Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-09 / 160. szám
pm MECVKff <C~ Mirlav 1961. JÜLIUS 9, VASÁRNAP REGI FALU - UJ EMBEREK Másodszor terem a diófa Igazan csa^ akkor válik honossá az ember az ú.i házban, ha a kertben dús lomb, az udvaron virág nő, — A diófám másodszor terem az idén — újságolja Lehel Sándor. — Tavaly kétszázhúsz szemet ,hozott, az idén pedig már annyi I van, hogy meg sem tudom számolni. Ugyancsak termőre fordult az új ház körül nődögélő meggyfa, baractkfa. birsalmafa és a többi gyümölcstermő. Az asszony keze nyomán pedig virág pompázik, ahogy illik is egy falusi ház körül, itt Al- sógöd Újtelepén, a Kossuth utcában. Alsógöd határában, az úgynevezett Újtelep szélén, egy vízmosás partján folyik a beszélgetés. Meghányjuk-vetjük a jelent, a múltat, meg az ezután következőket. Magas, szőke fiatalember. Harminchat éves. két gyerek apja. Arca barnára sült az állandóan napon, levegőn tartózkodástól. Nadrágja olajos, kezén a bőr szürkésbarna a pórusokba szívódott olajtól, gépzsírtól. Lehel Sándor ugyanis gyalogmunkásból segédvezető lett egy szépen gondozott UTOS-traktoron, amelyen barátja, Soós Péter a főnök. Itt áll tőlünk néhány méterre a Kép is. Pótkocsija félig telten kövérszemű hánkúti búzával, ahogy a kombájn kiöntötte mély gyomrából. — Lova volt? — Kettő is. Kellett a hét holdhoz. — Szerette a lovakat? — Igen. — A gépet? — Jobban... A gépet irányítani. a géppel dolgozni, jobb érzés, mint lovat hajtani. — Az asszony mit szól az olajszaghoz? —■ Még nem panaszkodott. — <3 is dolgozik? vállalta tőlem a fonásokat „amikor a gepre kerültem . ' v"~ x' — Mennyit? — Ezerkétszáz öl burgonyát, kétszázötven öl répát, nyolc hold borsót, meg négy hold kukoricát... Segít neki a lányom is. Már nagyocska. — És tavaly, meg most tavasszal hol dolgozott a felesége? — Otthon volt a gyerekekkel. meg az erdőgazdasághoz járt órabérbe, — Az jobb volt? — Nem, de készpénzzel fizettek ... Mindig tizenkettedikén. — Mennyit? — Háromhatvanat egy órára ... Mondtam is neki, ezért kár a szalonnát hordani. A szövetkezet előlegként is többet fizet itt. Rosszul spekuláltunk — teszi hozzá nevetve^ Nem firtatom a dolgot. A számolgatás mögött nyilván bizalmatlanság volt még. Nem tudták, vagy nem remélték, hogy ilyen jól fizet a közös is. Vagy az asszonyka még nem barátkozott meg a szövetkezeti gondolattal? Tény, hogy legalább száz munkaegységtől estek el. Ha a tavaszi területkiosztáskor Lehel Sándor nemcsak a maga részére vállal, hanem a feleségére is, akkor paprikaföldet is kapnak!.., — Tavaly volt az első éve, mennyit keresett? A jelenlevő elnökkel közösen számolják ki, hogy a háztájin kívül huszonhatezer forint volt a jövedelem. — De később jött dolgozni! — mondja az elnök megrovón. — Hol volt? — A TÜZÉP-nél dolgoztam pár hónapig, mint vagonkirakó meg éjjeliőr, de aztán láttam, hogy itt jobban lehet keresni... — Megszokta már a közöst? — Meg. Lehet itt gazdálkodni ... — Terménye van még? — Van. Nyolc mázsa búzám és huszonöt mázsa csöves kukoricám van. — Egyéni korában volt újig terménye? — Nem volt soha. A kukoricát is venni kellett tavasszal a csirkéknek. — Az idei keresetből mit terveznek? — Ruhaneműt veszünk, meg befejezzük az építést. Még padlózni is kell.. — Hitellel épített? — Nem. Az apám segített, meg a magam erejéből, a család munkájával. Az apám szintén itt van, gulyás. — Villany van? — Van. Két éve. Rádió is. — A gépre hogy került? — Véletlenül. Rakodónak osztottak be egyszer. A Malomárok-dűlőben dolgoztunk. Aztán előbbre kellett állnia megfordulni. Péter megmutatta, hogy kell kapcsolni. Aztán ott maradtam. Már kaszáltam is, szántottam is egyedül. A beszélgetést egy közelgő gulya kolompszava zavarja meg. — Édesapámék jönnek. A szövetkezeti tagok háztáji teheneiből álló gulyát hajtja Lehel István, meg egy társa, végig a vízmosáson. Lehel Sándor mutatja a tehenét. Zsemleszínű, kis jószág, szemre nem is hinné az ember, hogy 12—13 liter tejet ad. Egy ilyet vitt be a közösbe is, de az már húsz literen felül termel __ A nagy por miatt szedel őzködünk. A többit már Török Sándor elnök mondja el, hazafelé menet: — Jól dolgozik. Szereti a munkáját, meg a gépet. Télen traktorostanfolyamra küldjük, addig pedig megtanul mindent Soós Pétertől. Péternek szakkönyvei is vannak. Most már egymást váltják, mert huszonnégy órát mennek a gépek. Pihenőben lesz idő könyvet is forgatni... Tenkely Miklós Paprikagyár“ a szántó földön Hárommillió palánta egy üvegházból — Szerződés exportszállításra Egy hold földről harmincezer forint jövedelem Szentlőrinokátán, a Zagyva mentén, a tsz központi majorja mellett valóságos paprikaerdő terül eL Ha a munkát és a termelést tekintem, azt mondhatnám, hogy gyár ez, zöldségtermelő gyár, hiszen hazánkban egyetlen gazdaságban sem termesztenek száz holdnyi területen zöldpaprikát. 270—300 tsz-tag — többnyire asszonyok és leányok — szorgoskodik az alácsövezett, öntözéses kertészetben. Ez a százholdas paprikatábla szinte ontja a termést. Néhány nappal ezelőtt kezdődött meg a szüret, s előreláthatóan jól jövedelmez az Uj Világ Termelőszövetkezet tagjainak a paprika. Nem ismeretlen ugyanis ezen a tájon a zöldségtermesztés. Mindig jól gazdálkodtak és szívesen foglalkoztak a lőrinc- kátaiak paprikatermesztéssel. Arra azonban még gondolni sem mertek, hogy két esztendő alatt — mióta az egész falu a szövetkezetben gazdálkodik — ilyen nagyüzemi kertészet jöjjön létre határukban. Az ország egyik legmodernebb üvegháza Vaszi] László személyében kiváló kertészeti szakember került az Uj Világ Tsz élére, aki felismerte a lőrinckátaiak hallatlan munkaszorgalmót és a kertészeti növények iránti szeretetét —, olyan öntözéses kertészetet alakított ki, amelynek messze földről csodájára Domonyban is leszűrték a múlt év tanulságait Túljutottak a kezdeti nehézségeken, valamennyi tag dolgozik már Mi tagadás, tavaly ilyenkor .még eléggé .kilátástalan volt .a., (helyzet... a domonyi Póz$a riyr^bw-l'Sr-Artagok húzódoztak á munkától, sokan a szövetkezet tájára sem néztek. Aki meg kézbe vette a kapanyelet, a széthúzás láttán hamar elment a kedve a munkától. Mi lett az ..eredmény"? Huszonhárom forint, munkaegységenként. Ez már persze a múlté, csupán a tanulságokat lehetett leszűrni a megnövekedett termelőszövetkezet első zárszámadásán. Le is vonták a következtetést a domonyiak, hiszen saját kárukon tanulhatták meg, hogy vetés nélkül nincs aratás, s a föld is csak akkor fizet, ha megdolgozzák. Ez év januárjában meg is fogadták a domonyi szövetkezeti gazdák, nem tétlenkednek tovább, az idén már minden percet kihasználnak. > Leihet, hogy ezeket a soro* ; kát talán frázisszerűnek tart- j ja az olvasó. Én azonban bát- í ran vallom, hogy Domonybam, amint megfogadták, gyökere- j sen változott az élet. Tegnap- j előtt, amikor kint jártam a j községben. 230 arató dolgo- | zott a tsz több száz holdas rozstábláján. Fenyvesi János tsz-elnök örömmel újságolta: — Ha gyönge volt is a múlt esztendő, 1961 már mást ígér. Igaza van a domonyi elnöknek, hiszen hat hónap leforgása alatt a közösségi életben olyan változás ment végbe ebben a szövetkezetben is, ami még egy több éves múlttal rendelkező közös gazdaságnak is becsületére válna. Mihelyt a tavaszi munkáik megkezdődtek. azok a tagok, akik az előző nyáron még húzódoztak a munkától, elsőként jelentkeztek dolgozni. Olyan eset is előfordult, hogy nem tudtak mindenkinek munkát biztosítani. Földbe került idejében a mag, s nem szenvedett kárt sem a kertészet, sem a kapásnövény. Idejében elvégezték a tavaszi növényápolást, jöttek és ma is jönnek dolgozni a családtagok. Kétszer bekapálták már a kukoricát. a krumpli sem gazos, piacra hordják a paradicsomot. nemsokára szedhetik a paprikát, szépen fejlődik az uborka. Az Aszódi Gépállomás idejében felajánlotta gépeit az aratáshoz Mivel azonban a járás más tsz-eiben szűkösebb a helyzet, a domonyiak nem igényeltek sok gépi segítséget. A tagok elvállalták, hogy az 570 hold jórészét kézzel aratják. Most mindennap 10 kaszás vágja a rendet. önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogyan sikerült felkelteni a tagok érdeklődését, munkakedvét, s mi az oka az örvendetes változásnak? Egy mondatban válaszolhotunk: itt is bevezették az ösztönzőbb eredményességi munkaegységet. Az aratásnál például minden hold után tíz kilogramm búzái kapnak a tagok prémiumként. Ha megdőlt a gabona még ennél is több a jutalom.; Amint az elnök elmondotta, gyorsan befejezik az aratást, s a csépiéihez is idejében hozzálátnak. ' Szép. gazdag termést ígér a domonyi határ. Gabonából igencsak rekordátlagot sikerül majd betakarítani. Nem lesz hiány takarmányból sem jó előre gondoskodtak a megfelelő nagyságú vetésterületről. kihasználtak minden tenyérnyi területet. Tegnap már az aratással egy- időben a szénagyűjtést is megkezdték. A domonyi szövetkezeti gazdák túljutottak már az indulás nehézségein, s a további kilátások biztatók Persze, ezentúl is csupán rajtuk múlik,, hogy a munkaegységenként betervezett harminckilenc forint ne lefelé soványodjom, hanem felfelé kerekedjék. Súlyán Pál járnak. Olyan modem üvegházat építettek, melyből csupán három van az országban. Ezzel lehetővé tették, hogy az addig is elég magas nívójú lőrinckátai kertészeti kultúra soha nem látott szintre emelkedjen. Hárommillió palántát neveltek az üvegházban, s tavasszal kiültettek az alácsövezett, száz holdas területre. A vizet a falu határában folyó Zagyvából nyerik, s így csinálnak a paprikából „aranyat”. Az itteni gazdák jól tudják, hogy minél korábban értékesítik a paprikát, annál többet jövedelmez —, ez a paprikatermesztés egyszeregye. Az egész területre szerződtek A tsz-gazdálkodásra is érvényes az a szabály, amely szerint, aki előbb árul a piacon, annak nagyobb a jövedelme. Igaz hogy a lőrinckátaiak nem járnak piacra — ezt átruházták a MÉK-re, amellyel szerződést kötöttek a kertészetükből kikerülő árukra — de jó pénzt kapnak a paprikáért. A palántázástól a szedésig, rengeteget kell bajlódni a paprikafölddel. A kiültetés, a gyomlálás, a kapálás, az öntözés — mind-mind időt és fáradságot emészt. Négyszáztól 1200 ölig vállaltak területet megmunkálásra a tsz-tagok, főleg asszonyok és leányok. Most is tarkállik a határ az asszonyok színes öltözetétől, szedik a paprikát. A MÉK a mai napon exportra szállít. Eddig ötvenezer paprikát adtak el, ma hetvenezer darabot szállítanak — egyenesen Berlinbe Azt a paprikát, amelyet Tóth Pálné és leánya, Margitka a földeken szed, holnap már a berliniek fogyasztják jó étvággyal. Az osztályozó telepen Az újonnan épült gyújtő- és osztályozó telepen is folyik munka. Itt van a MÉK embere, a járási tanács agro- nómusa — gyönyörködnek a szép, dúshúsú, egészséges paprikában. Balogh Márton, a telep vezetője a szerződéses termeltetés előnyeiről beszél arról, hogy a nagybani szállítás milyen előnyős a szövetkezet részére. A MÉK is szívesen kötött szerződést az Űj Világ Termelőszövetkezettel, hiszen az elmúlt évben meggyőződött arról, hogy a lőrinckátaiakra lehet számítani: mindig kiváló minőségű, elsőosztályú árút kapnak tőlük. Fürge kezek osztályozzák a termést, sietnek, mert délután két órára itt lesznek a Hungarofrucht Külkereskedelmi Vállalat szállító kocsijai. Az átvevés gyorsan bonyolódik le. Balogh István például 1400 darab elsőosztályú export paprikát hozott be területéről, Gyetvai János 500 darabot, ifj. Punyi János 624 darab elsőosztályút és 489 másodosztályút. — Nem kell itt senkit sem biztatni a szedésre, az emberek jönnek maguktól — mondja Balogh Márton. Az egyik asszony, Juhász Istvánná kerékpárra] rohant, amikor megtudta, hogy átvétel van. — Lehet-e még szedni? •— kérdezte. — Ha siet, még át tudjuk venni, de szép, elsőosztályút hozzon. A minőség fontos és erre sokat adnak a lőrinckátaiak. De a több munka az átvételi árban megtérül. Az elsőosztályú, exportra alkalmas paprikát darabonként a mai napon egy forint huszonöt fillérért vette át a MÉK. Egy nap terméséért mintegy 90 ezer forintot kapnak. A tagság jövedelme Mit kapnak a tagok? Ebben a szövetkezetben az eredményességi munkaegységben számolnak. Minden száz forint megtermelt érték után negyven forint jár a tagnak. Paprikából holdanként húszezer forint bevételt terveztek. A jó gondozás, a korai szállítás következtében azonban egy holdról meglesz a harmincezer forint bevétel. Köny- nyú a számvetés: az a tsz- tag. aki egy hold paprikaterületet művel, tizenkétezer forint jövedelemre tesz szert. özv. Pásztor Sándorné és Kovács Istvánná szedi a paprikát. Gondosan ügyelnek arra hogy csak az elsőosztályú, jóminőségú, „beért” paprikák kerüljenek a kosarukba. 800—800 négyszögölet mun- j kálnak, gondoznak. Csak zöldpaprikából mintegy 6000 forint jövedelme lesz Pásztor Sándornénak. Útban Berlin felé Az idő délutánba hajlik, amikor eljövünk a több száz holdas szövetkezeti kertészetből ... A szép, egészséges paprikákkal teli ládákból hegyeket raktak az osztályozok. Minden percben várják, hogy megérkezzenek a szállító, hűtő autók, amelyek lőrinckátai zöldpaprikával megrakva, útnak indulnak Berlin felé. Gall Sándor lett csak együvé rakni a fehér ládákba szépen sorjába, az aprajával könnyebben elbántak. A felvásárlóra már nem is haragudott, hiszen igaza volt de mindegyre a fülébe csengtek a férje szavai: ..Te lássad. Erzsi, intézzed. ahogy akarod, én nem megyek — szégyenkezni”. Bosszantotta, hogy Jánosnak igaza volt. Jaj. ha megtudja! Ki gondolta volna. mikor tegnapelőtt olyan szépen sikerült. Dél felé aztán mégis csak végeztek a barackkal. A cipőboltba mentek mert hát abban egyeztek meg Jánossal, hogy az első két szedés árát magára meg Marikára költi. Ez úgyis amolyan ajándékpénz. mert meg kellett szedni a fákat, nehogy Uehasadjanak az ágak a rengeteg terméstől. Hanem az a boltos! Hogy még ilyen em- bert állít be a szövetkezet egy ilyen gyönyörű boltba! Ha nem ért a cipőkhöz, menjen kapálni. Váltia azon erősködik. hogy kilences az a cipő. amikor rá is van írva. hogy hetes. Azután meg nyolcast hoz. s arról is azt állítja. hogy kilences! Még csak bele se fér az ember lába. s még azt meri mondani, hogy eppen nekem való! Erőnek erejével rám akarja erőszakolni, hogy így meg úgy. milyen szép az a cipő. csak vegyem meg nyugodtan, mert éppen az én lábamra szabták Az én pénzemért azt adjon nekem, amit kérek. Jó félórába telt. amíg végre kiszolgált. Hát így lopatja az emberrel a drága időt —. öntötte ki férje elé eyyszuszrg minden keserűségét otthon az asszony. — Hát a barackkal mi történt, arról nincs szavad, mi? — csördített rá János, a férje. — Zúgja már a félfalu. hogy Bauer Jánosné ma barackon vett magának igazságot — a cipőboltban. Csak este merte kibontani a cipőt, amikor János már elaludt. Ferencz Lajos Barackon vett igazság ™ Mit beszél ? Hogy az én barackom • nem üti meg a mértéket! Hát igazság ez? ■ Jaj, Tie turkálja össze, azért raktam én olyan \ szépen sorjába, hoay maga itt tönkre tegye • félnapi munkámat? Hogy ez nem export-mi- \ nöség? Nézze, nézze, ilyen ép barackot lemi- \ nősíteni, hát van istene magának? \ — Értsünk szót. Erzsi néni. Ami igaz, az > igaz... a barack nem molyos. nem törött, én ! ezt nem is mondtam magának, de... ! — Hát akkor mit akar. mé' nem veszi át ! exportba? — vágott a felvásárló szavába a j felháborodott asszony. — Ilyen szép barac- l kot... ! — Apró, apró... — rakta egymásután a í barackszemeket a mércébe a felvásárló, s ! azok egymásután potyogtak át rajta. ! Az asszony kikapta a mércét a felvásárló \ kezéből s a mércére tett barackok megültek í szépen a kör nyílásán. ! — Hát ez magának apró... ez magának í apró? ! — Azok nem. de amik a láda aljában van! nak.. válogassa külön a nagyját s azt átve- | szem exportba, a többi belföldi. Ki követke- í zik? — fordult az emberek felé az átvevő. S — Hát igazsáa ez? — nézett körbe Erzsi \ néni. várva a többiektől a támogató szót. \t Azok azonban lesunyt szemmel hallgattak. ^ A kocsival félre álltak az udvar sarkába f s csak akkor szólalt mea újra az asszony: í — Hát nem ördöge van ennek a Pistának, í éppen azokba a ládákba kellett beletúrjon, í pedig milyen szépen az orra elé raktam a ja- % vát. ; Aztán kislányával. Marikával, serényen Í hozzáláttak a válogatáshoz. Nem volt nehéz • dolguk, a ládák tetején levő két-két sort kel-