Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

ír'’íc/fgí*fes> 1961. AUGUSZTUS 17. CSÜTÖRTÖK Belga szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A SZOT elnöksége meghí­vására Budapestre érkezett a belga közszolgáltatási dol­gozók általános szakszervezeti központjának kilenctagú kül­döttsége. Magyar gyártmányú kádbetörő gépek sikere külföldön Az alumíniumkohászat egyik legnehezebb fizikai munkája nemrég még az úgynevezett kádbetörés volt. A nagymé­retű elektrolizáló kádak te­tején keletkező betonkemény­ségű réteget minden egyes öntés után kézi erővel, ha­talmas vasdorongokkal össze kellett zúzni. A munka köny- nyítésére az ajkai timföld- gyárban úgynevezett kádbe­törőgépek készülnek, ame­lyek a fizikai munkát he­lyettesítik. Ilyen gépekkel már tavaly ellátták a hazai alu­míniumkohászatot, újabban pedig már külföldre is szál­lítanak belőle. A Szovjet­unióba küldött gépek máris nagy sikert arattak, rövide­sen a Német Demokratikus Köztársaságba is szállítanak az értékes berendezésből. (MTI) — MÉG BE SEM fejező­dött az idei gabona csépié- se, máris az őszi vetések gondja kerül előtérbe. Már megkezdték a jó minőségű vetőmagvak kiválogatását és előkészítését, sőt, a fémzá­rolt őszi árpa-vetőmagvak szállítása is megkezdődött. A rozsvetőmag fémzárolása előreláthatólag a hét végé­re fejeződik be, és szep­temberben szállítják ki a szövetkezetekbe. A megbecsülést jó munkával viszonozzák a tápiószelei tsz-íiatalok Két évvel ezelőtt hallottam róluk először. Egy év múlva ismét szárnyra kapta nevüket a hír. A hír pedig mindkét eset­ben így hangzott: az orszá­gos kukoricatermesztő ver­seny második, illetve első dí­ját nyerte Turza Erzsébet if­júsági munkacsapata, Tápió- szele, Keleti Fény Termelő- szövetkezet. Ennek a munkacsapatnak története van. A történet 1955-ben kezdődik: ekkor nyerte el először az orszá­gos silózási verseny első .dí­ját. Jutalmul lem ez játszós rá­diót, röplabda- és asztalite­nisz felszerelést és népitánc- ruhákat kaptak a fiatalok. Négy év múlva a kukorica­termesztésben elért második helyezésért ünnepelték őket. Az ötezer forintos jutalom­pénzből ezret a KlSZ-szerve- zet pénztárába fizettek, a töb­bit pedig szétosztották maguk között. Ugyanígy tettek a ta­valyi első díjjal, illetve a ve­le járó hétezer forinttal: a szét nem osztott összegből mikrobarázdás lemezjátszót vásároltak a KlSZ-szerVezet- nek, A történet folytatását most írják, kapával a kezükben: Mert az csak természetes, hogy az idén is beneveztek! A kilátások? — Talán még jobbak, mint tavaly — mondja a legille­tékesebb. Katona Antal tsz- elnök. — A versenyfeltételek holdanként 33 mázsás ter­mést írnak elő, májusi mor­zsolt kukoricában; Tavaly 45 mázsával nyertek elsőséget a lányok. Legalább ennyi az idén is meglesz! Igaz, meg­dolgoztak érte: július elejéig háromszor kapálták meg vál­lalt területüket, a húsz holdat A szövetkezetben mintegy negyven, 25 even aluli fia­tal dolgozik. Egy részük tsz- tag, mások családtagok. Akár így, akár úgy, mindenképpen nagy szó: a kétszázhatvan ta­gú tsz-ben negyven fiatal! Nem sok hasonló akad a me­gyében. Vajon mi a titka? — Egyetlen titka van: a megbecsülés — mondja csen­des szóval az elnök. — Anya­gi és erkölcsi megbecsülés. Mi nem fukarkodunk egyikkel sem, s mind a kettő bőven kamatozik a fiatalok jó mun­kájában. Tavaly például megszavaztuk, hogy minden fiatalnak négy mázsa csö­ves kukoricát adunk jutalom­ként Az idén hat mázsát kapnak majd. örültek neki nagyon, hiszen nincs háztáji földjük, mert azt — az alap­szabályok értelmében — csak a családfenntartók kaphatnak. Az anyagi megbecsülés másik megnyilvánulása az, hogy a kapásnövényeknél elért terven felüli hozam arányában pénz­ben, illetve természetben pre­mizáljuk a tsz-tagokat, s természetesen a fiatalokat is. De mondhatok példákat az erkölcsi megbecsülésre is: kevés termelőszövetkezeti KISZ-szervezet dicsekedhet ma még azzal, hogy külön he­lyisége, saját otthona van. Mi ilyet is biztosítottunk a fiata­loknak. A legutóbbi közgyűlé­sen nyilvánosan megdicsértük őket jó munkájukért. Meg­érdemelték! örömmel mond­hatom, hogy a munkában mindig lehet számítani rájuk. Mielőtt egyet befejeznének, ;már újabb elfoglaltságot kér­nek maguknak. Ha valahol : szorít a cipő — mint legutóbb a kertészetben — mindig ők az elsők, akik segítenek; [ Ilyen bemutatás után fokcs- Izott kíváncsisággal vártam a találkozást Turza Erzsi mun­kacsapatával; No, sokat nem láthattam belőle! Arra ugyan­is, hogy nyakamba vegyem az egész szelei határt, nem vál­lalkozhattam; Már pedig ezt , kellett volna tennem, hogy valamennyiüket megtaláljam. Ketten mákot szelektcroztak a központban, néhányan para­dicsomot, mások a magrépa magját szedték; Az utóbbi­hoz szintén értékes felaján­lásuk fűződik: védnökséget vállaltak a tsz négy és fél holdas magrépa-területe fö­lött, azzal a céllal, hogy a | magveszteséget a tavalyi öt í százalékról ez évben három- | ra csökkentsék; i — Figyelje meg, hogy el is i érik — bizonygatja Katona I Antal. — Tavaly 350 munka- i egység volt a munkacsapat | átlaga; De nem maradt el í mögöttük a másik ifjúsági > csapat fém, a Szabó Margi- i té. A versenyt is együtt nyer­ítek. Dolgos, munkaszerető fia- italok ezek! Télen sem unatkoznak í Turza Erzsit mákszelektá- ! lás közben találom; Mivel \ nemcsak munkacsapatvezető, í hanem KISZ-titkár is, két­szeresen szívén viseli a tsz- \ fiatalok ügyét. Mostanában £ például azon tanakodnak az J elnökkel, hogyan oldják meg £ a tagok téli foglalkoztatá­sát, mert a tsz jelenleg csak £ nyolc-kilenc hónapon át tud £ számukra munkát biztosítani. \ A vezetőség úgy tervezi, hogy Ráírom holdon fűzest telepíte­tnek, s a fűzfavesszőből a téli ^ hónapokban kosarat fonnak. £ Ez azonban távlati terv, mert | a most telepített fűzfából csak í két év múlva lesz feldolgozás- \ ra alkalmas vessző; ^ Nem kell azért félteni a tsz- | fiatalokat: okosan kihasznál- £ ják a téli hónapokat is. Ilyen- íkor tartja a KISZ-szervezet a | politikai oktatást, s ez as í ideje az öntevékeny színjét' szó együttes, a népitánc-cso- port és a szakkörök működé­sének is. A politikai kör el­ső évfolyamát tavaly hu­szonöt fiatal végezte el, KISZ-tagok és szervezeten kívüliek. Színjátszó együtte­sük és nyolc tagú tánccso­portjuk nemrégiben jó ered­ménnyel szerepelt a kulturá­lis szemle fesztiválján, s be­jutott a megyei döntőbe. A szakköröket mindig közkívá­natra szervezik: egyszer süt- ni-főzní, máskor kézimun­kázni tanulnak a kiszes lá­nyok. A legnagyobb népsze­rűségnek — vitathatatlanul — a klubestek örvendenek. Hetenként kétszer, szombaton és vasárnap gyűlnek össze a fiatalok a KISZ-teremberi, hogy tánccal, vidám szóra­kozással töltsék a megérde­melt hétvégi pihenés óráit. A harmadik örömért Már akinek megérdemelt ez a pihenés. Mert az utóbbi időben odaszoktak hozzájuk olyan fiatalok is, akik nem tagjai sem a KISZ-nek, sem a tsz-nek, s nem annyira a munkában, mint inkább a „jampizásban” verhetetlenek. Turza Erzsinek s még jó né­hány KISZ-fiatalnak meg is gyűlt a baja velük, amikor felszólították őket, hogy vá­lasszanak: vagy ízlésesen táncolnak, vagy elhagyják a helyiséget. Az ügy konflik­tussá dagadt, s a vita két táborra osztotta a kiszeseket. Reméljük, a közeli taggyűlés tisztázza a helyzetet. — Azért ne gondold, hogy ez a központi problémánk — siet mentegetni Turza Erzsi a fiatalokat. — A munka:' ez a legfontosabb. Ebben nincs is baj nálunk. Bár a sport­élet és az olvasómozgalom menne olyan jól, mint a munka — teszi hozzá önkén­telenül. Mert ezek bizony nem na­gyon szuperálnak. Hiába kap­tak asztalitenisz- és röplab­da-felszerelést, ninps érdek­lődés irántuk. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom sportkövetelményeit — jobb híján — kerékpár- és gyalog­túrákkal teljesítik, a kulturá­lis feltételeket pedig népi tánccal, színjátszással. Az ol­vasás ma még nem életszük­séglet itt. A tsz-nek van ugyan könyvtára, de nem ve­szik igénybe. Nem rokonszen­ves a könyvtáros, fáradtak az olvasáshoz — ilyeneket mon­dogatnak. Mert még nem kaptak rá az olvasás ízére. Pedig meg kellene próbálniuk; A jól végzett munka, és a jó kereset mellé egy harmadik nagy örömet szereznének ön­maguknak. Az olvasás, az önművelés örömét.;; Nyíri Éva VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffriilMi /TYriao V Szakácsra ű vészek a Balaton partján ízlik az ebéd Balatonszár­szón, a ceglédi járás József Attila úttörőtáborában. Min­den egyes falat arra vall, hogy készítője valóságos sza­kácsművész. Nem téved a vendég: Szűcs Janosné való­ban művésze az, ízeknek, za­matoknak. Nem először jár az úttörőkkel, vdlt már a Bükkiben, járt már Pécsett és részt vett Nógródverőcén, Magyarkúton is a táborozá­son. Szívéhez nőttek a legény­kék és igyekszik mindenben eleget tenni kívánságaiknak. Változatos étrendet állít ösz- sze a rendelkezésre álló élel­miszerekből. Az ellátás kielé­gítő. Siófokról vagy Balaton- földvárról kapják a húst, a főzelékfélékkel pedig a szár­szói József Attila Tsz látja el a gyerekeket. Csemőből is ér­kezik áru: alma-, szilva-, barack- és dinnyeszállít­mánnyal kedveskednek a nyaralóknak. Szűcsné segítsé­géről Bata Mihályné gondos­kodik, aki ugyan nem szak­képzett szakács, de már évek óta dolgozik az abonyi napköziben. A legilletékeseb­bek, a nyaraló fiatalok véle­ménye szerint a konyha el­len semmilyen panasz nem merülhet fel. ízlik a főztjük, akárcsak a hazai. Az alkotmány tiszteletére A ceglédi Vörös Csillag Tsz lázasan készülődik augusztus 20-ra. Elsősorban a híres ötösfogat gyakorol nap mint nap. Az öt szép járású, magyar félvér máris kitűnő formában van és min­den remény megvan arra, hogy méltán kelt feltűnést az augusztus 20-i felvonulás­ban és a TV operatőrjei ál­tal készített kisfihnben. Egyéb látványossággal is ké­szül a közös gazdaság. A többi között ők rendezik az ökörsütést. A hatalmas ökröt a földműveszövetkezet közre­működésével délután már ki is mérik. Pompás csemegé­nek ígérkezik: lassú tűznél, parázson sütik, az egyéb fű­szerek mellett egy kilő tö­rött borsot használnak fel ízesítésére, a spékeléshez pe­dig nem kevesebb, mint két- három kiló szalonna fogy el. A ritka pecsenyére jól csú­szik majd a bor, amiből szintén nem lesz hiány, mert a / tsz körülbelül tizenkét hektó tüzes ceglédit mér ki. M0M0R®VI06tBe Motorbaleset Sipos Áron és felesége, tá- piószentmártoni lakosok Mo- noron keresztülhaladva haza­felé tartottak. Egy négytagú társaság haladt előttük, a köz­lekedési szabályokat durván megsértve elfoglalták az úttes­tet, megnehezítve ezzel a jár­művek közlekedését. Amikor a motorkerékpár a közelükbe ért, a társaság egyik tagja elé­je lépett, ennek következtében Siposék felbuktak. Bár a fék­távolságból megállapítható, hogy harminc-harmincöt ki­lométeres sebességnél nem ha­ladt gyorsabban a motorke­rékpár, Sípos Áront mégis súlyos sérülésekkel szállítot­ták kórházba. A vizsgálat fo­lyik. TANÉV ELŐTT A monori általános iskolák felkészülten várják a szeptem­bert. A Munkásőr utcai álta­lános iskola pedagógusai el­ismeréssel nyilatkoztak a já­rási Épületkarbantartó Ktsz munkájáról. A ktsz dolgozói nagyon szépen rendbehozták az épületet, de dicséretes munkát végeztek a többi mo­nori iskolában és óvodában is. Az Ady Endre utcai álta­lános iskolában már a festés utáni takarítással is végeztek. A Kossuth utcai iskola kapu­jában Fülöpp Lóránd igazgató tájékoztatta az újságírót. Ki­derült, hogy itt is már befe­jezték a folyósók és tanter­mek festését és mindenütt ta­karítanak. A tornatermet egyelőre gabonatárolásra használják, de augusztus 20- ig minden bizonnyal kitaka­rítva átadják eredeti rendel­tetésére. Fortuna kegyeltjei Szűcs Sándornéra ráillik a jelző: szerencsés asszony. Négytalálatos lottószelvényé­vel majdnem 75 ezer forin­tot nyert. Igaz,- nem" ő az egyetlen nagykőrösi, aki- az utóbbi időben Fortuna ke­gyeltjei közé sorolt. Két hó­nap alatt három nagyobb nye­remény jutott a körösieknek: Szűcsné 74 785 forintján kí­vül egy 140 000 és egy 34 000 forintos nyeremény jutott nagykőrösi lottózónak. A tárgynyeremények közül sze­mélygépkocsi, hűtőszekrény, televízió és rádió talált gaz­dára a városban. Szűcs néni azonban igencsak rászorult a nyereményre. Két gyermeket nevelt fel és 21 éve özvegy. Rokkantsági nyugdíjából él, úgyhogy elkel most a pénz a háznál. Ügy tervezi, hogy megvásárolja teljes egészében az épületet, néhány ruhával lepi meg saját magát és me­nyecske lányának megveszi végre a szobabútort, a fiú­nak pedig a régóta óhajtott motorkerékpárt KÖVETENDŐ PÉLDA sági szakkönyvet. Itt tartjuk, ebben a szekrényben; A baj csak az, hogy nemigen kell az ajtaját nyitogatni. Alig- alig viszik. Hiába, nem megy minden egyszerre. Az is igaz, így nyáridőben nem érünk rá könyvet olvasni. Majd ha jön a tél! Egy-egy mázsa ingyen búzát adunk aratás előtt öreg tsz-tagjainknak, segítségül. Gondoltunk mindkét sport­körre, a sajátunkra és a köz­ségére is. V an egy ;,tsz-ösztöndíja- sunk” is — sorolja to­vább az elnök —, a Keresz­tes Juliska. Az iskolaigazgató jött hozzánk az ősszel, érde­mes lenne Juliskát tovább vinni tanítani, mert nagyon jó feje van. Ezzel egyetértett a közgyűlés is, így aztán adunk neki havi kétszáz fo­rint hozzájárulást, szintén a szociális alapból. Technikum­ba jár. Itt van most is, kinn segíti az apjának a cséplés- nél. — Ha túl leszünk a esép- lésen, s még nem kezdődik az őszi hajrá, szeretnénk egy kicsit elmenni, világot látni. Már így hazai, megyei vi­Üjv Sá modellt (MTI foto, Bojár felv.) szonylatban. Elsősorban is az inárcsi Március 21 Termelő- szövetkezetbe készülnénk, cso­portosan. Én magam már jár­tam náluk, sokat tanultam, most szeretném, ha a többiek is látnák. Megbeszélést foly­tatunk a földművesszövetke­zettel, hogy közösen autó­busszal elmegyünk erre-arra. Mindezek költségeit szintén a szociális alapból fedezzük. — Lakodalom, születés, egyéb ilyen eseménykor bele­nyúlnak-e az erszénybe? — Ha szükség van rá, igen. Szüléskor például gyorssegélyt adunk, olyankor jól jön min­den fillér. De ha kérik, s megindokolják, másra is meg­szavazzuk a segítséget. K övetik egymást a monda­tok hosszú sorban. Vala­mennyi tervet, számot, elkép­zelést közöl. Persze, ha hűek akarunk lenni az igazsághoz, azt is meg kell e helyütt ál­lapítani, hogy nem most kez­dik a közös életet. Fáradsá­gos, de most már dúsan gyü­mölcsöző tíz év van a hátuk mögött. Ég éppen ebben a megtett útban, a nem lankadó szorgalmas munkában kell őket követni azoknak a ter­melőszövetkezeteknek. ame­lyek nem régen kezdték. K. M. Pedagógus művésztelep Szadán A Pedagógus Szakszervezet 1960-ban Székely Bertalan halálának évfordulója alkalmából művészt elevet létesített a községben, ahol a művész életének úidlió tíz évét töltötte. A telepen kétszer három hét alatt 16—17 pedagógus képzőmű­vész tölti nyári szabadságágt alkotó munkával egybekötve. A háromhetes alkotó munka végén a községi tanácsházán kiállí­táson mutatják be -festményeiket, rajzaikat. A pedagógusok megörökítették a Székely Bertalan Tsz munkáját, cséplését is. Modellt ÜU a művészeknek Újvári Sándor tsz-tag, akit már Székely Bertalan is lefestett. A z áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet köz- • ponti épületét, irodáját olyan • szépen rendezték be, hogy í oda belépve úgy érezzük, egy ! gondos háziasszony lakásában \ vagyunk. A tisztára súrolt, ; fénylő padlón szőnyegek, ké- ! pék a falon, csipkés függöny ! az ablakokon. ! — Én úgy módosítom a ! közmondást — élvezi szemmel \ láthatóan az elismerést Det- ; rich László tsz-elnök —, hogy ; madarat tolláról, de embert ; lakásáról ismerni meg. Ne- í künk meg ez a központ az S otthoni mellett szinte laká- S sunk, illik hát, hogy gondot 2 fordítsunk rá. ? >, — Miből telt minderre? A \ szőnyegekre, s a modern szé- 2 kekre? J — A kulturális és szociális J alapból. Holdanként ötven £ kiló búzát szavaztunk meg e célra. Tekintélyes összeg ke- £ rekedik ki belőle. Igyekszünk ^ körültekintően, jól felhasz- £ nálni. ^ — Akkor halljuk, mire for­á dították? y — Először is, mint mond- j2 tam, rendbehoztuk az iro- dáinkat. Aztán könyvtárat lé- £ tesítettünk. Vettünk három­száz szépirodalmi, mezőgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents