Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

1961. JÚLIUS 5, SZERDA M FCYEI í^lVfelD 5 Tanévzáró az Állami Balett Intézetben Az Állami Balett Intézetben vasárnap tartották az ün­nepi tanévzárót. A zene- pedagógusok, balettimesterek és szülők előtt a növendékek művészi tánc- és zeneszá­mokat mutattak be, majd az első évfolyam hallgatói vet­tek búcsút a végzős növen­dékektől. Handel Edit vég­zős társai nevében mondott köszönetét a tanároknak ki­lenc évi fáradságos munká- 3ükért. (MTI) A szegedi országos dalostalálkozó eseményei Szegeden vasárnap folyta­tódtak a kétnapos országos szakszervezeti dalostalálkozó eseményei. A 22 munkáskórus mintegy 2500 tagja délelőtt fel­vonult a Széchenyi térre, ahol a város több vezető személyi­sége köszöntötte őket. A kóru­sok em'iékplakettet, illetve tag­jai emlékjelvényt kaptak. Az énekkarok ezután a Juhász Gyula Művelődési Házban, il­letve a Zeneművészeti Szak­iskola nagy tei mében sikeres bemutató hangversenyeket tartottak. (MTI) Az isaszegiek fáradoznak érte — a péceliek „megfizetik“ Már a júliusi lapokat for­gatjuk a naptárban, tehát jószerivel benne vagyunk a nyárban. A vidám újévi po­hárköszöntők óta, amikor si­kerekben. eredményekben gaz­dag új esztendőt kívántunk egymásnak, fél esztendő telt el. Szokás ilyenkor kisebb- nagyobb leltért készíteni: ho­gyan is állunk a dolgainkkal? Ilyen „leltározást” végzett a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottsága. Ez alkalom­mal a gödöllői járás két köz­ségéről esett szó. Szatmári Er­nő, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága, Honig Jó­zsef. a népfront járási mun­katársa. Orth Mihály mérnök, a Gödöllői Járási Tanács köz- ségfejlesztési csoportjának ve­zetője jelentette a „leltározó bizottságot”. Elöljáróban máris leszögez­hető a körút fő tanulsága. Ahol közös akaraton vannak — él és dolgozik a népfront­szervezet. Ahol a községi ta­nács bátran bevonja őket a munkába — ott nem kell szé­gyenkezni. Jó példát szolgáltat erre Százezer hold kapott mesterséges csapadékot a kánikulában Június végéig a mezőgaz­daság öntözésre előirányzott területének általában egy- harmada kap mesterséges csapadékot — az idén azon­ban már a terület ötven szá­zalékára juttatták el a vizet. A mezőgazdaság az idén túlteljesíti az öntözéses gaz­dálkodás tervét: az előirány­zott 195 000 hold helyett az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek 200 000 hold­ra kötöttek szerződést. A ta­ka rmá.n vellátás szpmppnjjá- ból biztató, hogy a szántó-’ földi takarmánynövények, a rétek és legelők mintegy tíz­ezer holddal nagyobb terü­leten kapnak mesterséges csapadékot. öntözéses gazdálkodásunk az idén nemcsak mennyisé­gileg növekszik tovább, ha­nem módszereiben is mind­inkább megfelel a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek Igényeinek. A legmodernebb, leghatékonyabb öntözési mód, a permetező öntözés aránya most mór 30 százalék. A per­metező öntözés egyik leg­korszerűbb, műanyagcsöves berendezését kísérletképpen most szerelték fel a Sárközi Állami Gazdaságban, s a kö­vetkező hónapokban már hetven ilyen berendezést kap­nák az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Most próbáltak ki egy újabb konstrukciót: ennél a csöve­ket könnyű, göngyölhető, egyszerűen hordozható mű­anyagtömlők helyettesítik. (MTI) V,‘>‘XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* 0 Épül a Duna menti Hőerőmű Készül a hideg-melegvíz csatorna. Az egyik ágban a Du­nából érkező hidegvíz folyik az erőmű felé, a másik ágban a gépek hűtésétől felmelegedett víz igyekszik vissza a Dunába Elkészült az erőmű ipari vasútiénak hídja a Benta patak fölött. Épülnek a töltések, s nemsokára már anyagot szál­líthat a Duna menti Hőerőmű építéséhez a füstölgő vonat (Tóth György felv.) Isaszeg. A rendezett község mór az első percben elárul­ja a szemlélőnek, hogy lakói nemcsak éjszakai szálláshelynek tekintik. Pedig ez nagy szó. Sok más, Budapest közvetlen közelében fekvő községnek ez a rákfenéje. Innen is ezrek utaznak naponta kétszer oda- vissza, s Isaszeg mégis az otthonuk, gondját viselik. Mi­előtt az eredményekre tér­nénk, ismerjük meg munka- módszerüket. Igen szoros a kapcsglat a község valameny- nyi „hivatalos” és „nem hi­vatalos” szerve között. A ta­nácsdemokrácia nemcsak szó­lam, hanem valóság. Például: valamennyi tanácstag vezet egy kis füzetet. Beírja ebbe, mit lát a körzetében, mire van szükség, milyen megbízá­sokat kapott. Amikor azután jut pénz erre-arra, s össze kell állítani a községfejlesztési ter­veket, előkerülnek a kék fe­delű, kockás füzetek. Belelapoztam jópárba. Meny­nyi ötlet, mennyi gondolat, mennyi reális javaslat! És a megvalósításukhoz miért van olyan sok társadalmi mun­kás? Mert a tanácstagok, a népfront-aktivisták nem azt mondják, hogy „fogjuk meg és vigyétek”, hanem maguk is „viszik”. Isaszegnek pél­dául majdnem 1600 négyzet- méter, vadonatúj, 1,60 méter széles, városias jellegű, asz- faltburkolatos járdája van a legforgalmasabb részeken. A keramit járdaszegélyeket a lakosság társadalmi munká­ban rakta le. Az érintett ut­cák tanácstagjai szervezték meg a munkát, de ott voltak akkor is, amikor az ásót kel­lett forgatni. Csupán ezzel hatezer forintot takarítottak meg. A salakjárdák területe 900 négyzetméter, azaz eb­ből ötszáz.már kész, a hátra­levő négyszázat is rövidesen átadiák a forgalomnak. A közösségért vállalt műn-* ka igen szép példáját adta Fazekas János isaszegi mér­nök. aki a népfront felkéré­sére megtervezte a bekötő utat a műúttól az állomásig. Épül az annyira várt iskola is. A nyolc tanterem ötmil­liójába kerül az államnak. A tereprendezés, a kerítés, a szeméttároló építése az össz­költség tíz százalékát jelenti. Ezt viszont a község vállal­ta, rááldozva a jövő évi községfejlesztés bevételét is. Addig, amíg az új iskola el­készül. bővítették az iskolai napközit — 220 ezer fo­rintból. Márciustól áprilisiig, a fá­sítási hónapban kétezer su- hángot ültettek el. Ez ötezer forintos költségcsökkentést eredményezett. A főutak mentén a hatszáz folyómé­ter árok kiásása, a Szabadság tér parkosítása újabb négy és félezer forint megtakarí­tást jelentett. Végül nézzük meg, meddig jutottak a villanyhálózat­bővítéssel? Három és fél ki­lométer új vezeték és egy új, húsz kilovattos trafóház az eredmény. Szeptember vé­gére újabb háromszáz csa­lád végezheti a kultúra bő­vebb áldásait. Háromszáz- ötvenezer forintot terveztek e célra a költségvetésbe. Amelyik utcában az új ve-' zeték fut, ott a földmunkát a lakosság végezte el. Isaszegről egyenes az út Pécelre. Vajon, ott mit ta­lálunk? A Tóth Ferenc tanácsel­nökkel folytatott beszélge­tés után már távolról sem olyan biztató a kép, mint a szomszédban. Ehhez hoz­zájárul a község lakosságá­nak vegyesebb összetétele, s valami csüggeteg hangulat is. És még valami. Az a szemlélet, hogy kár mozgósítani, úgy sincs aki csinálja. A népfrontra csak lis területen lehet kulturá- számí ta­ni. Különben is: öt-hat em­ber 1 inaszakadtáig húz, részt vesz mindenben, a töb­bi meg csak nézi. Hát ez nem valami opti­mista álláspont. De lássuk a gyakorlatot? Kész a törpe­vízmű, a két fúrott kúttal. Szép lett, jó lett, használják is, de senki nem tett érde­kében egy téglát sem ar­rébb. A villanyhálózatból ezer folyómétert ír elő a terv, százhúszezer forintért. A ve­zetéket a Fővárosi Elektro­mos Művek építi, ha építi, mert még hozzá sem kezdett. Igaz, egyetlen pécelit sem látnak majd maguk körül szorgoskodni. Társadalmi munkát nem terveztek. Most építik, burkolják, csa­tornázzák a Kör utcát, 458 000 forintot igényelne, de a pénz­nek csak az egy harmada van meg. Ennek megfelelő lesz a megjavított úthossz is. Az építkezést a Pest megyei Kő­bánya és Útépítő Vállalat végzi. Ottjártunkkor három munkás, meg a munkacsapat­vezető tett-vett valamit. Gon­dolom, az anyagszállításnál, árokásásnál, földegyengetésnél elkelnének az önkéntes segí­tők. Ebből kettős haszna vol­na a pécelieknek: egyrészt hamarább elkészülhetne ez a számukra olyannyira fontos út, másrészt a megtakarítás révén valamivel hosszabb tá­von kaphatna burkolatot a Kör utca. A legnagyobb méretű mun­ka, amelyhez százakat moz­díthattak volna meg, az ONCSA-telepi gátépítkezés. A község annak idején rossz helyre települt. Ezt a mostani utódok már nem hozhatják helyre. De a gyakori vízára­dások ellen védekezniük kell. A falu e része mély völgyben fekszik, amelybe nagy esőzé­sek után megáradt tengerként zúdul az esővíz. Két évvel ez­előtt itt a lezúduló ár percek alatt házakat rongált meg, elöntötte a melléképületeket, arról nem is beszélve, hogy az utakat minden alkalommal szinte teljesen elmosta. Még a kisebb esőzések is eseten­ként komoly kárt okoztak. Az évenként megismétlődő árvíz elhárítására idén földgátat építettek, százötvenezer forin­tos költséggel. Kinn jártunk a helyszínen. A völgy három pontján épí­tették fel a gátakat, horda­lékfogóval, csatornával ellát­va, amely a rohanó vizet út­jában megakasztva, újabb és újabb csatornákkal szabályos kis patakmederbe kényszeríti. Erről is szót váltóttunk Tóth elvtárssa], vajon miért nem szervezték meg az érde­kelt utcák részvételét a mun­kában? — Mert úgysem lett volna sok értelme. Nálunk nem megy az ilyesmi. Csak feles­leges energia- és időpazarlás volna. Megfizettük, s a válla­lat megcsinálta. Nem tévedünk, ha azt állít­juk: ha nincs a v. b. körül széles aktívahálózat, akkor ez minden: „Megfizetjük, a vál­lalat megcsinálja.” Jogos a kérdés, mint ahogy nekünk is feltették akkor: mit csináljanak, ha társa­dalmi munkásaik nincsenek? Nem hinnénk, hogy Pécel valamiféle kivételes terület lenne, kivételes emberfajtá­val. Talán nehezebben moz­díthatók, mint másutt — de mozdíthatók. Meg kell találni azt az egészséges magot, amelyre támaszkodva mind több embert lehet bevonni a közös tennivalókba. így volt ez más községekben is. Sehol sem egyik napról a másikra alakult ki a jó kollektív szel­lem. A péceli álláspontba nem szabad csak úgy bele­nyugodni, mert igenis, ott is vannak lelkes emberek. Jobb példa nem kell erre, mint a péceli kulturális napok, amely­nek szervezése, lebonyolítása egy nagy közösség műve. S ha erre lehet mozgósítani az embereket, kellő érvekkel miért ne lehetne mozgósítani más területen is? Komáromi Magda mm nap 1961. július 5, szerda, An­tal napja. A nap kél 3,53 órakor, nyugszik 19,44 órakor. A hold kél 0, nyugszik 12,14 órakor. Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások. A hőmérséklet kissé csökken. Egy-két helyen zivatar. Meg­élénkülő déli, délnyugati szél. — A NAGYKÖRÖSI Bagi Ilona önkéntes ifjúsági tá­borban hétfőn megkezdte munkáját az első csoport. A 200 középiskolás lány a Nagykőrösi Állami Gazda­ságban két héten keresz­tül gyümölcs- és paradi­csomszedéssel és szőlőkö­tözéssel foglalkozik. Mun­kájuk után gazdag kultu­rális és sportprogram vár­ja a lányokat, szórakoztatá­sukról — többek között — a Honvéd Művészegyüt­tes és a Szegedi Irodalmi Színpad gondoskodik. — KLAB JÄNOS, nóg- rádverőcei lakos háztetőja­vítás közben megcsúszott és a földre zuhant. Kar- és lábtöréssel, és súlyos zúzó- dásokkal szállították a váci kórházba. — PEST MEGYE-szerte is­merik a veresegyházi tánco­sokat. A kis községben pezs­gő kulturális élet folyik. 50 tagú vegyeskar és színjátszó csoport is működik. — CEGLÉDÉIN megkezdő­dött a város szennyvízcsa­torna-hálózatának építése. Már készül a szennyvíztisz­tító telep, valamint a Be­loiannisz utcai szennyvlzfő- gyüjtő csatorna. Az építési munkákat a Mélyépítő Vál­lalat végzi. A GÖDÖLLÖI Községi Tanács szakszervezeti bizott­sági július 8-án. szombaton este nyolc órai kezdettel az újjáépített Blaha Lujza strandfürdő kerlhelyiségcben rendezi meg a hagyomá­nyos, műsorral egybekötött strandmegnyitó bálját. — GÖDÖLLŐN .fői sike­rült klubavató ünnepséget rendeztek a Vegyesipari Ktsz, Vas- és Fémipari Ktsz. a Há­ziipari Szövetkezet dolgozói és a magánkisiparosok. Az avatóünnepségen — amelyet a Dózsa György úti KIOSZ- székházban tartottak — jól szerepeltek a szövetkezetek színjátszói, valamint a Winkler Nándor vezette, 63 esztendeje működő gödöllői iparos dalkör. — A NAPOKBAN két hatal­mas szirti sas érkezett az ál­latkertbe a szófiai állatkert­ből. Evek óta először tör­tént, hogy az egyik shetlan- di törpelő-kancának kiscsi- kója született. Még egy ál­latkerti érdekesség: nagyon szépen fejlődik Quinba, az egyhónapos elefántbébi. — A MOST LEZÁRULT negyedévben 465 mázsa va­sat, 22 mázsa papírt és 13 mázsa rongyot adtak el a Pest—Nógrád megyei MÉH monori telepének. — „ÉSZREVÉTELI KÖNY­VET’’ vezetnek az ikladi Ipari Műszergyár műhelyei­ben. A munkások a köny­vecskékbe vezetik be a ter­melést hátráltató akadd- lyokról szóló észrevételeilcet. A bejelentéseket 24 órán belül intézik, illetve elbírál­ják. — NEGYVEN ceglédi kis­iparos vasárnap reggel egy­napos autóbuszkirándulásra megy a Dunakanyarba. Út­irány: Vác — Leányfalu — Visegrád — Esztergom. a televízió műsora 18.45: A kisfilmek kedve­lőinek, A mi égboltunk, szov­jet film. 19.00: Közvetítés az Állami Operdházból. Dísz­előadás a Vasutasak Együtt­működési Szervezete VI. mi­niszteri konferenciája és a Nemzetközi Rádió és Televí­zió Szervezet (Of RT) 18. közgyűlése alkalmából. Mű­sor: 1. Erkel: Bánk bán I. felvonás, II. Kodály: Háry János III. felvonás, III. Bar­tók: A csodálatos mandarin, táncjáték egy felvonásban, kb. 22.00: Hírek. j.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx | Kedvezmény a Pest megyei Hírlap olvasóinak í Kedves olvasóink, részletfizetésre vásárolhatják ^magyar és külföldi írók műveiből összeállított meg a PEST MEGYEI HÍRLAP KISKÖNYVTÁRA ^c'mu hetkotetes könyvsorozatot. A család minden tagja meg' . “ SOr°.zatban a neki megfelelő olvasmányt és a szép /. Kiállítású, ízléses kivitelű könyvek minden családi könyvtár $ díszévé válnak. \ , A sorozat kizárólag az alábbi szelvény beküldésével ren- g (lelhető meg! í Az igazi győzelem. Húsz író, J közöttük Egon Ervin Kisch. <Jack London. Hemingway. II- 2 lés Béla. Hunyady Sándor és j mások írásai a sport szépsé­géről. Kornis György illuszt- á rációival. Félvászon kötésben. í 327 oldal y '/, Andre Chamson: A csodák ^ kútja. A kitűnő francia pró- ^zaíró regénye a német meg­szállást és az ellenállási moz- ^ ealom hőstetteit örökíti meg. 2 Réz Pál előszavával. Félvá­ll szón kötésben. 279 oldal, á Erdős László: A szökevény. /Egy politikai fogoly izgalmas /életének és megmenekülésé­inek története a nyilas rém- g uralom napjaiban. Würtz gÁdám rajzaival, Félvászon kö­ltésben 330 oldal. ^ Gárdonvi Géza: Egri csillá­in °k. Benkő Sándor rajzaival.---­G árdonyi jegyzeteivel. Egész­vászon kötésben. 590 oldal. Hazai kis tükör, A kötet 22 író vallomása és beszámolója az ország különböző vidékei­nek életéről. Egészvászon kö­tésben. 475 oldal. Móra Ferenc- Négy apának egy leánya. Hannibál feltá­masztása. Az író két regényét tartalmazza a kötet. Az első egy Dostáskisasszony életén keresztül vezet el az egyszerű emberek világába, míg a Han­nibál feltámasztása a Horthy- világ esvik becsületes pedagó­gusának kálváriáját mondja el. Félvászon kötésben. 460 oldal. Ilf—Petrov: Tizenkét szék, Aranyborjú. Két világsikert aratott regény egy kötetben. Eélvászon kötésben. 590 ol­dal. í Megrendelő lap 5 Levágandó. Kérjük pontosan kitölteni! KÖNYVET POSTÁN >i ^Ießrent^e*em a Pest megyei Hírlap kiskönyvtára című 7 /kötetes sorozatot 4 havi részletfizetésre, összesen 208 forintos /áron amelyben a kezelési és portóköltsée is bennfoglaltatik. / Az első részletet, 58 Ft-ot a könyvek kézhezvételekor, a to- g vabbi háromszor 50 Ft-ot pedig minden hó 5-ig befizetem a g könyvekhez mellékelt csekklapon. ^Név: itc im: I £Szem. ig, száma:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents