Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-16 / 166. szám
tap 1961. JŰLIUS 16, VASÁRNAP Látogatás a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben Több mint tíz esztendeje, 1950-ben alakult meg Gödöllőn. a Kisállattenyésztő Kutató Intézet. A felszabadulás előtt ezen a helyen baromfigondozókat képeztek és tenyésztési tanácsokkal szolgáltak. Ha akkoriban járt erre valaki, ma eltévedne a telepen. A korszerű, minden tudományos igényt kielégítő intézet. a maga nemében az egyetlen az országban. Rirnler Károllyal, az intézet igazgatójával beszélgetünk, aki együtt ól az intézettel már megalakulása óta. Látogatásunk óráiban mozgalmas kép fogad a. telep egész területén. Mikor az elszórtan, távolról beszélgetni látszó csoportok után érdeklődünk, megtudjuk, hogy a péceli Mezőgazdasági Technikum hallgatói vizsgáznak. . 'A vizsgáztatást részben a technikum tanárai, részben pedig az intézet kutatói, tudományos munkatársai végzik. A négy-hathetes csibék között találkozunk az első vizsgáztatókkal. Bárdos Klára tanárnővel és Susika Alfréd tudományos kutatóval. Az ajtóban feltűnik a vizsgázó is. Néhány perccel ezelőtt végzett az előző csoportnál. Itt az állomány fajáról, tollazatáról, súlyáról és a véleménye szerinti helyes takarmányozásról kell beszélnie. Feladata röviden: állománybírálat. Megtudjuk, hogy az intézetnek a kutatómunkán kívül jelentős szerep jut a szakfcá- der-képzésben is. — Tevékenyen részt veszünk — mondja Rirnler Károly — a szakoktatásban. Az Agrártudományi Lg vetem és az Állatorvos; íftínkpiu .hajlggtp^ járnak hozzánk: Ezenkívül pedig az említett főiskolákon végzettek is gyakran visszatérnek, hogy szakmai ismereteiket növeljék. látókörüket i szélesítsék. Számítanak ránk — folytatja — a középfokú oktatásban is. A péceli technikummal állandó a kapcsolatunk. A hallgatók, tanáraik kíséretében, heti két alkalommal hozzánk járnak gyakorlati munkára, és ahogy az agráregyetemnek úgy a technikumnak is adunk előadókat. Persze, ha az intézet feladatait rangsorolni kívánnánk, az oktatás csak az egyik lenne. Hiszen mindezeken túl, légi ontosabbn ak kutatómunkájukat tartják az intézet dolgozói is. Ezt a munkát jelenleg négy osztályon, egy baromfi-, hal-, méh- és prémes- állattenyésztő-osztályon. végzik. A négy közül a legnagyobb és a népgazdaság szempontjából is a legjelentősebb a baromfi- osztály. A baromfiak között a kutatás mindenre kiterjed. Felsorolni is sok lenne például csak a takarmányozási kísérleteket. Külső szemlélő számára elképzelhetetlen az a pontosság és türelem, amivel az intézet munkatársai kivárják egyes kísérleteik eredményét. Persze, a kísérletek kiterjednék a törzstenyésztésre is. és ezen a területen alapos megfigyelésekre. számtalan keresztezésre. és egyéb próbákra van szükség*. Sokan, az intézet kutatói közül, a telepen laknak és olykor bizony nem tartják tiszteletben a munkaidőt. Ha baj, váratlan meglepetés, vagy különös örömre okod adó esemény történik, bizony felzörgetik a kísérlet vezetőjét. És ők valamennyien természetesnek tartják ezt. akkor haragudnának meg, ha kihagynák őket valamiből. — Mert “ezt a munkát — mondja az igazgató —, csak szívvel, szeretettel, és sokszor hihetlen türelemmel lehet elvégezni. Mint a látogatás során tapasztaltuk. egyikben sincs hiány. Az intézet munkája világszerte megbecsülést szerez hazánknak. Jóformán mindenfelől, a baráti és a többi államokban is. nagy figyelemmel kísérik a kutatásokat, és sokszor kapunk rendeléseket az intézet törzstenyészete címére. — Az intézet — fejezi be az igazgató — az elmúlt három esztendőben olyan hatalmasat j fejlődött, hogy jelenleg nin- * csenek további igényeink. Az új épületek, ólak környékem ősszel megkezdjük a fásítást, hogy jövőre már árnyékot adjanak az állománynak. <t) Több mint százezer holdra való növényvédőszer A Hungária Vegyiművek az első félévben a többi között túlteljesítette a növényvédőszer gyártási tervét is. Az ország legnagyobb növényvédő- szer-gyára 25-féle szert, illetve segédanyagot állít elő a mezőgazdaságnak. Asikerf X mezőgazdaságnak. A sikeres félévi tervteljesítés után a növényvédőszer-részleg dolgozói jelentős többlettermelést vállaltak. Vállalták, hogy az évi terven felül 80 tonna DDT, 30 tonna HCH hatóanyagot állítanak elő, ami több mint 100 vagon növényvédőszer gyártásához elegendő. Ezenkívül többletként 50 vagon HCH-tartal- mú kész védőszert is előállítanak. A DDT és Lindán keverékből száz vagon többletet bocsátanak a mezőgazdaság rendelkezésére. A felsorolt terven felüli védőszer-mennyiségek közül a DDT és a HCH-lartalmú szerek körülbelül hatvanezer hold, a DDT és Lin- j dán kombinált szerek körül- j belül negyvenezer hold, a i Hungazin gyomirtó körűibe- | lül tízezer hold kukorica I gyomtalanítására, a terven j felüli TMTD pedig körűibe- ■ lül kétezer vagon tengeri- : vetőmag csávázására elegendő. 1 HOSSZADALMAS ÉS KÖLTSÉGES KÍSÉRLET A Kiskunlacházi Gépállomás vezetői egy hosszadalmas kísérletre hívták fel a figyelmünket. Az ország több gépállomásán — a többi közt a Kiskunlacházi Gépállomáson •— három éve kísérleteznek • a ■gépállomást munkák díjazásának olyan módszerével, amelyhez az illetékesek nagy reményeket fűztek. A módszernek az a lényege, hogy a termelő- szövetkezet termésátlagaitól függ a igépállcmási munkadíj nagysága. A kísérletezés ténye önmagában véve senkinek sem róható fel, hiszen azt a célt szolgálja, hogy a sok közül a legmegfelelőbb módszert választhassák ki. Azt sem kifogásolhatja senki, hogy a kísérletező alaposságra törekszik. s az általa jónak talált módszert igyekszik sokszor, itöbb oldalúan ellenőrizni. ■ A szóban forgó kísérlet azonban — enyhén szólva - ■ már kezd hosszadalmassá vál- ini. A gépállomás vezetői ugyanis évről évre felterjesztik a nagyon is egyértelmű értékelésüket a kísérletről, de a legkisebb jele sem mutatkozik annak, hogy valaki is bármilyen tanulságot vonna le belőle. A kiskunlacházi tapasztalatok szerint a gépállomás évről évre több százezer forintot fizet rá a kísérletre, (tavaly például több mint négyszázezer forintot), de ez a (tény, úgy látszik, hogy csak a '.Kiskunlacházi Gépállomás vezetőit aggasztja, i A kezdettől eltelt három év alatt egyetlen egyszer sem közölték velük, hogy például a .többi tizenöt-húsz gépállomáson milyenek az eredmények, hogy másutt jövedelmező-e ez a módszer vagy sem, s ha igen, akkor ott miként alkalmazzák, s ebben az esetben hol vétettek hibát a k.isku.nlachá- ,ziak? Mégis..csak furcsa dolognak tartják azt, hogy olyan költséges ki- j sérletet végeztetnek velük, j .amelynek az a vigasza sincs meg, hogy másutt talán jövedelmező, vagy legalább az, •hogy egyszer, meghatározott •időben vége szakad. Felsőbb utasítások értelmében a kísérletet ugyanis mindaddig folytatni kell, amíg a termelőszövetkezet kívánja, vagy amíg rendkívüli okot nem szolgáltat a félbeszakításra. Erre pedig még kilátás sincs az áporkai Vörös Csillag és a halászteleki Szabad Május 1 tsz-eknél. A kísérlet «la.pelvei.nek értelmében minden agrotechnikailag indokolt gépi munkát köteles elvégezni a gépállomás a tsz-eknál. amelyért a termés meghatározott százalékát kapja ellenszolgáltatásul. Amikor az évi megállapodást kötik, akkor úgy Itűnik. hogy ez kölcsönösen előnyös megállapodás. Normális időjárás esetén talán (csak talán, mert erre még nem volt példa) kölcsönös előnyökkel Végződik a gazdálkodási év. Ha azonban a száraz időjárás következtében a vártnál kisebb a termés és éppen ilyen esetben több a gépi munka, a gépállomás menthetetlenül ráfizet az ilyen megállapodásra, 1 Helyénvaló dolog támogatni a - termelőszövetkezeteket, az igaz, de vajon indokolt ilyen mértékben és ilyen elvek alapján? Ha minden termelőszövetkezet megkaphatná ezt, akkor nem tennénk szóvá, de mert nincs erre lehetőség. szólnunk kell miatta. Tévedés ne essék, nem az a hiba, hogy a kísérlet alapelvei a gépek maximális igénybevételére ösztönzik a tsz-eket. Ez önmagában véve pozitív tény, sőt irányadó elv. Ha azonban a maximális igénybevétel a gépállomás,' illetve az állam költségén történik, a tsz méltányos hozzájárulása nélkül, akkor nem lehet mértéktelenül alkalmaz- íii. Okkal és joggal kérdezzük a Kiskunlacházi Gépállomás vezetőivel együtt, hogy itt volna már az ideje eldönteni: szükség van-e a kétségkívül költséges kísérlet folytatására? i Nagymiklósi István Hatezer helyett: 15 ezer baromfi A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) len alakulása következtében — hét százalékkal kevesebb vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában és kevesebbet, mint ameny- nyivel a terv számolt. 1961 első hat hónapjában —j előzetes adatok szerint — a mezőgazdaság 2300 traktort, csaknem 700 arató-cséplőgépet, 1400 aratógépet és még számos egyéb mezőgazdasági munkagépet kapott. 1961 június 30-án több mint 43 000 traktor, csaknem 5000 aratócséplőgép és több mint 6000 traktoros aratógép állt a mezőgazdaság rendelkezésére. A gépállomások az első félévben 22 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint egy évvel korábban. A félév folyamán a mező- gazdaság 46 000 tonn^ műtrágyát használt fel, 20 százalékkal többet, mint 1960 megfelelő időszakában és 24 százalékkal nagyobb területen végeztek talajjavítást, mint egy évvel korábban. Nagymértékben nőtt az öntözött terület is. Közlekedés 1961 első félévében a közlekedés valamennyi ágazata együttesen 97 millió tonna árut szállított, 7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A vasút áruszállítása hat százalékkal, a tehergépkocsi közlekedésé 16 százalékkal, a vízi közlekedésé hét százalékkal nőtt. A szállítás átlagos távolsága a vasúti és vízi közlekedésnél némileg növekedett, a tehergépkocsi közlekedésnél mintegy négy százalékkal csökkent. Növekedett a félév folyamán a távolsági személyszállítás is: vasúton három százalékkal, távolsági autóbuszon 15 százalékkal, hajón három százalékkal utaztak többen, mint az előző év azonos időszakában. A helyi közlekedés eszközei közül az autóbuszokat 13 százalékkal, a taxikat kilenc százalékkal többen vették igénybe, mint a múlt év első felében. A villamosutasok száma nem változott. Külkereskedelem Az 1961 első félév külkereskedelmi forgalma — részben idényszerű okok miatt, amelyekkel a terv is számolt — behozatali többlettel zárult. 1961 első félévében, a tervhez képest a behozatal kisebb, a kivitel nagyobb volt. Ennek folytán a külkereskedelmi forgalom egyenlege, mind a tervezetthez, mind az 1960 első félévihez képest, kedvezőbben alakult. A kivitel növekedése, elsősorban a gépkivitel mintegy 20 százalékos és az ipari fogyasztási cikkek kivitelének mintegy 30 százalékos növekedéséből adódott; élelmiszerekből és élelmiszeripari alapanyagokból a kivitel kisebb volt, mint egy évvel korábban, ugyanakkor e cikkek behozatala — a felvásárlás elmaradása folytán — jelentősen emelkedett. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1961 első félévében a munkások és alkalmazottak részére kifizetett összes munkabér mintegy 4 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A munkabérek növekedése részben a foglalkoztatottság, részben az átlagkeresetek növekedéséből adódott. Az ipari munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a félév folyamán mintegy egy százalékkal haladta meg az múlt év azonos időszakának színvonalát. A nyugdíjak címén kifizetett összeg 14 százalékkal növekedett. A lakosság takarékbetétállománya a félév folyamán 1,5 milliárd forinttal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal nagyobb volt, mint 1960 első félévében, de elmaradt az 1961 első félévére előirányzott színvonaltól. Az élelmiszerforgalom 5 százalékkal nőtt. Zsírból és tejből egyaránt mintegy 11 százalékkal, vajból 7 százalékkal, sajtból és cukorból mintegy 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. A for- galombahozott húsmennyiség ugyanannyi volt, mint a múlt év első felében. A kiskereskedelmi élelmiszerellátás egyes cikkekből időnként nem volt kielégítő. A vendéglátó és üzemi étkeztetési vállalatok eladási forgalma 6 százalékkal nőtt. A városi piacokra felhozott élelmiszermennyiség is meghaladta a múlt év első félévi szintet. A piaci árszínvonal a fél év egészét tekintve átlagosan 5—6 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. 1961. első félévében a ruházati cikkek eladási forgalma kisebb volt, mint 1960 első felében. Egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma ugyanakkor jelentősen nőtt. Például televíziókészülékből 56 százalékkal, mosógépből 29 százalékkal többet, személyautóból csaknem háromszor annyit adtak el, mint egy évvel ezelőtt; A kereskedelem árukészlete a fél év folyamán mintegy 700 millió forinttal nőtt és 1961 június végén meghaladta a 19 milliárd forintot. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények 1961. június 30-án az ország lakosainak száma 10 046 000 volt, 25 000-rel több, mint a félév elején. A lakosság számának növekedése a félév folyamán nagyobb volt, mint 1960. első félében, ami a halálozások jelentős csökkenésével függ össze. A születések száma mintegy 3 százalékkal csökkent. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: míg i960 első felében 1000 élveszülött közül 52 halt meg egyéves kora előtt, addig ez az arány 1961. első felében 46 volt. 1961 első felében a társadalombiztosításba bevontak száma 500 000 fővel, 9 400 000- re emelkedett. Ezzel a lakosok 94 százaléka részesül a társadalombiztosítás juttatásaiból. A kulturális érdeklődés további fokozódását jelzi, hogy 1961 ünnepi könyvhetén előzetes adatok szerint — 100 000—150 000 példánnyal több könyvet adtak el, mint az elmúlt évi könyvhéten. A félév folyamán nagymértékben — 40 000-ről 143 000-re — nőtt a televízióelőfizetők száma. A mozilátogatók száma mintegy 4 százalékkal kevesebb volt. mint 1960 első felében, de a félév folyamán az ország minden egyes lakosára számítva így is 7 mozilátogatás jutott. A köaségek kulturális fejlődését elősegítette, hogy a félév folyamán további 30 községbe vezették be a villanyt. Jelenleg a községek 93 százaléka van villannyal ellátva. Budapest. 1961. július hó 16. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL — összkomfortos lesz — mutatja büszkén az épülő háromezer férőhelyes baromfiólat a bugyi Tessedik Sámuel Tsz kőművesmestere, Feidth András — A másik készen van, ott már híznak a csirkék — újságolja a kőművesbrigád segédmunkása, Bodó Károly. Aztán, hogy meggyőződjek róla, valóban kifogástalan munkát végeztek, sorra megmutogatják a hófehérre meszelt, modern baromfiólat, átvezetnek a szomszédos, már üzemben levő épülethez is. Itt Gavelda Sándorné, a tsz baromfigondozója őrködik hároméíér ráhtani való csirke fölött. Éppen etet, s a csillogó alumínium italokat tölti meg friss vízzel. — Hogy érzem itt magam? — ismétli a kérdést a piros iejkendős, piros ruhás fiatal- asszony — nagyon jól. Elmondja, hogy éppen hét hete dolgozik már a tsz-ben, akkor hozták a most már „serdülő” naposcsibéket. Korábban a Keleti Fény Tsz-ben dolgozott hat évig, még előbb az állami gazdaságban ismerkedett a baromfitenyésztéssel. Nem döntött rosszul a Tessedik Tsz, amikor Ga- veldánéra bízta a nagy fejlesztés előtt álló, újonnan létrehozott baromfifarmot. Szépen fejlődnek a csirkék, lelkiismeretesen ápolja őket. A megengedett öt százalék helyett eddig mindössze két százalék hullt el, az is csak a műit hetekben beköszöntött szokatlan meleg miatt. A csirkéket egyébként egykilós súlyig nevelik, aztán átadják a felvásárló szerveknek. Eredetileg a termelőszövetkezet hatezer darab felnevelését tervezte az idén. máris változtattak az elképzelésen; December 31-ig 15 ezer csirkét szándékoznak felhizlalni egykilós súlyra. Mihelyt a szomszédos baromfiól is elkészül. újabb háromezer naposcsirkét állítanak be. Ga- veldáné úgy döntött, hogy végleg a baromfiak mellett marad, s ennek a tsz vezetősége is örül. Ilyen módon biztosítva lesz a tizenötezer darab baromfi. Ez a munka a baromfigondozótól igen komoly erőfeszítést igényel, naponként 12 órát kell eltöltenie a csirkék mellett. De megéri, hiszen nyolcszáz csirke után havonként a gondozó 12 munkaegységet kap. Ami pedig a termelőszövetkezetet illeti, ugyancsak jól jár, hiszen az új üzemág tetemes összeggel növeli majd a nyereséget. (S. P.)
