Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-27 / 175. szám
FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f urlan AZ MSZMP P E S T MEG Y E 1 BIZOTTSÁGA. FS A megyei tanács lapja V. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM. ÁRA 50 FIM.ÉR 1961. JÜLIUS 27, CSÜTÖRTÖK LELKESEDÉS Az értekezleten egy nagyon értelmes, szenvedélyes hangú felszólalást hallgattunk, amikor mellettem megszólalt valaki: minek lelkesedik? Odakaptam a fejem, s megdöbbenve állapítottam meg, hogy az epés megjegyzés éppen olyan embertől származik, akinek „hivatalból kellene lelkesednie", azaz az a munkája, hogy biztassa az embereket, segítséget nyújtson minden helyes elképzeléshez, tervhez, s ösztönözze az embereket ilyen tervek, elképzelések megalkotására. Miért nem lelkesedik ő? Azért, mert nagyon is hozzászokott a rossz értelemben vett hivatalnok tempóhoz, mert íróasztala mellől ítélkezik, s kimutatások jelentik legfrissebb életismeretét. Az életet, a gyakorlat közvetlen ismeretét nem pótolhatja semmi. Bármennyire is okosnak tartják magukat egyes emberek, bármennyire is csalhatatlanok^ könnyen kiderülhet, hogy nem elég okosok, s korántsem csalhatatlanok. Hozzá kell tennem, hogy mezőgazdaságról vitázó értekezleten történt a dolog, tehát pontosan olyan helyen, ahol nagyon is helye van a „lelkesedésnek”, a problémák iránti szenvedélyes érdeklődésnek, a reális alapokon nyugvó, merész terveknek, mindennek, ami megvalósítható, s ami a közös gazdaságok megszilárdítását, gazdálkodásuk jobbá tételét szolgálja. De úgy látszik, vannak, akik nem akarják ezt megérteni, akik azt tartják, hogy nem illő lelkesedni, s csak kényelmesen, különösebb szív nélkül végzik munkájukat. Míg évekkel ezelőtt nemegyszer kellett lelkesedni, ma nem kell — ez igaz. De ma van miért, minek lelkesedni, s mind több az olyan ember, akire nem szólnak rá, hogy miért nem lelkesedik, de mégis lelkes, töri magát, többet tesz jóval a kötelességénél, a munkájánál, mert érzi, hogy így kell lennie, Akadnak, akik rossz szájízt akarnak adni ehhez? Nem árt megrázni őket, s rájuk dörrenni: nyissák csak tá- gabbra a szemüket, fogják át vele az életet, minden örömével és gondjával, s meglátják, kinek van igaza! Savanyú képet mindenki tud vágni, de mennyivel leszünk vele előbbre? A lelkesedés, a szív, a jobb, az ésszerűbb keresése olyan hajtóerő, amely rengeteget produkálhat, s produkált eddig is! Lemondani erről a lehetőségről, egyet jelent azzal, hogy mindent hagyunk a maga útján menni, s eredményeinket attól tesszük függővé, mi hogyan puffan, mi hová gurul. Ettő] pedig mi elszoktunk, s már hosszú ideje nem ehhez igazítjuk életünket! Azok, akik ehhez akarnak igazodni, rosszat tesznek maguknak is, a közös ügynek is. Van, amikor használ a figyelmeztető szó az ilyen embereknek, de van, amikor keményebb észrevételezés kell, hogy jobb belátásra térjenek. Az ilyen, nem lelkesedő, se hús, se hal emberek nem tesznek jó szolgálatot abban a forradalmi munkában, amit ma a mező- gazdaságban végzünk. Nem lelkesedést a lelkesedésért, hanem lelkesedést a nagyobb eredményekért, a tervek túlteljesítéséért, a jobb holnapért. Mert, hogy jobban éljünk, azért mindenkinek kell tennie valamit! Mészáros Ottó Eredményesen dolgoznak a termelőszövetkezeti építőbrigádok A megyei termelőszövetkezetek jó részénél, különösen az új, közös gazdaságoknál, az év legnagyobb gondját az állatférőhelyek biztosítása jelenti. Közel ezer létesítmény szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi állatállomány őszre fedél alá kerülhessen. A takarmány tárolása is megoldásra vár. Ehhez a programhoz valamivel több mint 84 millió forint állami hitel áll rendelkezésre. A megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda szakemberei a téli szervezéssel egyidőben felkeresték az új szövetkezeteket is, és a jelentkező igények alapján kijelölték a leendő épületek helyét. Ezután gyorsított ütemben a helyi körülményekhez igazították a típusterveket. Ez lehetővé tette, hogy az idén hónapokkal korábban kezdődhettek meg a szövetkezeti építkezések, mint az elmúlt évben; A közös gazdaságok zömmel az olcsó, de célszerű szerfás épületekkel kívánták biztosítani a szükséges állatférőhelyeket. Az építéshez — az építőipari vállalatok munkája mellett — saját házi építőbrigádokat is alakítottak. A megyében mintegy 600 barkácsoló szövetkezeti tag és falusi iparos több mint 900 épület elkészítését vállalta. Ezek zöme, mintegy 632 épület szerfás megoldással készül. A megyének szállító tíz erdőgazdaság I az eredeti szeptemberi határidő helyett már június végére biztosította a szükséges kilencezer köbméter szerfát. A megyei szervek a napokban megvizsgálták a szövetkezeti építkezéseket. Az összkép kielégítő. Mindent összevetve, 53 százalék a készültségi fok, de ezen belül már közel kétszáz létesítmény munkái teljes egészében befejeződtek. Többek között elkészült 12 növendékistálló téglából, 11 pedig szerfából. Ugyancsak befejeződött 30 fiaztató, 24 süldőszállás, 20 hizlalda és 20 baromfiól építése is. A korábbi évek gyakorlatától eltérően, előbbre lépést jelent, hogy az idén a kutak fúrása már megelőzi az építkezéseket, így nem kerül sor a költséges vízszállításra. Az év első felében 41 kút készült el, s alig van olyan építkezés, ahol nehézséget okozna a vízellátás. A megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda szakembereinek számításai szerint november első napjaiban befejeződnek a megyében az idei szövetkezeti építkezések, s így még a téli hidegek beállta előtt minden közös gazdaságban rendelkezésre állnak a legszükségesebb helyek. állatférő(tm) A i Állami Biztosító tájáoztatój a a viharkáráról úttöröh'iradó [gyütt is mmm is A • •• « JOVO heti rádió és TV-nuisor A felvásárlás első félévi eredményeiről és a második félévi feladatokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden szerepelt a megye kereskedelmi és vendéglátóipari helyzetéről szóló jelentés is (Tudósítónktól) Szerdán, július 26-án, Keleti Ferenc elnök vezetésével, ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elöljáróban Keleti Ferenc elvtárs beszámolt a lejárt határidejű vb-batározatok végrehajtásáról, majd első napirendi pontként, a 2090/1960. számú kormányhatározat alapján készült intézkedési terv másodig negyedévi végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalták meg és fogadták el. Ezután a végrehajtó bizottság áttért a második napirendi pont, áz Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei fel- vásárlási kirendeltsége jelentésének tárgyalására. A jelentés megállapította, hogy a rendelkezésre álló számadatok tükrözik azt a munkát, erőfeszítést. amit a felvásárlási szervek és vállalatok, valamint a tanácsi szervek végeztek, illetőleg tettek — a meSzentendre új márkái: speciális betonkésaítwnények Hangulatos barokk épületeiről, gyümölcsligeteiről, egreséről volt eddig leginkább híres Szentendre. Most már a többi között másról is kezd nevezetes lenni a Dunakanyar gyöngyszeme: a cement- áruüzem speciális betonkészítményeiről. Felsorolni is elég lenne, hány érdekes kísérletre tették fel a koronát az üzem dolgozói; Egy időben a betoncserép keltett itt feltűnést, most jó néhány újabb gyártmány készül cementből. Csövet régen is készítettek betonból — fáradságos fizikai munkával, kézzel tömték és sulykolták a formákat, s bizony egy-egy vastagabb átmérőjű csőidom alaposan megizzasztotta a munkásokat. Most már korszerű csőverőgépek adagolják a különböző méretű csövekhez a betont. Jól beváltak a dán Rimes-cég gépei. Az egyiken kétméteres, a másik gépen egyméteres hosszúságú csöveket gyártanak, tizenöt centimétertől nyolcvan centiméteres átmérőig. össze sem lehet hasonlítani, menynyire termelékeny a gépi csőkészítés, a fizikai munkához képest. A két gép napi két műszakban, évenként 150 kilométer hosszúságú csövet készít. Tamás László főmérnök elmondotta, hogy a vállalat csőüzeme most már megüti az európai színvonalat. Nemrégiben adtunk hírt a vállalatnál készülő beton fűtőtestről, Az újfajta radiátort hosszas kísérletek után az Építéstudományi Intézet szakemberei állították elő, s a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szereltek fel belőle néhány kísérleti példányt. A próbahasználat bebizonyította, hogy a beton fűtőtest, szemben az öntöttvas radiátorral, jó néhány előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Túl azon, hogy importanyagot lehet vele megtakarítani — az öntött vas elég sokba kerül —, köny- nyebb is és nem támadja meg a korrózió. Külső formára is ízlésesebb, mindössze a meleg víz részére szükséges csőkígyót készítik vasból. A szentendrei üzemben már elkészült az első darab, most a radiátor nagyüzemi gyártására rendezkednek be. Külön kis üzemrészt kap ez a termék, s a tervek szerint jövőre már hatezer négyzet- méter fűtőfelületű betonradiátort készítenek. — sp. — Mi újság a gyümölcsexportban? — A barackszezon kellős közepén tartunk — válaszolja Egri István, a Pest megyei MÉK igazgatója. — A kajszi? Igen, azt már befejeztük, mintegy százhúsz vagonnal exportáltunk Nyugatra és a baráti államokba. Rózsabarackból legalább százötven vagonra számítunk. Őszibarackból még ennél is többet. Kétszáz vagonnal? Annyit legkevesebbet! — S az export-csomagolással hogyan állunk? Megtanulták már a termelők? — Nem lehet olyan szépen csomagolni, hogy még szebben ne kellene. Ezt bizony meg kell tanulni. Nem ördöngős dolog, éppen csak meg kell érteni, hogy így kívánják a nyugati megrendelők. S ami fontos, ezért is külön fizetnek. — Köszönjük, Egri elvtárs. Van még valami újdonság? — Van! Arra kérjük a tsz- eket, hogy szombaton és vasárnap is szállítsanak be árut a felvásárló telepekre. Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy vasárnap és hétfőn nem tudtunk szállítmányt indítani külföldre, mert a szövetkezeti gazdaságok nem hoztak be árut a hét végén. Márpedig külföldi piacainkat csak a folyamatos áruszállítással lehet biztosítani magunknak. Ez pedig mind a szövetkezeti gazdaságoknak, mind a népgazdaság egészének fontos. (fi) gyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága, továbbá a megyei tanács határozata alapján — az első félévi felvásárlási tervet teljesítése érdekében. Megyénk a félévi globálist tervet túlteljesítette. Ami az eredményeket cikk- féleségenként illeti: kenyér- gabonából, sertésből, tojásból, burgonyából, takarmány- gabonából, zöldségből, gyümölcsből és borból a tervet túlteljesítettük, napraforgóból száz százalékos a teljesítés, a vágómarha, a baromfi, a tej és a kukorica felvásárlásánál azonban elmaradás mutatkozik a tervből. Az előterjesztés a továbbiakban részletesen szólt a második félévi, és ezzel együtt az egész évi felvásárlási tervek teljesítéséhez szükséges teendőkről. Megállapította, hogy ezzel kapcsolatosan a legfontosabb feladat: a tervek megalapozása, illetve lefedezése szerződésekkel, majd cikkféleségenként külön is rámutatott a teendőkre. Hangsúlyozta, hogy egyes cikkeknél — sertés, szarvas- marha, baromfi, tojás, stb. — továbbra i.<t számítani kell a háztáji és az egyéni gazdaságokban meglevő és még kihasználatlan erőforrásokra. A jelentést a végrehajtó bizottság részletes és beható vita után elfogadta, azzal kapcsolatban megfelelő határozatot hozott, majd utolsó napirendi pontként egyéb ügyeket tárgyalt. Többek között megtárgyalta és elfogadta a megye kereskedelmi és vendéglátóipari helyzetéről szóló tájékoztató jelentést, amelyet a kereskedelmi osztály készített és terjesztett elő. Amint a jelentésből kitűnt, a megye lakosságát — 1960. december 31-1 adatok szerint — 2604 kiskereskedelmi és 977 vendéglátóipari egység látja el. A forgalom 1960-ban az 1955. évinél 65,2 százalékkal volt nagyobb, és ennek 42,8 százalékát a tanácsi kiskereskedelem és vendéglátóipar bonyolította le. Megállapítható a jelentésből az is, hogy megyénkben a tízezer lakosra jutó boltok arányszáma rosszabb az országos átlagnál, a hálózatfejlesztést azonban többek között gátolja az is, hogy még mindig nagyon sok a nem kereskedelmi célokra használt üzlet. A hároméves terv időszakában 89 új üzletet és 38 vendéglátóipari egységet kapott a megye, 17 üzletet és 15 vendéglátóipari egységet bővítettek, 149-ot, illetve 37-et pedig korszerűsítettek. A második ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, elsősorban a kereskedelmileg ellátatlan, vagy nem eléggé ellátott területeken létesítenek új üzleteket. Az új egységeken kívül a beruházási keretek zömét a meglevő egységek bővítésére. raktárépítésre és korszerűsítésre fordítják. A kiskereskedelmi üzletek 60—70 százalékát új rendszerű — önkiválasztó és önkiszolgáló — egységekké alakítják át az ötéves terv időszakában. Befejezésül a Dunakanyar kereskedelmi és vendéglátó- ipari hálózatának helyzetével foglalkozott a jelentés. 1958 óta rohamosan fejlődött a Dunakanyar kereskedelmi hálózata, tekintettel azonban az idegenforgalom nagymértékű növekedésére — 1958-ban három és félmillió fő, 1959-ben négy és félmillió, 1960-ban pedig már 5,8 millió fő —, még mindig nem kifogástalan. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az egyéb ügyek között a mezőgazdasági osztálynak a szarvasmarha-gü- mőkór elleni védekezésről szóló tájékoztató jelentését is. Járási párttitkárok és járási tanácselnökök értekeilete Július 28-án, pénteken, az MSZMP Pest megyei Bizottsága értekezletet tart a járási és városi pártbizottságok titkárai, valamint a járási és városi tanácselnökök részére. Az értekezleten Jámbor Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, a termelőszövetkezeti csoportok működésével kapcsolatos feladatokat ismerteti, majd a termelőszövetkezetek helyzetéről és az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos teendőkről hangzik el beszámoló. Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke pénteken Magyarországra érkezik A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken délelőtt Varsóból háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik- Kwame Nkrumah. a Ghana"’ Köztársaság elnöke és kísérete.
