Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

1961. JÚLIUS 4, KEDD MECI if&Hao '3 Prémium vagy szem veszteség A megye termelőszövetke­zeteiben ma már nem ismeret­len fogalom a premizálás. No­ha nem kis ellenállást kellett legyőzni, főleg a tsz-vezetők körében, hogy meghonosítsák és alkalmazzák, ma már több tsz-ben maguk a vezetők is úgy beszélnek a munkára való ösztönzésnek erről a formájá­ról, mint jól bevált, hasznos módszerről. Való igaz — ezit a termelő- szövetkezetek kapásterületei bizonyítják —, (hogy amelyik tsz-ben helyesen állapították meg a premi­zálás feltételeit, ott jobban halad a munka, gyommen­tesek a kapások. Eddig a megyében, főleg a nö­vénytermesztésben. ott is első­sorban a kapásnövények mű­velésénél alkalmazzák a pre­mizálást. Ez érthető is, mert itt kézzelfoghatóan lehet bebizo­nyítani a jó munkát. A terven felül termelt kapásnövények bizonyos százalékát azért ad­ják prémiumként — ha úgy tétszik, jutalomként —, mert a tag az átlagosnál többet, job­bat nyújtott a közösségnek. Az idei tavasz minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy érdemes alkalmazni az anyagi ösztönzésnek ezt a módszerét. Ha a kapálásnál előnyös a premizálás, vajon nincs-e mód arra, hogy a mezőgazdasági munkák legnehezebb idoszasa- ban is alkalmazzák a termelő­szövetkezeti vezetők? De igen, van rá lehetőség. Több terme­lőszövetkezetben maguk a szö­vetkezeti vezetők jöttek rá en­nek hasznosságára, de a me­gyei és a járási párt- és éa- nacsszervek is szorgalmazzák a premizálás meghonosítását az aratás időszakában. A szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet vezetősége a következő jutalomfeltétele­ket állapította meg a kombáj- nosok számára. Száz hold be­takarításáig holdanként egy kiló gabonát adnak a kombáj- nosoknak, 100-tól 200 hold ga­bona betakarítása esetén hol­danként két kilót, 200 holdon felül pedig három kiló gabona illeti őket. A majosházi Uj Élet Tsz- ben egy kiló gabona jutal­mat adnak a kombájno- soknak minden hold gabo­na betakarítása után. Több termelőszövetkezetben a kézzel aratók számára is ad­nak prémiumot Nem véletlen, hogy az ara­tásnál — noha ebben az idő­szakban legalább olyan fontos vNXXXXXXXVNNVXXXXXXXXXXXVXNVXXXXXXVXXVXXXXXXXVXXNXXXVXXXXXXXVXNXXXXVXXVXXXXXXXXXVVXXXXXV1 ÖRÖKSZÉP DALLAMOK csendültek fel vasárnap Vácott, megyénk huszonkilenc ének- \ kara mintegy másfélezer dalosának ajkáról. Mint Galbicsek \ Károly, a pártbizottság titkára mondotta, a váciak büszkék ar- / ra, hogy vendégül láthatták az immár hagyományos sereg- % szemlét, a negyedik Pest megyei dalostalálkozót. \ Huszonkilenc községi, földművesszövetkezeti, klub. üzemi, \ iparosköri, szakszervezet énekkar. A legjobbak, a megyében í működő száz énekkar közül. Hatalmas szó ez! Nem kevesebbet % jelent, mint hogy kulturális forradalmunk nyomán kóruskul-% túránk virágzásnak indult. Bachtól Beethovenen át Bartókig í zengett a muzsika, bizonyítva, hogy a legnemesebb művészet ; is már ezrekhez jutott el talpainkban, üzemeinkben, a fiata- | lók, öregek körében. í A pompás, színvonalas találkozó megrendezésében orosz- % lánrészt vállaló Makiári József karnagyot. Balassi István mű- % velödési ház vezetőt. Pozsonyi Béla népművelési felelőst és £ Kovács Lajos ének szakfelügyelőt minden dicséret megilleti. £ Az énekkarok, a dalosok művészi toliosítm éjive. hatalmas fej- ^ lődést jelentett a tavalyihoz képest — a szó szoros értelmében í —, minden várakozást felülmúlt. í í a tagság mozgósítása, a gépek jó kihasználása, mint máskor — kevésbé használják fel a premizálást a munka szorgal­mazására. Ez egyrészt abból adódik, hogy több tsz-ben még ma is az ablakon kidobott pénznek tekintik a prémiumot, „így is, úgy is el kell végezni a munkát — mondják". Ezek a vezetők nyilvánvalóan nem értik, hogy mi a premizálás lé­nyege, Igaz, a komibáj nos, vagy az arató mindenképpen elvég­zi a munkát, betakarítja, le­aratja a rábízott területet. De nem mindegy — főleg a szö­vetkezet számára nem —, hogy mikorra fejeződik be az aratás. Az olyan csúcsmunka idején, mint az aratás, csaknem vala­mennyi tsz szűkében van a munkáskéznek. Es a gép sem elegendő. Kézenfekvő tehá;, hogy a meglevő erővel keli okosan gazdálkodni. A prémiumot azért adja a vezetőség, hogy az átlagos­nál nagyobb erőkifejtésre serkentsék mind a kézi, mind a gépi aratókat. Ez pedig egyáltalán nem abla­kon kidobott pénz. Hogy mennyire nem, azt mutatja a majcsmázi Uj Élet Tsz példá­ja is. Itt a vezetőség kiszá­mította, hogy a kombójnosok részére adott prémiumgabona ? mennyisége kevesebb, mint a ^ késlekedésből, az aratás elhú- ^ zódásából következő szemvesz- 'j teség. Jól jár tehát a kombáj- * nos, de legtöbb haszna mégis­csak a szövetkezet tagságának lesz ebből. Idejében, veszteség nélkül betakarítják a termést, a gépekhez beosztott emberek hamarabb felszabadulnak, s munkájukat a növényápolás­nál vagy egyebütt hasznosít­hatják. A premizálásnál a legfonto­sabb követelmény, hogy helye­sen állapítsák meg a tsz-veze- tők a jutalomfeltételeket. A gépi aratásnál leghelyesebb, ha teljesítményekhez kötik — mint a szentlőrinckátai Uj Vi­lág Tsz-ben is tették — a ju­talom mennyiségét. Az egyen- lősdi ugyanis, nem vezet jóra, nem serkent jobb munkára, Az a kombájn- vagy arató­gépvezető, aki jobban ki­használja a munkaidőt, több terményt takarít be, kapjon többet. Egyébként a mostani időjárás mellett naponta 14—16 órát is lehet gépekkel dolgozni. De nemcsak lehet, hanem kell is. A kézi aratók premizálásánál az a helyes, ha a vezetőség ha­táridőt szab meg: aki addigra befejezi az aratást, természet­beni jutalomban részesül. Csakis így biztosítható, hogy jogtalanul senki se juthasson prémiumhoz, de ugyanakkor mindenki kapja meg a fárad­ságáért a kellő elismerést. Az anyagi érdekeltség érvé­nyesítése a termelésben megfe­lel a szocialista jövedelemel­osztás elveinek. Bátran nyúlja­nak ehhez a megye termelő­szövetkezeteinek vezetői. Ser­kentsék több és jobb munkára a szövetkezet tagságát. Mihók Sándor — EXPORTRA TERMEL kiváló fajdinnyét a vecsési Ezüstkalász Termelőszövet- ‘kezet. A kedvezően fejlődő dinnyefajták kiváló minősé­gű sárga- és görögdinnyét ígérnek. Az exportszállítások mellett a hazai piacokra is küldenek innen fajdinnyét. UZEMEINKBOL JELENTJÜK: Csarnokok a DCM-ben Új selyemszövőgép - Robot útőrök A DCM naponta szolgáltat újdonságokat. És naponta vál­tozik a kép is. A negyven- nyolc tonnás előregyártott osz­lop-elemekből épülő nyers­raktár és malom lesz az egyik közeli állomás. A nyersanyag­tároló csarnok 150 méter hosz- szúra és 28 méter magasra épül. A hozzákapcsolódó ma­lom, amely a cement és mész- égetés anyagát készíti elő, 120 méteres csarnokban működik majd. Az épületek a negyven- nyolc tonnás előregyártott oszlopokon nyugszanak. Az első szakaszban 11, a má­sodikban 10 óriásoszlopot ál­lítanak fel. Mindegyik beeme­lésén két daru és huszonnégy csörlőberendezés dolgozik egy- időben. A DCM építése során valószínűleg nem is dolgoz­nak ennél súlyosabb elemek­kel. Szeptember 31-re az ösz- szes pillért felállítják. Októ­berben a MÁVAG megkezdi a tetőszerkezet szerelését. Jól bevált az új selyem- szövő-gép amelynek min­den munkáját — öntéstől a festésig — a Váci Ön­töde végzi. Kivitelében egyszerű, vonal- i vezetésében sima — korszerű és könnyen kezelhető. Fordu­I lalszáma magasabb. Régen 1155-ön percenkinti vetéssel | dolgoztak. Ez a konstrukció I 185-tel jár, de működött már 1220-as vetéssel is percen­ként. A magasabb fordulat 1 ellenére fele zajjal jár. Min­dent összevetve: kényelmes | kezelést, igen jó munkakörül­ményeket biztosít. Ez a véle­ménye a Szentgotthárdi Se­lyemszövőgyárnak, ahol már bemutatkoztak a váci gépek. Eddig 22 berendezést készítet­tek el, s nyolcvanra lenne szükség az esztendő végéig. A váciak kilencvenöt új selyem- szövő-géppel akarják gyara­pítani a textilüzemek gép­parkját. Szentgotthárd nemsokára teljes egészében a Váci Öntöde gyártmányával állítja elő a drága sely­met. Készülnek a „robot útőrök” I a Ceglédi Közlekedásgépjaví- j tó Vállalatnál. Tartálykocsik, i útszéli fapermetezők, vegysze- ! rés porozok, homokszórók, új í betonkeverők gyártását kezd- I ték meg. A kis gépek univer- j zálisak és többféle munkára állíthatók be. Az úthomokozót például műtrágyaszórásra és vegyszeres gyomirtásra is fel 1 lehet használni. A betonkeverő könnyű, gumikerekekre épült jó rugózású, ezért nagy se­bességgel vontatható, — hamar megérkezik a kije­lölt helyre, 1961-ben három­ezer- kisgép áll szolgálatba. A Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium negyedmilliót költ az útfenntartás gépesítésére. A vállalat prototípus üze­mében megszületett az útépí­téseknél és javításoknál hasz­nálatos új aszfalttároló ko­csi. A féléves próba alá ve­tett korszerű ..szállítóeszköz'’ iránt máris érdeklődnek a szovjet szakemberek. Német és magyar mérnökök dolgoz­nak, egy óránként 25—30 ton­na kapacitású aszfaltkeveröte- lep tervein. ___________ (tgy) E lutazott hazánkból a román néphadsereg művészegyüttese Kéthetes magyarországi körútját befejezve, vasárnap Debrecenből visszautazott a Román Népköztársaságba a román néphadsereg művész- együttese. A román vendég- művészek hazánkban 11 elő­adást tartottak, több mint 25 000 érdeklődő előtt. (MTI) Nyári mélyszántás — 20-30 százalékkal nagyobb termés Az országos hírű Vox Humana énekkar ezúttal sem hozott szégyent szülővárosára , A nagy tápanyag- és vízigé­nyű növények, mint például a kukorica, cukorrépa, bur­gonya termesztésénél csak akkor számíthatunk kiemel­kedően magas termésátlagra, ha a vetés idejére és a ké­sőbbiek során az egész te- nyészidőré, biológiailag jól beérett, tápanyagban minél gazdagabb és elegendő víz­készlettel rendelkező talajt biztosítunk. A talaj kultúr- allapotát illetően, hasonló kö­vetelményeket támasztanak a kalászosok és a kertészeti nö­vények is. Az állami gazdaságok és a legjobb tsz-ek tapasztalatai, .de a felszabadulás előtti tő­kés, földesúri nagy gazdasá­gok több évtizedes termelési eredményei is szemléltetően bizonyítják, hogy a megfelelő időpontban és mélységben végzett alap­vető talajmunka után csapadékosabb esztendők­ben 20—30 százalékkal magasabb termésátlagokat értek el, mint azok a környékbeli gaz­daságok, ahol a szántást nem megfelelő mélységben, késő, ősszel, vagy igen gyak­ran a kapások vetése előtt, közvetlenül tavasszal végez­ték el. Még szembetűnőb­bek voltak a terméskülönb­ségek kedvezőtlen időjárási viszonyok között. Pest megyében az állami gazdaságok az elmúlt eszten­dőben szemes kukoricából 16 mázsás holdanként! termésát­lagot értek el, a tsz-ekben mindössze 9,7 mázsa volt a kukoricatermés. A termésát­lagok alakulásánál természe­tesen nem volna helyes, ha a különbség okait azzal indokol­nánk, hogy az állami gazda­ságokban nyári és kora őszi, a tsz-ekben pedig késő őszi ! és tavaszi szántásba vetettek. j Nyilvánvaló, hogy az ál- i lami gazdaságok lényege­sen magasabb termésátla­gai eléréséhez más ténye­zők is hozzájárultak. Tapasztalataink és tudomá­nyos ismereteink alapján azonban bátran állíthatjuk, hogy két-három mázsával csökkentette a kataszteri hol- 1 dankénti átlagtermést az a j körülmény, hogy a tsz-ekben ! néhány kivételtől eltekintve, | az elmúlt években még alig j alkalmazták a nyári és kora j őszi mélyszántást. | A kukorica és más növények termesztésénél a termésátla- ! goknál mutatkozó nagy kü- i lönbség magyarázatát az ad- ' ja. hogy a nyári és kora őszi | mélyszántás esetén a talaj- í ban sokkal kedvezőbbek a ; feltételek a hasznos mikro- ! szervezetek életműködéséhez. : A mikroszervezetek a külön- ■ böző szerves anyagokat, is- í tállótrágyát, tarló- és gyö- | kérmaradványokat, zöldtrá- ! gyát stb. csak akkor tudják i ] zavartalanul és folyamatosan i a kultúrnövények számára fel- j vehető állapotra átalakítani, j ha a talajban megfelelő víz- ' készlet áll rendelkezésre, i A kalászosok, mint „taka- i lónövények’’, az aratásig | megőrzik a talaj vízkészle- I tének nagy részét, az érési | időszakban, különösen az I utolsó napokban, a tápanyag I felvételéhez a növényzet már XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX"XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXV kevés vizet használ el a ta­lajból, azt viszont jórészt be­árnyékolja. Az alapvétő ta­lajmunkák elvégzésénél a nyári mélyszántásnál a legfőbb feladat, hogy megfelelő agrotechnikával gondoskodjunk a talaj víz­készletének megőrzéséről és tárolásáról. Ezért az aratással szinte egyidejűleg végezzük el a szántást és az elmunkálást. A nyári talajmunkák vég­zéséhez a termelőeszköz-ellá­tottság tekintetében me­gyénkben is sokkal kedve­zőbb a helyzet jelenleg, mint eddig bármikor. Az ország­ban közel 40 ezer. Pest me­gyében pedig 1800 traktor áll a mezőgazdaság rendel­kezésére. Figyelembe véve, hogy a kombájnok kiszolgá­lásához, továbbá cséplés kez­detétől a cséplőgépek meg­hajtásához, valamint a nö­vényápoláshoz és növényvé­delemhez mintegy 1200 erő­gép szükséges. Ilyen módon mintegy 600 erőgéppel jú­lius és augusztusban nyári mélyszántást és vetőszántást végezhetünk. Ezekkel a gépekkel, ha két műszakban dolgoz­nak, 60 000 katasztrális hold mélyszántás és 20 000 katasztrális hold vetőszán­tás végezhető el. Megyénkben 180 000 kataszt­rális hold a kalászosok össz­területe. Ennek közel 50 szá­zalékán tudunk a legkedve­zőbb időpontban alapvető ta­lajmunkát, mélyszántást és ve­tőszántást végezni. A fenn­maradó részen még a cséplés megkezdése előtt nagyrészt elvégezhetjük a tarlóhántást ^ is. ^ Üzemi és munkaszervezési ^ meggondolások is arra kész- ^ tetnek bennünket, hogy a í nyári munkák idején a lehe- ^ tő legnagyobb mennyiségű ^ mélyszántást és vetőszántást ^ végezzünk. Szeptember és í október hónapban nem ke­if vesebb. mint 150—160 ezer j! hold vetőszántást és őszi vetést kell a megyében el- ^ végezni, ezekre a hónapokra ^ esik az őszi betakarítás nagy ^ része is. Ilyen nagy meny- ^ nyiségű munkát csak akkor ^ leszünk képesek megfelelő ^ időben és jó minőségben el- £ végezni, ha addigra már jó- £ részt végzünk a mélyszántás- | sál és trágyakihordással. ^ Borbás Lajos, a megyei tanács mezőgazda- ' sági osztályának vezetője Vác főterén ezerötszáz „Zengjen a bátrak országában újszerű ének ... dalos zengi Liszt Ünnepi dalával: „Békét, békét, szabadságot!” Szöveg: Firon András Foto: Gábor Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents