Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
MOHOK® VICÉRE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1961. JÚLIUS 1, SZOMBAT CSAPDA?! avagy: nehéz bejutni a Qyöm- ríii egészségház gyermekgyógyászati ajtaján. Hogy miért? Nem az összetorlódott betegek miatt, arra nincs panasz. Mindenki tudja, mikor következik és ahhoz képest, hogy gyermekrendelőről van szó, nem is kell sokat várni. A nagyobb gyerekek szinte örömmel mennek a mindig mosolygó, fiatal, nagyon kedves doktor nénihez, aki asszisztensnőjével együtt mindent elkövet a gyerekek mielőbbi gyógyulásáért. Sokszor még a tízóraijulcat is feláldozzák egy-egy síró csemete megbékítéséhez. Egyszóval a gyömröi és környékbeli anyukák, nagymamák bizalommal viszik a kis emberpalántákat a rendelésre. A baj csak a bejáratnál van. A bejárati ajtó olyan nehezen nyílik, hogy az, aki karon ülő gyerekkel jön, csak segítséggel tud bejutni. Még így is csupán akkora rés nyitható, hogy az ember csak „élével’’ közlekedhet ki-be rajta. Várakozás közben mindenki mérgelődik emiatt. A minap, amikor ott jártam, egy mama megjegyezte: „Ezt is megírhatná már valaki az újságba, hátha akkor csinálnának az ajtóval valamit.” Megírtam és a szülök nevében előre is megköszönöm az egészségház gondnokának a könnyebben nyitható ajtót. Unyi István Miért áll a maglód-nyaralói iskola építése? Cikkünk nyomán .Xinrs már kontraszt A Mendei Fmsz azonnal válaszolt „Kontraszt" című cikkünkre. Dicséretükre váljék, hogy nem magyarázkodtak. Elismerték, hogy az. ön- kiszolgáló bolt raktárában tűrhetetlen állapot uralkodik. A fal düledezik, egészségtelen a tárolóhelyiség. Nemcsak levelet írtak nekünk, hanem azonnal intézkedtek is. A düledező falat kijavították — most pedig bővítik, korszerűsítik a raktárhelyiséget. Gyors intézkedésükért mi is elismerésünket fejezzük ki. A vásárlóközönség nevében ... Vietnami hetet rendeznek járásunk több községében a Vietnami Demokratikus Köztársaság felszabadulásának megünneplésére. Csév- haraszton augusztus 13—20-ig, Maglódon augusztus 20—26-ig, Gombán augusztus 27-töl szeptember 2-ig, Tápiósülyben szeptember 2—9-ig, Ecseren szeptember 10—16-ig, Tápíó- sápon szeptember 17—24-ig tart az ünnepi hét. Kiállítást, ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítést tartanak, amelyeken bemutatják a vietnami dolgozók mai, felszabadult életét. Dankó Pista címmel mutatja be a Pest megyei Petőfi Színpad új zenés színművét szombat este fél 8 órai kezdettel a 'gyömrői strandszínpadon. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Légy jó mindhalálig. Gomba: Próbaút. Gyömrö: Sevillai borbély. Maglód: A kolostor titka. Mende: zápor. Monor: Eey évig tartó út (széles). Nyáregyháza: Alázatosan jelentem. Péteri: Mennyei pokol. Pilis: Seiler utca 8. Tápiósáp: Ellopták a hangomat. Tápiósüly: Veszélyes út. űri: Az Eiffel-torony árnyékában, t'llő: Különleges megbízatás. Vasad: A nagy kék országút. Ve- csés: Dúvad (széles). Gyömrö, strandszinpad: Este tél t-kor: Dankó Pista. 1956. év őszén új iskolát avattak Maglód-nyara ión. Nagy ko esett le ezzel a szülök szívéről. A kis iskolásgyermekeknek már nem kellett három kilométert gyalogolni a falusi iskolába. De azért még mindig nem volt teljes az üröm. Miért nem lehet Nyaralónak felső tagozatú iskolája is? A nagyobbaknak is közelebb lenne, sok időt és fáradságot megtakaríthatnának a gyerekek. A község. Sereg Gyula iskolaigazgató javaslata alapján elhatározta, hogy megépítik az új iskolát. Az elhatározást tett követte. Egymás után hirdették meg a szülői munkaközösség rendezvényeit. A befolyó pénzből megvásárolták az építéshez szükséges cementet, téglát és egyéb | anyagot. Mozgósították a fel- j ső tagozatú tanulóitat. Az | anyagszállítást, helyi erővel, a község biztosította, a rakodást pedig a nagyobb tanulók végezték. Az összegyűlt anyag beépítése még az ősszel megkezdődött. Sereg Gyula igazgató egyéni agitálással, felhívásokkal és minden rendelkezésre álló eszközzel toborozta az építkezéshez szükséges munkaerőt. Ma már állnak a falak, s az építést túlnyomórészt társadalmi munkával végezték. A betonemelő-danut és egyéb gépeket ingyen bocsátották rendelkezésre budapesti üzemek. Jó pár hete azonban mintha minden meghalt volna. Vasárnaponként nem folyik a munka, s az égnek meredő falak mintha segítségért kiáltanának: Mi lesz velünk, pusztulni hagytok, nőm törődtök a sbrsunkkal? Elmentem Sereg Gyula igazgatóhoz, s megkérdeztem, hogy mi a tétlenség oka. <3 azonnal megadta a tájékoztatást. — Típusterv szerint indult az építkezés. A tervek szerint 1,5 millió forintba került volna az új iskola. Eddig anyagra és munkabérre összesen 130 000 forintot fizettünk ki, a társadalmi munka értéke pedig 80 000 forint. A 130 000 forint készpénzkiadásból 100 ezer forintot a község adott, a községiéilesztési alapból. Az 1,5 milliós tervvel számolva. a saját erő figyelembe vételével, még 500 ezer forint kellene a befejezéshez. A község apraja-nagyja igazán mindent megtett eddig, s ki-ki a maga módján, komoly áldozatokat hozott. Láttuk azonban, hogy az állam segítsége nélkül most már tovább nem haladunk, s ezért az állam támogatását kértük. 500 000 forintos kérelmünkkel szemben azonban csak 300 000 forintot kaptunk. A legnagyobb baj pedig az. hogy a Beruházási Bank Pest megyei igazgatósága még ezt a 300 000 forintot sem folyósítja, mert felméréseik szerint, az összeg nem elég ahhoz, hogy év végéig az iskola építését teljesen befejezzük. Áthúzódó beruházásokra pedig nem folyósíthatnak pénzt. Ezért áll a munka — mondja Sereg elvtárs. — És mi az ön véleménye? Hogyan lehetne továbbjutni? Láthatólag letörten, tanácstalanul áll a kérdéssel szemben Sereg elvtárs. — Még ezt is megpróbáljuk .. . Ide is elmegyünk... oda is elmegyünk . . . Hátha sikerül valami. Arra kér minket, mi is segítsünk. Szeretné, ha idejében sikerülne elérni valamit. Nagyon szeretné, ha szeptemberben már ez az iskola is gyerekzsivajtól lenne hangos. Ha nem is teljes mértéiben legalább két-három osztály- lyal... S aztán nagy hirtelen megkérdezte. hogy mi az én véleményem. Hirtelenjében bizony nem tudtam válaszolni, de most, az újság hasábjain leírom, amit gondolok. Először is: A maglód-nyaralói szülők nevében igen szé„Pipacsot éget a kövér határra... a lángoló magyar nyár tűzvarázsa... // Ezek a sorok törteik meg bennem a zörgő kocsi monoton zaját, amint befordultunk a homokos dűlőútra. A föld sarkán pipacs és magányos szarkaláb díszeleg, jelezve, hogy itt nemrég árpa ringott, amelynek tarlóját a föld közepén dohogó traktor'szántja Porlepte kukoricák, aranyló búzatáblák gabonakeresztek, felszántott tarlók jelzik, hogy bizony bent vagyunk a nyárban. A monori Kossuth Tsz területén járunk, szépen művelt földek, jó termést Ígérő gabonák dicsérik a tsz szorgalmas dolgozóit. Marton Ödön, a tsz mezőgazdásza, a növényápolási munkákról tájékoztat. A szép, tiszta kukoricatáblák azonban akaratlanul is „felhívják magukra a figyelmet”. Marton elvtárs elmondja, hogy a kukorica másodszori kapálása a befejezéshez közeledik. A kukorica mellett betöltött burgonyatábla, amely kétszer volt permetezve a burgonyabogár ellen. A gépi permetezés mellett fontos szerepet töltött be a kézi permetezők használata is, hiszen a dombos és egészen kis parcellákat kézi géppel permetezték. Az úton alig találkozunk arató emberekkel, aratógéppel, mindehütt gabonakeresztek, szalmakupacok jelzik, hogy J az árpaaratás a múlt héten ^ befejeződött s a napokban ka-f sza alá kerül a búza is. Né- ^ hány helyen megkezdődött a 'j tarlóhántás — és a tárcsázás. ^ A másodvetésekről Marton ^ elvtárs elmondja, hogy fő- ^ leg muhart és csalamádét fog- ^ nak vetni, tekintettel a tsz ^ állatállományának várható <: gyarapodására. A háztáji ál- í latok részére szintén jelentős terület lesz másodnövénnyel bevetve. A Hegyesi dűlőben végül találunk arató embereket, akik az árpaaratás utolsó akkordjait végzik: Tóth Jánost és családját. Az árpa szép, Tóth bácsi szerint 13—T4 mázsás termés lesz, és bizony nem fogja megbánni, hogy aratott. Nem messzebb Tóth Sándor és családja arat. Tóth gazda éppen a kaszát köszörüli a kétholdas árpa- föld végén, amelyből már csak néhány száz öl várja a kaszát. Az árpa mellett Tóth Sándor búzát és rozsot is vállalt. — Hát bizony, egy hét múlva alig lesz itt gabona lábon — mondja. — Az árpaterület 90 százalékát gépi erővel aratta a tsz, a többit a tagok kézi kaszával aratták. Azonban a Monori Gépállomás ellen komoly panasz merült fel. Marton elvtárs és S. Kovács Béni tsz-elnök elmondotta, hogy a gépállomás — többek között — szerződött a tsz-szel 200 hold árpa gépi aratására, de ebbő] ez idáig mindössze hét holdnyit vágtak le. Azt hiszem, nem ártana, ha a gépállomás vezetősége komolyabban foglalkozna a dologgal... Pilisi Pál A KENDERES ALATT pen megkérjük a Művelődésügyi Minisztériumot; ha van ott még egy kis beruházási pótkeret, ne várjanak vrele az év végiig, adjanak annak a terhére még 200 000 forintot, az iskola teljes befejezéséhez. ígérjük vi szent, hogy a társadalmi munkában továbbra sem lesz hiány. Másodszor: Kérjük a Beruházási Bankot, a megszavazott 300 000 forintot folyósítsa azonnal. mert akkor is áthúzódó beruházás lesz az építmény, ha egy fillért sem folyósítanak erre az iskolára. Ne zárkózzanak el a pénz folyósításától, csak azért, hogy az ő statisztikájuk szebb legyen. Harmadszor: Mindkét szervet kérjük, hogy írják meg véleményüket újságunknak. Ennek birtokában tovább tudunk gondolkodni a megoldá- sj lehetőségeken. Marton Károly C: ■. ISÉi Szabó Sándor, Plesoezki István. Pátkai I,ászló, Monori Gábor, Szabó I,ászló, Babinszki Pál, Fekete István, Seres István, a monori Üj Élet Tsz tagjai, Karinai Mihály brigádvezető irányításával — elevátor segítségével — szénát kazladnak. A 400 mázsa szénát — amelyet a Jávorszki brigád tagjai hordtak a helyszínre — nyolc méter hosszúságban, négy és fél méter szélességben és nyolc méter magasságban kazlazták — harmincöt fokos kánikulában! (Foto: Mészáros) sXXXXX^XXXXXXXXXXXXX\XXXX^>X^^NN^^^C^XXXVXXXXVVXNXXXXVXX^XXXXXNXXXXXXvVXXX^^XXXXX,vXXVX\! Befejezték az árpa aratását Péteriben 8 óra körül érkeztem a Péteri Rákóczi Tsz-be. Éppen akkor, hajtották ki a teheneket. Elbeszél gestern az^ állattenyésztő brigád vezetőjével Polonyi Gézával, aki kérdéseimre elmondotta, hogy 50 fejőstehenük van és a fejési átlag is elég magas, átlag 11 litert ad egy tehén. Ezenkívül még 12 szopósbor jó és 72 növendékmarha van a Rákóczi Tsz szarvasmarha-állományában. — Százötvenöt hízónk és huszonhat anyakocánk van — mondta — és beígérte a termény forgalmi, hogy még ötven anyakocát kapunk. Közben megérkezett bánfalvi István, a tsz mezőgazdásza és elindultunk a határ felé. Útközben szó került az aratásról és megtudtam, hogy a termelőszövetkezet már learatta az árpát, sőt mintegy ötven százalékát már ki is csépelték. Azért sikerült ilyen hamar befejezni az árpa levágását, mert a tavalyi 40 kaszással szemben az idén 70 ember dolgozott és vágott le 77 holdat. A maradék 73 holddal a gép végzett. — Kellner kombájnos jó munkájának is sokat köszönhetünk — fordult hozzám Bánfalvi elvtárs —, de nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az árpából a tagok előleget kapnak: egy kilót munkaegységenként. Közben kiértünk a tsz új telepére, ahol Mihalkó Lajos magtáros vezetésével már hét napja folyik a zsákolás. Lajos bá’ megigazította a zsákot a mérlegen s közben így dörmögött: — Százhatvan mázsa árpánk van kicsépelve. Ma hajnalban három órakor fejeztük be a cséplést, s azóta is szorgalmasan hordjuk be az árpát. Azt, hogy ilyen sokat sikerült végeznünk, az olyan dolgozóinknak köszönhetjük, mint Veisz József né és Mocsári Jánosáé, akik igazán derekasan kiveszik részüket a munkábóL Elköszöntünk a zsákoló brigádtól és tovább indultunk a messziről aranyló búzatáblák irányában. Utunk kukoricaföld mellett vezetett el. — Ez a huszonöt kataszteri hold kukorica, amit még csak egyszer kapáltunk be, de rövidesen megkapáljuk ezt is másodszor — mondta Bánfalvi István és cigarettára gyújtott, — Hiszen nem lenne semmi baj, ha több férfi munkaerőnk lenne. — No ez itt a szovjet búza •— magyarázta — ebből ölvén holdat vetettünk, de van. meg száznyolcvan hóid magyar búzánk. Mindjárt megnézheti azt is. — Ma csütörtök van — mondta elgondolkozva — holnap kezdjük vágni a szovjet búzát. Remélem, három nap alatt sikerül learatni mind az ötven holdat. Kalotay Balázs Évzáró a Dózsa György úti óvodában Sárika, Margit és Gizi óvó nénik a kisleányokat, kisfiúkat sok szép táncra jelenetre, versre tanították meg. A gyerekek kis arca kipirult, szemük csillogott és vígan, önfeledten mosolyogtak és pörögtek, táncoltak• a hegedű hangjára. A szülők boldogok voltak és nagy örömmel nézték a gyerekeket. A szünetben sok málna és krémes elfogyott, jóízűen ették a gyerekek. Kisorsoltak egy hatalmas tortát, a boldog nyertes Fülöpp Loránd iskolaigazgató, aki szintén részt vett a kedves ünnepségen, hiszen a sok kis gyermek az ő felügyelete alá tartozó iskolába jár már ősztől. Ezután a szülők ismerkedtek egymással, s a vidám est a késői órákban ért véget. A bevételből porszívót szeretnének venni az óvoda takarításához. A szülők ez úton is köszöne- tüket fejezik ki az óvó néniknek azért, hogy gyermekeiket olyan sok minden szépre és jóra megtanítják. G. M. fúrnak egy kutat Mendén az fmsz italboltja előtt. A vállalkozó Vitéz Lajos monori kisiparos. Két év alatt már 35 méterre jutottak le. Mintegy öt esetben vettek vízpróbát — minden alkalommal megállapították, hogy nem jó a víz, tovább kell fúrni. Azóta is fúmak-fúrdogálnak■ S azóta is a mendei szikvíz készítéséhez 400 méterről (az orvosi lakás előtti kútból) kell a vizet hordókban szállítani. A szerződés szerint 1960- ban kellett volna a kútnak elkészülnie, deltát mit csináljanak szegény emberek, ha nem jó a víz? Fúrnak tovább lassan, kényelmesen, nehogy eltörjön a fúró. Addig fúrnak-furdogálnak, : amíg egyszer valakinek: il- \ letékesnek eszébe jut őket „megfúrni”, s akkor egy- : kettőre lesz víz Mendén ebben a hátban is. Ha pedig ez : mégsem történik meg, akkor : a mendelek megérdemlik, : hogy még legalább két évig ; keressék az ő rovarukra sze- ; gény kútfúrók a jó vizet és a : jó kis pénzt! — sk — LUXUS SAPKA (Made in Gyömrö) hanyag nyugalommal, mit sem sejtve megköszöntem a kölcsönzést, visszaadtam a sapkát és kértem a 30 forint betétet. Ám Nagy Kálmán „nem egészen úgy van az!” jelszóval, tüzetesen végigvizsgálta. Miután a bőven restaurált muzeális érték szélén egy kétcentis beszakodást talált, diadalittasan és ellentmondást nem tűrő hangon kijelentette, hogy a harminc forintból ő tizenkettőt levon. Én természetesen tiltakozni kezdtem, mivel úgy éreztem, hogy méltatlanul ér ez a nagy szerencse, hogy egy ilyen gyönyörű maszek sapkához tizenöt forintért hozzájuthatok. Tiltakozásomra a kedves kabinos ordítva, holmi kis utcagyereknek szóló fölényességgel kioktatott, hogy a jó kislánynak vigyázni kell a kölcsönkapott holmira. Természetesen végül én untam meg. és a büntetésként kiszabott tizenkét forintot kifizettem. Ám a sapkát is magammal hoztam. Nagy Kálmán nagy csodálkozására. Ha a ragasztásoknak hinni lehet, elődeim is leadóztak már, de dühükben — úgylátszik —, otthagyták a sapkát. Én most büszkén hirdetem, hogy ez a különleges saplca az én birtokomban van és az utánam következőket ezzel már nem kupa szíja meg a gyömrői ruhatáros. Csak tartok tőle, hogy nem ez volt az egyetlen példány, így a továbbiakat kénytelen vagyok a strand vezetőségére hárítani. Legyenek szívesek felvilágosítani őt: legfeljebb ahhoz van joga, hogy a régi sapkát a bolti áron sózza el, ami bizony mindössze nyolc és nem tizenkét forint. E gyébként így a lap hasábjairól kívánok Nagy Kálmánnak további jó üzletelést és kevés ilyen elszánt vevőt, mint én. Reiter Mária jpngedjék meg, hogy eldi- L-j csekedjem, a múlt héten milyen remek vásárt csináltam, Tudom, hogy mást is érdekel az alkalmi vétel. Nem vagyok önző ember, tehát elárulom, hogyan jutottam hozzá az egy-két helyen gumiarábikummal gyönyörű ívben ragasztott sapkához, enyhe piszokbevonattal potom tizenöt forintért. Kánikula lévén, a szép gyömrői tófürdőre mentünk a múlt vasárnap. A víz partján jöttem rá, hogy hopp! — otthon maradt a sapkám. Nem estem kétségbe, mivel tudtam, hogy Nagy Kálmán, a strand úszómestere, maszek alapon kölcsönzéssel is foglalkozik. 3 forint díj és 30 forint betét ellenében nagy készségesen hozta is, a már előbb ecsetelt előnyökkel ékeskedő sapkát, Én tüstént fejemre húztam, nem is nézve. hogy mit kaptam, berohantam a vízbe. Ezt a közel 40 fokos hőségben mindenki értheti. r 7 iy délután .5 óra körül v> öltözködni kezdtünk és elérkezett az értékes sapka vásárlásának pillanata. Én KÉT ÉVE
