Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

1961. JŰUUS 16, VASÁRNAP armal MEGYEI '&tírtap A békeakarat próbája Az elmúlt hét Hruscsov szovjet miniszterelnök múlt szombati beszédének jegyé­ben zajlott: az volt a kom­mentárok iő témája. Ha rö­viden össze akarjuk foglalni, mi volt a beszéd legfontosabb mondanivalója, a Pravda mi­napi vezércikkének címére kell hivatkoznunk: „Foltozzuk az erőfeszítéseket a bókéért folyó harcban”. Valóban, a szovjet kormányfő azokban a kérdésekben foglalt ismetel­ten állást, amelyek megoldá­sától elsősorban függ a béke sorsa, s állásfoglalása a világ biztonsága iránt érzett fele­lősség jegyében fogant. Különös hangsúllyal szólt a szovjet kormányfő a német kérdésről, amely napjaink­ban a világpolitika homlok tc*- rébe került. Ennek nemcsak az az oka, hogy tizenhat év­vel a második világháború után eleve képtelenség a meg­felelő békeszerződés hiánya. Oka, hogy éppen a békeszer­ződés hiányában, a nyugati hatalmak különös és felelőt­len „elnézése" közepette az utóbbi időben fokozott erővel üti fel Németországban a fe­jét a militarizmus. a revan- gizmus. Szinte mindennapo­sakká váltak a keleti b itárok ,.kiigazítását”, a területhódí­tást követelő gyűlések, ame­lyek legfőbb szónokai között ott vannak a bonni állam exponált vezetői. Adenauer kancellárt is beleértve. Ugyan­csak „bevett“’ dolog, hogy a nyugatnémet vezetők — me­gint csak Adenauert is bele­értve — hadseregük számára atomfegyvereket követelnek. Mindez persze csak agresz- szív kardcsörtetés — mond­hatná valaki ,A helyzet azon­ban az, hogy máris túlsók a „kard", amit lehet csörtetni: máris vannak bevetésre kész nyugatnémet hadosztályok, máris vannak nyugatnémet rakétaegységek, amelyeket atomtöltettel is kilőhető ame­rikai rakétákkal szereltek fel, s a nyugati hatalmak. Bonn N AT'Ö-BéTf'-szövetségeséi;' állí­tólag védelmi okokból egy­más után oldják fel a nyu­gatnémet fegyverkezést még úgy ahogy korlátozó rendsza­bályokat, mint legutóbb pél­dául a tengeralattjáró-építés esetében. Ilyen körülmények között pedig a bonni állam, amelyre a NATO katonailag Európában elsősorban tá­maszkodik. mind létében, mind politikájában valóságo­san fenyegeti a nemzetközi biztonságot. Ezért mondotta joggal Hruscsov nemrégiben: az, hogy valaki hogyan foglal állást a német kérdésben, napjainkban a békeakarat legfontosabb próbája. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya építő javaslataival több ízben félreérthetetlenül tanúbizonyságát adta, hogy mindenképpen az Európában kialakult tarthatatlan helyzet rendezésére törekszik, békés eszközökkel, egyszersmind azonban a legnagyobb hatá­rozottsággal is. A rendezés módjára vonatkozó elgondo­lásaik közismertek: kössenek békeszerződést mindkét né­met állammal, legyen Nyu- gat-Berlin szabad város, szá­molják fel a militarizmust és a revansizmust Nyugat-Né- metországban. Ezt az elgon­dolást Hruscsov részletesen kifejtette Kennedy elnökhöz intézett emlékezetes memo­randumában is, a szovjet kor­mánynak a nyugatnémet kor­mányhoz intézett emlékiratá­ban is. Az Egyesült Államok, vagyis a nyugati hatalmak „összehangolt válasza” azon­ban még mindig késik. A nyugatnémet kormány pedig éppen a múlt héten juttatta el elutasító válaszát a szovjet kormányhoz, anélkül, hogy az elvetett szovjet javaslatok he­lyett bármi érdemlegeset is indítványozott volna. Ez azt jelenti, hogy a Hruscsov által említett öszinteségi próbát a Nyugat aligha állhatja ki a világ színe előtt. Az őszinteséggel nyuga­ton más vonatkozásban is ba­jok vannak. Ismeretes, hogy minden hangzatos szólam elle­nére hogyan szabotálták an- *ak idején a leszerelési tár­gyalásokat. hogyan juttatták és juttatják egyre inkább zsák­utcába a genfi atomértekezle­tet. Genfben még tartanak a tárgyalások, de az Egyesült Államokban bizonyos körök máris az atomfegyverkísérle­tek felújítását, új tömegpusz­tító eszköz, a neutron-bomba gyártását követelik. Az amúgyis mammut-nagyságú amerikai hadiköltségvetést pe­dig éppen a közelmúltban is­mét felemelték. A fegyverke­zési hajsza. Nyugat-Németor- szág agresszív fellépése köze­pette a Szovjetunió bűnt kö­vetett volna el saját biztonsá­gával szemben, ha nem fordít fokozott gondot honvédelmére. Ezért jelentette be Hruscsov legutóbb a szovjet honvédel­mi költségvetés felemelését és az idén esedékes leszerelések felfüggesztését. Tette pedig ezt őszinte sajnálkozással, hi­szen a Szovjetunió nem vélet­lenül élharcosa az általános és teljes leszerelés eszméjének: nagy tervei megvalósításához békére nyugalomra, munkás­kezekre van szüksége. Képlete­sen szólva: űrhajós, nem pe­dig bombázó Gagarinokra. Olyanokra, akik. mint ez a rokonszenves fiatal őrnagy is. a múlt héten baráti látoga­tásokra repülnek idegen or­szágokba, nem oedig harci feladattal. S ha n Gagarint ün­neplő angolok ezt nem is mondták, bizonyára ők is azt gondolják: így jobb. Akárcsak azok az üzletemberek, akik a londoni szovjet kiállítást meg­látogatták, Gagarin utazása, a szovjet—angol kiállításcsere, amit egyébként a iövő hónap­ban moszkvai—francia kiállí­tás követ, közvetve ismételten azt bizonvítia hogy minden kényszerű biztonsági intéz­kedés mellett a Szovjetunió, mint korábban, most is válto­zatlanul híve. aktív építője a békés egymás mellett élés­nek. Az algériai kérdésben megfigyelők a múlt héten elő­rehaladást reméltek: De Gaul­le .elnök nagy ga rraf beharan­gozott beszédétől valami újat vártak, ami a Párizs által fel­rúgott eviani tárgyalásokat to­vább lendítheti a holtpontról. A várakozás érthető volt, hi­szen a franciák annak idején a tárgyalások 10—15 napos fel­függesztéséről beszéltek, s az­óta — hetek teltek el. Lett volna hát mód arra. hogy ru­galmasabb álláspontot dolgoz­zanak ki. s ha magukévá nem is teszik az algériai fél javas­latait. legalább elgondolkoz­zanak azokon. Ez annál is in­kább logikus lett volna, mert az emlékezetes július 5-i al- ■ gériai szolidaritási nao meg­mutatta, milyen hatalmas né­pi támogatást élvez Ferhat Abbasz ideiglenes kormánya hazájában. A tábornok-elnök beszéde után azonban a helyzet nem lett kedvezőbb. E tekintetben jellemző a Liberation karika­túrája: egy sötét utcasarkon De Gaulle bedeszkázza az át­járást a tárgyalások előtt. A deszkák az eviani értekezlet felfüggesztését jelképezik. A tábornok azt mondja a mel­lette álló riadt békeangyal­nak: ..Pszt. arra várok, hogy az algériaiak előjöjjenek” (tudniillik úiabb javaslatok­kal). De Gaulle kezében még ott a felemelt kalapács. Ez az utóbbi mozzanat különös ér­telmet nyer. ha arra gondo­lunk. hogy De Gaulle a múlt héten ismét Algéria felosztá­sával fenyegette meg az ideig­lenes kormányt, ha nem haj­landó a Párizs szájíze szerinti egyezségre, vagyis a burkolt Francia—Algéria és a nyílt Francia—Szahara megoldásra. Valóban, mintha De Gaulle azért állna felemelt kalapács­csal azon a rajzolt utcasarkon, hoev alkalmas pillanatban le­sújtson. Talán fölösleges mon­dani. hogy íav tárgyalni, vi­tás kérdést rendezni. — nem lehet. S. P. Bombamerényietek dörrenéseitől hangos Dél-Tirol A bombamerényietek dörre­néseitől hangos Dél-Tirol miatt éles konfliktusba ke­rült olasz és osztrák feleket mérsékletre intették az ame­rikaiak, ennek ellenére egye­lőre nyoma sincs a mérsék­letnek. Csütörtökön és pén­teken tizenkét újabb bomba- merényletet követtek el Olaszországban a terroristák. A leghevesebb robbanás a Trient (Trento) melletti Ro- ventóban történt. Kedd óta összesen hu­szonkét bombamerénylet­ről adtak hírt a jelenté­sek. A merényletek színhelyén szétszórt és a „dél-tiroli sza­badságharcosok” által aláírt röpcédulák újabb olaszellenes merényleteket helyeznek ki­látásba és az olaszországi A NATO tanácsa jóváhagyta a Moszkvához intézendő nyugati válaszjegyzékeket Szombaton délelőtt két­órás ülést tartott Párizsban a NATO állandó tanácsa. Az ülésen részt vett Stikker, a NATO főtitkára is. Az ülés után egy szóvivő közölte, hogy a tanács jóváhagyta. a Szovjet­unióhoz intézendő ame­rikai, angol és francia válasz jegyzék szövegét. A jegyzékeket a jövő hét ele­jén küldik el Moszkvába. A Reuter NATO-körökben úgy értesült, hogy a szombat délelőtti ülésen csak kisebb változtatá­sokat eszközöltek a há­rom nyugati válaszjegy­zék szövegén. a jegyzékek tartalmát ille­tően azonban „alapvető volt az egyesítés”. Mint ismeretes, az ameri­kai jegyzék válaszol arra az emlékiratra, amelyet Hrus­csov szovjet miniszterelnök a német és nyugat-berlini kérdésről Bécsben Kennedy elnöknek átnyújtott. Strauss újabb százhatvanotmillió dollár összegben kér fegyvert az Egyesült Államoktól Strauss bonni hadügymi­niszter, aki jelenleg Wash- ingtonbarr ■•tárgyal Mcnama- ra amerikai hadügyminiszter­rel, kijeiéntette a sajtó tudó­sítóinak: Azért utazott az Egyesült Államokba, hogy körülbelül 165 millió dollár összegben újabb fegyvereket kérjen Nyugat-Németország számára. Hozzáfűzte, hogy Nyugat- németország „Pershing” min­tájú " táVIi'áfíyítáSú bálliszti- kus lövedékeket, „F—104 Starfighter” mintájú sugár- hajtású vadászgépeket, kü­lönböző hadianyagot, radar­berendezéseket és tartalék­alkatrészeket akar kapni az Egyesült Államoktól. üdülőhelyek elkerülésére in­tik a külföldieket. Az olaszok ezzel szemben tovább szigorítják az osztrák állampolgárok olaszországi be­utazását. Bár Ausztria az olaszokkal szemben nem állí­totta vissza a vizum-kötele- zettséget, az olasz határőrök nem engedik át Ausztriába az érvényes útlevéllel nem rendelkező olasz állam­polgárokat. Az olasz rendőrség több állí­tólagos terroristát tartóztatott le. Hírek szerint az olasz ha­tóságok már beismerő vallo­mások birtokában is vannak. Az olasz kormány — bár Ausztria nyomatékosan el­ítélte a terrorhullámot — szemmel láthatóan csak az osztrákokat akarja felelőssé tenni a súlyos károkat okozó merényletekért és a nyugati egység, vala­mint a NATO-szö vétség tekintélyét féltve, egye­lőre nem terjeszti ki a felelősség vádját a militarista-soviniszta nyu­gatnémet körökre. Osztrák hivatalos körök tartózkodnak az állásfoglalás­tól az Olaszoi-szágban felrob­bant plasztikbombák eredetét illetően. Az osztrák közvéle­ményre azonban nagy hatást gyakorolt az a Rómából szom­baton érkezett hír, hogy Segni olasz külügyminiszter parla­menti beszédében elismerte, hogy „más országból” is szár­mazhatnak a robbanóanya­gok. De ismételt kérdésekre sem volt hajlandó megjelölni, hogy Észak-Tirolon kívül mi­lyen „más országból” látják el robbanóanyaggal a me­rénylőket. Az olasz—osztrák-dél-tiroli válság egyébként az egész nyugati világ­nak is súlyos gondokat okoz. A nyugati egység híveinek valló két európai ország vi­szálya, az Európa közepén kigyulladt tűzfészek, nem va- | lami szilárdan mutatja a so- i kát magasztalt „nyugati egy- ' séget”. A genfi atomértekezlet 328. ülése A nukleárisíegyver-kísérle­tek megszüntetéséről folyó há- romhatalmi tanácskozás pén­teki, 328. ülése, amelyen Ca- rapkin szovjet megbízott elnö­költ, másfél óráig tartott és a tanácskozásnak mind a három részvevője felszólalt. Az amerikai és angol meg­bízott a tények és a logika el­lenére újból síkraszállt régi, is­mert álláspontja mellett. Carapkin szovjet megbízott rámutatott arra, hogy a nyu­gati küldöttek a közvélemény félrevezetése céljából elferdí­tik a tényeket. A tárgyalás szempontjából három kérdés lényeges: ........... a z atomfegyverkisérletek moratóriumának kérdése, az ellenőrzések száma és az adminisztratív végre­hajtó szerv felépítésének kérdése. A nyugati küldöttségek a fent említett rendkívül fontos kérdésekkel kapcsolatban el­utasító álláspontra helyezked­tek és ezzel zsákutcába jut­tatták a háromhatalmi érte­kezletet. _____________ A 14 hatalmi genfi értekezlet kedden tartja legközelebbi ülését A 14 hatalmi genfi értekez­leten részvevő angol küldött­ség szóvivője pénteken este közölte, hogy az értekezlet legközelebbi ülését hétfőre nem hívják össze, keddre halasztják. hanem Megtörténtek az előkészületek a kongói parlament megnyitására Csak a parlament tagjai hiányzanak Az Egyesült Államok és Anglia az ENSZ elé akarja vinni a nukleárisfegyver kísérletek megtiltásának kérdését Leopoldville-ből érkezett je­lentések szerint az ENSZ kongói képviselete pénteken megtett minden intézkedést, hogy mindazok a kongói par­lamenti képviselők és szená­torok biztonságban érezhessék magukat, akik eleget tesznek Kaszavubu elnök felhívásának Párizsi politikai körök Tunéziának Bizerta kiürítésére irányuló követeléseiről Francia jobboldali politiku­sok háborognak azért, hogy éppen július 14-ét, a francia nemzeti ünnep napját válasz­tották Tuniszban franciaelle­nes tüntetésekre és sztráj­kokra. Viszont Burgibának e napon el­mondott beszédét általá­ban mérsékeltnek minősí­tik Párizsban, bár a tunéziai elnök kijelen­tette: „a Bizertáért folyó csata folytatódni fog az utolsó francia katona távozásáig”. Párizsi baloldali körökben rámutatnak, hogy a bizertaí támaszpont kiürítésének kö­vetelésével Burgiba gyakorlatilag az algériai ideiglenes kor­mány politikáját támo­gatja, hiszen ezzel még nehezebbé teszi Párizs számára, hogy a jövő Algériájában a Bizertá- hoz hasonló támaszpontok — például Mers-el-Kebir — fenntartását követelje. Viszont, amikor Tunézia a szaharai területi igényét Pá­rizsnak nyújtja át, szembe­fordul az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányával, hiszen ezzel közvetve elismeri Franciaország szuvereni­tását a Szahara fölött. A Reuter értesülése szerint pénteken mintegy 600 főnyi francia ejtőernyős csapategy­ség érkezett a bizertai kato­nai támaszpontra. További csapaterősítések várhatók. és hajlandók részt venni a kongói parlament tervezett új ülésszakán. Az ENSZ rendfenntartó csa­patai körülvették a leopold- ville-i Lovanium egyetem te­rületét, az egyetemi diák­szállásokat pedig berendez­ték a parlamenti tagok el­helyezésére. Elsőnek érkezett meg a parlament megnyitására a Kaszai tartomány déli körzeteiben megválasztott nyolc képviselő, nyomukban Kalondzsi „ki­rállyal”, aki Dél-Kaszaiban „bányaállam” néven ki­rályságot szeretne magának megszavaztatni a képviselők­kel. Leopoldville-i megfigyelők körében nem tartják valószínűnek, hogy a szombatig megér­kező parlamenti tagok száma elegendő legyen a parlament munkájának megkezdéséhez, de feltételezik, hogy az új ülésszak megnyitására a jö­vő héten mégis sor kerüL Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ENSZ-megbí- zottai — mint a Reuter je­lenti — szombaton közös le­velet intéztek Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz, azzal a ké­réssel, hogy tűzzék a közgyű­lés szeptember 19-én kezdődő 16. ülésszakának napirendjére a nukleárisíegyver-kísérletek megtiltására vonatkozó nem­zetközi szerződés kérdését. Ezt a kérését a két impe­rialista nagyhatalom — amely mindenképpen akadályozta az atomkísérletek ‘ beszüntetésé­ről folyó genfi tárgyalásokat — azzal az indokolással ter­jeszti elő, hogy — úgymond — a genfi értekezleten nem sikerült haladást elérni. Kasszem beszéde az angolok kuwaiti agressziójáról Mint a Reuter és az AP jelenti, Kasszem Iraki mi­niszterelnök pénteken este a július 14-i forradalom har­madik évfordulóján egy em­lékmű felavatásakor beszé­det mondott. A miniszterelnök behatóan foglalkozott a kuwaiti hely­zettel, megállapította, hogy Irak a béke és a semle­gesség politikájához híven továbbra is törekedni fog kuwaiti jogainak érvényesí­tésére. Hangoztatta, hogy Ku­wait megszállása folytán a sejkség, az angol imperia­listák „hídfőjévé” vált. Kö­vetelte, hogy az angol csa­patok azonnal hagyják, el a sejkséget, szüntessék be Irakellenes agressziójukat. „Valójában nem a kuwaiti sejkkel, hanem az angol im­perializmussal állunk harc­ban. Jogainkért küzdünk és nincs hatalom a földön, amely megakadályozhatna bennünket területünk visz- szaszerzésében” — mondotta Kasszem. Befejezésül közöl­te, hogy az iraki hadsereg készen áll bármilyen táma­dás visszaverésére, az iraki nép kész a végsőkig szembe­szállni az angol gyarmato­sítókkal. Brazília külügyminiszterének nyilatkozata Arinos brazil külügymi­niszter Quadros köztársasági elnökkel való találkozása után kijelentette: Brazília nagyköveti rangban megfigyelőt küld a kato­nai tömbökhöz nem tarto­zó országok államfőinek szeptemberben Belgrád- ban tartandó értekezle­tére. A külügyminiszternek ezt a nyilatkozatát úgy értékelik, mint választ John Cabot ame­rikai nagykövet durva hangú megnyilatkozására. A nagykövet ugyanis nemré­giben kijelentette, hogy Bra­zília nem vehet részt ezen az értekezleten, mert olyan ország, amelynek „elkötelezett­ségei” vannakj Sztrájkok Olaszországban Pénteken egész Olaszor­szágban megbénult a vasúti forgalom a vasutasok álta­lános bérsztrájkja következ­tében. A vonatok mindenütt az állomásokon rekedtek és csak igen kevés szerelvényt sikerült elindítani a kor­mánynak a katonák vagy néhány sztrájktörő segítségé­vel. Többször előfordult, hogy ezek a szerelvének üre­sen indultak el és nem ér­keztek el rendeltetési he­lyükre. Ma tartja első ülését ai egyesített afrikai főparancsnokság Az egyesített afrikai főpa­rancsnokság, amelynek fel­állítását január 7-én a Ca­sablancái értekezleten hatá­rozták el, vasárnap Kairó­ban megtartja első ülését. A tanácskozásokban Algé­ria, Ghana, Guinea, Mali, Marokkó és az Egyesült Arab Köztársaság vezérkari főnökei vesznek részt, hogy meghatározzák az afrikai or­szágok egységes védelmi rend­szerének alapjait

Next

/
Thumbnails
Contents