Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 161. SZÄM. 1961. .ÍŰLITJS 11. KEDD ASZTAQBÓL VAGY ANÉLKÜL CSÉPELJÜNK? imfßtik tu-hg ti jóttutácsnk aa itíósacrii meanfjuadasúfji munkákhoz igen erősen csökkenti a talajművelő gépek maxi­mális teljesítményének ki­használását. Bár az asztagolás is okoz némi többletköltséget, előnye azonban az említett hátrá­nyokkal szemben, hogy a többletköltséget jelentéktelen­né teszi. A cséplés, de külö­nösen a tarlóhántás és a nyári mélyszántás gyors el­végzése érdekében tehát az asztagolás rendkívül előnyös­nek bizonyul. Ahol ezt belát­va, már eddig is csinálták, igen szép ütemben halad a tarlóhántés és a nyári mély­szántás. Napról napra egyre több leszántott tarlót, egyre keve­sebb sárgát és egyre több fe­kete táblát látunk a határ­ban. A gépállomás gépei nagy részét két műszakban foglalkoztatja és ennek ered­ményeképpen a ma délután még sárguló tarló holnap reggelre fekete szántássá vál­tozik. A tsz-ek, igen helye­sen, nemcsak a tarló lefordí­tásával törődnek, hanem a talaj vízgazdálkodásá­val is és ezért akár a tariószántást, akár a nyári mélyszántást gyűrűshen­gerrel azonnal „lezárják”. Hogy napról napra egyre na­gyobb mértékben feketedik a határ, ez tulajdonképpen eszünkbe kell hogy juttassa: az" 1961-es gazdasági év egyik periódusa lezárult. A tarlóhántással és a nyári mélyszántással megkezdődött az őszi vetések alá a talajelő­készítés és ezzel megkezdődött a jövő évi kenyér biztosítása, inár akkor, mikor az ez évi még teljesen be sincs ta­karítva. Megkezdődött a jövő évi ke­nyér biztosítása, az összes gondokkal és örömökkel együtt. Mivel ezek a talaj­munkák az ország jövő évi kenyérellátásának első lépé­sei, már most figyelemmel kell lenni a munkák jó mi­nőségben való elvégzésére, a talajerő visszapótlására, mind műtrágya, mind szervestrágya biztosításával, hogy az idei termésátlagokat jövőre még jobban fokozni tudjuk. Eszlári Ferenc, az ÁMG főagronómusa A képes levelezőlap története című kiállítást július 25-ig tekinthetjük meg városunk­ban. A képes levelezőlap kez­detleges alakjától a panorá­más, a színes és hangos leve­lezőlapig, a müvészlapig nagy változatát láthatja a lapocs­káknak. A teremőrnél a mú­zeumban művészlapokat is vásárolhat a látogató. Ezek a lapok a világ nagy festőinek és a hazai festőművészek ne­vezetesebb alkotásait ábrá­zolják. Az aratás sűrűjében va­gyunk. Bármerre is járunk a határban, mindenfelé az ara­tással foglalatoskodó tsz-ta- gokat, gépállomási és tsz- aratógépeket láthatunk. Az egyik táblát még nem fejezte be az aratógép, de már a szorgos tsz-tagok hordják össze keresztekbe a kévéket. Sok helyen már a behor- dás is megindult. Gomba módjára növekednek a tsz-ek központjaiban és üzemegységeiben a szép sza­bályosan rakott asztagok. Az asztagolás a jó gazda fényképe, szokták mondani és ez így is van. Az asztagba hordott kévék már nincsenek kitéve az időjárás viszontag­ságainak. A szél, az eső az asztag- ban már kárt nem tehet, az asztagba hordott ga­bona úgyszólván már a magtárban van. Nemcsak ez az előnye azon­ban az asztagba hordott ga­bonának. A további előnye az, hogy a cséplés zavartalan folyamatosságát biztosítja. Ez igen jelentős dolog. A cséplő­gépre való ráhordásnál — mikor a gabonatábláról köz­vetlenül a cséplőgépbe hord­ják a kévéket — hol torlódás áll elő a fogatoknál, hol meg nem érkeznek időben. Mindkét eset ' 'kellemetlen, mert az előzőnél felesleges állásidő jelentkezik, ami a fogatok helytelen kihasználá­sát eredményezi, a. másik esetben meg a cséplőgép jár üresen, ami a cséplés gyors lebonyolítását akadályozza. Célszerű a cséplés mielőbbi lebonyolítása érdekében leg­alább a tábla egy részét asz­tagba hordani, a másik ré­szét áthordani a cséplőgéphez. így amennyiben a hordásban fennakadás mutatkozna, az ott levő asztággal biztosítjuk a cséplés zavartalan folyama­tosságát. Bár ez a módszer a leggyakrabban használt, még­sem tökéletes, mivel nem kíméli meg a gazda­ságot attól, hogy a táblán kinthagyott keresztek az esetleg bekövetkezendő esőzésektől be ne ázza­nak. A kereszteket akkor szét, majd újra össze kell rakni, ami nagy többletköltséggel jár. Ha a többletköltséget fi­gyelmen kívül is hagynánk, gondolni kell a feleslegesen felhasznált munkaerőre, amit ezekben az időkben a mező- gazdaságnál más területen sokkal gazdaságosabban lehet foglalkoztatni. A másik hát­ránya a táblán hagyott ke­reszteknek, hogy a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántás végzé­sét gátolja és jelenlétük Éliizemavatás, rendkívüli előléptetés, kiváló dolgozok jutalmazása a vasutasnapon A város MÁV-dolgozói is megünnepelték a XI. vasutas­napot, július 8-án este. Az ünnepélyes összejövete­len, családtagjaikkal együtt, mintegy százan jelentek meg az egyik szépen feldíszített, megterített váróteremben. Borsos Szabó István állo­másion'! méltatta a vasutasok munkáját. Megköszönte azt az igyekvő szorgalmat, mely lehetővé tette az állomás mun­katerveinek szép teljesítését, Ezzel elértük azt — mondotta —. hogy első ízben avatják élüzemmé állomásunkat, ami­re augusztus második felében kerül sor. További jó munká­ra buzdítva dolgozóit, kiosz­totta a jutalmakat. Versenyben a jobb ellátásért Soltész Ambrus 4000 tojást ad át szerződésre Szépen halad Nagykőrös határában a baromfi- és tojás­szerződések kötése. Egyre nagyobb tételekre kötnek szerző­dést az emberek, mert tudják, hogy érdemes, és ezzel is a dolgozók jobb ellátását segítik elő. Baétha Ambrusné a Csíkvár dűlő 31. szám alatt például 2000 tojás átadására szerződött, özv. Szarvas Ambrusné Nyárs­apát 144. szám alatti lakos szintén 2000 tojás átadása« vállal­ta a szerződésben. Soltész Ambrus a Szolnoki u. 77. szám alatt merészebb volt. 4000 tojás átadására szerződött, ami« tel­jesíteni is fog. S. Nagy Balázs Fekete dűlő 98. szám alatti la­kos 2000 tojás átadását vállalta a szerződésben. Gulyás Gusz­táv Nyársapát dűlő 132. szám alatti lakos 1500 tojás átadására szerződött. Szabó Lászlóné Földvári u. 5. szám alatti lakos 1000 tojás leadását vállalta ez évben. Köszüntjűk a lelkes szerződéskötőket, kívánunk munká­jukhoz erőt, egészséget, hogy maradéktalanul teljesíthessék, amit a szerződésben magukra vállaltak. KÉPEKBEN JELENTJÜK mmrv<xm Aratás a Petőfi Termelőszövetkezetben Telik a zsák búzával a Petőfi Tsz-ben Javítják a kombájnt. A gépállomás műhelykocsiján Besz- terczi András mérnök és Bimbó József kombájnszerelő (Foto: Sebők Antal) JfacguKtmi Termelőszövetkezeteink új jövedelemforrása: a málna BALATONI EMLEK DUNÁNTÚLI BARANGO­LÁSOM alkalmával Kővágó- őrsre is elvetődtem, ahol ép­pen húsz éve jártam utoljára. A községbe érve meglepett rendezett főutcája, betonjár­dája, csinos mozija, cukrász­dája és elegáns női és férfi­fodrász-üzlete, amelyben — éppen vasárnap délelőtt lé­vén —, serényen folyt a mun­ka. Eszembe jutott egykori borotválkozásom története. Sátortáborban tanyáztunk a Balaton partján. Innen jár­tam a környéket és feste­Még viccnek is rossz! getiem. Élveztem a hüs vi­zet, de legjobban azt, hogy nem kellett borotválkozni. Már háromhetes szakállal dicsekedtem, amikor kővá­góörsi barátom vasárnapi ebédre hívott. Időben indultam el a tá­borból, hogy a falu borbélyá­nál még meg is szépítkez- hessek — tekintettel ven­déglátóm fiatal feleségére. Az üzlet azonban zárva volt. Érdeklődtem tehát, hogy volna-e még a faluban má­sik fodrász, vagy olyan va­laki, aki megborotválna. A falu széle felé irányítottak, de a mondott helyen üzlet­nek nyomát sem találtam és a réztányérokat is hiába ke­restem. Szorongva nyitottam be a kis ház kapuján s a kutya csaholására bőgatyás öreg bácsika jött elő a kert végéből. — Nkm tudom, jó helyen járok-e — kérdeztem —, bor­bélyt keresek s ide utasítot­tak. — Akkor jó helyen jár — felelte az öreg. — Készsége-) sen. Na kerüljön beljebb. — Üljön le ide a kanapé­ra — szíveskedett az öreg, s vizet öntve a kezében le­vő kis tálba, az ecsettel dör- zsölgetni kezdte a benne le­vő szappant. — Feküdjön végig ezen a subán — mondotta, s diám gyömöszölte a sok vihart lá­tott ruhadarabot... időm sem volt megkérdezni, hogy miért kell lefeküdnöm, mert büty­kös ujjaival szappanozni, kez­dett. A kilincsre akasztott nad­rágszíjon végighúzta né­hányszor öreg borotváját, beleszántott arcomba. KŐVÉ DERMEDVE, na­gyokat szisszentve s az ég­boltozat összes csillagjait egyszerre látva, nyögtem a dikón. Azon gondolkodtam, hogy feltaszítom az öreget, s elrohanok, de hogyan állít­sak be félig borotvált arc­cal. Az öreg nyugtatni próbált. — öreg szerszám ez már, s azoknak, akiket én szoktam borotválni, úgyis mindegy, úgysem érzik. — Hogy-hogy nem érzik — töprengtem magamban, de szólni nem mertem, nehogy megvágjon. — Na készen is vagyunk. Míg a hideg vízzel arcomat hüsítgettem, kibuggyant be­lőlem a kíváncsiság. — Mondja már öregem, miért kellett lefeküdnöm eh­hez a borotválkozáshoz? — Hát tudja azért, mert én így vagyok szokva. Én va­gyok ugyanis a faluban a ha­lottborotváló s azok bizony már nem tudnak ülni... Rácz József Meg nem készült el az idei málnaszezon mérlege, annyi ■azonban máris bizonyos, ezen a nyáron a termelőszö- vetkezeiek is jelentős bevé­telre tettek szert málnából. A váci és a szobi járás ter­melőszövetkezeteinek málná­saiban sok vagonra való mál­nát szedtek le és adtak át a felvásárló szerveknek, ame­lyek jelentős mennyiséget külföldre szállítottak. A mál­natelepítést már az elmúlt években szorgalmazták a ter­melőszövetkezetek, azóta is örvendetesen növekszik mál­násaik területe. Az ősszel me­gyénk termelőszövetkezetei­ben újabb háromszáz hold málna telepítésére kérül sor. — A LABBELIKÉSZITÖ Szövetkezetnek a lakosság részére végzett mértékes és javítási munkákból az elmúlt évben 516 000 forint bevétele volt. A javítási munkákat általában egy hét alatt vég­zik. — KÍSÉRLETKÉPPEN a városi legeltetési bizottság a Szurdok dűlői legelő egy da­rabján őszi árpát vetett ta­vasszal. A kísérlet sikerült. — AZ ELMÚLT esztendő­ben az Arany János Művelő­dési Ház rendezvényein össze­sen 94 385 személy vett részt, míg 1959-ben csak 62 104-en. — ÉPÍTKEZÉSHEZ szük­séges faanyagot bárki besze­rezheti az erdőközbirtokosság udvarán (Encsi u.), különbö­ző méretű ipari fa kapható. — A RÁKÓCZI Termelő- szövetkezet 30 darab hízott marha leadását tervezi au­gusztus második felében 509 —550 kilogrammos súlyban az Állatforgalmi Vállalatnak. — A VÁROSI legeltetési bi­zottságnak összesen 110 hold legelője van. Erre a legelőre a termelőszövetkezeti tagok háztáji tehenei közül 180 te­lién jár ki a városból. A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA A városi rendőrkapitányság kéri azokat a károsultakat, akiknek kerékpárjukról a kö­zelmúltban dinamó tűnt el, jelentkezzenek a rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályán. (Telefon: 59.) Mit látunk ma a moziban Balti égbolt. Szovjet film. Kisérő műsor: Kihunyt egy csillag. Előadás kezdete: 6 és negyed 9 órakor. Pénztárnyitás: az előadás megkesdáse aintt egy órával. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Tiger József segéd­munkás és Orosz Erzsébet fia: József, Gulácsi Ferenc kocsikí­sérő és Fintér Teréz fia: Ferenc, Hegedűs Balázs segédmunkás és Veszprémi Margit fia: László Zol­tán. Rozsos József tsz-földmű- ves és Baranyi Sarolta fia: Lász­ló. Dér Ferenc tsz-földműves és Száraz Erzsébet fia: Ferenc And­rás. Házasságot kötöttek: Fehér Sán­dor kapuőr és Rácz Mária. Kovács László ipariskolai szakoktató és Kwaiser Erzsébet általános Isko­lai tanár. Takács József mező­gazdasági munkás és Tóth Erzsé­bet. Kiss Dezső segédmunkás és Boros Éva fodrászsegéd. Meghaltak: Mihály Lászlóné Raffael Borbála SS éves. Tóth Pál földműves 60 éves. Körösi Ferenc tsz-nyugdijas *7 éves. Csontos Éva 7 A szakszervezettől Pécsi Jó­zsef, Kisprumik László. Kiss Ferenc, Pető Sándor, Bács La­jos, Molnár István, Banka Sándor és Szűcs Ambrus kap­tak könyvjutalmat. Rendkívüli előléptetést Be­ne Balázs kapott. Kiváló dolgozó lett: Téglás Pál, aki idős kora ellenére, fiatalos fürgeséggel jár élen a munkában. A kitüntetéshez pénzes boríték is járt, melyet felesége örömmel nyugtázott. Pénzjutalomban részesítet­ték Bekő Zsigmondot, Józsa Lászlót és Jánosi Béla üb-el- nököt. Mi is gratulálunk a jutal­makhoz és az élüzem címhez. (f. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents