig tudom füstölni. — Nem gondolja, hogy el kellene hagyni a dohányzást? Meg kellene nyújtani, szépí­teni, ami még hátra van. — Hová nyújtsam még? Ne akarjon e tői a kis füsttől is megfosztari! Közben a harmadik ciga­rettára gyújt rá az előbbi csutkájáról, pedig reszket a keze munkatársa mondott beszédet. A magas színvonalú beszá­moló után Antal Sándor kon­zervgyári főmérnök kiosztotta a gyári dolgozók kitüntetéseit, a pénzjutalmakat és az okle­veleket, jelvényeket. A jutalmak kiosztása után a gyár kamarakórusa három énekszámot adott elő nagy si­kerrel, Kiss István kultúrigaz­gató vezénylésével. Ezt követte a gyári fúvós zenekar két száma, végül a földművesszövetkezet tánccso­portjának értékes előadása következett. Fehér Szilárd 90 OOO forint tatarozásra A tervek szerint a Szolnoki u. 94. műemlék jellegű ház felújítására a következő év­ben 90 000 forintot fordít a vá­rosi tanács műszaki osztálya. A házat jelenleg a Faipari Ktsz bérli. Ebből az összeg­ből főleg a tetőszerkezet át­rakását, pótlását, ajtó, abla­kok felújítását, a homlokza­ti rész vakolását tervezik. — IPARENGEDÉLY nélkül végzett lakatos és műszerész iparba vágó munkát Szakál­las Sándor, Tormás n. 24. szám alatti lakos, akit a sza­bálysértési hatóság 50 fo­rintra bírságolt. 35 tsz-kertész Izsákon Kedden reggel városunkból 3j tsz-kertész látogatott el az Izsáki Állami Gazdaságba, hogy megszemlélje a nagyüze­mi kertészet ott elért ered­ményeit. Az eredményekről, az új módszerek alkalmazásáról itthon majd a munka során nyilatkoznak a látogatók. Tájékoztató kézikönyv Az idén mintegy háromszor annyi szövetkezeti laikás épül az országban, mint tavaly. Ezért az új lakásszövetkeze­tek megszervezésének támo­gatására és gyorsítására tájé­koztató kézikönyvet készített a Szakszervezetek Országos Tanácsa bér- és munkaügyi osztályának, valamint az Épí­tésügyi Minisztérium lakás- és kommunális-politikai főosztá­lyának munkaközössége, ötezer példányban most je­Elkészítlk a városrendezési kistáj tervet Október 15-ig befejezik a városrendezési kistáj tervet, amely perspektivikusan mu­tatja meg a városfejlesztés távlatait. A tervet a budapesti VÁ- TERV készíti; ff lakásszövetkezetekről lent meg a Tájékoztató a lakásszövetkezetekről című könyv, amely tíz fejezetben foglalja össze a fontos tudni­valókat Ismerteti a külön­böző kedvezményeket. A könyvet rövidesen eljut­tatják a tanácsok építési osz­tályainak, a vállalatok szak- szervezeti bizottságainak, munkásellátási csoportjainak és egyéb szerveknek, amelyek részt vesznek az új lakásszö­vetkezetek megalakításában. A KONZERVGYÁRBAN LÁTTUK Hegedűs György és Nagy Ferenc a Bács megyei Magas­építő Vállalat dolgozói, Mohácsi Pál brigádvezető irányí­tásával légkalapáccsal törik a beton fundamentumát a lebontott régi vízhűtő toronynak ____________________(Foto: Fehér Szilárd) S zendrei Mária. Nagy Irén és Zombori Magdolna az új léüzemből palackozott baracklevet szállítanak a raktárba Berkes Móricné rendet teremt az új dunsztolóban c JAouKiKU T-x*r, — A PETŐFI Termelő­szövetkezet vetőmagburgo­nyája szép termést hozott, katasztrális holdanként 1 va­gonnal; 5000 forint a csónakázó-tó rendbehozására SÉTA A VÁROSBAN varon. Esős időben és ami­kor már elromlott az idő, be­húzódtak a házba. A kapu Telé kitágult az ut­ca. A térst get a kapu zárta le. Toronyszerű épület volt, gú­laalakú nádtetővel. Jobbról és balról téglafal csatlakozott hozzá, mtlyet a töltés nyelt el. A kapunyílás felől íves záródású t olt. Ha a kapunyí­lásba lépett valaki, a lába alatt döngeti a nehéz tölgyfa- deszkákból készített kapu, me­lyet esténként vastag láncok emeltek a capunyílásba csigák és tekerős: érkézét segítségé­vel. A kaj u alól hidra jutott az ember. : 0 méter hosszú, há­rom pitié-es fahíd volt a városárok fölött. Ez a hid a Gáttó mec rén átvezető töl­tésre juttatta a városból ki­felé haladét. A híd álitt pocsolyás, béka­nyálas vizet látott, aki le­nézett, testes kecskebékákkal. Kelet felé nádasok és hara­goszöld ká tások között meg­csillant itt ott a Gáttó tükre. A város felőli szélén levő gyepes téri égen fehér tollú li- baserea ül dögéit. A ,.libagulya,” a körülöttük szaladozó ifjú pásztornéppel jellegzetes színfoltja volt a helynek. Nyári estéken nem volt tanácsos erre járni a ren­geteg szúnyog miatt. Dáliái­ban a l igyek és böglyök nyugtalant ‘otfák az emberi és az fiUc tokát. Ä tő fölött vizimadarc k revkedtek. nem egy ohiai. fajta, melynek már hire sincsen. A csonka nyár- vagy fűzfán gólyafészkek, melyben ilyen meleg időben az anyamadár kiterjesztett szárnyakkal áll­dogált, hogy a kicsinyeit védje az égető napfénytől. A töltésen tovább haladva, a mai artézi kút iránt kőhíd volt. Innen már fás területen ha­ladt az út. Az Abonyi út a bukrosi akiok között vezetett. A múzeumon túl már sző­lők kezdődtek a Belső bokrosi szőlők. A Cifrakert helyén is szőlők voltak. A mai Ménesi út torkolata táján a Ceglédi út nyugati oldala felöl a szé­namagazinok voltak. A be­szálláson katonaság részére ide gyűjtötte a város a szénát és a zabot. Kintebb már az ember erdőt látott. Nem volt az valóságos erdő, hanem a T&zerdei szőlők. A kaputól a mai Dózsa György út elágáza- sáig csapadékos időben októ­bertől májusig csak lóval le­hetett közlekedni, vagy csóna­kon vitték be a Ceglédi ka­puig. Ezen az utcán is zajlottak le események, járt ezen sok jó­szándékú ember is, de ellen­ség is bőven. Forgalmas út volt régen is. Az ország észa­ki része felé, vagy déli részei­be tartó ember ezen járt. 1708- ban a Budai kapun betóduló rác lovasok itt rohantak a ku­ruc lovasok után. A Halápi Mih&lv-féle lázongás fegyve­res összeütközése a Ceglédi kapunál zajlott le a város fegy­veres embereivel. 1848-ban a várost megszállva tartó Jella- sich és serege ezen az úton távozott. A szovjet vörös­hadsereg páncélosai ezen az úton nyomultak a megvert ellenség után 1944. november 2-án. Ezen az úton vonulnak fel a város dolgozói május 1- én ünnepi díszben, zászlók alatt, dübörgő munkagépek­kel. 1906-ban itt vontatták be az első errejövő autót az ökör- fogattal, mert a tázerdei ho­mokon elakadt. Ma már betonút nyújtózko­dik a tázerdei homok fölött. A volt kaszárnya saroktól macskaköröm burkolatot épí­tettek az egykori töltésre. Vál­tozott a világ, változott a for­galom is. Akkor régen még vásáros alkalomkor sem volt ekkora forgalom, mint ma egy csendesebb napon. Nézzünk szét a mai Ceglédi utcában. Ha kifelé indulunk, balról a K. Faragó Ida-féle házat találjuk. K. Faragó Ida említésre érdemes személy volt. Nemcsak azért, mert tagja volt a Kossuth Lajost meglátogató százas küldöttség­nek és ennek az emlékeként megfestette Kossuth Lajos arc­képét, mely a múzeum legran­gosabb Kossuth képe, hanem azért is, mert életének célja a mások segítése volt. Jelentős vagyont hagyott a városra, hogy abból színházat építtes­sen. Ebben a házban 1919-ben a tiszai front megalakulása ide­jén a vöröshadsereg főpa­rancsnoksága is tartózkodott. Jobbról a volt református nő- egylet háza volt az utca leg­régibb nagyháza. Bállá Ger­gely krónikás állítása szerint, a Péró-féle lázadás előtt a ha­zafelé tartó szerb metropolitát a Becsből hozott különleges madaraival itt szállásolta el a város. (1735) A baloldalon, ahol a gumi­javító üzem dolgozik, a Bok­rosoldali Olvasó Egylet szék­háza volt. Itt ették a tagok a március 15,-i túróscsuszákat évtizedeken át. Itt zajlottak le az egyleti bálok is. Kicsiny hely ez, de nagy lehetett ben-: ne a hangulat. A sarkon levő ház, mely a Csetééké volt, épült elsőnek az árkon kívül. Valamikor; nád volt a teteje. A belső fe-\ le már az árokba esett, mint j az öregek beszélték. A tímár ház, melyet most \ a Gépjavító és Faipari Szövet,-'; kezet használ, az utca egyik: érdekessége. A felső része bőr- i szárító volt. A homlokzata ba-; rokk, kedves formákkal. Pándi: nevű tímár építtette a XVIII.': század második felében. Na- \ gyobb és kisebb házak sora- ] koznak jobbról is, balról is, szecessziós és eklektikus hom-\ lokzattal. Kintebb haladva a Lőrinc i pap utca és Ceglédi utca szög-: letben levő üres telken állott a városi szeszfőzde. Csaknem\ egy évszázadig főzték itt a vö- \ rösszilva és az eperpálinkát a\ szőlőbeli kancahordókba gyűj- \ tött cefréből, az egy-két pász- j ta szőlőtulajdonosok. A város is vett barackot, \ szilvát, epret cefrének és át- \ alakította torkot karcoló ital- i Iá. Ismert volt a jó kőröst; szilvapálinka, körösi elneve- \ zéssel „kigyőtej". Dp. Balanyi Béla \ (Folytatjuk) í ! A sporttelep melletti cső- : nakázó-tó kitisztítására a kézségfejlesztési alapból 5000 forintot biztosítottak. A téli időszakra készülnek már, hogy alkalmassá tegyék a korcsolyázásra a tavat. — A FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZET bútorüzletébe majdnem naponként érkezik áru. Kaphatók garnitúrák és szóló darabok is. Kapható például az úgynevezett „Fák­lya” kombinált szekrény, melynek ára 5650 forint. — NAGY SZÉNATERMÉS­RE számít a Rákóczi Ter­melőszövetkezet, biztosított­nak látja az állatállomány téli takarmányozását. Már eddig 800 mázsa lucernaszé­nát raktak kazalba és 300 mázsa fűszénát. Még ezen­felül 900 mázsa fűszénát fognak betakarítani. — TILOS útszakaszon köz­lekedett motorkerékpárjával Cseri Kálmán, Abonyi u. 28. szám alatti lakos. A szabály­talanságért 80 forintra bír­ságolta a szabálysértési ható­ság. Mit látunk ma a moziban ? Öt perc a paradicsomban. Szerelem a halál árnyékában. Jugoszláv filmdráma. 14 éven alul nem ajánlott. Kísérőműsor: Szülők vigyáz­zatok! Előadás kezdete: 6 és negyed 9 órakor. Jegyek kaphatók az ekő elő­adás kezdete előtt egy órával. I. CEGLÉDI UTCA A Ceglédi utcán is érdemes sétát tenni. Itt 200 évvel előbb ballagjunk végig. Nem volt ez akkor még hosszú utca. Az új postaépülettől a Hétvezér utcáig tartott. Induljunk el a főtérről. A postapalota és a Nagyvendégfogadó között ve­zetett az út. A kőburkolatnak még híre sem volt, nemcsak itt, de más városban sem az Alföldön sehol sem. Azután a kaszárnyaépület és a város kettős szárazmalma között vezetett az út. A mai Jó­kai utca volt a Ceglédi útról a Budai kapu felé vezető fő- közlekedési útvonal. Az említett két szárazmalom helyére épült 1788-ban a ró­mai katolikus templom. Apró nád- és zsúpfedelű házak kö­zött kanyarodott rá az em­ber a Ceglédi közre, a mai postaépületnél. A Ceglédi közön nem sokat kellett menni a Ceglédi kapu­ig. Amint az utcába fordult valaki, már a szemébe tűnt a kapu épülete, a város töltése. Itt is apró, nádas házacskák­kal. Ezeket a házakat a nép maga építette. Mesterember munkája csak a templom, a tűzjelző fato­rony, a szárazmalmok, a Nagyvendégfogadó, a Kvár­télyház, a kaszárnya (kazár­ma), a városkapuk építmé­nyei és védművei voltak. A kerítések sem voltak di­vatban. Az egyik ember átjárt a másik telkén. A ház sem kényelmet nyújtó épület volt. Nyáron kívül aludtak az úd­Tulliusz Lászlóné, a kon­zervgyár szakszervezeti elnö­ke nyitotta meg az ünnepsé­get és üdvözölte a megjelente­ket, majd Torma Pál, az MSZMP városi bizottságának Augusztus 19-én este a sportotthonban a konzervgyár ünnepséget rendezett alkot­mányunk 12. évfordulójára. A közönség zsúfolásig meg­töltötte a kultúrtermet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents