Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM. 166. SZÁM. 1961. JÚLIUS 16, VASÁRNAP Több képzett szakembert a mezőgazdaságnak Kevés a jelentkező a termelőszövetkezetekből A mezőgazdaság szakem­ber-igénye napról napra emelkedik. A szakmunkás-problémát igyekszik megoldani az a rendelet, amely lehetővé te­szi a mezőgazdasági tanuló- képzést. A felsőfokú neve­lést az Agrártudományi Egyetem, a debreceni, ma­gyaróvári és keszthelyi me­zőgazdasági akadémiák vég­zik. A legsürgősebb feladat a mezőgazdaság középkáde- reinek kinevelése, ami a me­zőgazdasági technikumok fel­adata. Pest megyében ez idő sze­rint két mezőgazdasági tech­nikum van: Vácon és Ceglé­den. A ceglédi technikum látja el egész Dél-Pest me­gye igényeit. Négy év óta 95 mezőgaz­dasági technikust enged­tek szárnyra az iskola nappali tagozatáról. Ezek a fiatalok jelentős részben termelőszöveticete­tekben helyezkedtek el. Az igény azonban sokkal na­gyobb, mint amit az iskola ki tud elégíteni. A megye kü­lönböző részeiből legalább 100 technikust kémek, akik­nek a munkájára sürgős szükség lenne és akiknek az elhelyezése biztosított. Pél­dául a pilisi termelőszövet­kezetek három technikust kértek és az iskola csak egyet tudott biztosítani. Szén a súlyos h'el.yzefén Igyekszik segíteni az a ' kö­rülmény,’ hogy 1960. január elsejével a ceglédi mezőgaz­dasági technikumban megin­dult a levelező tagozat a tech­nikusképzés meggyorsítására. A levelező tagozat tanulói évek óta hosszú ideje dol­goznak a mezőgazdaságban, állattenyésztésben és nagy részük technikusi munkát végez. Állami gazdaságok­ban, gépállomásokon, taná­csok mezőgazdasági osztá­lyán dolgoznak ezek az em­berek és a legújabb rendel­kezések szerint brigádveze­tőtől felfelé a mezőgazdasá­gi technikumi képesítés fel­tétlenül szükséges. 1961. januárjában har­minchétén tettek sike­res vizsgát, ugyanebben az időben a második első évfolyamosok vizsgáján 112-ten vizsgáztak. A levelező tagozatnak ez idő szerint 159 hallgatója van. Az első évfolyam átlagos ta­nulmányi eredménye 3,31, a második első évfolyamosoké 3,06. Az iskolában a leve­lező tagozaton hetenként egy­szer van órarendszerű okta­tás, a hallgatókat az iskola­látogatás anyagilag nem érinti, mert még a tsz-ek is kötelesek a kiesés idejére munkaegység-jóváírást adni. További nagy segítség az, hogy 35 fő jelentkezése ese­tén az iskola kihelyezett osz­tályt létesít és a peda­gógusok a helyszínen vég­zik az oktatást. A ceg­lédi technikumnak eddig Nagykőrösön és Abony- ban van kihelyezett osz­tálya, de szervezés alatt van Jászkarajenőn a ki­helyezett osztály és re­mélhetőleg őszre megszer­vezik a dánszentmiklósi kihelyezett osztályt is. A levelező tagozat elvég­zése után a hallgatók legna­gyobb része megmarad regi beosztásban, de munkáját sokkal nagyobb szakmai át­tekintéssel, jelentősebb ad­minisztrációs tudással végzi, mint mezőgazdasági techni­kus. Más részük elhelyezke­dik mint mezőgazdasági osztályok munkatársa, veze­tője, tudományos intézetek munkatársa, mezőgazdasági üzemek vezetője. Akinek ma­gasabb igénye a mezőgaz­dasági továbbképzés, az me­het agrártudományi egyet- temre, akadémiára és ag­rármérnöki képesítéssel, majd mezőgazdasági mérnöktanár oklevéllel folytatja munká­ját. A továbbképzésre egészen különleges alkalma van a dolgozó parasztságnak. Sajnos, a levelező tagozat tanulóinak aránya nem megnyugtató. Az állami gazdaságok, gép­állomások, ■ tanácsi szervek, mezőgazdasági vállalatok fel­tűnően nagy számbán kül­dik dolgozóikat az iskolába, de onnan, ahol a szakem­ber-képzés a legfontosabb volna, ahol a továbbképzés a termelési eredményekben jelentkezne, a termelőszövet­kezetekből igen kevesen jönnek az iskolába. A Vörös Csillag Tsz-ből 4, a Petőfiből 3, a Kos­suthból 1 hallgatója van az intézetnek. A ceglédi járásban 60 fő­ből csak 23 tsz-tag. Ezen a helyzeten könnyen segít­hetnek a tanácsok mezőgaz­dasági osztályai, a Hazafias Népfront és a termelőszö­vetkezetek vezetői, pártszer­vei felvilágosító munkájuk­kal. A levelező tagozatra 8 ál­talános elvégzése után, leg­alább kétévi szakmai gya­korlattal 18-tól 40 éves ko­rig lehet jelentkezni. A mun­kahelyen a rendes évi sza­badságon felül 18 napi fize­tett szabadság jár a hallga­tóknak. Jelentkezési határ­idő augusztus 10. Hogy az iskola elvégzése nem ördöngösség, arra áll­jon itt szemléltetésül a le­velező tagozat tanulmányi eredménye. 129 vizsgázott hallgatóból kettő kitűnően, ■hat jelesen, ötvenkettő jói, harminchét közepesen és .csak harmjnckeltp vizsgázott elég­ségesen. • Az állattenyésztési terv teljesítésén dolgoznak Dán- szentmiklóson. Az év folya­mán a szarvasmarha-tervből a Micsurin Termelőszövetke­zetre 300 darabot bontottak le, amelyet eddig 19 da­rabbal túlteljesítettek. Ser­tésből 820 darabot keli a terv szerint beállítani, mely- lyel szemben 833 darab a sertésállomány. Leadtak ed­dig 250C baromfit is és 110 sertést. Jelenleg 121 szarvas- marhát hizlalnak a már le­adott 329 mázsán kívül. A községben 30 mázsa ba­romfira tervezték a szerző­déskötést és 37 mázsára kötöttek szerződést. —gi SPORT Vasárnap Esztergomban mérkőznek a vízilabdázók A Ceglédi Vasutas vízilab­dacsapata csütörtökön a ké­ső délutáni órákban edző-' mérkőzést játszott a Szolnoki MÁV víziiabdacsapatával. A komoly, kiadós, közel más­fél óráig tartó edzésen a ceg­lédi csapat 5—6 gólos győ­zelmet aratott a MÁV-val szemben. A Vasutas csapatának va­lamennyi játékosa jól ját­szott, de különösen Orbán és Diós volt kiemelkedő for­mában. „Ez az edzés igen jó volt az esztergomi talál­kozó előtt’ — mondotta Beck Mihály, a csapat ed­zője a mérkőzés végén. A Ceglédi Vasutas csapata a vidéki elsőosztályú baj­nokság , küzdelmei során va­sárnap Igptejgomban az Esz­tergomi Vasassal .mérkőzik. A szúnyog bosszúja Harmsncmillió forint, amiért csak le kell hajolni Atitji/ jclvntősóffü újítás « baromfikeltetésben Nemrégen hírt adtunk ar­ról az újításról, amellyel Horváth István, a Ceglédi Baromfikel tető Állomás igaz­gatója, megoldotta a tojás­tartósítás olcsó és korszerű problémáját. Most Horváth István újabb ötletéről ad­hatunk hírt, amely egészen új utat jelent a baromfi- keltetésben. — Újításomban abból in­dultam ki — mondotta —, hogy a legtökéletesebb keltető maga a kotlós. Érthető, hogy a sikeres gépi keltetés feltétele, mennyire tudja utánozni a természe­tes keltetés körülményeit. A nagyüzemű, gépi keltetés so­rán a tojásokat a keltető­szekrényekben függőlegesen helyezik el és a forgatás, a tojások mozgatása a kelte­tőtálcákkal együtt történik. A kotlós fészkében fekvő, víz­szintesen fekvő tojásokat óránként görgeti és a tojá­sok mindig hossztengely kö­rüli mozgást végeznek. A lényeges tehát a vízszintes helyzet és a hossztengely körüli moz­gatás. — Olyan elhelyezési rend­szert biztosítok az általam kidolgozott módszerben, amelyben mindkét körül­mény lehetséges, amellett még az egyes gépekben 30 százalékkal emelhetjük a to­jáselhelyezést. Minden gépbe az eddig elhelyezett ötezer tojás helyett hatezerötszázat tudunk elhelyezni. — Hazánkban a meglevő 750 darab tízezer tojásos kel­tető gépben évenként mint­egy ötvenmillió tojást kelte­tünk ki. Az újítás bevezetése le­hetővé teszi, hogy a kike- lési arányt öt százalékkal növeljük. Ez körülbelül két és félmillió csibetöbbletet és 8 millió forint tiszta hasznot jelent. A jobb elhelyezés következtében a rendelkezésre álló kapacitást harminc százalékkal növel­hetjük és ez számottevő be­ruházás nélkül további ti­zenötmillió tojás keltetését teszi lehetővé. — Tudomásom van arról, hogy az országos kapacitást ebben az évben négyszáz da­rab tízezer tojásos keltető- géppel kívánják növelni, mintegy kilencvenmillió fo­rint költséggel. Újításom alkalmazásával ennek a beruházási összeg­nek a harminc százaléka megtakarítható. — Újításom alkalmazása lé­nyegesen eredményesebbé te­szi a pulyka- és kacsatojá­sok* keltetését , is. A tojások kézi forgatása megszűnik és a minimumra csökken a to­jások eddigi 16—18 százalé­kos embrióelhalása, befulla- dása. — Milyen stádiumban van az új rendszer alkalmazá­sa? — Bencze József MÁV mű­vezető szívesen közreműkö­dött munkámban. Elkészítette a rendszer be­vezetéséhez szükséges új típusú tojáselhelyező tál­cák rajzait és mintapél­dányait. A műszaki leírást már továb­bítottam illetékes helyre és remélem, hogy az újítás el­bírálása után mielőbb sor ke­rül az országos alkalmazásra. Ahol száműzték a zsákokat — Kutya ész volt, aki ki­találta! — mutat az öreg Faj­ka, a Dózsa Népe Tsz bivalyo­sa a magtár irányába. A mag­tár mögött nagy zúgás, csat­togás. Valami gép dolgozik iszonyú zajjal. Ha semmit, de ezt megnézem közelről. Ahogy odaérek a tetthelyre, éppen akkor fordul be egy teherautó, színültig árpával, de csak úgy, ömlesztve, zsá­kok nélkül. — Egyenesen a tarlóról ho­zom! — mondja a vezető. — ügy, ahogyan a kombájn fel­szórta a kocsimra. Három keménykezű, lapá­tos nekiáll, hányja lefelé a ga­bonát, a sustorgó gabonafú­vó megindul és villámgyorsan fújja a gabonát. Fel, egészen a magtár második emeletére. Nem is olyan régen épült ez a modern igényeknek megfele­lő magtár. Nagy kapacitású felvonó szállította benne a gabonát és ime néhány év alatt a fejlődés feleslegessé tette a liftet. A gabonafúvó berendezés végtelenül egyszerű dolog. 19 lóerős motor fújja csőrend­szeren keresztül a gabonát és ez a végtelenül gyors és olcsó módszer kereken huszonnégy ember nehéz, fáradságos mun­káját teszi feleslegessé. Órán­ként tizennégy tonna a telje­sítménye és semmi akacfalya annak, hogy a gabonát a hat­van vagonos magtár legfelső emeletére fújja. Az egykilós cipó panasza edves Szerkesztőség! Rö­vidén, néhány szóban el­mondom jogos panaszomat, abban a reményben, hogy az olvasók nekem fognak iga­zat adni. Kedden hajnalban születtem a Sütőipari Vállalat péksé­gében. Szép, formás kis cipó voltam, társaimhoz hasotiló- an. Héjunk még ropogott, amikor hatalmas vaskosarak­ba szedtek, és az 1-es bolt polcaira kiraktak bennünket. Ó. a vevőkre nem kellett so­káig várni. Ott sorakoztak a pult előtt, és Szabó Feri vil­lámgyorsan adogatott ben­nünket. Én egy kopasz, poca­kos férfi hóna alá kerültem. Ügy látszik, nagyon megtetsz­hettem neki, mert az utcán többször a két kezébe fogott, forgatóit, amíg a sarokig ért háromszor is megnézett, majd hirtelen beugrott a 22-es bolt ajtaján. Ügy odacsapott a mérlegre, hogy csak úgy nyekkentem. Már akkor rosszat sejtettem, amikor a mérleg mutatója megállt a kilencvenesen. Jobb elhallgatni, hogy mit mondott, majd odavágtatott a kenyér­pulthoz. Az ottani mérlegnél sem volt több szerencsém. A piszok szintén kilencvenet mu­tatott. ,4 kenyérszakbolt mér­lege ugyanúgy. Hogy én aztán mit kaptam, azt jobb el sem mondani. Hogy ilyen kicsi vagyok, hogy tet­tek volna inkább a Sütőipar- ri Vállalat igazgatójának az asztalára, evett volna mea az, aki ilyen kicsire szabott. A telefon is előkerült. Mi­alatt új gazdám telefonált, többször felkapott az asztal­ról. alaposan megrázott, mint­ha meg akart volna mutatni a vonal túlsó oldalán mérge­lődő elvtársnak. Közben olya­nokat emlegetett, mint súly­csonkítás. vevőérdek, miegy­más. Hogy egy kiló helyett csak. kilencven dekát adnak. És természetesen az összes sértő szavaik az én árva pil­lémre hullottak. nagy zajban nem mertem megkérdezni a kopaszt, hogy tulajdonképpen miért en­gem szid ilyen következete­sen, Egy ötvenezer lakosú városban nem talál senki mást, akit alaposan összete- remtettézhetne? — NYOLC MUNKAGÉP, négy SZK 3-as és 4 AC 400-as kombájn arat a Cifrakerti Állami Gazdaságban. A kom­bájnok versenyében SZK 3-as gépen első helyen áll Bozsik Pál 5560 mázsával, és az AC 400-asok közül Krizsán György 2550 mázsával. Az aratás hajnali öt órától este tizenegy óráig folyik. — A TEGNAPI NAP fo­lyamán a Cegléd-Csemői Ál­lami Gazdaságba látogatott egy 40 tagú küldöttség. A mezőgazdasági szakemberek­ből álló csoport elsősorban a gazdaság faiskoláját, majd pedig a szőlőt tekintette meg. — JÁSZKARAJENŐN ki­helyezett mezőgazdasági osz­tályt ' szervez' levelező tago-’ zattal a Ceglédi Mezőgazda­sági Technikum. A felnőtti mezőgazdasági dolgozók ré­szére induló tanfolyam ügyé­ben minden felvilágosítást megad Cseh János iskola- igazgató, a központi általános iskolában. — A CEGLÉDI MÉK-ki- rendeltségben a dolgozók lét­száma átlagosan 40 fő. Ez a létszám természetesen a fel­vásárlások és export idején jelentősen megnő, általában eléri a száz főt is. — SZABADTÉRI filmelő­adással ismét megindultak a mozielőadások Ceglédberce- len. A tanácsháza udvarán berendezett nyári moziban nagy sikerrel mutatták be Latabár Kálmán vidám film­jét: Fel a fejjeli — A CIFRAKERTI ÁL­LAMI GAZDASÁGBAN ed­dig 25 vagon búzavetőmagot és 12 vagon ősziárpa-vetőma- got fémzároltak. A készlete­ket szállításra készen tárol­ják. — A JÁRÁSI KÖNYVTÁR olvasótermében 38 különféle újság, hetilap és folyóirat áll rendszeresen az érdeklődök rendelkezésére. — AZ ABONYI Lenin Tsz 23 vagon lucernát és 6 vagon szénát kazalozott be, amely a tervek szerint az új termésig fedezi az állatok takarmány- szükségletét. — A DÁV műszaki cso­portja az utóbbi napok viha­raiban is megállta a helyét. Pénteken húsz ember dolgo­zott Monoron, Pilisen hatan. Cegléden tízen végeztek hely­reállítási munkát. Az áram­zavar az egész területen né­hány órával a vihar utón megszűnt. — A CEGLÉDI JÁRÁS öt községének termelőszövetke­zeteiben az elkészített tervek szerint öt év alatt 1800 kát* hold nagyüzemi szőlőt tele­pítenek. A tervek szerint a telepítéshez hatezer gyökeres vesszőt használnak fel. — ELŐKELŐ VENDÉGE volt tegnap a Cegléd-Csemői Állami Gazdaságnak,.. 11c. Hellmuth Kiglcr berlini egye­temi tanár, az Euröpa-szertp ismert biológus látogatta meg a gazdaságot. Gubicza József, a Szelekciós Felügyelőség osz­tályvezetőjének kíséretében. — JÚLIUS 22—23—24-én három napra kirándul az építőipari szövetkezet tagsága. Első állomásuk Dobogókő, on­nan Visegrád, Esztergom, majd a Bakonyon keresztül a Szuha völgyén át a Balaton északi partja, utána Tihany, Füred, Siófok, Sztálinvároa megtekintése után Kecskemé­ten keresztül tér haza a cso­port. A 91 részvevő tag ki­rándulási költségeinek felét a ktsz a kulturális alapból fe­dezi. — A JÁRÁS községeiben befejeződött az őszi és tava­szi árpa aratása. Őszi búzá­ból 96%-ig, rozsból 97%-ig végeztek a munkával. A nagy munkában 75 különböző mun­kagép vett részt. — AZ ABONYI Lenin Tsz kertészeti növényeit a MÉK értékesíti szerződéses és sza­bad formában is. A szerző­dött termékekért 71 729 forin­tot, a szabad árukért pedig 1550 forintot kaptak egy hó­nap alatt. — CEGLÉDBERCEL köz­ség végrehajó bizottsága hét­főn ülést tart, ahol a tűzvé­delmi bizottság munkáját és az 1961. I. félévi adóterv tel­jesítését tárgyalják meg. Szolnokon szerepel vasárnap a ceglédi vasutasénekkar A ceglédi vasutasszakszer­vezet énekkara évek óta te­vékeny részt vállal a város kulturális, zenei nevelésé, ben. A negyvenhat éves ének­kar számtalan hangverse­nyen, dalostalálkozón sze­repelt már és színvonalas hangversenyeivel jóformán az ország minden jelentős váro­sában fellépett. Az idén április negyedi­kén, a zenei hetek keretében megrendezett énekkari hang­versenyen szerepelt először és az énekkar májusi nagy­szabású Erkel-hangversenye méltóan illeszkedett bele az országosan megrendezett ün­nepségekbe. Három héttel ezelőtt ceg­lédi dalosaink a váci dalos­találkozón mutatkoztak be harminchat színvonalas ének­kar társaságában. Vasárnap, július tizenhar­madikán Szolnokon vendég­szerepei az énekkar. A szol­nokiak kétnapos kirándulás­ra hívták meg a ceglédie­ket és a kirándulás csúcs­pontja a vasárnap délelőtti szereplés lesz. A ceglédiek több Szolnok megyei ének­karral együtt lépnek fel a Ságvári Művelődési Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents