Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
7"kJCívIhd 1961. JCLIüS 11, KEDD Elutazott hazánkból a svéd parlamenti küldöttség Vasárnap délben elutazott Budapestről a svéd parlamenti küldöttség', amely Eric Carlsson felsőházi tag vezetésével nyolc napot töltött Magyarországon. A svéd képviselők it<t-tartozkodásuk során megismerkedtek a főváros nevezetességeivel. Jártak Sztálinvárosban, a Balaton vidékén, felkeresték a Herendi Porcelángyárat, voltak Veszprémben, megnéz- a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat és tanulmányozták a magyar bíróságok működését. Gerenda és födémpanel különleges üreges téglából A lakásépítkezések meggyorsítására a téglaipar műszaki fejlesztésének új útja- ként érdekes kísérletet végeznek a törökbálinti téglagyárban. Az üzemben három-hét méter hosszú üreges téglagerendát, s hozzá 45 centiméter széles betétidomokat készítettek, amelyekből a lakás mennyezetét lehet megépíteni. Az újfajta födém előnye, hogy a vakolt és a festett mennyezeten még évek után sem rajzolódik ki a gerenda helye, s könnyebb a szoba- padló elkészítése is. Az új szerkezetekhez az országban elsőnek állítottak elő olyan téglát, amelyen a keresztmetszeti felület 60 százaléka üreges. Ez ugrásszerű fejlődés, mert eddig mindössze 35 százalék volt a legnagyobb eredmény. A téglagerenda hosszában „U”-alakú nyílást hagytak, amelyet később betonnal töltenek ki és betont öntenek a gerendára fektetett téglaidomok közé is. A tervek szerint az év végéig egy darabban beemelhető födémpanelt is készítenek és jövőre már bemutatják a téglaidomokból álló nagyblokkos falelemet. (MTI) ALGÉRIA „AMPUTÁLÁSÁNAK“ DEGAULLEISTA TERVE Százharmincegy esztendővel ezelőtt, pontosabban: 1830. július 5-én szálltak partra algériai földön a francia gyarmatosító katonai egységek, s azóta tart — úgyszólván szüntelenül — a küzdelem, a harc Algéria függetlenségéért. Ebben az esztendőben, amikor irrtmár közel hét esztendeje fegyveresen küzd Algéria népe a francia kolonialisták ellen, amikor az utóbbi évtized egymillió algériai életét követelte — különösen magasra csapott a küzdelem az idegen hódítók ellen, éppen július 5-én. A francia megszállók tilalma ellenére a muzulmánok tíz- és százezrei tüntettek, sztrájkoltak s ugyanakkor az algériai felszabadító hadsereg alakulatai rajtaütésszerű támadásokat intéztek a francia katonai állások ellen. A francia géppuskák és géppisztolyok tüze sem tudta megfélemlíteni a muzulmánokat, hogy dacolva a terrorral, tüntessenek hazájuk függetlenségéért, Algéria szabadságáért, területi és nemzeti egységéért. Hazájuk egységéért — mert a francia kolonialisták legújabb, ördögi terve éppen arra irányul, hogy ha az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya nem hajlandó elfogadni az eviani tárgyalásokon javasolt De Gaulle-féle tervet (vagyis Algéria társulását Franciaországgal, illetve a gyarmati helyzet meghosszabbítását), akkor két részre osztja Algériát. A május 13-án félbeszakadt eviani tárgyalások újbóli megkezdésére Párizs nem tett javaslatot, hanem előhozakodott nyíltan a felosztás tervével. Algéria népe és a Ferhat Abbasz vezette ideiglenes algériai kormány a leghatározottabban szembehelyezkedik A török választók többsége az új alkotmányra szavazott Törökországban az ország választásra jogosult lakosságának mintegy 80 százaléka járult az urnákhoz, hogy szavazzon: elfogadja-e a javasolt új alkotmányt. A szavazóhelyiségek 17.00 órakor zártak, ezt követően megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. Nem hivatalos közlés szerint a szavazatok 70 százaléka az alkotmány mellett, 30 százaléka ellene szólt. A népszavazás végleges eredményét csak később hozzák nyilvánosságra. hazája bármiféle feldarabolásával, s a Szaharát is Algéria elidegeníthetetlen részének tekinti. Ezt határozottan leszögezték Evianban a francia—algériai tárgyalásokon is, s éppen ez adott okot a megbeszélések francia részről történt egyoldalú félbeszakítására. A francia kormány ugyanis a Szaharát szeretné leválasztani Algériától. Másrészt pedig különleges előjogokat követel a jövendő önálló Algériától az ott élő egymillió európai (nagy többségében francia) lakos számára. Természetesen az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya ezt kereken elutasította, mint azt a francia követelést is hogy az Algériában élő franciák kapjanak kettős állampolgárságot, s ezzel kivonják magukat az Algériával szembeni kötelezettségek alól. Az algériai kormány ugyanakkor kijelentette: minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosít. Az ott élő franciák választhatnak az algériai vagy a francia állampolgárság között, s az utóbbi esetben a külföldieknek kijáró jogokat élvezhetik. Nyilvánvaló, hogy ez az egyetlen álláspont, amely összeegyeztethető egy független, szuverén ország létével. De Gaulle-nak azonban ez nem elég, s minden áron szeretné megtartani Algériát és a Szaharát a kolonializmus uralma alatt. Ezért agyalták ki a gyarmatosítók vezérkarában Algéria kettéosztásának, feldarabolásának tervét. Most ezzel igyekeznek zsarolni a Ferhat Abbasz vezette algériai kormányt. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy egyetlen algériai kormány sem fogadhatja el ezt az ördögi tervet, nem beszélve arról, hogy De Gaulle éppen Algéria legtermékenyebb, leggazdagabb területeit szeretné kisajátítani a kolonialisták- nak. A Paris Match nevű francia képes hetilapban, a jobboldali Aurore-ban és másutt megjelent térképek — amelyek állítólag kormányszei’- vek közreműködése nélkül, csupán mint „hipotézisek” készültek — elárulják, hogy mit is akarnak a francia gyarmatosítók és legszélsőségesebb képviselőik, az ultrák. Algériát egy francia ’’nyugati” és ASSZONYOK BARÁTSÁGA Külföldi békeharcosok és tsz-asszonyok kapcsolata az autógyári nőbizottsággal Megtöltene egy vitrint az a sok ajándék, amelyet Markó Alajosné, a Csepel Autógyár nőbizottságának elnöke őriz irodájában. Különösen az utóbbi években szaporodtak meg áz emléktáblák, ezzel egyidejűleg mélyült kapcsolatuk a szomszédos baráti országokkal is. Gépkocsi model leket, fényképes emlékalbumokat és 'kristályvázákat látunk szép számmal egymás mellett. — Ezt a kis Tátra-modellt honnan kapták? — kérdezzük Markónét. — Két nemzetközi nőnap emlékét idézi ez a kis ajándék. 1959-ben a Tátra Autógyár asszonyai vendégül láttak bennünket Komárom városának cseh területén. A következő évben meghívásunkra ők jöttek át Komárom magyar területére. „Szíves megemlékezésül a Csepel Autógyár asszonyainak” — olvassuk egy kis piros fényképalbum első oldalán. Zittau-ból küldték a békéhar- cos asszonyok, akiket Markóné a múlt évi salzburgi nőkonfe- rencián ismert meg. — Élénk levelezést folytat a nőbiziottság a szovjet Lili a cső v és a német Robur művek asz- szonyaival is. De nemcsak a külföldi asz- szonyokkal, itthoni testvérgyárak nődolgozóival is szoros barátságot tartanak. A napokban látogatta meg őket az Ikarus-gyár nőküldöttsége. — Ha ide nem jövünk, sohasem tudjuk meg, milyen sokféle alkatrészből készül az autóbusz — mondták, miután megtekintették a műhelyeket. Barátságuk jeléül autöbusz- modellt és a gyár életéről szóló fényképalbumot adtak át Markónénak. A Csepel Autógyár környékén vannak a Szigethalom határával szomszédos falvak termelőszövetkezeteinek területei. A közeli szomszédság lehetővé teszi az ipari munkások és parasztok közeledését egymáshoz. A gyár kommunistái élnek is a lehetőséggel. Majdnem valamennyi pártalapszervezet patronál egy-egy környékbeli termelőszövetkezetet. A nőbi- zottság asszonyai gyakran hívják meg gyárlátogatásra a tsz- ben dolgozó nőtársaikat, megmutatják nekik a gépeket, ahol dolgoznak, vagy közös kulturális program keretében múzeumlátogatásra, városnézésre viszik őket. Az üzemi lap szerkesztősége a napokban levelet kapott a dunaharaszti nőtanács vezetőségétől, amelyben hálás küszöbe tűket ’fejezik ki az autógyáriak vendégszeretetéért — A meghívott asszonyok közül — írják -— sokan életükben először láttak ilyen nagy gyárat belülről. Nagy élményt jelentett számukra. Ehhez hasonlóan nyilatkoztak a peregi és a kiskunlacházi tsz-asszonyok. akiket a gyárba és a- Színháztörténeti Múzeumba vittek el az autógyáriak. Gyűlnek, szaporodnak az ajándékok, emléktárgyak a nőbizottság elnökénél. Minden tárgy egy-egy látogatás, egy- egy élmény emlékét őrzi, barátságok szövődését cseh, lengyel, német, autógyári munkás és parasztasszonyok között. Pala Mária egy algériai „keleti” részre akarják osztani. Az általuk elképzelt „Nyugat-Algériához” tartozna a mostani Oran és Algír megye, amelyekben az európai lakosság többsége — az egymillióból körülbelül 700 ezer — él. S ide telepítenék a Paris Match szerint Constantine megyéből is a franciák többségét. Ugyanakkor azonban tudni kell azt is, hogy Oran és Algír megye területén él az algériaiak többsége is: ötmillió muzulmán. Nyilván ezek jelentenék azt a tömeget, amely továbbra az olcsó munkaerőt, az elnyomott szolgaszemélyzetet biztosítaná a francia tőkések, telepesek, ültetvényesek számára ... „Nyugat-Algériához" tartozna a párizsi kolonialisták elképzelése szerint Algéria valamennyi nagyvárosa, a tenger menti termékeny, mezőgazdasági művelés alatt álló területek, s a természeti kincsek 90 százaléka az olajlelőhelyek pedig kivétel nélkül! Nem az európai, illetve a francia lakosság „védelméről” van tehát szó, hanem a francia monopóliumok érdekeinek védelméről! Ezt szolgálja Algéria feldarabolásának kolonialista terve. A gazdag területeket szinte leamputálnák Algériáról, a Szaharát elvennék tőle, s —- az Aurore szerint — még egy korridorral (a Hassi Mes- saud-i olajvezeték mentén) kettévágnák „Kelet-Algériát” is . .. Az algériaiak — minden algériai, aki hazafinak tartja magát — a leghatározottabban elutasítják ezt a tervet. Leszavazták ezt a tervet július 5-én, a szerte Algériában kirobbant tüntetésekkel, sztrájkokkal. Leszavazták ezt a tervet a közel hét esztendeje folyó fegyveres harccal. S leszavazzák ezt a tervet szerte a világon mindazok, akik a kolonializmus felszámolását követelik, mindazok, akik szolidárisak a harcoló Algériával. A gyarmatosítók úgy gondolják, hogy ezt a tervet az algériaiak úgysem fogadják el tehát akkor nem folytatódhatnak eredményes tárgyalások sem az algériai békéről — folytatódhat viszont a népirtó gyarmati háború. S éppen ez az ultrák célja, akik egész Algériát akarják megtartani. Az elmúlt esztendők azonban bebizonyították, hogy nem sok jóval kecsegtet a gyarmatosítók számára ez a „szeny- nyes háború”. Algéria kivívja függetlenségét, mert mellette áll az antikolonializmus zászlaja alatt küzdő sok százmillió ember! Sebes Tibor VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK fí^nlédi/fíriap? U— ■..w»u I mnun.imn.il. Kedves vendégek A napokban külföldi vendégeket fogadtak a Cegléd- Csemői Állami Gazdaságban. Negyven tagú német küldöttség kereste fel az állami gazdaságot, hogy megtekintsék a növényvédelmi szolgálat ott végzett munkáját, a különféle védekezés módszereit. A kedves vendégeket Túli György, a növényvédelmi szolgálat vezetője kísérte el, a szakmai felvilágosítást pedig a gazdaság vezetői adták meg. Az NDK-ból érkezett szakemberek érdeklődéssel járták végig Közép-Európa legnagyobb őszi barackfa j ta-gyű j tem ényét és elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Hetenként kétezer Túlzás nélkül: valóságos baromfigyárrá alakul át rövidesen az Űj Világ Tsz baromfitelepe. Kialakítják a törzstenyészetet és a jövő évben már minden héten kétezer darab vágnivaló baromfit adnak át a BARNEVÁL- nak. Előnyösen alakul a Tsz- ben a baromíik elhullást százaléka is: még a négyet sem éri el. Évforduló Most egy éve a budapesti Orion-gyár kirendeltséget létesített Ceglédén. Az elmúlt 365 nap alatt több mint másfélezer javítást végeztek háznál, a műhelyben pedig majdnem kétezer készüléket tettek ismét vételképessé. Tapasztalataik szerint a ceglédi és Cegléd környéki rádió- és televízióelőfizetők nagy része — helytelenül — még mindig amatőrökkel végeztet javitást. Ez pedig nemcsak megdrágítja a munkát, hanem ráadásul a kontárok még a készülékekben is gyakran nagyobb hibát okoznak, mint amivel az hozzájuk került. MOMOBaVIOSlfE LESZ KÉNYÉI! Jó hírről számolt be a Terményforgalmi Vállalat mo- nori kirendeltsége: az idén majdnem 250 vagonnal több kenyér- és takarmánygabonát vesznek át a járás területén, mint tavaly. A gabona elhelyezése elég nagy gondot okoz. A raktár befogadóképessége mindössze 395 vagon, ezenkívül kétszáz vagonnal szükségraktárakban helyeznek el, a többit pedig közvetlenül a malomba szállítják. Elsőnek á péteri Rákóczi Ts» fejezte be a szovjet búza cséplését. Ötven holdról majdnem ezer mázsa gabonát takarítottak be, a tervezett holdanként! átlagtermésnél mintegy hat mázsával többet. Fejlődik Monor Jó ütemben haladnak a községfejlesztési munkák Mono- ron. Az állomás előtti tér korszerűsítését rövidesen befejezik. Az úttest még ebben a hónapban felületi kövezést kap itatásos bitumenburkolattal. Elkészül a szökőkút és a kis sziklakért is. A park rendbehozása hátra van. A bokrokat ugyan megnyírták már, az utakra azonban ráférne még egy kis szépítés. Rövidesen sárga sóderrel hintik be a sétányokat. A további tervek szerint a Rákóczi-tele- pen bővítik a villanyhálózatot, éspedig háromkilométeres szakaszon amelyhez külön trafót is építenek. A költségvetés szerint rendelkezésre álló 1 610 000 forintból eddig mintegy 800 ezer forintot felhasználtak Monor fejlesztésére. A lakosság is derekasan helytáll, eddig 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. SZORGALMAS KISDIÁKOK A nagykőrösi Rákóczi iskola udvara olyan, mint a felbolydult méhkas. Teherautók járnak ki-be, ládákba tisztított zöldbabot rakodnak. Az épületben a folyosókon lányok sokasága tisztítja a zöldbabot. Két műszakban 120— 120 általános iskolás szorgoskodik. A napi átlagteljesítmény 25 kiló fejenként, de jó néhányan alaposan megtetézik ezt a mennyiséget. Van, aki 35—40 kilót is képes hat óra alatt megtisztítani. A kereset persze nem megvetendő: kilogrammonként 80 fillért fizetnek a kislányoknak. Brigádokban dolgoznak, s így aztán nemcsak a közös munka ízét kóstolják meg a vakáció néhány hetében, hanem szép kis zsebpénzt is szereznek maguknak. Tűz A nagykőrösi Dózsa Tsz dolgozói tüzet észleltek egy kis akácerdőben. Nyomban értesítették a tűzoltóságot és hozzáfogtak a tűz oltásához. Sikerült is a továbbterjedését meggátolni. A vizsgálat megállapította. hogy az avar egy arra haladó mozdony szikrájától fogott tüzet, gondatlanság tehát nem történt. Algéria feldarabolásának kolonialista terve a Paris Match- bői.
