Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

OH © VID MUNKA KÖZBEN : • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNRIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 135. SZÄM 1961. AUGUSZTUS 19, SZOMBAT A tisztes kisipar védelmében Sok a panasz a becsületes, iparigazolvánnyal rendelkező iparosok körében, ihogy akad­nak jó néhányan, akik ipar- engedély nélkül, „feketén” gyakorolják szakmájukat — természetesen jóval olcsób­ban, s ezzel nem kívánatos konkurrenciát teremtenek. A KIOSZ megyei titkársága által megbízott egyik kon­tárőr Monoron Beöthy Gábor könyvkötőmester. Ö adott fel­világosítást a kontárkérdés helyi állásáról. Elmondta, hogy Monoron sajnálatos módon virágzik a kontárko­dás, különösen a kőműves, villanyszerelő, szobafestő és textilfestő szakmákban. így például Kovács Kálmán szo­bafestő már 14 éve dolgozott iparengedély nélkül, amikor a szabálysértési eljárást meg­indították ellene. Nem egy esetben megtörtént az, hogy ktsz-ben dolgozó szakember fizetés nélküli szabadságot kért, hogy közben maszek alapon munkát vállalhasson. A kilátogató ellenőrnek ter­mészetesen azt mondta, hogy a ktsz-nek vállalt munkát. Bárányt Károly kefegyári dol­gozó kőművesmunkát vállalt feketén. __Fel kell hívni a lakosság f igyelmét — hangsúlyozta Beöthy elvtárs —, hogy nem­csak a kontárokat fogják megbüntetni, hanem azokat is, akik velük dolgoztatnak. A KlOSZ-szervek feljelen­tései a járási tanács v. b. szabálysértési főelőadójához, drv-KoGzó-: Józsefhez.,. futnyk be. Ő minden szabálysértési esetben eljár, és a feljelentett kontár anyagi körülményei­től, munkásai számától és szakképzettségétől, a vállalt összeg nagyságától függően 400 forinttól 1500 forintig terjedő bírságot ró ki. Az ő kérését tolmácsoljuk a KIOSZ- megbizottakhoz: feljelenté­seikben pontosabban jelöl­jék meg az illető kontár cí­mét, kinél vállalt munkát és kb. milyen összegre ter­jed a munkavállalás értéke. Ezzel a hatóságok munkáját könnyítik meg. Hisz nekik is, de az egész dolgozó társada­lomnak érdeke, hogy csak a mindig egyenes utat követő munkának legyen alapja és lé tjogosultsága. Nyitás: szeptember elején Örömmel állapítjuk meg, hogy a sok panasz tárgyát ké­pezett Kifut utcai 72. számú Népbolt villanyberendezése es tatarozása már elkészült. Az új berendezés: pultok és pol­cok már helyén vannak, sőt a festési, mázolási és lakkozá- si munkák is jól haladnak. A környékbeli asszonyok ál­landó érdeklődése és sürgető kérdései nyomán remélhető, hogy az üzlet szeptember el­ső napjaiban teljesen újjászü­letve megnyílik, egyben remé­lik azt is, hogy a romüzletbol elszállított szép villany hű­tőszekrény is a helyére visz- szakerül. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Az ötödik Ügyosztály- Gomba: Warrenné mestersége. If­júsági előadásra: Varázsemberke Gyömrö: Kenyér, szerelem. An­dalúzia Maglód: Mágnás Miska Blende: Borús reggel. Monor: Hü­velyk Matyi. Péteri: A Noszty- fiú esete Tóth Marival. Pilis- Napkelte előtt. Tápiósáp: Másná'-' -Miska. Tápiósüly: Az éneke' csavargó. Úri: Csutak és a szür­ke ló. Üllő: Kihívás (széles). Va­sad: Halálkanyar, vecsés: Az utol­só össztűz (széles). I ét z,«‘i»V/o n tiftt ink 160 vagon szén a monori telepen Nemsokára beköszönt az ősz, s mindinkább sürgetőbbé válik a téli tüzelőszükséglet beszerzése. A monori TÜZÉP-telepen hatalmas szénhegyek sora­koznak; a pénztárfülke előtt várakozók türelmesek, nyu­godtak, tudják: van szén elég, válogathatnak a különböző tüzelőféleségekben. Egyesek azonban elégedet­lenül távoznak a telepről, a hangokból ítélve: nem fogad­ják kedvezően a Budapest környéki TÜZÉP Vállalatnak a szénféleségek együttes ki­szolgáltatásáról hozott intéz­kedését. Mit is mond ez a rendelke­zés? Ha valaki például öt mázsa német brikettet akar vásá- solni, öt mázsa lignitet adnak hozzá, s ez vonatkozik a többi szénféleségekre is. Vezető és I. osztályú sze­nek: tata-dorogi, tokodi, oroszlányi, balinkai, pusz- tavámi és borsodi sze­nek — 7:3 arányban vá­sárolhatók; 7 mázsa vezető vagy I. osz­tályú szén és 3 mázsa lignit, vagy keverőszén. I. osztályú magyar brikett 6:4 arányban értékesíthető, II. osztályú ma­gyar brikett széntársítás nél­kül vásárolható. A szénféleségek együttes kiszolgáltatása a lakosság egyöntetű és igazságos tüzelőellátását biztosítja. Figyelembe véve jelenlegi szén- és brikettszükségletün­ket, valamint a várható beér­kezéseket, a társítás — ilyen arányban — elkerülhetetlen volt. Pest megyében — a bel­kereskedelmi miniszter hatá­rozata értelmében — 26 tele­pen történik a széntársítás e formája. A népgazdaság és a lakosság érdekében történő intézkedés vonatkozik a fő­várossal ölelkező telepekre is. Tüzelőellátásunk évről évre állandóan javul. Amíg az el­múlt években 20—25%-os volt a brikettforgalmunk — a ki­árusításra kerülő egyéb szén­féleségekhez viszonyítva — ma: 50%-os! Javult a szenek minősége Kivonták a forgalomból az azelőtt nagy tömegben árusított vízválasztói, gán- ti, ódorogi gyenge kaló- riájú szeneket. A monori TÜZÉP-telepen 160 vagon különböző szénfé­leség várja kiárusítását. Ez a mennyiség az évi szükséglet­nek mintegy tizedrésze. Mint mondottuk: az ellátás jó, de hogy teljesen zökkenőmentes legyen, helyes, ha tüzelőszük­ségletünk beszerzését már most megkezdjük. Hörömpő Jenő Akire rámosolygott a szerencse Gombán, a hosszú, homokos út végén, düledező kerítésű ház fogad. A kerítésen belül azonban ragyogóan tiszta ud­var, látszik, hogy a gazdája dolgos, szorgos, tisztaságot szerető háziasszony. A hófehérre meszelt eresz alatt az asztalra könyökölve ül Török Sándor, a szerencsés nyertes. Mellette támaszkodik a bot, a sok használattól fé­nyesre kopott, barna színű bot... Amikor kérdezzük, ne­vet, egyre nevet... Az édesanyja sírdogáJ mel­lette: — Már kiskora óta ilyen beteg .. A férjem tsz-tag, az építőbngádban dolgozik. — Mór többször elmondhatta a szerencsés eseményt, mert megállás nélkül folytatja. — Egy szelvénnyel játszik a gye­A jobb ellátásért Miért nem kellenek az úri kacsák? A mezőgazdasági áruterme­lés növelése döntő feladata a termelőszövetkezeteknek. Ha ezt a feladatot magáévá te­szi minden község és tsz ve­zetője, akkor nemcsak több hús, baromfi, tej és tej­termék jut minden dolgozó asztalára, hanem jelentősen megnövekedik a tsz-tagság jövedelme is. Úriban is ezek a dolgok kerültek szóba Bre- csok Illés tanácselnökkel és Horinka József elvtárssal, a, Béke Tsz elnökével való be- J szélgetésünk során. — A sertésleadási tervün- J két darabszám nem tudjuk J teljesíteni, mert kisebb az ál- J lományunk, de súlyra telje- J síteni fogjuk, mert nem 160 } kilós hízókat, hanem 200—220 J kilósakat fogunk leadni —J kezdte a tsz-elnök. — A tejnél jobb a helyzet, ^ 5 literrel emelkedett a te- J jési átlag az első negyedév óta — je- J gyezte meg a tanácselnök, J majd arról beszéltek, hogy aj jövő évi takarmányalapja isj meg van vetve a tsz-nek, J mert í ezer mázsa siló készült zöld J lucernából és más ta- J karmánykeverékből. Ezer mázsát pedig most ké-J szítenek borsótörekből és siló-J kukoricából. Ezen felül 18 va-J gon szálastakarmány készle- J tűk van. Ez év végéig még azj állatállományt is növelni fog-J ják. ezért építették az új bor- J iúszállást is. Tojásból az első J félévi tervet 230 százalékraj teljesítették. J — Csirkéből 2000 darabbal J van több az előirányzottnál, J harminc mázsa helyett négy- J vénét fogunk leadni és törzs- J állományt is hagyunk. Már most gondolnak a jövő J évi hízóállományra is. 316 J süldőt vettek, melyből 200-raJ kötöttek hizlalási szerződést, J tz így kapott összegből fizet- J ték ki a süldők vételárát. j Sajnos a visszahúzó erők isi hatnak Például 190 darab át- J !ag 3 kilós kacsától nagyon} szeretnének megszabadulni, t rek, de eddig még mindig el­kerülte kis házunkat a szeren­cse. A napokban a tárgynye­remények húzása után, a fér­jem majd leesett a székről, amikor látja, hogy a lottó- szelvény száma a nyerők kö­zött szerepel. Lakásberende­zést nyertünk — már sorolja is a tárgyakat —: komplett szobabútor, hozzá 2 darab függöny, 2 darab paplan és egy televízió! Az értéke 26 800 forint. — Hazahozzák? Széttárja karját — úgy vá­laszol: — Szeretnénk eladni. Még a televíziót is. Errefelé még petróleumlámpa világít. Űj kapu kell, meg szeretnénk ez­zel az összeggel ennek a gye­reknek az életét egy kicsit szebbé, jobbá tenni ...! K. S. Bori Mária és Ilkei Mária sertésgondozók a gombai Űj Élet Tsz hízóit etetik (Foto: Kútvölgyi) FEHÉR RIPORT Az Ady Endre utca 4. szá­mú házban működik az állami tej begyűjtő monori fiókja. Reggel fél 7-kor veszi le az ajtóról a lakatot a fiatal Bur­ján Lajosné, a begyűjtőhely vezetője. A mosolygós arcú és vidám kedélyű, kedves fia­talasszony szívesen invitál terepszemlére és készségesen adja meg a felvilágosításo­kat ... A helyiség baloldalán egy írópult nyilvántartásokkal, ez az iroda; jobboldalt egy asz­talka és egy állvány tele kémcsövekkel, pipettákkal, vegyszerekkel és tejminta- üvegekkel, ez a laboratórium. A hátsó fal mentén áll az áramló vízzel ellátott hullá­mos tejhűtő; középen pedig a billenőszerkezettel műkö­dő mérőkanna. Minden ren­des és tiszta. Alighogy körülnézünk, ko­csi áll meg az ajtó előtt. Az Űj Élet Tsz-ből Bajkai István és Fekete Imre tsz-tagok hoz­zák három kannában a friss reggeli fejésű tejet, naponta átlag 75 litert. Mennyiség és zsírszázalék mérés, minta­vétel, utána átvétel. Füri Elek tsz-tag háztáji gazdaságából hoz 3 és fél liter tejet, be­önti a mérőkannába, mégis* métlödiík a fenti eljárás, már­is jön a következő, idős Kovács Sándor tsz-tag 2 liter tejét szomszédja Erdélyi Ka­talin hozza; Hegedűs István­ná apósa, Baros Ambrus tsz- tag háztáji gazdaságából hoz 5 és fél litert, stb., stb. Na­ponta átlag 100 litert hoznak be. — A másik két monori tsz nem szállít be tejet? — A Kossuth Tsz már kötött szerződést — mondja Burjánné —, de még nem kezdte meg a szállítást. A begyűjtött tej 10—12 fok­ra lehűtve kerül a kannákba, 9 óra tájt jön a ceglédi szál­lítóautó, a begyűjtött napi mennyiség zsírszázalékának megjelölésével megtörténik az átvétel és elszállítás. — Szeretem, a munkámat — mondja befejezésül Bur­jánné —, bár itt sem vasár­napom, sem ünnepnapom nincsen. A tisztántartásról is egyedül gondoskodom, gyak­ran kapok orvosi ellenőrzést, de eddig semmi kifogás nem merült fel. Az őszre tanfolya­mon fogok részt venni Jászbe­rényben. - .......... H . K. SPORTJEGYZET: EDZOMÉRKŐZÉSEN A MONORI SPORTPÁLYÁN Hangos volt csütörtök délután a monori sportpálya. A Budapes­ti Egyesült Tisztilskola X. osztá­lyú csapatával játszottak edző- mérközést a helyiek. A barátsá­gos, összeszoktató mérkőzés, a csapatkeresés jegyében zajlott le. A helyiek kísérleti támadósor­ral léptek pályára. így festett a csatársor — balszélről kezdve: Ko­vács Béla, K. Nagy. Szabó II., Fehér, Bokros. Pattunk gyors, pár húzásból álló. szép monori támadásokat az első félidőben, de csak szór­ványosan. A mérkőzés nagyobbik részében akadozott, gyengén ment a csapatjáték. Pedig csak le kel­lett volna kopírozni az edzőtárs Iskolázott pontos adogatásból szövődő — kapura Igen veszélyes — támadásait. Érdeklődve figyeltük az újonc balszélső, Kovács Béla, bemutat­kozását. A magas termetű fiú gyorsan, biztatóan futott el egy párszor a szélen, jól 13 adott be, kapura azonban ő sem volt ve­szélyes. 3:l-re nyerte meg a budapesti edzőtárs a mérkőzést — megérde­melten. Szembetűnő volt példá­ul a II. félidőben, amikor Fehér és Stettner helyett Csendes és KLaj- li játszott, mennyire vérszegény volt a támadósor játéka. Egyedül a fürge, alacsony termetű Szabó II. jelentett veszélyt az ellenfél kapujára, a többiek csak topog­tak. forgolódtak. Felszisszentünk egy-egy rossz labdakezelés, vagy leadás láttán, a kapura lövések­ről nem is beszélve: gyatrán, na­gyon gyengén lőttek csatáraink. H. J. ARANY RÁJA Regényes útirajz 1981-ből Irta: Radványi Barna Bent a szerkesztő végzi a dolgát, közben az orvos kő- rém gyűjti a vezetőket. Is­merősöket is találok köztük: az elnök és a kapitány fiát: az ifjú, szőke primadonnát, akit a strandon láttam. Egy jókö- tésü, mokány fiúról megtu­dom, hogy az „Anyahajó’’ unokája. Sovány, szőke fiú áll elém. Olyan ismerős! Ki­derül: a Grand Hotelban lát­tam a múltkor az apjával, a „Szikkadt”-vak becézett mű­szaki vezetővel. A követke­ző bemutatkozó egy nyurga, szép lány; a kenyérgyár igaz­gatónője az anyja ... A szerkesztő végez, elme­gyünk. A kocsiban jut eszem­be: — A titkárt nem is lát­tam. Nevetnek. — Ne-e-em? — mondja el­nyújtva a szerkesztő. — En- gedje meg, hogy bemutatkoz­zam: én vagyok. Szólni sem tudok. — 25 éve... — mondja a szerkesztő, s már nem nevet. — Hányszor abba akartam már hagyni!... De lehet ezt abbahagyni? A légpárnás autó puhán siklik velünk a tükörsima úton. A pályaudvarnál meg­állunk, megvesszük o fővá­rosi lapok legújabb kiadását. Még szinte forró az újság: — Fél órája jöhetett ki a gépből — mondják kísérőim. — Hej, hol van az az idő, amikor itt, a fővárostól 10. ki­lométerre, a reggeli lapokat délután kaptuk meg.,. Amikor a tüzelőtelep mel­lett haladunk el, megkockáz­tatom a kérdést: — Lehet itt kapni brikettet, csak úgy, magában? Es fű­részelt fát is? — Igen! Miért ne? — néz­nek rám csodálkozón. ügy látszik, hamar felejte­nek! Emitt egy neon ég: „Fuvar­vállaló iroda”. — Lovasfogat van még? — Ugyan, hova gondol? Csak tehertaxi és helikopter! — Es tessék mondani, mit ütnek a kocsisok? •.. Kitesszük a szerkesztőt a lakása előtt, s elbúcsúzunk. A doktor hozzám fordul: — Ne menjen a hotelba aludni. Jöjjön el hozzánk, a szanatóriumba, nézzen szét ott is. A csupa üveg, csupa virág szanatórium lakói nem bete­gek, nem gyógyítás folyik itt. hanem az egészség ..tervszerű megelőző karbantartása”. A különböző betegségre hajla­mos — napközben dolgozó —> emberek töltik itt éjszakáju­kat orvosi felügyelet mellett. Amikor végigjárunk és cso­dálunk mindent, bemegyünk az orvos szobájába. — Nagyon dicsérik magát a barátaim — kezdem a be­szélgetést. — Azt mondják: a magáé a legnagyobb érdem abban, hogy ez az intézet létrejött... Hosszan hallgat előbb, úgy válaszol: — Nehezen lettem orvos, pedig gyerekkoromtól annak készültem. Négyszer utasítot­ták el az egyetemi felvétele­met. Tudja, nagyon rosszul állt a papírformám. Nem bíz­tak bennem — mert nem is­mertek ... Úgy szerettem vol­na megmondani: engem néz­zetek, ne a papírokat... Majdnem egy félbemaradt ember lett belőlem. Volt idő­szak, amikor nagyon elkese­redtem, s az önbizalmamat is csaknem elveszítettem... De segítettek. Talpraálltam, dol­goztam. Bejutottam az egye­temre is... S most itt va­gyok .. Dicsérnek, azt mond­ja? Hát azzal még ráérnek. Még ezután akarok igazán sokat tenni... Most nagyon ió, mert bíznak bennem ... És ez a mi mostani világunk nemcsak azért különb a húsz év előttitől, mert több ben­ne az új épület, a technika vívmánya, hanem azért is> mert több benn? a bizalom ... (Vége következik) .«\\\\\V\VV\\\\\VVW»«\VVVV\\VVVVVW.\V\\\ (6.) — Jöjjön el velem az óvá­rosba. Dolgom van ott az Ifjúság Házában — toppan be szobámba a szerkesztő. — Jó! Úgysem jártam még ott, s legalább az ifjúság ve­zetőivel is megismerkedem. — Különösen a titkárt aján­lanám figyelmébe! — mondja a szerkesztő, s nevet. Lent, a strandon szerzett orvos ismerősöm vár a ko­csijával. Meglepődve fordu­lok a szerkesztőhöz: — Nincs saját kocsija? — Nem tudok vezetni. — Miért nem tanul meg? <— Előbb talán biciklizni... — szól az orvos, s nevetünk. A pár perces úton nem sok idő jut a beszélgetésre. — Hogy tetszik nálunk? — kérdi a szerkesztő. — Ragyogó dolgokat lát­tam itt! Hiába, ahonnan én jöttem, ott még minden másként van. Legalább húsz évvel vagyunk elmaradva! Megérkezünk. Három szép, emeletes épület áll itt egy­más mellett, szemben a park­kal, s a magisztrátus régi épületével. Egyik az Ifjúság Háza, a másik modern üz­letház, a harmadikban az óvárosi postahivatal van. A ház előtt ismerős kocsi áll: az elnöké. — A fia minden este idejár. Megszokta már hároméves : kora óta. Valamikor ugyan- : is itt laktak. Most pedig egyik ! vezetője a helyi szervezetnek... Hat hete ostromolják az illetékeseket, hogy kös­sék meg a hizlalási szer­ződést a kacsákra, de csak ígérgetést kaptak. A kacsák pedig vígan vannak, hisz már 6 hét alatt megettek annyit, amennyin meghíztak volna, de így félő, hogy pe­csenyekacsa helyett izmos és rágós sportkacsákká válnak! Tarró József

Next

/
Thumbnails
Contents