Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A Z MS 1M P PEST ME GYEI BIZOTTSÁGA F S A MEGYEI TANÁCS' LA P JA ' \ 1 V. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM. ÁRA 50 I Il.l.lllt 1961. JŰLIUS 15, SZOMBAT A.% eső után as interest hutár CSALÁDI ELET Az új menetrend és a váci vasút Szerdán hajnalban bőséges eső locsolta meg az inárcsi Március 21. Termelőszövetke­zet határát. Rövid idő alatt, mintegy 20 milliméteres csapa­dék hullott — lehet mondani, a huszonnegyedik órában. He­tekig nem esett ugyanis egy csepp eső sem. a föld a fel­színtől 50—60 centiméterre is kiszáradt. A növények kókad­tan „lógatták fejüket“. Az eső után felélénkültek a növé­nyek. de jobb kedvvel dol­goznak a határban a szövet­kezet tagjai is. A kiadós eső sokat tavit a terméskilátásokon, és egyben igazolta a ter­melőszövetkezet vezetősé­gének „merészségét” is. — Mi nem vártunk az eső­re. hanem a gabona letakarí- tása után nyomban igyekez­tünk felszántani a tarlókat és másod növény eket is vetettünk —- mondja Perényi István, a tsz elnöke. Az inárcsiak erős elhatáro­zásukkal szinte egyedülélltak a járásban. A környező ter­melőszövetkezetekben álltak a traktorok, késlekedtek a má­sodvetéssel. mondván, nagy a szárazság, nem lehet szánta­ni. vetni. Nem így volt azon­ban a Március 21. Tsz hatá­rában A gabona let.akarító- sát nyomban követtek a trak­torok, azokat meg a vetőgé­pek. Böbéik István, a tsz fő­könyvelője, a következőket mondja a másodretési tervek teljesítéséről: — ötven hold késői ká­poszta. 80 hold siló­és csialamádc-kukoric-a. 55 hold muhar és 20 hold szudáni fű vetését ter­veztük. A tsz dicséretére legyen mondva, a másodvetési ter­vet már csaknem teljesítették, mikorra leesett az eső. A si­ló- és csalamádé-kukoricából mér 50 hold kikelt. Harminc­két hold szudán! füvet is már jó néhány nappal elvetették. Káposztából huszonnégy hol­dat ültettek el, de a palántá­zás folyamatosan történik. — Oktalanság lenne, nem kihasználni az eső adta jó lehetőséget, a további jó ta- karmánv termelésére — így vélekedik Perényi István elv­társ. A „jő lehetőség" kihasz­nálása annyit jelemt, hogy a siló- és csalamádé-kuko- rica vetését száz holdra növelik, mnharból ugyan­csak száz holdat vetnek el. Amint az előbbiekből is ki­tűnt. a szudáni fű vetéster- vét is túlteljesítették, 12 hold­dal. — Most már nyugodtak va­gyunk. mert bőségesen bizto­sítani tudjuk a terven felül vásárolt 150 szarvasmarha ta­Farkas Lénárd a termelőszövetkezet traktorosa vetésű káposzta alá szántja a földet késői karmányozását — mondja rö­vid számolgatás után a főköny­velő. A takarmánytermelés mel­lett „pénzmagot” is hoz a ház­hoz a 24. órában érkezett eső. Terven felül 20 hold spenótot vetnek a napokban, s a késői káposztából a tervezettnél 30 holddal többet — tehát nyolc­van holdat — ültetnek. (ms) Vigyázzunk az új termésre Érik a gyümölcs Súlyos szerencsétlenséget okozott a csütörtöki vihar Három embert temetett maga alá Budakeszin egy pajta — Arany nyakláncba csapott a villám — Az orkán lesodorta a péceii vasútállomás tetejét Mikor fáét jég- és viharkártérítést az Állami Biztosító ? Megyénket sem kerülte el az a százharminc kilométeres se­bességgel száguldó vihar, amely csütörtök délután tört Magyarországra. Telefonjelen­téseink szerint az orkán a községek többségében fákat tépett ki, villany s telefon- vezetékeket, házakat rongált meg. Az iszonyú erejű szélro­hamoktól Tízmillió forintot fizetett a a Szokolyai Föidmúvesszövetkezet 500 kiló baramfiszerződés tel­jesítése is. A vezetőség arra törekszik, hogv a szövetkezet vagyona állandóan gyarapodjék. — A sajáterő értékét jelen­leg még nem tudjuk viszonyí­tani semmihez — mondotta Bögér János — mert most merőben mások a körülmé­nyek. mint az átszervezés előtt. Akkor sokkal kisebb volt a szövetkezet, tóhát nem volna reális az akkori helyzethez viszonyítani. Jelenleg a saját­erő egymillió 247 ezer forint értékű, amit év végére egv millió 406 ezerre kívánunk emelni (dk) a budai járásban szenved­tek leginkább, mert a budai hegyvonulat a Duna—Tisza közére zúduló szél erejét már jelentősen mér­sékelte. Ennek ellenére jelentős kárt okozott Pécelen, ahol az orkán le­vitte a vasútállomás tete­jét. s a romokkal eltorlaszolta a vágányok egyikét. A közleke­dés a szabadon maradt másik vágányon zavartalanul ment tovább. A romokat maguk a vasutasok takarították el. Monoron a vihar 38 távbe­szélő-állomást rongált meg. Megszakadt a község telefon­összeköttetése Péterivel, Gyömrővél, Maglóddal, Ecser- rel, Mendével, Tápiósüly és Tápáósáppal, Úrival, Csévha- rasztttal, Nyáregyházával és Pilissel. özvegy Czeglédi Jánosné monori lakos házának tűzfalát döntötte ki az elemi erejű orkán. Különös és viszonylag sze­rencsésen végződő baleset tör­tént Csemőn a postahivatal­ban, ahová becsapott a vil­lám. A villámcsapás megron­gálta a távközlő gépeket és könnyebben megsebesítette Kozma Erzsébet hivatalveze­tőt. A postásnőhöz a nyakán levő aranylánc vonzotta a villámot. A posta műszaki csoport az egész megyében nagyrészt helyreállította a megrongált berendezéseket és vezetékeket. A vihar okozta károkról kérdést intéztünk a Pest me­gyei Tűzrendészeti Osztály­parancsnoksághoz és az Álla­mi Biztosító Pest megyei Igaz­gatóságához. — Megyénkből csak egy helyről jelentettek olyan sze­rencsétlenséget, amelynek emberek estek áldozatául — válaszolta a tűzoltóság illeté­kes vezetője. — Budakeszire kellett kivonulnunk, a többi község a nagyobb méretű pusztítástól megmenekült. Bu­dakeszin, a Szőlészeti Kutató- intézet tangazdaságában a vihar délután negyed négy­kor rombadöntötte a széna­pajtát A nagy építmény pillana­tok alatt maga alá teme­tett három embert. A helyszínre érkező tűzoltók szabadították ki a romok alól Kulcsár János 51 éves, Csü­lök Ibolya 16 éves és Zsíros Katalin 16 éves helybeli lako­sokat. Kulcsárt lábtöréssel, Csülök Ibolyát bordatöréssel, Zsíros Katalint kisebb zúzó- dásokkal szállították kórház­ba. Az Állami Biztosító Pest megyei igazgatója, Polgár Já­nos, közölte: — A megye egész területé­ről tömeges vihar- és jégkárt jelentettek. A felmérés még csak most van folyamatban. Máris megállapítható azon­ban, hogy a jégverés főleg a dabasi járást, Csemő és Cegléd környékét sújtotta. — Egyébként tetőrongálástól, üvegházak, melegágyak össze­törésén keresztül a learatott termény szétszórásáig min­denféle jelentés érkezett a termelőszövetkezetektől. Már most szeretném felhjvni a fi­gyelmet arra. hogy a vihar­kárbiztosítás nem vonatkozik a tarlón fekvő, keresztbe ra­kott termésre, csupán az elcsé­pelt, betakarított gabonára. Az előbbiek után csak tűzkár esetén fizethetünk kártérítést. A vihar okozta károkról an­nak végleges felmérése után a Pest megyei Hírlapban rész­letesebben tájékoztatjuk a me­gye lakosságát. Firon András Amire a sárgabarack tanít Egy nap a szentendrei és váci járás felvásárló telepein Példamutatóan működik a Szokolya és Vidéke Körzeti Földművesszovetkezet nem­csak a szobi iárás^ban, hanem egész Pest megyében. A múlt év második fél évében elért eredmények alaoián a ..kiváló szövetkezet” rangjára emelke­dett. s az idei első fél évben is téliesítettek tervüket. A még jobb eredmény elérését az a , körülménv befolyásolta, hogy j az év második negyedében zaj- \ lőtt le az átszervezés, a sző- ! vetkezet Nagymaros. Zebegény j és Nógrádverőce odakapcsolá- \ sával megnagyobbodott im- ! már hét helyi szerv tartozik j hozzá. : Bögér János, aki 1950. óta ! elnöke a szövetkezetnek, el- j mondotta, hogy a felvásárlás í kielégítően folyik a szövetke- j zet tizenkét telepén, összesen j 10 773 mázsa málnát kötöttek ; le szerződésileg, már eddig tíz- j millió forintot fizettek ki a ; szakcsoportoknak és egyéni ' termelőknek az átvett mennyi- : ség fejében. Szerződésük van még fekete ribizlire és 19 má- ; zsa mézre. Ezt a mennyiséget j az akácvirágzásra kedvezőtlen í időjárás ellenére i« átadják a í méhészszak csoportok. A tervijen előírt tízezer da- : rab tojás helyett 11 964 dara- ; bot vásároltak fel eddig: bázto- < sítottnak látszik a tervezett í Eredményesen folyik a szerződéses felvásárlás Örkényben | Az Örkény és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet fel­vásárló-telepén nagy ütemben folvik a szerződéses sárgaba­rack átvétele. Már eddig hét tűlwagonnal küldtek export­ra barackot. Az erre célra rendszeresített ládákba soro­lásért kilogrammonként kü­lön 1.20 forintot fizet a terme­lőnek a földművesszövetkezet. Ugyancsak példamutatóan eredményes a tojás, és barom­fi felvásárlás. A tervezett 50 000 darab tojás helyett 56 400 darabot vettek át eddig és a 600 kilós tervvel szemtjen 611 kiló baromfira kötöttek szerződést a háztáji gazdasá­gokkal. A táborfalvi tagszövetkezet 28 súlwá<?on fö’d'enret vásá­rolt fel az idén! ebből 13 va­gonnal küldtek exportra. dányban, Veresegyházán, meg másutt is. A legkirívóbb ese­tet örszentmiklóson láttuk. Egy-két lelkiismeretlen ember a ládák alját méreten aluli barackkal rakta tele. A felső sorokban levő szép gyümölcs­csel megtévesztették a felvá­sárlót, s így csalással jogtalan haszonhoz jutottak. Mit számít ezeknek, ha ráfizet a felvá­sárló, a szövetkezet, s oda a falu becsülete! Ai erdőkertesiek kérése Zábrádi Antalné Erdőker­tesről, nyolc kilométer távol­ságról hozatta be fizetett fu­varral két- és félmázsa áruját. Az elmúlt évben Erdőkertesen is volt felvásárló telepe a föld­művesszövetkezetnek. Érthe­tetlen, hogy az idei nagyobb termés idején miért szüntet­ték meg? Kérésük: a szövet­kezet állítson fel újra felvá­sárlótelepet. amit a MÉK is annyiszor sürgetett az fmsz- elnökénél. Amit még meg kell tanulni Évek óta nem volt ilyen bő sárgabaracktermés ezen a vi­déken. mégis igen jó ára van a baracknak. Az is igaz. hogy az előző években exportra sem szállítottak innen. De lám. megint beválik a közmondás: evés közben jön meg az ét­vágy. Az állam lehetővé tette az Tíz napig zengett az ének export megszervezésével, hogy £ a külföldi igényeknek megfe- $ lelő áruért különösen magas ^ árat kapjon a termelő. De \ csak a hibásmentes, előírt ; nagyságú, molytalan és az \ előírt érettségi fokban szedett ; áru adható el a külföldnek. ! Csak e követelményeknek í megfelelő áruért fizethet a fel- ! vásárló export árat. Tudja / ezt mindenki, mégis sokan vi- j tába szállnak az átvevővel. I mintha azzal megváltoztathat- : nák a — hanyagságból vagy ; kapzsiságból — felületesen j válogatott barack minőségét. ; A termelőnek is meg kell ér- | tenie: export ár csak az ex- j port minőségű áruért jár neki j is. És még egyet meg kell ta- ; nulni: szépen csomagolni. A j negyvenegy millimétertől na- ! gyobb árut külön ládába, sor- ! jába kell rakni. Ezért egy fo- í rint húsz fillért fizet ki kilón- í ként a MÉK. mint más évek- í ben magáért a barackért. Szép ! pénz ez is: az érte végzett í munka is legyen szebb. De a földművesszövetkeze- : teknek is' nagyobb gondot ; kell fordítaniuk általában a | gyümölcsfelvásárlás kultúrált- \ ságára. Oktassák a termelő- j két. segítsék a felvásárlók j munkáját, gondoskodjanak a < szükséges tárgyi, s ha kell í személyi feltételekről. Ne ; hagyják egymagákban vesződ- < ni a felvásárlókat, mint Po- í mázon és Vere'pgvbázán. Ferencz Lajos í Zavarok voltak a sárgaba­rack exportja körül. Ponto­sabban: két vagon kajsziba­rack exportját nem engedé­lyezték, minőségi kifogások miatt. Méreten aluli és érett­ségi fokban eltérő gyümöl­csök keveredtek a ládákban. Az áru a szentendrei és váci járás területéről érkezett a MÉK-hez. Másnap kilenc fel­vásárlótelep munkáját néztük meg e két járás területén. Mennyit terem egy barackfa ? A Pomázi Földművesszövet­kezet felvásárlótelepére Kiss Sándorné másfél mázsa sár­gabarackot hozott be. Tizen­két barackfája van és még hat-hét mázsa termésre szá­mít. Egy-egy fáról tehát hat­vanöt kilónál több barackot szüretel. Borszéki Antalnénak hét barackfája van és összesen öt és fél mázsa gyümölcsöt ; vár. Egy-egy fáról átlagosan, tehát csaknem nyolcvan kilót ' szed le. S amerre aznap jár- i tunk, mindenütt csaknem föl- ; dig hajoltak a fák ágai a tö- : mérdek termés súlya alatt. Mennyit ér a becsület ? * • , t j Az emberek többségének ! többet ér, mint az egész nagy j baracktermés. Vannak azon- ! ban olyanok is, akik fillére- ; kért odadobnák nemcsak a 'f maguk, hanem az egész falu j becsületét Találkoztunk ilye- * nekkel Pomázon, Dunabog-

Next

/
Thumbnails
Contents