Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
1961. AUGUSZTUS 20, VASÄRNAP "'^tfírlap 9 A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához ^ ZiDÁNbily 'x ^ i*-*• •: • l- •: •_# -N /JV. s '%> IDEMOKPATIKU^ °° V-lSZEKTOR £ Cr~V .BERLINÉT A M ERIKÁI .SZE KT0Rr\ , Tnyiigat-beplin A szovjet kormány augusztus 18-án jegyzékben válaszolt az amerikai kormány augusztus 17-i jegyzékére, mely a varsói szerződésben részt vevő államok felhívása nyomán a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által foganatosított intézkedésekkel foglalkozott. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, a szovjet kormány teljes mértékben megérti és támogatja az NDK kormányának azon intézkedéseit, amelyekkel hatékony ellenőrzést vezetett be az NDK és Nyugat-Berlin határán abból a célból hogy megakadályozza a Nyugat-Berlinből a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló felforgató tevékenységet. A szovjet kormány kategorikusan elutasítja az amerikai kormány jegyzékében bejelentett tiltakozást, mini olyan lépést, amely minden alapot nélkülöz. Az Egyesült Államok kormánya augusztus 17-i jegyzékében az NDK intézkedéseit úgy minősítette, hogy azok „megsértik Berlin 1945-ben megállapított négyhatalmi státusát1’. A szovjet jegyzék ezzel kapcsolatban a következőket mondja: „Rendkívül sok humor keli ahhoz az állításhoz, hogy a Nyugat-Berlinben kifejtett tevékenység összhangban áll a négyhatalmi kötelezettségekkel.” Mint a szovjet jegyzék megállapítja, Nyugat-Berlin- ben ez idő szerint a Német Szövetségi Köztársaságnak több mint 50 állami intézménye működik. Ezek szemrebbenés nélkül beavatkoznak a város ügyeibe, a bonni szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács szervei pedig jogtalanul igényt támasztanak Berlinnek erre a részére. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy ez a helyzet a nyugati megszálló hatóságok elnéző magatartása, sőt közvetlen támogatása alapján alakult ki. A nyugati megszálló hatóságok a négyhatalmi egyezményekből fakadó kötelezettségeiket már régen eladták „azokért a szolgálatokért, amelyeket Nyugat-Németor- szágtól, mint a NATO, az agresszív katonai tömb részvevőjétől kapnak”. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy a nyugati hatalmak azért is hivatkoznak alaptalanul a szövetségesek közötti megállapodásokra, mert ezeket az egyezményeket Németország megszállásának időszakára és a megszállás céljainak előmozdítására kötöttek. Az elmúlt 16 és fél év alatt sok minden megváltozott, így megváltozott magának Németországnak az arculata is. Németország területén két önálló állam keletkezett. Senkinek sincs joga beavatkoznia két német állam ügyeibe, amennyiben ezek az ügyek olyan kérdések, amelyek ezen államok belső hatásköréhez tartoznak. Befejezésül a szovjet jegyzék rámutat arra, hogy az NDK kormányának intézkedései átmenetiek. ★ A szovjet külügyminisztérium hasonló tartalmú jegyzékeket juttatott el az angol és a francia kormányokhoz is, válaszként a kormányok augusztus 17-i jegyzékére. A nyugatnémet vezetők beismerik „erőpolitikájuk" kudarcát A nyugati hírügynökségek legújabb jelentései arról számolnak be, hogy a vezető bonni politikusok lépten-nyo- mon visszakozót fújnak, legújabb megnyilatkozásaikban maguk is beismerik erőpolitikájuk kudarcát. Ismeretes, hogy Adenauer az NDK kormányának augusztus 13-án végrehajtott intézkedései miatt a hét elején Szolovjov ezredes válasza a Nyugat-Berlinben állomásozó csapatok főparancsnokainak Szolovjov ezredes, a berlini szovjet haderők főparancsnoka, átadta a Nyugat-Ber- linben állomásozó amerikai, angol és francia haderők főparancsnokainak 1961 augusztus 15-én küldött jegyzékére adott választ. A válaszjegyzék hangoztatja, hogy a Berlinben állomásozó szovjet csapatok parancsnoksága nem avatkozik be a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának belügyeibe. Már több ízben történt utalás arra, hogy Nyugat-Berlinben a megszálló hatóságok védelme aiatt nyolcvan felforgató és kémszervezetet építettek ki, amelyeknek aknamunkája az NDK, a Szovjetunió és más szocialista államok ellen irányuk A parancsnokok előtt bizonyára ismeretes az a tény, hogy repülőgépeken nyugatnémet revansistákat és militaristákat csempésznek át a légifolyosón Nyu- gat-Berlinbe. hogy részt vegyenek az ottani revansista gyűléseken. Mindez annak ellenére történt, hogy több ízben figyelmeztetés hangzott el, milyen veszélyes következményekkel járhatnak az ilyen ellenséges cselekedetek. A Német Demokratikus Köztársaság kénytelen volt erélyes intézkedésekhez folyamodni, hogy gátat vessen a revansisták és militaristák provokációs tevékenységének. A Német Szövetségi Köztársaság revansista, militarista köreire, valamint a nyugati megszálló hatalmakra hárul a felelősség a kialakult helyzetért, és azért, hogy az NDK által hozott kényszerű védelmi intézkedések bizonyos kellemetlenségeket okoznak a lakosság egy részének — szögezi le végezetül a válaszjegyzék. mmm még gazdasági háborúval, a két német állam kereskedelmének megszakításával fenyegetőzött. A kancellár pénteken este Essenben választási beszédet mondott és ezen már merőben más hangokat hallatott. Kijelentette, nem tartja kívánatosnak, hogy a Nyugat „gazdasági szankciókat” alkalmazzon az NDK, valamint az egész szocialista tábor ellen, mert azok csak súlyos kárt okoznának. Szavaiból kitűnt, mennyire „szívén viseli” a szocialista országok jólétét, ugyanis amiatt „aggodalmaskodott”, hogy a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatok megszakítása „megbénítaná” a szocialista országok gazdasági életét. A . nyugatnémet kormány hivatalos szóvivője is bejelentette, hogy az NSZK, korábbi szándékaitól eltérően, mégsem szakítja meg a két állam kereskedelmi kapcsolatait. Noha a kormány hivatalosan nem tesz lépéseket, mégis szeretné, ha a nyugatnémet magáncégek megszüntetnék a Kelettel folytatott kereskedelmüket. A szóvivő arra ösztökélte a tőkés vállalatokat, lehetőleg ne vegyenek részt a lipcsei őszi vásáron. Ennek eldöntését az NSZK kormánya rájuk bízza. A PEST MEGYÉI kft mu alatt tartotta — ellentétben az NDK felségjogaival. Bár Nyu- gat-Berlin az NDK területén fekszik és sohasem tartozott a Nyugatnémet Szövetségi Köztársasághoz (Bonnak semmiféle joga sincs Nyugat- Berlinben!) — a Német Demokratikus Köztársaság mégsem követeli Nyugat-Berlin- nek az NDK-hoz való csatolását. Az NDK készsége, hogy hozzájárul Nyuga±-Ber- lin demilitarizált, szabad város státusához, igazi kompromisszum, amely bizonyítja az NDK kormányának megegyezési készségét. A Szovjetunió kormányának elnöke, Hruscsov elvtárs Bécsben Kennedynek átnyújtott emlékiratában is beszélt arról a lehetőségről, hogy Nyugat-Berlin szabad városban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió, valamint a semleges országok jelképes csapatokat tarthatnának. Ehhez hozzájárult az NDK is. Tehát nem az a cél, hogy a nyugati hatalmak valamiféle presztízsveszteséget szenvedjenek, hanem, hogy felszámolják az NDK testébe beékelődött „frontvárost”, az „olcsó atombombát”. Hogy megszűnjék a kémkedés és diverzió, a revansizmus és a katonai támaszpontok, s ezzel csökkenjen a feszültség. Nyugat-Berlinnek szabad várossá nyilvánítása biztosítaná a kétmillió nyugat-berlini önrendelkezését. Az NDK kész biztosítékokat adni erre vonatkozólag, s a békeszerződés megkötése után megfelelő egyezményekkel zavartalanul lebonyolódhatna Nyugat-Berlin kapcsolata a külvilággal. Természetesen a Nyugat-Berlinben állomásozó külföldi csapatoknak az NDK területén áthaladó összeköttetési . útjairól a Német Demokratikus Köztársasággal kell tárgyalások útján egyezményt kötni, mint ahogyan azt egy szuverén ország megköveteli. A német békeszerződés aláírása tehát új helyzetet teremt majd, véget vet a megszállási rendszernek, s maga után vonja a nyugat-berlini kérdés újjárendezését. Sebes Tibor verkezési versenyt Nyugaton szabaddá tenné az utat a leszerelés számára. Vagyis s mindkét német állammal megkötött békeszerződés volna a kezdet az újraegyesítés útjában álló fő akadályoknak, a revansizmusnak és milita- rizmusnak, s elsősorban Nyu- gat-Németország atomfelíegy- verkezésének a leküzdésére. Tehát a békeszerződés volna az első és legfontosabb lépés az újraegyesítés érdekében. Az NDK eddig több mint 115 javaslatot terjesztett a Német Szövetségi Köztársaság kormányához, parlamentjéhez — a békés újraegyesítés érdekében. Azonban Bonn visszautasította, vagy válasz nélkül hagyta a tárgyalási javaslatokat Sőt: Adenauer az 1955-ben ratifikált párizsi szerződés második cikkelyében a három nyugati hatalom javára lemondott arról, hogy az újraegyesítés kérdésében tárgyalásokat folytasson. Ez is bizonyítja: szükség van a békeszerződésre, hogy az önrendelkezési jog egész Németországban megvalósuljon, s ezzel lehetővé tegye az újraegyesítést. Természetesen a jövő egységes német állama csak egy békeszerető, katonailag semleges Németország lehet, s az egységnek a békés és demokratikus fejlődésen kell alapulnia. Miről rendezhetnek össz- német választásokat? Washingtonban és Bonnban ismételten azt követelik, hogy minden német kérdést össznémet választások útján oldjanak meg. Adenauerék ugyanis úgy gondolják, hogy így bekebelezhetnék az NDK-t és a nyugatnémet militariz- mus kelet felé az Oderáig nyomulhatna előre. - Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Németor- szág lakossága (54 millió) háromszorosa az NDK lakosságának (18 millió). S Nyugat-Németországban egyre kegyetlenebbül üldözik a béke és a haladás híveit. Ilyen körülmények között lehetetlen a szavazás a két különböző társadalmi rend kérdéséről. „Népszavazást csak olyan kérdésekről lehet tartani — mutatott rá egyik legutóbbi beszédében Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke — amelyek megfelelnek a német nép közös érdekeinek, méghozzá békés érdekeinek”. Népszavazást lehetne tartani például az atomfegyverkezés megszüntetéséről Németországban, vagy a két német államnak a békeszerző- iésre vonatkozó tárgyalásairól, vagy az általános és teljes leszerelésről Németországban. A békeszerződés megkötésének milyen következmé- nyei lesznek Nyugat-Ber- linre vonatkozólag? Mint ismeretes, egész Berlin az NDK fővárosa! Az egykori németországi szovjet megszállási övezetben a szovjet haderők főparancsnokságának felségjoga egész Berlinre kiterjedt. Ezek a jogolk később az NDK-ra szálltak át. Nyugat-Berlint azonban a három nyugati hatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- laenia és Franciaország topábbra is katonai megszállás A Nérpet Demokratikus Köztársaság kormányának augusztus 13-i intézkedései a Nyugat-Berlin körüli zónahatár forgalmának rendezésére — fontos lépést jelent előre az abnormális nyugatberlini helyzet rendezése felé. A vasárnapi intézkedések — amelyek, mint ismeretes, érintetlenül hagyták a nyugati megszálló hatalmak, Nyugat-Német- ország és Nyugat-Berlin törvényes jogait — hozzájárultak a helyzet tisztázásához és megmutatták: az NDK és a szocialista országok nem tűrhetik végtelenségig, hogy Nyugat-Berlint az ellenük irányuló felforgató tevékenység bázisaként használják fel. Az NDK kormányának vasárnapi intézkedéseit nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, hanem a szocialista tábor minden országának népe egyetéréssel fogadta és kifejezte támogatását. A bonni politikai vezetők, s különösképpen Willy Brandt nyugatberlini polgármester, vad uszítást kezdtek, másrészt viszont kifejezték csalódottságukat a nyugati hatalmak részéről várt „erélyes ellenintézkedések” elmaradása miatt. Berlinben nem sikerült összetűzéseket provokálniok, s az élet folyik tovább ... Az NDK kormányának augusztus 13-i intézkedései, mint rámutattunk, kedvező lépést jelentenek Nyugat-Berlin helyzetének rendezése felé. Ez azonban csupán egy lépés, amely ugyan korlátokat szab a Nyugat-Berlinből kiinduló aknamunkának, háborús és revansista uszításnak, azonban azt nem szüntethette meg. További lépésekre van szükség, s ezeket már többször felvázolták a szovjet kormány és az NDK javaslatai a nyugati nagyhatalmakhoz, illetve a nyugatnémet kormányhoz intézett tárgyalási felhívásokban. Hiszen Nyugat- Berlin „frontváros” jellegének megszüntetése és szabad várossá nyilvánítása összefügg a német kérdés rendezésével, a német békeszerződés megkötésével. i z ezzel kapcsolatos — olvasóinktól érkezett — kér- désekre igyekszünk ezúttal választ adni. 3. A potsdami egyezménynek megfelelően a békeszerződés megtiltaná, hogy Németországban fegyverkezési verseny folyjék. (így csökkennének például a nyugatnémet lakosságra háruló, s jelenleg növekvő fegyverkezési terhek.) 4. Mivel a békeszerződés aláírásával megszűnne a megszállási rendszer Nyugat- Németországban is — Nyugat-Berlint nem lehetne többé provokációs célokra felhasználni az NDK ellen. Megteremtődnének a nyugat-berlini helyzet rendezésének kedvező feltételei. 5. Megszilárdulna a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi helyzete, s nemzetközi jogilag lehetővé válna, hogy egyenjogú államként felvegyék az ENSZ-be. 6. A békeszerződés megkötésének az NDK-val nagy nemzeti jelentősége is volna a német nép számára, mert a Német Demokratikus Köztársaság az a német állam, amely végrehajtotta az 1945-ös potsdami határozatokat. Mivel a békeszerződés a potsdami egyezmény elvein alapulna, az NDK még inkább a német 1 nép nemzeti érdekeinek biz- ■ tosítéka lesz. i 7. A békeszerződést olyan ■ tartalmúvá készítik elő, hogy ' egész Németországra nézve érvényes lehessen, vagyishogy ' a nyugatnémet államnak lehetősége legyen később csatlakozni ehhez a békeszerző- i déshez. < Összefoglalva: a békeszer- 1 ződés célja, hogy német föl- ■ dön többé ne legyen milita- r izmus! A békeszerződés elősegítené a német újraegyesítést? Adenauerék és a nyugati hatalmak azt állítják, hogy a békeszerződés megkötése a 1 két német állammal — elmélyítené Németország kettéosz- ■ tottságát és ezért a békeszer- 1 ződést csak Németország új- , raegyesülése után lehet megkötni. Ennek éppen az ellen- ' kezője igaz. Hiszen a két né- ; met állammal kötött béke- ■ szerződés összekötő kapocsként hatna, tompítaná a fegy- ' Miért fontos a német békeszerződés megkötése és miért sürgető, hogy még ebben az esztendőben aláírják? Nyugat-Németországban nem tartották be a nácítlanításra és a demilitarizálásra vonatkozó potsdami egyezményt, hanem — a nyugati hatalmak támogatásával — a revans, a militarizmus és az atomfegyverkezés útjára léptek. Bonn egyre nyíltabban hangoztatja agresszív terveit s ennek érdekében igyekszik felhasználni Nyugat-Berlint. A békeszerződéssel gátat lehet emelni e veszélyes folyamat elé, hiszen a békeszerződés a nyugat-németországi atomfelfegy- vérzés megszüntetésének, s az általános és teljes leszerelésnek kiinduló pontja lehet. Ez sürgető szükségszerűség. Tizenhat esztendő múlt el Németország fegyverletétele óta — tovább nem lehet halogatni a békeszerződés megkötését. ' Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben már éppen elég izzó parázs van, s nem szabad megvárni, amíg ez lángralobban. Ha tovább várnánk a német békeszerződés megkötésével, mondjuk néhány évet, amíg Adenauer és Strauss befejezik a Bundeswehr atomfelfegyverzését — még veszélyesebb lenne a helyzet, s még több robbanékony anyag halmozódhatna fel. Ezért nem lehet várni tovább, ezért kell haladéktalanul hozzálátni a német béke- szerződés előkészítéséhez! Milyen eredményekkel járna a békeszerződés megkötése? Elöljáróban le kell szögezni, hogy a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország egyaránt a mindkét német állammal kötendő békeszerződés híve. Ha azonban a bonni kormány végképp elutasítja a békeszerződés aláírását — az érdekelt országok, nevezetesen a Szovjetunió és más békeszerető államok, megkötik azt az NDK-val. Ez is gátként hat majd a nyugatnémet revansizmus előtt, hozzájárul a nyugat-berlini provokációs gócok megszüntetéséhez. Az NDK így az egész német nép nemzeti érdekeit képviselné, nagy szolgálatot tenne ezzel Nyugat-Németor- szág lakosságának is. Milyen eredményeket hozna a békeszerződés? A legfontosabbak a következők lennének: 1. Megszüntetnék az atcrm- fegyverkezést Nyugat-Németországban. 2. A békeszerződés nemzetközi jogilag rögzítené a jelenleg fennálló határokat, tehát Keleten az Odera—Neisse békehatárt. A revansisták követelései kútbaesnének, kihúz- hák alóluk a talajt. NYUGAT-BERLIN ÉS A NÉMET BÉKESZERZŐDÉS
