Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

1961. JÚLIUS 18, KEDD FB»V ßlECVEi ^Mirino REGI FALU — UJ EMBEREK Egy paprikát a A szokatlanul erős, száraz, forró szél addig tépte-cibál- ta a szélső töveket, míg föld­re esett egy szép, sárga pap­rika. Felvettem. Fogása hűs, kellemes. Éltető nedvek duz­zadnak sejtjeiben. Mennyi munka, fáradság, gond, igye­kezet sűrűsödik sárgászöld testében. Talán valamelyik bécsi asszony szatyrába került volna néhány napon belül. De letörte a szél, s itt marad, hogy csöppnyi életének tra­gédiája felhívja magára a fi­gyelmet és ösztönözzön, hogy megismerjem történetét, meg­ismerjem az életet, amely kö­rülötte zajlik. Néhány méterrel arréb lá­nyok, asszonyok hajladoznak: palántát ültetnek. Víg szavu­kat, friss kacagásukat időn­ként szárnyára kapja a szél, s elhinti a kertészet har­minc holdján, akár a víz- cseppeket, amelyeket száraz napokon esőágyúk szórnak a hosszú, egyenes paprikasorok­ra meg a téli káposzta és karfiol palántáira. A kacagás éppen úgy kell a növénynek, mint a víz. Ez is éltet, mert derűs, elégedett, alkotó lélek­ből fakad. Mögötte munka­kedv, szorgalom áll. S ez a jellemző Krizsán József bri­gádjára. Itt, a vasúti sín mellett hú­zódó Stockinger dűlő elején voltak parcellák, amelyek nagyon hosszú évek óta nem kaptak trágyát. De a föld jó: hozott minden hold négy­ötezer forintot. De legjobb esetben is csak rozs és ku­korica váltották egymást. Hát­rább, a kertészet, tavaly 38 ezer forintot fizetett holdan­ként. Az idén ebből az el­hanyagolt dűlőrészből bőví­tette tíz holdról harmincra a brigád a kertészetet.., Az első vetemény húsz hol­don korai burgonya volt. Ex­portra ment. Kétszázezer fo­rint körüli összeg folyt be a közös ., kasszába. . Most ká­poszta és karfiol kerül a he­lyére. Tíz holdon paprika van. Jó minőségű, egységes, korai, export minőségű paprika. Több mint százezer darab vándorolt el eddig. Az el­ső időkben egy forint 40 fillér volt egynek-egynek az ára. Később aztán egy fo­rint körül. A palántázö csoport felől kék trikós, zömök, barnára cserzett ember közeleg ládá­val a kezében. Derűs arcú, kemény kézfogású, negyvenöt év körüli férfi: Krizsán Jó­zsef, az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese, egyben a sok ker­tészeti brigád egyikének, a legnagyobbnak a brigádveze­tője. Magabiztos, nyugodt mozdulatú ember, de amint hallottam, ez a nyugalom csak látszólagos, mert örök cse­lekvésben él, újabbnál újabb terveket kovácsol, s azokat maradéktalanul meg is való­sítja. Most újabb dolgokon töri a fejét. Sőt, már túl is van a töprengésen, mert az elképzelés kicsiben gyakor­lattá vált. Invitál, hogy be­mutassa. Míg végigmegyünk a sorok mentén, dolgairól faggatom. Magáról nehezen akar szólni, inkább a bri­gádtagok szorgalmát dicséri, meg a szövetkezet gazdálko­dásáról beszél. — Mióta kertészkedik? — Hat éve. — Hogyan lett kertész? — Csak úgy ... magamtól. __ j — A mi családunknak nem volt földje. Negyvenötben kap­tam itt két hold szántót meg egy darab szőlőt. — Itt volt a földje? — Itt, ahol vagyunk. Azt a mélyfúrású kutat is én épí­tettem hat éve — int egy nád­ból tákolt számyék felé, amely előtt, mint egy kis erőd, terpeszkedik a kút. Falai mö­gül csövek nyúlnak ki, hogy továbbítsák a hűs vizet az eső­ágyúk vezetékrendszerébe. — És míg nem volt kút? — Gyári munkás voltam. Betanított esztergályos a Vö­rös Csillag Traktorgyárban. A feleségem dolgozgatott in­kább a földön... Aztán a szőlő kinevelte a kút árát. Húszezer forintba került_ Ak­kor hazajöttem kertészkedni. Könyvből tanultam meg a saját káromon. Beszélgetés közben áthala­dunk az első paprikatáblán, s egy keskeny ösvény mö­gött újabb darab kezdődik. — No, ez az újítás. Szemre is feltűnő a kü­lönbség. Négyes sorban áll­nak a tövek, s minden négy sor után egyméteres köz kö­vetkezik, amiben káposzta van. — Miért ilyen sűrű? — Ezek üveg alatt voltak egy darabig. Amikor kiültet­tük a palántákat, a sorok fölé raktuk a melegágyaikról az ablakkereteket. így gyor­sabban fejlődött, mert vé­dettebb volt. Húsz nappal hamarabb adtunk áruit, mint tavaly. — Mekkora terület ez? — Kilencszáz négyszögöl. — Honan vettek ennyi üve­get? — A többi brigádtól kértük el. — Adták? — Nehezen, mert azt hitték, hogy ez csak valami manő­ver az ő rovásukra ... Az el­nöknek kellett intézkedni. Már el is ment a kedvem az egész­től, amikor ezt c bizalmatlan­ságot láttam... — Pedig közös érdek, hogy előbb legyenek piacon, nem? — De igen, csőik hát ezt még sokan nem akarták meg­érteni. Ha nincs huzavona, még korábban lehetett volna paprika... — Most már látják, hogy ér­demes volt kölcsönözni? — Hogyne! A SŰrŰ sorú paprikatábla végén sorakoznak a meleg­ágyak. Itt sem a hagyományo­kat követik. Amikor kikerül a palánta, nem hagyják üre­sen. hanem ezeket is beülte­tik. A dús táptalajban, védett helyen, két héttel hamarabb adtak termést ezek a tövek is. így aztán nemcsak az ablakke­reteket, hanem a melegágya­kat is kétszeresen használják ki. — További terve? — Szeretnék téli salátát, retket nevelni. Az már há­romszoros kihasználása lenne a felszerelésnek. De több üveg kellene, sokkal több. Akkor lehetne igazán alkotni, akkor lenne igazán nagyüzem. Van még itt sok lehetőség, a bri­gádnak meg van akarata, ere­je... Ahol ennyi ember ösz- szefog, ott nincs lehetetlen. — Hányán vannak? — Tizenegy család, közös területvállalássál. — Jobb így. mint egyedül? — Mit mondjak? Megtalál­tam a helyem, ahogy remél­tem is. Szeretek dolgozni, sze­retem látni a munkám ered­ményét. Es itt van most égj virágzó kertészet. Ebben ben­ne van az én elképzelésem él mindnyájunk munkája... Lái valahol eav szál gyomot? — Nem. — Egyéni korunkban sem végeztük különbül... Nem is igen kell nógatni senkit.. I A múlt héten éjszaka hordtuk a trágyát, mert akkor kap tunk geriet. A brigád minder férfitagja kint volt és mar­kolta a viUanvelet velem együtt, zokszó nélkül... Ilye nek... Most valahogy job­ban együtt vannak az embe­rek. Közelebb kerültek, törőd­nek egymással... Beszélgetés közben jócskán előre haladt az idő. A nap fe­jünk fölé került, a megrövi­dült árnyék jelzi: dél van. A brigád tagjai abbahagyják a munkát, hogy tarisznyát bont­sanak, a ritkalomibú fák cse­kély hűvöse alatt. Visszafelé jövet keresem a szél törte paprikát Ügy hever ott az anyatő mellett, ahogy letettem: telten, éretten, hivo- gatóan. De nemsokára el­fonnyad majd a rekkenő hő­ségben, mert neki más volt a hivatása, mint a többinek. Al­kotói krónikása lett. Tenkely Miklós Növekszik a hazánk területén „átutazó" külföldi áruk forgalma Mindennapos dolog, hogy külföldi árukkal megrakott, közelebbi, vagy távolabbi or­szágokba menő szerelvények érkeznek hazánk területére és hagyják el határállomásain­kat. Az európai és közel-ke­leti országok számára sok­szor gazdaságosabbnak, cél­szerűbbnek bizonyul, ha az eladott, vagy vásárolt áru­kat hazánkon keresztül szál­lítják, elkerülve a tengeri utat és az azzal járó gya­kori átrakodást. Az utóbbi időben jelentősen növeke­dett a vasúti tranzitforga­lom. Ennek kiterjesztésében részt vesz a Magyar Általá­nos Szállítmányozási Válla­lat, a MASPED is, amelynek közvetítésével most kétszer annyi külföldi áru utazik át hazánkon, mint tavaly. Sikerül-e megtalálni Attila sírját? Elektronikus műszer a régészeti kutatásban Lehetséges, hogy a nemzet­közileg is nagy feltűnést kel­tett új magyar műszer, a Csanda — Molnár — Zaüa- vári-féle egyetemes elektroni­kus vezetékkutató a közeljö­vőben régészeti és kultúrtör­téneti kincs feltárását segíti. A műszer tulajdonképpen a földfelszín alatt lefektetett vízvezetékek, csatornák, ká­belek stb. helyét érzékeli anélkül, hogy a földet ásni kellene. Csanda Ferenc mérnök nemrég érdekes kísérletbe fo­gott a műszerrel. Megpró­bálja felhasználni egy régen keresett titok megfejtésére. Az egykori feljegyzések és legendák alapján az ország számos pontjáról tételezhető fel, hogy ott nyugszik hár­mas érckoporsójában a nagy hun király, Attila. Csanda mérnök a vezetékkutatóval felszerelve elkezdte a kutatá­sokat ezen a helyeken, de a műszer sokáig „néma” ma­radit, Nemrégiben egy idős iparos, Lakatos Balázs jelent­kezett nála, aki magánérdek­lődésből évek óta gyűjti az Alföld népe között az Atti­lára vonatkozó szájhagyomá­nyokat, s közölte, hogy érte­sülésed egy Budapesttől nem nagy távolságra levő terü­letre összpontosulnak. Azon­nal kivitték a műszert a hely­színre, s ott az végre „meg­szólalt”. Jelzéseiből körülbe­lül akkora fantömeg jelenlé­tére lehet következtetni, amekkorának vélhető Attila hármas koporsója. A terület feltárása rövide­sen megkezdődik. Lehet, hogy az érotömeg nem az, amire gyanakszanak, de lehet az is, hogy a feltárás igazolja a re­ményeket. (MTI) — JÁSZKARAJENÖN ki­helyezett mezőgazdasági osz­tályt szervez — levelező ta­gozattal — a Ceglédi Mező- gazdasági Technikum. Június 7. számunkban meg­jelent, bitumenről szóló közleményünk helyreigazí­tása képpen. A Fővárosi Útépítő V. csak Nagy-Budapest területén foglalkozik bitumenes ké­szítmények gyártásával. Ez idő szerint bitufa padló- burkolat előállítását nem vállalja és ezirányú meg­rendeléseket sem fogad el. Aszfaltútépítő V. 1961. évi kapacitása az eddigi meg­rendelésekkel betelt. Betonútépítő V. a hidegen beépíthető aszfaltkeverékek rendelését vállalatok részé­re, a beérkezés sorrendjé­ben továbbra is kielégíti! A kikötő szomszédságából indulnak útjukra a halászok. Vajon milyen lesz a mai fogás? (Mészáros Géza felv.) mai nap 1961. július 18, kedd, Fri­gyes napja. A nap kél 4.04, nyugszik 19.35 órakor. A hold kél 9.33, nyugszik 22.19 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: felhöátvonulások, több helyen záporesővel, zivatar­ral. Mérsékelt, időnként megélénkülő délnyugati, nyu­gati szél. A nappali felme­legedés kissé gyengül. — SZOMBAT DÉLELŐTT 11 órakor kezdték a király- réti erdészeténél — a Börzsö­nyi Állami Erdőgazdaság ve­zetőségének és szakszervezeti bizottságának szervezésében — a sikeres erdésznapot. A délelőtti szakmai megbeszé­lések után, délután kezdő­dött a bál, amely egészen vasárnap hajnalig tartott. — TÁJÉKOZTATÓ jel­legű megbeszélést tart jú­lius 21-én a népi ülnökök részére a Hazafias Népfront váci járási bizottsága. — FÉLSZÁZ kóspallagi úttörő-gyerek nyaralt. Mát­raházán. A közel kéthetes nyaralásról a kispajtások meghízva, lebarnulva tértek vissza. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei teljesen befejez­ték a tavaszi árpa aratását Cegléd város a váci és a szentendrei járás területén a rozsot Szentendrén, a szent­endrei járásban és Vác vá­rosában pedig az őszi bú­zát vágták le teljesen a ter­melőszövetkezetek tagjai. — VASÁRNAP DÉLUTÁN két órakor kezdődött a ve- csési énekkar ötvenéves ju­bileumi ünnepsége. A dísz­közgyűlés után hat órakor díszhangversenyt rendeztek a szabadtéri színpadon, ahol híres fővárosi és megyei énekkarok szerepeltek. Be­mutatták Bárdos Lajos Kos- suth-díjas zeneszerző-kar­nagy új kórusművét, amelyet a szerző vezényelt, s ame­lyet Bárdos Lajos a vecsé- si énekkar számára írt. A hangverseny után hangulatos dalos-bált tartottak a sza­badtéri színpadnál. — HAJNALI ÖTTÖL este tizenegyig folyik az aratás a Cifrakerti Állami Gazda­ságban. Az aratás ^fősze­replője” nyolc munkagép: négy SZK—3-as és négy AC—-400-as kombájn. Az előbbi gépek csoportjában Bozsik Pál vezet 5560 má­zsával, míg az utóbbi cso­portban Krizsán György ke­rült az első helyre, 2550 má­zsás teljesítményével. — MA ESTE a Pest me­gyei Petőfi Színpad Áporka községben játssza Baróthi— Dékány—Vaszi: Dankó Pista című háromfelvonásos dal­játékát. Emelgeti a kupako­kat, nézi a nagy tü­zet, amelyen egy vá­rosnak sütögethet­nék az ökröt. De most háznak való ég raj­ta, itt, a Ceglédi Téglagyárban. — Hány kiló lehet egy ilyeú fedő? — A kapszli? Ket­tő—két és fél. — Hányszor kell emelgetni...? — Minden órában legalább háromszor, végig az összesei... Az meg a víztároló, ha tűzveszély van esetlegesen — s föl­mutat a középen sö­tétlő tartályokra. — Az szép szám. Háromezernégyszáz kiló, csak emeléssel! — Naponta elmén hatvan—hetven má­zsa szén (kis lapáttal rakosgatja a szenet) egy ilyen lapátká­val egy kiló, vagy másfél lehet. — A dereka nem fárad bele a. sok haj- longásba? — Hozzá van már szokva mindön mun­kához. Ehhez is szok­ni kell. — Ha az ember rosszul eteti a tüzet, lehet-e baja a tég­lának? — Gyönge tégla, az lesz, gyönge. — Mióta csinálja? — Én... huszon­kettőben kezdtem a téglagyárban. Vótam behordó, kihordó, szénhordó, úgy ke­rültem föl, égetni. — Melyik rango­sabb? — Ez, mert ha nem égetjük, nem lő­het házat építeni. — Hány téglát pi­rosított azóta? A Svájci Államszövetség elnökének távirata dr. Sík Endréhez F. T. Wahlen, a Svájci Ál­lamszövetség elnöke és kül­ügyminisztere táviratban mon­dott köszönetét dr. Sík Endre külügyminiszternek, aki táv­iratban üdvözölte az elnököt abból az alkalomból, hogy át­vette a Svájci Államszövetség külügyminisztériumának veze­tését. — A KEZDETI nehézsé­gek ellenére, a helybeli há­rom termelőszövetkezet kö­zül, elsőnek befejezte ara­tását a ráckevei Árpád Ter­melőszövetkezet A szövet­kezet földjén hetven ka- tasztrális holdról vágták le a tavaszi árpát gépi aratás­sal. A kézi kaszások pedig négyszázkét hold őszi búzát százharmincnógy hold rozsot és kilencvenhat hold őszi árpát arattak. — MA ÜLÉST TART a Hazafias Népfront váci já­rási emlékbizottsága. A ülés napirendjén az augusztus 20-i ünnepségek előkészítése sze­repel. — HUSZONÖTÖDIKÉN délelőtt, a KlSZ-megyebizott- ságon megtárgyalják a kul­turális seregszemle ez évi tapasztalatait, valamint az elkövetkezendő időszak fel­adatait. — A MAGLÖDI Gépgyár­ban — ötvenhárom újítással — másfélmillió devizaforin- tot takarítottak meg az el­múlt esztendőben. Az egy fő­re eső termelés 30 százalék­kal volt magasabb, mint a megyei átlag. A gyár az idén is szép eredményekkel büsz­kélkedhet. Első negyedévi tervét 124, a második negyed­évit pedig ■— előzetes adatok alapján — 128 százalékra tel­jesítette. — ÜLÉST TARTOTT hét­főn a ceglédberceli tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tűzvédelmi bizott­ság munkáját és az idei esz­tendő első félévének adóterv teljesítését tárgyalták meg. — TEGNAP VÁCOTT egyhetes tanfolyam kezdő­dött a megyei függetlenített népművelési dolgozók ré­szére. A tanfolyamon az idő­szerű kultúrpolitikai kérdé­sekről tájékoztatják a részí- vevöket, valamint értékelik az elmúlt év eredményeit, hiányosságait. — KÉTSZÁZEZER FO­RINTOT biztosít a Nagykő­rösi Városi Tanács a Kürti­lapos csatornamedrének ren­dezésére, burkolására. A munkálatok jelenleg a Búvár és a Bajza utcákban folynak. — BALATONLELLÉN szerepel augusztus elején a Nagykőrösi Földművesszö­vetkezet KISZ-szervezeté- nek népi tánccsoportja. A vendégfellépésre a somogyi napok keretében kerül sor. — NEM VIZSGÁZTATTA LE, jogosítvány nélkül vezet­te külföldről ajándékba ka­pott személygépkocsiját Diósi József vecsési lakos. Abban reménykedett, hogy hü’földi rendszámú autóját nem fog­ják ellenőrizni. Hiába re­ménykedett, mert a közleke­dési szabályok sorozatos megszegése miatt pénzbír­sággal sújtották. — A 46 ESZTENDŐS, hír­neves ceglédi vasutas ének­kar vasárnap Szolnokon vendégszerepel. A váci da­lostalálkozón is sikerrel sze­replő ceglédi vasutasokat kétnapos kirándulásra hív­ták meg a szolnokiak, s a kirándulás keretében kerül sor a fellépésre. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 18.00: Játék a vízzel... 19.30: TV Híradó. 19.45: Hét­köznapi tanácsok. A fagylalt- készítésről. Walter mester receptjei. 19.55: Telesport, 20.20: Pique Dame, szovjet operafilm. Körülbelül 22.05: Hírek. Idős Farkas Ger­gely a kemence te­tején szolgál. Az apró szenesember emlegeti a kupako­kat, amelyeken ke­resztül lelátni a tég- laégetö tűzbe. Fölöt­tünk időtől szürke fatető. — Hány „kályhát’ ; kell fűteni? — Attól a helytől i addig a... | — Mennyi ez? í — Hetven lehet. \ Nagy baj, hogy igen j késtünk a kemencé- j vei az idén. Későn \ gyújtottunk be a ja- \ vitások után. f r— S itt? ! — Itt nincs baj. í Amúgy szép a tűz. Nézze csak, $ ismét : megemel egy fedőt, ; hogy lássak vala- ! mit az izzó alagútból, ; s az egymás hegyén- ! hátán pirosodó tég- ; Iákból. í Szalad tovább. v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ — Azt már nem % tudom, de nem volt % hosszú eddig, azt £ igen. — Minek örül a 0 fűtő? # — Ha jó szenet % kap, s jó tüzet tud % tartani. — Meddig akar tü- * zelni még? •— ötvennyolc va- jí gyik, nem sok van % hó ra a nyugdíjig... ^ Négyen vagyunk hát- % ra a családból. Három % férfi mber, s egy nő. % — Ok majd foy. $ tatji k. — Én meg ábaha- % gyom... De most nem. Csak % emelgeti a „kapszli- ^ kaf’, vizitálja a tü- ^ zet. Az arcát vörösbe % gyújtja a feltörő % fény. £ Ö, a kis szenesem- % bér itt a leghatalma- £ sabb: a tűznek pa- t roncsol! (így) í A SZENESEMBER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents