Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-23 / 172. szám
1961. JtLJUS 23. VASÁRNAP War »iff; VEI í> A BIZCRIAl CSATA ÉPPEN A FRANCIA NEMZE'i» ÜNNEPEN, július 14-én, amikor De Gaulle, a tábornok-elnök a „francia nagyságról” beszélt .és megismételte Algériával kapcsolatos követeléseit, illetve az Algéria felosztására vonatkozó tervét — Burgiba, tunéziai elnök bejelentette, hogy országa harcot hirdet a Bizertában még meglevő francia haditá- maszpont felszámolásáért! Néhány napon belül önkéntesek vették körül a bizertai francia haditengerészeti és légi támaszpontot, torlaszokkal zárták el a támaszponthoz vezető utakat és a hét elején kirobbant a valóságos harc is: géppuskákkal, ágyúkkal, francia hadirepülőgépekkel, hadihajókkal és napalmbombákkal. Burgiba azzal indokolta váratlan bejelentését, hogy a franciák Bizertában minden előzetes engedély nélkül meghosszabbították a katonai repülőtér kifutópályáját — holott a támaszpontot nem kiszélesíteniük, hanem felszámolniuk kellene ... A tunéziai elnök váratlan bejelentésének • azonban sokkal mélyrehatóbb okai vannak, s az ügy politikai háttere sokkal össze- kuszáltabb, mint azt első pillanatban gondolni lehetne. Természetesen a tunéziai népet és kormányt ebben a harcában, amely az ország területén még meglevő idegen katonai támaszpont felszámolására irányul, minden antikolonialista erő, köztük a szocialista országok is a legteljesebb mértékben támogatják, követelve a francia agresszió azonnali megszüntetését és Bizerta visszaadását Tunéziának. MIÉRT VOLT VÁRATLAN BURGIBA BEJELENTÉSE a bizertai francia támaszpont blokádjára és kiürítésére? Mert Burgibát — az 1956-ban függetlenné vált Tunézia elnökét—— a nyugati Világban“ Afrika' égylk legnyygatbará- tabb politikusának tartották, s különösen jó kapcsolatokat teremtett az Egyesült Államokkal. Lényegében Bur- gibának szánta Washington azt a feladatot, hogy Észak- Afrikában — a Nasszer vezette Egyesült Arab Köztársaság ellenpólusaként — egy nyíltan nyugatbarát államközösséget hozzon létre Tunézia, Marokkó és a franciák uralmától megszabaduló Algéria részvételével. Burgiba ennek megfelelően munkálkodott a Maghreb-szövetség megerősítésén, s nyilvánvalóan az észak-amerikai kormány tudtával járt például az idén is De Gaulle-nál, amikor a francia—algériai tárgyalások megindulása érdekében közvetített. Burgiba — noha támogatta Ferhat Abbasz ideiglenes algériai köztársasági kormányát -— sohasem rugaszkodott túlságosan messzire és meglehetősen mértéktartóan bírálta Párizst az Algériával kapcsolatos kolonialista politikája miatt. Burgiba, amikor engedményekre ösztönözte De Gaulle-t, mindig azzal érvelt, nogy ha nem tárgyal az algériai kormánnyal, akkor a harc elhúzódik és a „szélsőséges” boialdaií erők kerekednek felül az algériai vezetők körében. Márpedig ezt Burgiba sem akarta ... MINDEZ ODA VEZETETT, hogy Burgiba túlságosan nyugatbarátnak tűnt az arab világban, de szerte Afrikában is. Elégtelennek tartotta az arab közvélemény — s a tunéziaiak, de általában az afrikaiak is — azt a támogatást, amelyet Tunézia nyújtott az ideiglenes algériai kormánynak a francia gyarmatosítók elleni harcban. Különösen éles visszhangot váltott ki Burgibának az az ismételt kijelentése, hogy Tunézia „igényt tarf‘ a Szahara egy részére. Ez — éppen akkor, amikor az algériai kormány tárgyalásokat folytat De Gaulle megbízottaival — az algériai köztársasági kormány Az ÉM. 31. sz. Építőipari Vállalat keres váci és tisza- szederkényi munkahelyeire ácsokat, továbbá csak váci munkahelyére vasbetonszerelőket, kubikosokat segédmunkásokat Munkásszállást és kedvezményes étkezést biztosítunk! Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán: Bp. V., Petpíi Sándor utca 7. szám. (Bejárat a Pilvax közben) vagy a fenti munkahelyek főépítésvezetőségein. hátbatámadásával egyéi-telmű. Hiszen Algéria saját integráns területének tartja a Szaharát, amit a franciák különállónak tekintenek és szeretnék végérvényesen elválasztani egy független Algériától. Furcsa tehát, hogy Burgiba a francia kormánnyal akar tárgyalni szaharai követeléseiről ... Ilyen magatartása miatt heves bírálatok érték Burgibát nemcsak Tunéziában, de a többi arab, illetve afrikai ország résiéről is. Tennie kellett tehát valamit, amely helyrehozhatja tekintélyét, s amellyel ellensúlyozhatja túlságosan nyílt nyugatbarát orientációját. Erre legalkalmasabbnak a bizertai francia támaszpont ügye ígérkezett, hiszen a tunéziai közvélemény ismételten sürgette ennek az idegen katonai támaszpontnak felszámolását. Amikor az 1956. március 20-án aláirt francia—tunéziai szerződés értelmében Francia- ország lemondott védnökségéről és Tunézia elnyerte függetlenségét, Párizs kikötötte: tunéziai területen továbbra is fennmaradnak a francia katonai támaszpontok. Erről tárgyalásokat ígértek a franciák, azonban a még ugyanazon esztendő júniusa és októbere között lefolytatott tárgyalások a francia csapatok kivonásáról — kudarcba fulladtak. Egy évvel később a tunéziai kormány magáévá tette az úgynevezett Eisenhower-elvet, elfogadta az amerikai segélyt, 1958 februárjában pedig a francia légierő bombákkal elpusztította az algériai határ mentén fekvő Szakiet-Szidi- Juszef tunéziai határfalut, s ezen ismét kiéleződtek a francia—tunéziai ellentétek. 1958 júniusában azután megállapodás született, amelynek értelmében Franciaország négy hónapon belül kiürítette ösz- szes tunéziai támaszpontját, kivéve Bizertát, ahol továbbra is 12 ezer francia katona állomásozhat. (Egész Tunézia hadereje 6—8 ezer fő!) BIZERTA TEHÁT MEGMARADT a franciák támaszpontjaként, s hozzátehetjük: a két franciaországi (Brest és Toulon) és az algériai Mers- el-Kebir után negyedik legfontosabb és legnagyobb haditengerészeti bázisaként. Bi- zertából — amely közel fekszik Szicíliához és Máltához, s amely szinte benyúlik a Földközi-tenger közepébe — könnyen ellenőrizhető a, Földközi-tenger mindkét medencéje, így az Algériába irányított fegyverszállítmányok is. Amikor Burgiba az idén Rambouillet-ben felvetette a bizertai támaszpont átadásának kérdését, De Gaulle hallani sem akart róla. A francia vezérkar ugyanis már akkor hozzálátott a támaszpont nagyméretű kibővítéséhez és Bizertának fontos szerepet szántak a NATO támaszpont- rendszerében is. Egyes nyugati kommentárok szerint ugyan a francia kormány hajlandó volt engedményekre Bizertával kapcsolatban, ha cserében Burgiba nyomást gyakorol Ferhat Abbasz kormányára — hogy Algéria tegyen engedményeket a francia követeléseknek. ALGÉRIA AZONBAN NEM HAJLANDÓ LEMONDANI sem függetlenségéről, sem területének egyetlen darabjáról. és arra sem hajlik, hogy a függetlenség kivívása után továbbra is francia katonai támaszpontok legyenek területén. Hiszen éppen a mostani bizertai konfliktus bizonyítja, hogy az idegen katonai támaszpontok állandó veszélyt rejtenek magukban. Ilyen