Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

Szentendre

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Rászolgál a dicséretre a szentendrei iparcikkbolt

A Belkereskedelmi Minisztérium kiadásában megjelenő „Vas- és üvegkereskedelem” című országos szaklapot rrú vásárló, laikus közönség nemigen olvassuk s nekem is csak véletlenül került a kezembe legutóbbi száma. Ebben „Vidéken láttuk” cím alatt az ország három iparcikk-boltját emeli ki, mint iskolapéldáját a közönség kívánságait mindenben kiszolgálni igyekvő jó üzleteknek. A nagykőrösi és szegedi példát a szentendrei példa előzi meg.

Ez olvasható a szaklapban: „A szentendrei iparcikk-boltban, ahol, bár a profil nagyon vegyes, általában minden apró cikk megtalálható. Gergely elvtárs, a bolt vezetője, külön súlyt helyez arra, hogy a hagyományos, kis értékű, apró cikkeket minél nagyobb választékban szerezze be s a vevők kívánságát* mindenkor teljesítse. Ezért igen népszerű a bolt kollektívája, nemcsak Szentendre város vásárlói körében, hanem ismerik szerte a járás területén.”

Eddig a közölt szakvélemény, melyből megtudtam, hogy a Szentendrén helytelenül háztartási boltnak ismert üzletről van szó, melyet .Gergely András vezet 1951 decembere óta.

Gergely András elmondja, hogy üzletéből szakadt le a 7 helyes szakosítás ' során a főtéri KERAVILL és illatszerbolt is s a leválás óta is állandóan rohamosan emelkedik boltjában a forgalom. Az évi négymilliós forgalomról évi kilencmillióra ugrott már e három üzlet forgalma s a közönség igénye most már az üveg- és porcelánrészleg leválását s egy ilyen irányú külön szaküzlet létesítését tenné szükségessé.

Ahogy a boltban körülnézünk, látjuk, hogy a boltvezetőnek igaza van, mert mint üzleti szaknyelven mondják, „az áruterítés” nem megfelelő. A kívülről falusi, korszerűtlen vas- és vegyesboltnak kinéző helyiségben az ízléses és napi cikket képező üveg-, edény- és porcelánáruk szinte el vannak dugva.

Az üzlet mögötti és az udvari raktárak túlzsúfoltak, a pince sem képes megfelelő helyet biztosítani az árukészletnek.

Mégis eredményesen és példamutatóan állnak a közönség rendelkezésére s a vállalat központi versenyhíradójából tudom meg, hogy ez év első negyedében 20 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközönség érdekében.

Szakemberek által olvasott országos szaklap hívta fel a figyelmünket egy üzletre, amely észrevétlen szürkeségében mindent elkövet, hogy apróbb-nagyobb igényeinket kielégítse. Egy üzletre, amely szerény helyi dicséretet is megérdemel.

— h — e —

— A TERMELŐSZÖVETKEZETEK 1961. I. félévi pénzügyi bevétel- és kiadásterveinek teljesítéséről, valamint a termelőszövetkezetek politikai megszilárdításának intézkedési programjáról tárgyal ma délelőtt az MSZMP járási párt-végrebajtóbizottsá- ga.

KI NYER AUTÓT?

Az OTP által bevezetett

gépkocsi-nyereménybetét- könyvek első sorsolása augusztus 12-én lesz. Ezen a sorsoláson azok a tízezer forintos gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek vesznek részt, melyeket tulajdonosaik ez év április harmincadikáig váltottak és július végéig nem szüntettek meg.

Ezen az augusztusi sorsoláson 31 gépkocsit sorsolnak ki. A következő sorsolás november hónapban lesz, melyen egyrészt azok vesznek részt, akik ez év április 30-ig váltott ötezerforintos nyereménybetétkönyvvel rendelkeznek, másrészt azok is, akik július vegéig tízezerforintos betétkönyvet váltottak.

A helyi OTP-fióknál is több gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvet tartanak nyilván és kíváncsian várjuk, hogy a három hét múlva elkövetkező sorsoláson Fortuna isten- asszony vajon ránevet-e az autóra áhítozó szentendrei betétkönyv-tulajdonosokra?

Hasznos tudnivalók a vadkárokkal kapcsolatban

SPORT

ELSŐK LETTÜNK

A pontversenyben 214 ponttal győzött járásunk a 10 induló járás előtt.

— A FELVÁSÁRLÁSI TERV teljesítéséről tárgyalt tegnap délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága, majd eg37éb, a várost érintő kérdéseket vitatott meg.

Forgatás. Pirk János, Munká- csy-dijas festőművész vázlata

A nagyvad kártételének meggátlása, a vadkárok minél eredményesebb elhárítása érdekében a vadgazdának és a termelőnek egyaránt kötelessége a védekezés.

Az 5 1958. (II. 13.) FM sz. rendelet előírása szerint a vadgazda kötelessége „a kárveszély fennállása alatt az érdekelt termelők figyelmét arra felhívni, a nagyvad részére a károsítás idejére megfelelő élelmet biztosítani (vadföldek létesítésével), a veszélyeztetett területeken a vad elriasztásában részt venni, mértéken felüli elszaporodását megakadályozni és rendszeres vadkárelhárító vadászatokat tartani.”

Ugyancsak ezen rendelet írja elő, hogy a vadkár elhárítása, illetve csökkentése érdekében a veszélyes ingatlan tulajdonosa, vagy használója a veszélyeztetett terület őrzéséről köteles gondoskodni.

Az 1957. évi 43. sz. tvr. 36. §-ának (3) bekezdése szerint ha a mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy használója vadkárelhárítási 'kötelezettségének eleget tett, de mégis kárt szenvedett, tényleges kárát meg kell téríteni.

Az FM Halászati és Vadászati Felügyelősége 80 869/ 1359. sz. alatt az alábbiakat írja elő a vadkárelhárítási teendőkre vonatkozóan:

Nem kívánható, hogy a napi munkában kifáradt föld- tulajdonos éjszakai pihenője helyett a termények mellett virrasszon. Feltétlenül szükséges azonban, hogy hetenként 2—3 órai munkával gondoskodjon róla, 2—3 naponként váltogatott riasztó anyagok és módok alkalmazásával igyekezzen távoltartani a károsító vadakat. (Ilyenek például drótra vagy zsinegre akasztott fém, üvegcserép, fehérre festett, vagy egyéb fénylő, zörgő hangot adó tárgyak kifüggesztése, madárijesztők, rongy- bábúk kihelyezése, küllemüknek és helyüknek 2—3 naponkénti változtatásával. Kátrányos, fekáliás keverékek használata, széljárásra

hangot adó kolompok, kereplők kifüggesztése, tűzrakás, füstölés, oszlopok közé kikötött ebek alkalmazása stb.)

Mindezeknél legfontosabb, hegy a riasztási módokat 2—3 naponként változtassák, ezzel elérhető, hogy a vadak nem szokják meg.

Nem tekinthető kielégítő védekezésnek a kihelyezett rongybábú vagy madárijesztő, drótra vagy zsinegre ki- akasztott fémhulladék változtatás nélkül.

Amennyiben a megfelelő védekezés ellenére is kártételt észlel a termelő, azt jelentse a városi tanács mező- gazdasági osztályán, melynek alapján a vadkárbecslő bizottság az okozott kár felbecslését el fogja végezni.

Kmetty János festőművész Is szerepel az augusztus 13-án megnyíló képzőművészeti kiállításon. Reméljük, hogy tervezett kiállításunknak nagy közönségsikere lesz.

(Bereg János reprodukciója)

HÍREK A JÁRÁS ÉS VÁROS ÉLETÉBŐL

CSALÓDÁS

Reggel hét órakor három kisgyerek bandukol az állomás irányában. Hat-hét éves lehet a nagyobbik, a Népboltba igyekszenek, mert hatalmas tejeskanna van az egyik kezében. A két fiú a lány két oldalán, s a kanna ellenére, mindhárman fogják egymás apró kezét. Édesen kedves látvány, meghatottan szorul el a szívem, csak bánt a gavalléria hiánya: két fiú, s mégis a legkisebbik, méghozzá a leány cipeli a kannát! De istenem, olyan aprók még, bájosan botladoznak, s élénken •társalognak. Nem hallom őket, távol vagyok tőlük.

Egyszerre azonban, úgy látszik nézeteltérés támadt közöttük, mert anélkül, hogy sejthettem volna előre, a lányka vasalt sarkú cipőjével úgy rúgja bokán a nagyobbik fiút, hogy szinte belém hasít a fájdalom. S hallom az iskolás koron aluli kislányka első szavát. Hallom, de szégyenlős ■vagyok, nem írom ide azt a két rövid szót, amit fennhangon kiált.

Ugye, ez nem tartozik a női egyenjogúsághoz? Mérges leszek, s azt kívánom: csak maradjon a kanna a kislány kezébe visszafelé is, két liter tej súlyával együtt! Ha kenyeret >is vesznek, még azt is ő cipel- Ije!

Ismét egy nő, akiben csalód- kiom kellett...

RÉGI ÍRÁSOK SZENTENDRÉRŐL

RÉGI FELJEGYZÉSEKET, írásokat lapozgatva, többször találkozik az olvasó városunk nevével, leírásával. Mai szemmel nézve, néha kissé naivnak, vagy idegennek hatnak ezek, amelyek azonban híven tükrözik korúk gondolatvilágát. Idézzünk néhány ilyen egykori leírást Szentendréről, s kezdjük a Sort az egyik legszínesebbel, leghangulatosabbal, mely nem mástól, mint városunk szülöttétől, Ignato- vity Jakov szerb regényírótól maradt reánk. Híres regényében, a Respectus Vásza bevezetésében, így ír Szentendréről:

„Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik. Buda, Visegrád és Esztergom között, mely a leghatalmasabb magyar király, Korvin Mátyás és Nagy Lajos atyjának, Róbert- nek. és az esztergomi hercegprímásoknak székvárosa volt.

Gyönyörű táj! A városka előtt a Kisduna, vagyis a Duna egy mellékága: szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azontúl a ..Nagy Duna”, amott ismét régi római kőhíd maradványai, rtfm- iai: hajdanában római légiók keltek át raita. A városka mögött s baloldalán csupa

sz&lőskert, meg gyönyörű hegyek, melyek a visegrádi erdőkkel állnak szemben. Mátyás, meg a többi király, itt vadászott gyors lábú őzekre, szarvasokra. Aztán meg az a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriási amfiteátrum, a szomszédságban pedig az ősi, fehér Budavár, híres fürdőivel.”

Majd így folytatja a hangulatos leírást:

„Szentendre, Visegrád, Visegrád, Szentendre; fivér és nővér, s méghozzá ikrek. Örömüket is, bánatukat is megosztották. Dicsőségben az egykori óriásokat látták, bánatban pedig együtt nyögtek, s siratták sorsukat.”

Folytassuk a sort egy másik szerb írással, István görögkeleti szerzetes leírásával, aki városunk hőskoráról, a szerb betelepedésről emlékezik

meg, a következőképpen:

„Letelepedtünk egy Szentendre nevű helyre, Buda fölött. Jó hely idegenek tartózkodására. Egyesek Bulgáriának, mások Szent Andrásnak hívják. És itt építettünk faházakat, ahogy ki bírt, és fából való templomiakat is építettünk a dunai heayhez közel, és itt helyeztük el Szent Lázár ereklyéit.”

Ezt az utóbbi fatemplomot,

— A VÁROS ÜGYELETES orvosa július 23-án dr. Göll- ner Pálné körzeti orvos.

— A JÁRÁS ÜGYELETES állatorvosa július 23-án dr. Kovánián Hárutyin, állami föillatorvos. Szentendre, Dimitrov u. 17.

— RENDSZERESEN FOLYIK a balesetvédelmi oktatás a kocsigyár üzemrészeiben. Legutóbb az üzem főmérnöke tartott vetítettképes előadást .az üzem valamennyi dolgozójának részvételével.

— KÍSÉRJE FIGYELEMMEL a vidám filmnapok műsorát, amely a Szentendrei Filmszínházban július 20-tól 26-ig terjedő időszakban kerül lebonyolításra.

— AZ MSZMP városi pártvégrehajtóbizottsága 1961. első félévi tevékenységéről tárgyal július 25-én délután 14 órai kezdettel a városi pártbizottság soron következő ülése.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

„...a kizsákmányoló?” című Cilik írójának üzenjük, hogy levelesládánk névtelen írásokat nem fogad. Ha írása igazságot mond, úgy nevét sem kell szégyelnie. Ha az esetleg kényelmetlen lenne, megállapodásunk szerint aláírás nélkül is leközölnénk, de tudnunk kell, hogy kitől származik.

Ugyancsak ezt üzenjük a 15. számú Népbolt kiszolgáló személyzetével kapcsolatban hozzánk intézett írás szerzőjének is. A közlés elmaradásának egyidejű bejelentésével közöljük, hogy az illetékes hatósághoz a leveleket tóváb- bítottuk.

— A FILMSZÍNHÁZ műsorán július 22-én a Don Juan, 23-án a Játék a szerelemmel. 25-én a Különös hajótöröttek, 26-án a Danáin György, az ifjúsági matiné műsorán július 23-án a Próbakisasszony című film szerepel.

— AZ ÜZEMEK KlSZ-szer- vezeteinek munkájáról tár-* gyalt július 20-án az MSZMP városi párt-végrehajtóbizott- sága. Az előterjesztett jelentés beható tanulmányozása alapján a végrehajtó bizottság megállapította, hogy, bár jelentős létszámbeli fejlődés tapasztalható az ifjúsági szervezetek életében, a szervezeti munka sekélyes és annak megjavításához kevés támogatást kapnak. A munka érdekében több fontos határozat született.

— A BALATONFELVI- DÉKRE vezet csillagtúrát 23- án a papírgyár természetjáró szakosztálya. A túra célja Tihany. Találkozás vasárnap reggel 4 órakor a HÉV-állo- máson. Útiköltség 39,40 forint. Vézető: Kadlecz István.

— ÚJ KÖNYVEK ÉRKEZTEK. Móra: Szilánkok, Rojas: A menekülő falu, Thomas Mann: Doktor Faustus keletkezése, Kodolányi: A vas fiai, Mildner: A legyőzött távolság, Az ezeregynap legszebb meséi, valamint Az apácafőkötő című könyvek kaphatók az állami könyvesboltban.

— NAPOKON BELÜL megalakul a bélyeggyűjtők szentendrei csoport ja a kultúrotthon szakosztályaként. A megalakulásra július 24-én este 19 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében kerül sor. Aki a szakosztály munkájában részt kíván venni, a megadott helyen és időben jelenjék meg.

mely a mai Zöldfa vendégló szomszédságában állt, a múlt század elején bontották le.

EGY 1737-BÖL SZÁRMAZÓ leírás a város virágzó gazdasági életébe enged bepillantást a következő megjegyzésével: „Itt (ti. Szentendrén) a szerbek a Duna partján és a Duna menti sík területen felépítették alacsony házaikat. A piacon van sok kereskedés és ipari üzlet, hosszú sorban.” Végül, de nem utolsósorban, hallgassuk meg Ráby Mátyást, aki hivatalnoki pontossággal jegyezte le kora Szentendréjének történetét, s aki pár sorban így jellemezte a XVIII. század végi várost: „Szentendre város a pilisi járásban, Pest megyében, a Duna partján, Buda és Vác között fekszik, mindkét várostól két mérföldnyi távolságra. Fekvése rendkívül kellemes, több szőlőhegye van, ahol pompás szőlő terem, lakóinak száma hatezerre rúg. Az ottani szerbek több európai országgal élénk borkereskedést folytatnak. Fekvése és épületei tekintetében nem egy tekintélyes várost fölülmúl.” FELSOROLÁSUNK nem teljes, mindössze ízelítőt adtunk egykori írásukból, hogyan látták annak idején városunk életét.

Ismételten elnyerték a KISZ vándorzászlóját a falusi dolgozók 10. szpartakiádja megyei döntőjén részt vevő Szentendre járási sportolók. Ezúttal harmadízben került a vándorzászló a Járási Test- nevelési és Sportbizottság védelme alá. Dicséret illeti a sportolókat és az őket felkészítő sportvezetőket is. Részletes eredmények:

Az 1000 méteres síkfutásban Fülemen a VI. helyen végzett. Ugyancsak a VI. lett az 1500 méteres síkfutásban Csiri Ferenc. A magasugrásban Schvarc János II. helyen végzett. Női távolugrásban Kökény Katalin IV. helyre került. Kobek Ferencné 43,89 méterrel gránátdobásban a II. helyre került. Hét méter 77 centiméteres dobásával a súlylökésben Csákó V. helyen végzett. Jól szerepeltek tornászaink is. A férfiakat képviselő visegrádi csapat I. helyen végzett, míg az ugyancsak visegrádi női csapat a II. lett. Ugyancsak előkelő helyezést értek el a visegrádi te- kézők is. A nők Il-ok, míg a férfiak erősebb mezőnyében a visegrádi csapat V. helyre került. Kitűnően szerepeltek kerékpárosaink is. A férfiak 40 kilométeres versenyében Kobek Ferenc, Német Antal és Madari első helyre, míg a női csapatok 20 kilométeres versenyében Dubec Erzsébet, Mátyás Mária, Schuck Irén szintén első díjat nyertek. Gratulálunk a kitűnő eredményhez.