Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
HEGYEI kAm4od 1961. AUGUSZTUS 18, PÉNTEK Apró és nagy dolgokra figyelő népi ellenőrök között A toronyban még csak egy jó óra múltán kondul meg a déli harangszó, de a hetipiac már véget ért Nagykátán. Ilyenkor a vásározók, eladók és vevők hová is mehetnének, ellepik a cukrászda-eszpresz- szót. Előkerül a kiürült kosarakból valami hazai, vagy a kátai hentesnél vett elemózsia és nagy tereferélve eszegetnek az asztaloknál. S ha elfogyott, amit papírban hoztak magukkal, egy-két krémest is megesznek még. meg krémkávét rendelnek. Duplát természetesen. Ide térünk be Valykó Istvánnal, a nagykátai népi ellenőrzési bizottság elnökével, hogy magunk is egy dupla mellett elbeszélgessünk a népi ellenőrzés eredményeiről, az ellenőrök munkájáról. — Nini, hiszen itt éppen ellenőrzünk — szólal meg hirtelen és meglepetten a járási NEB elnöke, s egy, a cukrászüzem ajtajából a helyiségbe lépő szemüveges idősebb férfire mutat: — Nagykátán a községi népi ellenőrök vezetője. De már mellettünk is áll és megszólal Armuth Jőftr?f: — Ilyenkor, hetipiaci napon túl nagy a forgalom, most akartam megnézni, vajon az előírt mennyiség mindenből bekerül-e a süteményekbe. Mindent rendben találtam, az üzem tisztaságáról is meggyőződtem. Valykó István azután elmondja, hogy a nagykátai népi ellenőrzési csoport vezetője valaha iparos volt, de már néhány éve nyugdíjban él, s egyike a járás legszorgalmasabb népi ellenőreinek. — Hogyne lennék szorgalmas, amikor egyéb dolgom sincs és valami hasznot azért még mindig szeretnék hajtani a társadalomnak. Meg akarom szolgálni a pénzt, a nyugdíjat, amit kapok. Csak ennyit mond és máris sarkonfordul, talán még máshová is benéz a délelőtt. Pedig a népi ellenőrnek nincs fizetése, se napidíja, társadalmi munkában végzi a feladatát. — A járás mind a tizenöt községében — tájékoztat Valykó István — ilyen lelkes emberekből áll a népi ellenőri gárda. Nyugdíjas akad néhány közöttük, de túlnyomó többségük nem az. Mindenféle szakma, foglalkozási ág képviselve van köztük, hogy az egyes vizsgálatokat, amikre a népi ellenőröket mindig bevonjuk, szakemberek végezzék szakszerűen. Az egyik községben hét-nyolc, a másikban tíz vagy tizenöt népi ellenőr is van, a járás területén összesen száznegyvenhat. Javarészt kitűnően dolgoznak, ; különösen a csoportvezetők rendkívül öntevékenyek és és olyan jól dolgoznak, hogy most már önálló vizsgálatokat is rájuk merünk bízni. Állandóan figyelik, ellenőrzik a termelést, a felvásárlószervek tevékenységét, a lakosság áruellátását, egyszóval a hétköznapi életet. Így azután elmondhatjuk, hogy a népi ellenőri csoport a NEB támasza, füle és szeme. Később a járás községeiben jó néhány ilyen „füllel és szemmel” beszéltünk. Előbb még elmondjuk azonban, amit Armuth Józseftől hallottunk. Felfigyelt rá, hogy a nagykátai vasbolt, ahol mezőgazdasági szerszámok a járásban egyedül vásárolhatók, éppen a legnagyobb dologidőben, aratáskor bezárt, két teljes hétig leltározott. Egy mező- gazdasági járásban! A NECS kifogásolta a bolt zárva tartását, utána járt, mi az oka az aratás idején a leltározásnak. Kiderült, hogy a MÉSZÖV leltározási terve szerint a nagykátai szövetkezeti vasboltnak éppen akkor kell leltároznia, amikor árucikkeiben legnagyobb a kereslet. Ilyesmi is előfordul, ha öncélúvá válik a terv és nem nézi az életet. A NECS felszólalásának nyilván meglesz azonban az eredménye, jövőre már másképp ütemezik be a vasbolt leltározását. Czerván Sándorné körzeti vezető óvónő és egyben a tá- piószentmártoni NECS vezetője, elmondja, milyen hasznosan léptek közbe a baromfiszerződéseknél. Nagy lendülettel indult meg a faluban a szerződtetés, aztán mindjárt az első napokban észrevették a népi ellenőrök, hogy egyszerre csak nem hajlandók szerződni az emberek. Hamarosan kiderült, dohos kukoricát kaptak a szerződők. Azonnal közbelépett a NECS, s a már szétosztott, dohos kukoricát, amely helytelen áruátvétel következtében került a községbe, kicserélték. A később szerződőknek pedig már jó kukoricát adtak. Fel is lendült újra és nagyon szép eredménnyel zárult a baromfiszerződéskötés Tápiószent- mártonban. — Nem országraszóló dolog az ilyesmi, de a NECS a községben a legkisebb dologra is felfigyel, mert a kis hibák szülik a nagyokat Néhány szem dohos kukorica miatt sok emberben megrendül a bizalom, ennek pedig a termelés látja kárát — mondja Czervánné. És milyen igaza van! Tápióbicskén Vörös Béla vezeti a NECS-et. ' Rendkívül népszerű ember, mindenki Béla bácsija.- — Bár ne lennék olyan közkedvelt — mosolyog az öreg nyugdíjas építőmunkás. — Állandóan hozzám fordulnak mindenféle dologban. Haragosokat kell kibékítenem, sokszor még családi perpatvarokat is nekem kell elsimítanom. Szép, szép, hogy így bíznak bennem, de bizony a né- joi ellenőrnek nem ilyesmi, hanem a közérdek védelme a dolga. Ami azt illeti, arra is jut elég ideje, el is beszéli, mi mindent tett csak az utóbbi hónapokban a népi ellenőrzés a község javára: — Korpás volt a boltban árusított dara. Közbelépésünkre kicserélték. Többször előfordult, hogy a malom rossz lisztet küldött a pékségnek és így rossz lett a kenyér. Közbelépésünkre most már jó lisztet küld mindig a maiam; Igyekszünk mindent közvetlenül elintézni, a hibákat lehetőleg nem jelentjük be a hatóságoknál, szép szóval próbáljuk kiküszöbölni azokat. A legtöbb esetben sikerül. Célunk nem a megtorlás, hanem a javítás. Nagyon ritkán azért mégiscsak feljelentést kell tennünk. Ez történt a község egyik élelmiszerboltja esetében. Az üzlet romos épületben volt. Nemcsak az áru romlott meg benne, a kiszolgálók, a vevők életét is veszélyeztette az ösz- szedűléssel fenyegető épület. A NECS, meg a tanács hiába emelt kifogást élőszóval, írásban, a helyi földművesszövetkezetnél. A válasz mindig az volt, szívesen bezárnák és újjal pótolnák ezt a boltot, csakhogy hiányzik az anyagi keret. Végül is a NECS feljelentést tett a járási tanács pedig elrendelte a bolthelyiség bezárását. Ezt követőleg a földműves- szövetkezet nyomban hozzákezdett az épület tatarozásához és még ebben az évben az újjáépített házban megnyílik az új, korszerűen berendezett önkiszolgáló bolt. Ha arra visz az útjuk, a tá- pióbicskei népi ellenőrök megelégedetten nézik az építkezést; Szokoly Endre Hárommillió + hatvanezer forint Ennyibe került eddig a du- navarsányiak újvonalú, svéd mintára készült általános iskolája. Fenti összegből hárommilliót fordított a megyei tanács és a község az építésre és már eddig hatvanezer forintot a 23-as Építőipari Vállalat — a javításra. Örömünnepnek számított a nap, amikor tavaly decemberben a szélesre tárt . kapukon beözönlött az aprónép, elfoglalva új birodalmát. Márciusban pedig népes asszonyküldöttség kereste fel a tanácselnököt, sürgősen intézkedjenek, addig, amíg nagy baj nem történik. Nem engedik, hogy gyermekeik átlépjék az új iskola küszöbét. Hogy miért? Pusztán azért, mert az épületen akkora repedések, rések tágultak napról napra, hogy végül már átfért rajta akár egy gyerekkéz is. Ezenkívül az átvevő bizottság ötvennégy tételből álló hiánylistát vett fel. A gyerekeket tehát a legsürgősebben visszatelepítették a régi iskolába, s a néptelen- né vált folyosókat építőanyaggal, meszeshordókkal rakták meg. Megjelent hat ember, s földszinttől a padlásig elkezdték a falakat fúrMezőgazdasági kiá Hí tás Tápiószen t már ton ba n Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén nagyszabású mezőgazdasági és szakköri kiállítás nyílik a tápiószent- mártoni művelődési házban. A termények és gyümölcsök mellett igen sok modern mezőgazdasági gép is bemutatásra kerül a Pest megyei Mezőgépkereskedelmi Vállalat rendezésében. Ugyanezen a napon termelési verseny is lesz a községben. A kiállítás megnyitásán kívül motoros felvonulás, szabadtéri ünnepély és gazdag kultúrműsor szerepel még az alkotmánynapi programban. Táboronként 600 személyes ebéd — háromfogásos menü repetával A vendéglátóipar legnagyobb erőpróbáját minden évben a nyári hónapok jelentik, mivel ilyenkor a nyaralási idény fokozott feladatot ró a vállalatokra. Tavaly új munkaterületet is kapott a vendéglátóipar:- a KlSZ-tá- borokat. A nyári szünidőben működő táborok jó élelmiszerellátásáról gondoskodni — mint az illetékesek elmondták —, nem könnyű feladat, mivel a legtöbb ilyen tábor lakott területtől távol van. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján az idei nyárra azonban már mindenütt jól felszerelt étteremmel és büfével várták a fiatalokat. Jelenleg összesen hét tábori étterem működik a nyári szezonban: a Hanságban, Szegeden, Kisújszálláson, Ják- majtison, Bodrogkeresztúron, Kazincbarcikán és Balaton- lellén. Ezek az éttermek naponta táboronként 600 személyre főznek reggelit, ebédet és vacsorát és mivel a fiataloknak munka után fokozottan jó az étvágyuk, gyakran osztanak repetát is. A gyorsabb kiszolgálásról néhány helyen úgy gondoskodtak, hogy megszervezték az önkiszolgálást Bodrogkeresztúron, Kazincbarcikán, Szegeden és Lellén a KISZ- fiatalok maguk tálalják fel az ebédet, amely csaknem mindennap háromfogásos. (MTI) ni, s a táguló repedéseket széles vaspántokkal, rugókkal összefogni. Járjuk az épületet Kelemen tanácselnökkel, s Csatai Lajos vb-titkárral. Alig féléves az iskola, de a lépcsők már megereszkedtek, a folyosón ródlizni lehetne, szem- melláthatólag lejtős egy hosz- szú darabon. A lépcsőkorlátot már egyszer stabilizálták, de így is csak a lehelet tartja. Bemegyünk a fizikaterembe. A tanári asztal felett egy úgynevezett „betontálcát” mutatnak, ami csak az egyik peremével támaszkodott a tartógerendára, a másik fele kicsúszott az épület általános vetemedése következtében. Ezt is most nyomták, rögzítették vissza a helyére. Elgondolni is rossz azonban, mi történik, ha valami erősebb rázkódás következtében lezuhan — mondjuk éppen tanítási napon. És így tovább. Jóformán nincs olyan tanterem, folyosó, ahol ne éktelenkednének a vaspántok, amivel a betonelemeket összefogják. — De tulajdonképpen kinek a hibája, hogy mindez így történt? A szomorú igazság az, hogy senki nem akarja vállalni a felelősséget. A 23-as Építőipari Vállalat szerint rossz volt a statikai számítás, a tervezők pedig mindenkit okolnak, akinek csak valami köze van az épülethez. Szerintünk — folytatja Csatai tanácstitkár — súlyos a tetőszerkezet s az nyomja szét a falakat. De azonfelül is felületes munkát végeztek minden vonalon, amit az apró hibák sokasága bizonyít. Az ajtók megvetemedése, a púpos parketta, a zárhatatlan zárak, a nyithatatlan ablakok sora nem a tervezés, hanem a kivitelezés hanyagságának következménye. Éles viták folynak most az illetékesek között, kinn járt már az Egészségügyi Minisztérium és a megyei ügyészség is a helyszínen felülvizsgálni a bajokat. Megállapította a hibákat a megyei tanács és az építővállalat is. Jelenleg a 23. Építőipari Vállalat egy hattagú brigádot küldött ki, akik ezeket a biztonsági munkálatokat végzik. Ez azonban még nem végleges megoldás. A lehangoló körséta az udvaron ért véget, ahol egy lezárt kút szomorkodik. — Sajnos ez is használhatatlan. A ceglédi kútfúrókkal csináltatták. Nyolcvan- ezer forintot emésztett fel, hetvenhat méter mélyre jutottak le. A vize ennek ellenére fertőzött, beszűrődött lerakódástól szennyezett. A tisztiorvos lezáratta, tehát az iskola víz nélkül van. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy ekkora emeletes objektumnál előfordulhatnak kezdetben kisebb-na- gyobb hibák, amelyek csak később bukkannak fel, s amelyeket könnyűszerrel rendbe lehet hozni. Ezen senki nem talál semmi meglepőt. Az azonban már elgondolkoztató, egy több millió forintot érő iskola építésénél, hogyan történhetik meg az, hogy alapvető számítási, vagy építési hibák következtében a már kész épület jóformán használhatatlanná, életveszélyessé váljon? r Érdekes lenne tudni, s főleg fontos volna megállapítani: személy szerint kit terhei a felelősség mindezért, s valamennyi érintett szerv mit tervez az elrontott dunavar- sányi iskola végleges rendbehozatala érdekében? Komáromi Magda A vendéglátóipar helyzete a gödöllői tanács vb napirendjén Gödöllőn az elmúlt évtizedben gyárak épültek, új intézmények jöttek létre, s a községen keresztülhaladó utak forgalma is jelentősen megnőtt. A növekedés természetszerűleg magával hozta azt is, hogy minden területen, így a vendéglátóipar területén is kimutatható bizonyos fejlődés. Körülbelül ezek voltak azok a megállapítások, amelyek a községi tanács végrehajtó bizottságának vendéglátóipar kérdéseit tárgyaló ülésén elhangzottak. A Váci Vendéglátóipari Vállalatot Forgács József igazgatóhelyettes képviselte, aki örömmel hallotta; a végrehajtó bizottság tagjai egyre kevesebb kifogásolni valót találnak a gödöllői vendéglátóipari üzemekben, s azt, hogy a községi tanács is segítette a Blaha-strand korszerű vendéglőjének megnyitását. De a VVV-t dicséri, hogy a Szabadság úton modernizálták a halászcsárdát, a feketéje miatt bírált Pálma Eszpresszóban megjavult a kávé minősége, a Hársfa Étterem kerthelyiségét hatvanezer forintos vállalati hozzájárulással rendbehozatták, s az étterem dolgozói maguk is mintegy tízezer forintos társadalmi munkával járultak ahhoz, hogy Gödöllő nyári szó- rakozását egy új és hangulatos '5 kerthelyiség biztosítsa. í Habár a Váci Vendéglátóid ipari Vállalat hatalmas terü- j, leinek a gazdája, s nehezen \ tudja a különböző egységekében felmerült panaszokat idő- í ben orvosolni — így is el- j mondható, hogy Gödöllőn : minden nehézséget aránylag : gyorsan kiküszöbölnek, i Az ülés végén a végrehajtó ; bizottság határozatot hozott, ! amelyben megdicséri az ag- j ráregyetemen levő eszpresz- |szó kollektíváját, akik Bu- i cherna Nándorné vezetésével ! elnyerték a „Gödöllő legud- j variasabb eszpresszója” cí- : met. Csiba József ; tudósító Szalvétasorozat magyar sportolók ! olimpiai győzelmeiről \ \ A dorogi ki mit gyűjt klub ; 75 darabból álló szalvétasoro- ; zatot adott ki, amely az ed- ; digi olimpiákon kivívott ma- í gyár győzelmeket ábrázolja. ; Az egyes szalvétákon az olim- - piai jelvény, a különböző ! olimpiák színhelye, ideje és a j sportágban győztes magyar • versenyzők neve szerepel. A • magyar sport eredményeit í ábrázoló szalvétákat elküldik < a világ minden részébe, a ! ki mit gyűjt kluboknak. (MTI) nár Bertalan — összegyűjteni a régi lakodalmas rigmusokat, temetői sírfeliratokat, húsvéti mondókókat, egyszóval a múlt nemzedékeink szellemi hagyatékát. Szeretném a kutatómunkát tanár kollégáim segítségével az egész járás területére kiterjeszteni, és az eredményeket esetleg majd könyvalakban összefoglalni. Ez a jelenlegi kiállítás is még sok kiegészítést kíván, de fő célom, hogy kollégáim figyelmét felkeltsem, és a munkába ezáltal bevonhassam őket — már elértem. Csathó István gimnáziumi tanár már eddig is segített, Rada János szent- lőrinckátai általános iskolai tanár pedig most jelentkezett, hogy részt kíván venni a munkában. A kiállítást nézegetve elmondhatjuk, az itt felhalmozott anyag az ország igen sok múzeumában megtalálható, de ha meggondoljuk, hogy Molnár Bertalan, ez a lelkes fiatalember, évek óta minden anyagi támogatás nélkül végzi a népi kultúrkincsek feltárását, akkor nem az általa említett hiányosságokat kell figyelembe venni, hanem hivatástudatból végzett munkájának azt a sok-sok eredményét, melyben kiállításának látogatói most a gyönyörködhetnek. Cseri Sándor relmesek sétája — mind-mind az egyszerű ember képzeletének erejéről, kezének ügyességéről tesz tanúbizonyságot. Aztán itt vannak a faragott emléktárgyak. Evőeszközök: aprólékos munkával kialakított mintákat vésett beléjük egy, az első világháborúban idehurcolt fogoly orosz katona. Mellettük szépen megmunkált cigarettadoboz és ágyúgolyó hüvelyéből készített virágváza. Mindkettőn ugyanaz a fájdalmas, kétségeket tükröző verssor: „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára?” Ezeket pedig az első világháborúból Oroszországba hurcolt szent- mártonkátai magyarok faragták, De a háború szomorú gondolatokat ébresztő emlékei mellett itt vannak a békés hétköznapok emlékei is. íme egy 189Ó-ből való faragott kulacs. Egyik oldalán árnyas fa alatt őzike szökdécsel, a másikon két kéz ösz- szefonódása a barátságot jelképezi. Ezek csupán kiragadott motívumai a kiállításnak. Talán nem is a legjelentősebbek, de mindenesetre ízelítőt adnak a szorgos munka eredményéből. — Legközelebbi . terveim közé tartozik — mondja Molker új erőt adott a további munkához. Segítségére siettek az emberek, akiknek megmagyarázta: munkájával őseik emlékét, az azok által létrehozott értékeket kívánja megmenteni a jövő számára. Segítettek a diákok, akik belátták, mennyivel könnyebb a történelem megtanulása, a régmúlt idők megismerése, ha néhány korabeli eszközzel teszik szemléletesebbé előttük a magyarázatot. Marjos István, Kiss Mária, Kele Zsuzsa, s az iskola többi tanulója sok esetben hívták fel a tanár figyelmét egy-egy értékes leletre. S most nézegetik a látogatók a XVIII. századbeli faragott guzsajokat, a tulipános díszítőelemekkel borított mángorlófákat, matyó rokkákat, kétnyelvű kendertörőket, s a többi régi szerszámot, A falon virágmintákkal díszített cserépedények, kézimunkák. Különösen megragadja a szemlélődét egy kézimunkacsoport. Színes pamutcérnával varrta rá a vászonra a figurákat egy községbeli parasztasszony, minden előrajzolás nélkül. S a vásznon tarkálló zsánerképek — kislányok találkozása, libák etetése, szeKiállítás Szentmártonkátán A tágas iskolaterembe napok óta jönnek a szentmár- tonkátaiak megnézni a soksok régi emléket, amelyet ezen a kiállításon Molnár Bertalan általános iskolai tanár mutatott be. Köröskörül a népi alkotó kedv, a spontán művészi tehetség sok-sok bizonyítékát találjuk: a különféle használati eszközök és dísztárgyak a XVIII. század életéből mutatnak egy-egy motívumot. Ügyes kezű alkotóik neve ismeretlen, de aki mindezt szorgalmas, aprólé- i kos munkával összegyűjtötte ; és elrendezte: Molnár Berta- ; lan, itt ül velünk szemben, s ; eddigi munkájáról és további \ terveiről beszélgetünk. 1 Szobájának egyik sarkában : csinos kis könyvtár, dolgozó- ! asztalán a különféle tudomá- ! nyos könyvek sokasága tanús- ! kodik arról, hogy a fiatal pár ! nemcsak tanít, de maga is í állandóan tanul, művelődik. ; A szegedi pedagógiai főis- < kola elvégzése után, 1958-ban ; került Szentmártonkátára, s ; azóta a tanítás utáni szabad ! idejét családja, és a kutató-, \ gyűjtőmunka között osztotta í meg. Most már ez a harma- { dik kiállítása a községben, az £ első még 1959-ben volt, s már £ azt is több mint hatszáz em- ÍS bér tekintette meg, ami elég 2 szép szám a lakosság számá- í hoz viszonyítva. S az első si-