Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-26 / 174. szám
reanr M1ECYF.I srMíriao 1961. JŰLITJS 26, SZERDA „Emberek” más égitesteken Keresik a rádióösszeköttetést más bolygók lakóival A tudomány már évek óta (készül arra, hogy a más égitesteken esetleg élő értelmes lényekkel felvegye a kapcsolatot. Ezekről az előkészületekről Marx György Kossuth-díjas fizikust, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Elméleti Fizikai intézetének docensét kérdezte meg a Magyar Távirati Iroda munkatársa. — Az idegen égitestek esetleges értelmes élőlényeivel való kapcsolat felvételének sok előfeltétele van — hangzott a válasz. — Mindenekelőtt azt kell megállapítani, egyáltalán hol tételezhetjük fél létezésüket. Testvérbolygóinkon aligha. Naprendszerünk szomszédságában azonban már milliószámra italálhatók olyan csillagok, amelyeknek feltételezett bolygóin évmilliárdok alatt kifejlődhettek értelmes élőlények. Különösen két köze- ipes méretű csillag, a Tau Ceti és az Epszilon Eridani esetleges bolygói jöhetnek számításba, amelyek hozzánk a legközelebb vannak: alig valamivel távolabb 10 fényévnél. Az ember odautazása ebben a században még elképzelhetetlennek látszik, de a rádiókapcsolatok felvétele már ma is a lehetőségek birodalmába tartozik, bár ez isem egyszerű feladat. — Először is ki kell választani a megfelelő hullámhosszt, amelyen a jelzések valóban megtehetik a köztünk levő utat. Ebben a tekintetben csak a rövid- és ultrarövid hullámok jöhetnek számításba, mert a többit a Föld légköre nem engedi keresztül. De még így is körülbelül egymilliárd hullámhossz közül kell kiválasztani azt, amelyet feltehetőleg ők is figyelnek és amelyen talán szintén keresik már a kapcsolatot a világűr más bolygóinak élőlényeivel. Ebben a tejútrendszer, „spirális karjainak’’ 21 centiméteres természetes rádiósugárzása jön segítségünkre. Feltételezhetjük ugyanis, hogy ezt leendő partnereink is kutatják, ha A NAP TITKAIBÓL Másodpercenként több ezer kilométeres szökési' sebesség — Minden másodpercben kilencmillió tonnányi tömeg hagyja el a Napot Gyakran kerülnek szóba mostanában azok az anyagi részecskék, amelyeket a Nap sugároz szerteszét a világűrbe. De mi az az erő, amelynek révén le tudják győzni a Nap óriási vonzását, s mi marad a Napból az idők folyamán, ha ilyen mértékben ontja szét tömegét? — tette fel a kérdést a Magyar Távirati Iroda munkatársa dr. Kulin György csillagásznak, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatójának. — A Napból valóban állandóan távozik el energia — hangzott a válasz. — Az energia mögött pedig mindig anyagtömeg rejtőzik. A Nap belsejében minden másodpercben körülbelül 700 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Amikor azonban minden négy hidrogénmagból egy héliummag keletkezik, mindig bizonyos tömegveszteség áll elő, mert az új hélium-mag tömege kisebb, mint a négy hidrogénmagé együttvéve. Ez a folyamat körülbelül 15—20 millió CelsiuS-fo- kos hőmérsékleten és mintegy 100 milliárd átmos zf órányi nyomáson zajlik le, s ez az „elveszett” tömeg, a : felszabadult energia, ennek i megfelelően óriási erővel; tör fel a Nap „felszínére”. I Bár ez a veszteség csak el- I enyészően kis része az egész j tömegnek, mégis ezen az úton I másodpercenként körülbelül j négy és félmillió tonna, egy j év alatt pedig ennek har- j mincegy és félmilliószorosa' távozik el a Nap tömegéből j — Ugyanakkor a Napot ál- j landóan hagyják el másfajta apró kis anyagi részecskék is, amelyek például nálunk a sarki fényt, a különböző mágneses zavarokat, mágneses viharokat okozzák. Együttes tömegük körülbelül egyezik a sugárzással távozó tömegekkel. Ezeket a részecskéket a Napon bekövetkező vulkánszerű kitörések stb. hatalmas robbanáshoz hasonló folyamata juttatja ki az űrbe. — A részecskéknek a Naptól való elszakadását elsősorban óriási kezdősebességük teszi lehetővé. Másodpercenként körülbelül 720 kilométeres, úgynevezett „szökési” sebesség már elég ahhoz, hogy az anyagi részecskék legyőzhessék a Nap vonzóerejét, itt pedig gyakran több ezer kilométeres másodpercenkénti sebességet sikerült már mérni. Hozzásegíti őket az önálló útra téréshez a Nap „repulzív” — taszító — ereje, úgynevezett sugárnyomása. A vonzás ugyanis a tömegre hat, a sugárnyomás pedig a felületre. Minél kisebb egy részecske tömege, visznylag annál nagyobb a felülete, tehát az egyre csökkenő méretek egyre kisebb vonzás és egyre nagyobb sugárnyomás hatása alatt vannak. Jó példája ennek az üstökösök igen apró részecskékből álló csóvája, amely tulajdonképpen a Nap felé kezd áramlani, de a sugárnyomás eltaszítja őket a Naptól. — Mindkét csoportot figyelembe véve tehát másodpercenként körülbelül kilencmillió tonnányi tömeget veszít a Nap — de jól bírja. Ha ugyanis ezt a mennyiséget 15 milliárd évre számítjuk át, az összes veszteség ennyi idő alatt is a Napnak csupán kétezred részét teszi ki — fejezte be tájékoztatását dr. Kulin György. (MTI) tehát ennek közvetlen közelében levő hullámhosszal kísérletezünk, előbb-utóbb elfoghatják adásainkat és ha hozzánk hasonlóan gondolkodnak, valószínűleg ők Is ezen a hullámhosszon keresik a kozmikus kapcsolatokat. — Egyébként ma már kilátás van olyan fényforrás előállítására is, amellyel a látható fény tartományában igen nagy energiát — nagyon szűk hullámhossz-sávon összpontosítva — pontos irányítással óriási távolságra lehet eljuttatni, — Ha olyan hullámhosszt választunk, amely egyezik a Nap-színkép valamelyik sötét vonalának a hullámhosz- szával, akkor a távoli égitest színképelemzőin felhívhatják majd magukra a figyelmet a Föld irányából érkező és valamilyen felismerhető rendszer szerint többszörösen megszakított fénysugarak. Az első üzenetek természetesen csak a legszükségesebb, minimális „információt’» tartalmazhatják. Valami olyat, ami egyelőre csak azt bizonyítja, hogy értelmes, gondolkodó lények jelzései. Ezért arra gondolnak, hogy olyan növekvő számú morse- jelcsoportokat kell leadni, amelyekben a morsejelek száma úgy alakul, ahogyan a törzsszámok — a csupán eggyel és önmagukkal osztható számok — követik egymást: 1, 2, 3, 5, 7, 11, 13 stb. Felmerült az az elképzelés is, hogy a Ludolf-féle szám, a Pl számjegyeit sugároznák elsőnek, akár a tízes, akár a kettes számrendszer szerint. Az első kísérletek már megkezdődtek. Külön erre a célra létesített állomások adják és várják a rádiójeleket. De ha távoli rokonaink már az első jelzést megkapnák, megértenék és viszonoznák, akkor is legalább 20 évig kellene várnunk a válasz megérkezésére. (MTI) Hogyan alakul hazánkban az alkoholfogyasztás, milyen következményekkel jár a szeszesitalok nagymértékű fogyasztása? Egy érdekes statisztikai vizsgálat tanulságai A statisztikusok a közelmúltban hazai és külföldi adatok alapján megvizsgálták az alkoholizmus demográfiai vonatkozásait, a túlzott italfogyasztók kor, nem és foglalkozás szerinti megoszlását, sőt a rendszeres ivás okait is. Az érdekes vizsgálat eredményei egyebek között azt mutatják, hogy az alkohol- fogyasztás növekedése vüág- méretű jelenség. A hazai adatok szerint ugyan borból átlagosan körülbelül ugyanannyit fogyasztunk, mint az 1932-es, 33 as években, sörből azonban több mint másfél literrel emelkedett az egy-egy személyre jutó fogyasztás. Hasonló képet mutat az égetett szesz iránti kereslet alakulása is — itt azonban meg kell jegyezni, hogy a grafikon 1957 óta észrevehetően csökken. Az orvosi statisztikák tanúsága szerint az alkoholfogyasztás és a halálozási okok között szoros összefüggés van. Pontos számadatok bizonyítják, hogy az ital rabjai között az átlagosnál jóval magasabb arányban találhatók elme- és idegbetegek, s a szeszes italok túlzott méretű élvezete gyakran súlyosan kihat az utódokra is. Az alkoholisták demográfiai vizsgálata azt mutatja, hogy az ital legtöbb áldozatát férfiaknál a 29—49, nőknél a 30—60 év közöttiek közül szedi. Érdekes, hogy a tömény szeszt ivók között viszonylag magas a szellemi foglalkozásúak száma, a fizikai munkások körében viszont a sörfogyasztás aránya magas. A szakemberek tanulmányozták azt is, melyek a leggyakoribb indítékai az alkoholizmusnak. Megállapították, hogy a 20 éven aluli fiataloknál legdöntőbb szerepet a családi körülmények játsszák, a 17 és 30 éves korúaknái viszont a rossz társaság. Az ivóbarátok befolyása eredményezheti leginkább a káros szenvedély elhatalmasodását. ' Az okok között szerepel még — ha jóval kisebb arányban is — a betegség, a válás, meg- csalatás is. A vizsgálat anyagából egyébként az is kitűnik, hogy az elvonó kúrára jelentkezők túlnyomó többsége családi rábeszélésre határozta el, hogy leszokik az italról. Az idősebb korcsoportokban az egészségi állapot romlása, a betegségtől való félelem és bizonyos fokig az anyagi helyzet romlása készteti az alkoholistákat arra, hogy próbáljanak megszabadulni szenvedélyüktől. (MTI) Tömegfogyasztási cikké vált a kávé Magyarországon Hazánkban főzik a világ egyik legizletesebb feketéjét — Eszpresszógépeink sikere Az utóbbi években nagymértékben megnőtt a kávéfogyasztás Magyarországon. A háború előtt jóformán csak néhány budapesti kávéházban volt kávéfőzőgép és eszpresz- szókávét viszonylag kevesen fogyasztottak. A háború után jöttek divatba a kis eszpresz- szók, a fekete tömegfogyasztási cikké vált, s a felnőtt lakosság tekintélyes része egy vagy több adag kávét is megiszik naponta. Gomba módra terjednek el az eszpresszógépek a falvakban is, a kávét ugyanis már nemcsak a városi lakosság fógyasztja, hanem a vidékiek is igénylik. A kisközségek cukrászdáiban vagy állomásaik büféjében is sorra szerelik fel az eszpresszógépeket. Most, a nyári munkák idején, a mozgóbüfék, amelyek a földeken keresik fel a mezőgazdasági dolgozókat, már feketekávét is visznek magukkal. Nemcsak a vendéglátó helyeken, hanem az otthonokban is rengeteg kávé fogy. Csaknem minden harmadik családnak van „gombája”, lombikos vagy más megoldással működő kávéfőzője, de sokan kedvelik a török kávét is. Családi, baráti ösz- szejöveteleken már szinte természetes, hogy először is egy jó kávéval kínálja a háziasszony a vendégeit. Miért vált ennyire népszerűAugusztus 15-ig lehet mezőgazdasági tanulónak jelentkezni Az idén 5500 tanulót vesznek fel a mezőgazdaságba, az állami gazdaságok mellett első ízben nagy számmal a termelőszövetkezetek is. A szerződtetések már országszerte megkezdődtek, s egyes megyékben, főleg a Tiszántúlon, máris igen nagy az érdeklődés. Egyes szakmákra, mint például a baromfitenyésztőire és tejikezelőire, igen sok leány is jelentkezik. Mezőgazdasági tanulónak augusztus 15-ig lehet jelentkezni, a lakóhelyhez legközelebbi mezőgazdasági szakoktatási intézményben, vagy a járási mezőgazdasági osztályon, ahol az érdeklődők megfelelő tájékoztatást is kapnak. Tanulószerződést az állami gazdaságokkal, vagy az erre kijelölt termelőszövetkezetekkel lehet kötni. vé a kávé Magyarországon? A legfőbb indítéka ennek, hogy nálunk főzik a világ egyik legizletesebb feketéjét. Ebben pedig két tényező játszik közre. Egyik: hogy különböző kávéfajták állnak rendelkezésre, s abból a magyar lakosság ízlésének legjobban megfelelő zamatú és erősségű keverési arányt kísérleteztek ki a kereskedelem szakemberei. Az ízletes kávé másik fontos „kelléke” a jó gép. Talán elsősorban a nagy kávékultusznak köszönhető hogy az utóbbi években szinte új gyártási ággá fejlődött az eszpresszógépek készítése. Gépeinket a világ legjobb készülékei között emlegetik és mintegy húsz országban vásárolják. A Szovjetunióban már négyezer magyar gyártmányú eszpresszógép működik. Az NDK-ba pedig csaknem ezret szállított a Transelektro. Vásárolják az osztrákok, norvégek, svédek, angolok, az NSZK kereskedői és a tengeren túlon, Ausztráliában, Uru- guayban és a Dél-Afrikai Unióban is kezdik megismerni. í A/ olyan embert, akinek í minden második szava a fene, ía frász, meg a rosseb. olykor Jmeg még ezeknél is különb. ; furcsa szerzetnek tartják. Mert \ az hagyján ha valakit elfut a : méreg, s kicsúszik ez-az a \ száján. De hogy valakinek ; mindig ilyen bukjon ki az aj- ; kán, akár mérges, akár nem, ; akár van oka a dühöngésre, í akár nincsen, hát annak fur- \ csa embernek kell lennie. \ Ilyen furcsa ember volt Pis- \ ta bácsi. j Húsz esztendő volt mögötte J itt a gyárban, ismert minden zegzúgot. s ha bonyolultabb £ javításra került sor, rögtön őt \ húzkodták elő. Pista bácsi \ villanyszerelő volt. ismert minden vezetéket, kapcsolót, egyszer fogadásból lerajzolta csak úgy fejből a kettes mű- \ hely teljes kapcsolási elrende- \zését, pedig azt még papírról \ lemásolni sem könnyű dolog. \ A munkáját nagyon értette az \ öreg. csak ne lett volna ilyen \ a szája! A munkájáért becsül- \ ték is. de a szája miatt nem ^ nagyon szerették. Tartottak ^ tőle. senki sem akart a nyel- £ vére kerülni, mert ha elkezdte £ valaki pocskondíázásét. fél £ óránál hamarabb nem hagyta í abba, y £ Ha nem két esztendeje van 5 vissza a nyugdíjig, talán pisz- ^ káiták ír volna, vagy túladnak ^ rajta, de így elfogadták olyan- <nak. amilyen. Pista lbácsi Ha már kifogyott a szídni- valóból. s hirtelen nem tudott inát előkapni, rágyújtott az öreg. feketére szítt. kupakos pipára, s nagyokat hallgatott. Ilyenkor mondták rá. hogy: erőt gyűjt az öreg. De nem a munkához, hanem — a mace- ráláshoz! Természete miatt ráfogták: nincs szíve, azért nem .ió semmi se neki. azért nem tud semminek- sem örülni Száraz öregember — legtöbben ezzel intézték el. Odakerült a7 öreg mellé egy olyan se hús. se hal gyerek, ipari tanulónak. Ijedt, képe volt. tele szeplővel, fakószőke haja. vékony kis karja, külsőre se volt valami megnyerő. Ésszel sem volt különösebben megáldva, olykor háromszor is el kellett neki magyarázni valamit, mire megértette. Lesték mindenütt a műhelyekben, ahol csak Pista bácsi a gyerekkel járt. hogyan jönnek ki egymással. Mar másnap elkezdődött a csodálkozás, mert az öregtől egv hangosabb szót nem hallottak — a gyerekre. A többieket szidta, csepülte. be nem állt a szája, de ha a gyerekhez fordult, megenyhült rögtön, s úgy szólt hozzá, mintha a fiától kéme valamit. Ml ütött Pista .bácsiba? Mivel nyerte meg ez a gyerek? Vallatóra is fogták a gyereket egyszer az ebédlőben, amikor egyedül jött föl. mert Pista bácsi aznap otthonról hozott ebédet, tök lévén az üzemi konyhán. de az nem tudott semmit mondani. Hogy milyen az öreg? Hát bizony ő nem szólhat egy rossz szót se, sokat tanul mellette, örül, hogv ilyen mestert kapott, őt ugyan még soha nem szidta, pedig — mondta szemlesütve — nem vagyok valami ügyes. Elkerült a dolog valahogyan az osztályvezető füléhez is, aki végső soron csoportvezetőkön túl. főnöke volt Pista bácsinak. Egyszer összeakadtak a kazánházban, ahol az öreg éppen befejezett valami munkát, s mivel úgy látszott, a saját maga megszabta terv szerint előbb végzett. így hajlandó volt hosszasabban leállni beszélgetni. Az osztályvezető, aki talán a legjobban kardoskodott az öreg mellett, ha már egyesek tűrhetetlen fegyelemsértést láttak mindenen kifogást kereső magatartásában. nem kerülgette a kását, a lényeget kezdte: — Idehallgasson Pista bácsi. mivel főzte meg ez a gyerek? Az öreg körülményesen megigazgatta a kupakot a pipán, egy pillanatra felemelte a szemét a kérdezőre, azután csendben csak annyit mondott: — Nem ismertek ti sok dolgot az életből; Hallgatott, s úgy Jesúnyta a fejét, hogy az osztályvezető látta, aligha szedhet ki többet az öregből. Két nap múlva valahogyan megint összeakadt az öreggel. Nem szalasztotta el az alkalmat, megint szóba hozta a dolgot. , — Hogy halad a gyerek? — Jól. — Azt hinné az ember, nem is csinál hibát. — Már miért ne csinálna? — Mert maga soha nem bántja. — Attól még csinál. Látszott az öregen, legszívesebben befejezné itt a beszélgetést, de az osztályvezető nem hagyta, szorongatta tovább: — Elnézi neki? — Én? Én nem nézek el soha senkinek semmit! — Hát akkor? Az öreg türelmetlenül ráförmedt: — Mondtam már a múltkor: sok dolgot nem ismertek ti az életből; — Mégis? Most már elvesztette az öreg a türelmét, kifakadt: — Mégis? Kínlódtatok ti valamit? Megszenvedtetek valamiért? Há? Kinyújtjátok a kezeteket, ott van minden. Én megszenvedtem. Nem volt apám, anyám belepusztult négyünk nevelésébe! A mester zöldre vert, ha nem tetszett valami, s szóltam. De ezen csak röhögnek manapság. Hogy böfögi a múltat az öreg! Ha szól az ember valamiért, akkor macerái. Ha nem tetszik az embernek valami, mert eitrehánykodtak ezt vagy azt, akkor azt kapja: minek ugrál? Belenyúlt a ládába, kikapott egy csavart. — Olykor marokszám szedem össze! Ki gondja? Az enyém? Nem én szórom el. De szólok érte? Már megint mondja az öreg a brosúrát! Elhallgatott, de csak egy pillanatra, mint aki levegőt vesz, azután, mint aki sokkal többet akart mondani, de mégis meggondolta, nagy lendülettel csak annyit mondott: — Hát ha nagyon tudni akarjátok, ennek a gyereknek nincsen apja! Már kelt is fel a maga alá tett tégláról, vállára kanya- rította a szerszámosládát, s indult tovább. Az osztályvezető elmondta a dolgot az üzemi lap szerkesztőségében. Ott aztán az egyik újságíró meg is írta, név nélkül ugyan, de mindenk tudta, kiről beszél a fekete betű. Akadt ugyan, aki csak röhögött az egészen, s azzal intézte el, hogy hülyeség, pon: az öreg az, akinek ilyesmire van gondja. De a legtöbbje' valahogy megérezte: tévedtek amikor azt gondolták, hogy az öree hide®, nincsen szíve. S ha legközelebb elkant3 őket a gépszíj, s hallgathat: az öreg mé’tatlankodását, szidását, nem kívánták a pokolba, mint azelőtt. Mészáros