körülmények között került sor Burgiba bejelentésére, amely felhívta a tunéziaiakat Bizerta visszaszerzésére. Természetesen ezek az előzmények semmit sem vonnak le a tunéziai nép hősi harcának igazságosságából. Tunéziát jogosan illeti a saját területén fekvő Bizerta és a világ valamennyi antikolonialista ereje támogatja a tunéziaiak igazságos harcát a francia agresszió ellen, a francia katonai támaszpont megszüntetéséért. Ezt követelte a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió küldötte. A „BIZERTAI AKCIÓ” nemcsak De Gaulle amúgy is súlyos észak-afrikai helyzetét rontotta, hanem súlyos politikai csapást jelent a Nyugat számára, amely az általa kiélezett nyugat-berlini válság idején „zavartalan egységet’ szeretne mutatni — ez azonban nemcsak Nypggt-Berlin, hanem Bizerta ügyében is illúzió. A Bizerta 'elleni francia agresszió és vérfürdő pedig még magasabbra csapja a gyarmatosítás elleni harc hullámait! Sebes Tibor Burgiba: „Továbbra is ellenállunk a francia agresszoroknak‘ Bizertában folytatódnak a véres harcok .■6 6, Burgiba elnök a tunéziai néphez intézett szombat délelőtti rádióbeszédében kijelentette, hogy Bizertában a tunéziai katonák és önkéntesek továbbra is ellenállnak mindaddig, amíg az ügyet politikai síkon nem rendezik. Utalva arra, hogy a tunéziai francia nyelvű lapok Bizertá- nak a franciák által történt elfoglalásáról írnak, azt mondotta, hogy csak részleges elfoglalásról beszélhetnek. Az elnök méltatta a nép elszántságát és ellenállási szellemét a bizertai válságban. Elismerte, hogy a tunéziai katonák nyitottak először tüzet a franciákra, de erre azért került sor, mert a francia repülőgépek a tunéziai kormány figyelmeztetése ellenére megsértették Tunézia légiterét. A bizertai francia támaszpont a gyarmati rendszer és a megszállás utolsó maradványa országunk területén — mondotta. Burgiba szemére vetette az Egyesült Államoknak és Angliának, hogy Franciaország mellé álltak a bizertai kérdésben. „Fájdalmas dolog azt tapasztalni, hogy • az Egyesült Államok és Nagy-Brifannia ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint Francia- ország, miközben Bizertában vér folyik és az emberek százai halnak meg” — hangsúlyozta. A továbbiakban kijelentette, az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem teljesíti feladatát, ha nem segíti elő a béke helyreállítását Tunéziában. Kifejezte azt a reményét, hogy—, - vannak olyan országok az ENSZ-közgyűlésben, amelyek kikényszerítik a Tunéziának kedvező döntést. Amennyiben pedig Francia- ország nem veti alá magát az Eddig 77 kérdés szerepel az ENSZ-közgyúlés szeptemberben kezdődő ülésszakának napirendtervezetén A Reuter ismerteti az ENSZ-közgyűlés szeptember 19-én kezdődő ülésszakának most nyilvánosságra hozott ideiglenes napirend-tervezetét. Napirendi javaslatok augusztus 19-ig még beterjeszthetők, ennélfogva megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a napirendi kérdések száma a jelenlegi 77-ről még százra is emelkedhet. A mostani tervezetben nem szerepel az algériai kérdés. Az angol hírügynökség valószínűnek tartja, hogy az ENSZ-tagállamok afrikai— ázsiai csoportja a francia— algériai tárgyalások kimenetétől teszi függővé a kérdés napirendre tűzését. Másfél tonna robbanóanyagot találtak Száz letartóztatás Dél-Tirolban Mint az AP jelenti, Dél- Tirolban az olasz rendőrség a napokban több mint száz embert tartóztatott le. Francesco Puglisi, Bolzano tartomány helyettes kormánybiztosa hivatalosan százöt letartóztatásról adott számot és közölte, hogy harminc újabb elfogató parancsot adnak ki szombaton. Egyes hírek szerint a rendőrség ezzel szemben nagyjából felszámolta a jelenleg működő dinamitos terrorszervezetet. Az elmúlt napokban nem történt újabb robbanás és az erőművek és közlekedési utak őrségének sem kellett fegyverét használnia. Pénteken újabb száz kiló robbanóanyagot fedezett fel a rendőrség és ezzel a legutóbbi vizsgálat során megtalált robbanóanyag mennyisége túlhaladja a másfél tonnát. Dr. Silvius Magnano, a Dél- Tiroli Néppárt egyik vezetője, a bolzanói községtanács elnöke vizsgálatot kért az olasz kormánytól a rendőrség ellen a németajkú állampolgárok őrizetbevétele során tanúsított magatartás miatt. Az angolai felkelők újabb támadásokat hajtottak végre Az AFP és a Reuter portugál hírügynökségi jelentésekre hivatkozva közli, hogy az angolai felkelők támadást hajtottak végre Carmona közelében. Nambuangongo és Quicabe községet a felkelők a túlerőben levő Portugáliái ellen vívott kemény harcok után feladták. A két nyugati hírügynökség szerint mintegy ötven fegyveres felkelő a portugál Guineában levő Sao Domingo közelében fegyvéres támadást intézett egy portugál katonai helyőrség ellen. ENSZ határozatának, akkor „más magatartást fogunk tanúsítani” — mondotta. Szombat \délelőtt tovább folytak a harcok Bizerta városában. A behatoló francia ejtőernyősök heves ellenállásba ütköztek, a tunéziai hadsereg egységei és polgári személyek támadták őket az épületekből. A tuniszi rádió közlése szerint a franciák elfoglalták az Uj Desztur Pált bizertai székházát. A lap tuniszi hírügynöksége jelentette, hogy a bizertai francia parancsnokság elszállíttatja a városból a francia polgári személyeket, valószínűleg azért, mert a város bombázására készül. Párizs borúlátó Párizsi kormánykörökben azt hangoztatják, hogy a tunéziai hadműveletek gyakorlatilag befejeződtek, mivel a „kitűzött célt” elérték és „levegőhöz juttatták” a támaszpontot. „megtisztították” a különböző katonai berendez- : kedések környékét. A francia haladó közvélemény azonban nyugtalansággal eltelve fogadja az olyan riasztó híreket, hogy: 1. Jóvpl a támaszpont határain túl is kiterjedtek a hadműveletek. Például az Humanité tudósítása szerint Tunisztól 35 kilométerre is francia katonai ellenőrző posztokat állítottak fel az országúton; 2. az Algériából a napokban vissza vezényelt könnyű hadosztálynak Nancyban és Metzben állomásozó ejtőernyős egységei útra készen állanak, hogy újabb erősítésként Bi- zertába induljanak; 3. a bizertai . „tisztogatásban” egyes értesülések szerint a francia polgári lakosság elemei is részt vettek és maguk is lőttek a tunéziaiakra. A párizsi sajtó szombaton általában borúlátóan ítéli meg Franciaország esélyeit. A Combat leszögezi, hogy az algériai és a tunéziai probléma most már eltép- hetetlenül egybefonódott. A Maghreb (Észak-Afrika) ismét olyan egységes tengellyé vált, amely Rabattól Kairóig terjed. A fiatal afrikai államok pedig, ámelyek tegnap még Franciaország barátai voltak, rokonszenvükkel Tunézia felé fordulnak. Lesz-e az ENSZ-ben egyetlen szövetségese is Franciaországnak, aiki a francia álláspontot védelmezné még? Az Humanité rámutat a degaulleista politika gyászos következményeire és a Francia Kommunista Párt lapja emlékeztet rá, hogy valaha Párizsban mennyi reményt fűztek Burgiba politikai állásfoglalásaihoz, aki maga is a Nyugat bajnokaként jelentkezett Észak-Afri- kában. A jobboldali sajtó ezalatt továbbra is dühödten támadja a tunéziai elnököt, s az Aurora addig megy el, hogy „Ferhat Abbasz és Burgiba összeesküvéséről” ír. Ennek alapján a lugrini kastélyban folyó francia—algériai tárgyalásokat tárgytalannak minősíti, s azt követeli, hagyják abba ezt az „esztelen párbeszédet”. Nem oldották még meg az elsüllyedt amerikai rakétakabin rejtélyét Az amerikai szakértők eredménytelenül próbálják megfejteni, mi okozta a Liberty Bell rakétakabin elsüllyedését. Mint ismeretes, 15 perces rakétaútjának befejezése után Grissom kapitány alig tudott elmenekülni, amikor a kabinba hirtelen ömleni kezdett á viz. Azt megállapították, hogy <z tető váratlanul levált, d$ nem tudják, mi okozta ezt. Amikor egy helikopter megpróbálta kiemelni az óceánból a vízzel megtelt ra'kéta- kabint, kis híján maga is belezuhant a tengerbe. Mint a Reuter jelenti, Grissom magnetofonra rögzített szavai azt bizonyítják, hogy az utolsó percekben minden rosszul működött. A pontos választ csak a szakértők részletes elemzése adhatja meg. Jelenleg a rakétakabin az összes értékes észleletekkel együtt, több mérföldnyi mélységben fekszik a tenger fenekén. és a hírügynökségi jelentések szerint, szinte lehetetlen felkutatni. Jelentések szerint, a Liberty Bell ára mintegy ötmilliárd dollár" körül mozgott, nem is- beszélve az értékes tudományos anyag elvesztésével iáró kárról. A vandenburgi légitámaszpontról egyébként pénteken az amerikai légierő Discoverer tíousú mes+erséges holdat bocsátott fel. A mesterséges hold kabinját a tervek szerint vissza írellett volna hozni a Földre. A kísérlet nem sikerült, a szerkezet nem működött megfelelően, és ezért a rakétát a levegőben felrobbantották. . o mmtrn kis hitei — PÁK CSÜNG Hl tábornok, a dél-koreai junta elnöke, kérést intézett az amerikai kormányhoz, hogy nevezzen ki egy gazdasági szakértőt, akivel a junta a gazdasági kérdéseket megtárgyalhatja. Az Egyesült Államok Albert Bouchert nevezte ki a dél-koreai junta mellé gazdasági tanácsadónak, aki eddig Amerika dél-koreai gazdasági missziójának helyettes vezetője volt. — PÉNTEKEN a bonni külügyminisztériumban, Brentano külügyminiszter vezetésével, kétnapos tanácskozás kezdődött, amelyen Nyugdt- Németország washingtoni, párizsi, londoni, moszkvai, római ottawai, valamint NATO- nagykövete és ENSZ-megfi- gyelője vesz részt. Értesülések szerint, a bonni kormány a diplomatájtól kapott tájékoztatás után újabb nyomást kíván gyakorolni szövetségeseire, hogy lépjenek fel „még következetesebben” a nyugat- berlini kérdésben. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton ülést tartott, amelyen a parlamenti küldöttségek cseréjével foglalkozott. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az elmúlt egy esztendőben hazánkban járt külföldi parlamenti küldöttségek látogatásával kapcsolatos tapasztalatokról tájékoztatta a bizottságot és ismertette a küldöttségek cseréjével kapcsolatos további elképzeléseket. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, a vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságban járt országgyűlési küldöttség látogatásának tapasztalatairól számolt be. Mesterházi Lajos annak a magyar képviselőcsoportnak a tapasztalatait ismertette, amely az Interparlamentáris Unió olasz—magyar tagozatának meghívására látogatott Olaszországba.
