Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

A mezőgazdaság időszerű feladatairól nyilatkozott Tóth Géza, a vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője. — Az aratás megfelelő ütemben halad, a termés jó közepesnek mondható. Ter­melőszövetkezeteinkben már megkezdték a cséplést és előreláthatólag a jövő héten már az egyéniek is csépel­nek. A gépállomás az egyé­niek csépléséhez csapatot biz­tosítani nem tudott, csak két etetőt bocsát a gazdák rendel­kezésére. Az egyéniek „kalá­kában” kell hogy megoldják termésük cséplését. Úgy hi­szem, ennek semmi akadálya nem lesz. A szérűk őrzését a következőképpen oldottuk meg: A tsz-szérűket a tsz tagjai őrzik, az egyéni szérűkön — számuk három a város területén — az önkéntes tűzoltóparancsnok vezeté­sével a termést behordó gazdákból szervezik majd az őrséget. A különböző hatóságokból alakult tűzvédelmi bizott­ság rendszeresen ülésezik és nagy körültekintéssel igyek­szik biztosítani a mezőgaz­dasági termények tűzvédelmét. — Az ő munkájuktól füg­getlenül a lakosság segítsé­gére e téren is szükség van. Ezúton hívom fel a szülők figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a gyermekjáték­ból eredő tüzek megakadá­lyozására. A gazdák figyel­mét ismételten felhívjuk ar­ra, hogy a szérűn minden ka­zalhoz 200 liter víz, két da­rab tűzoltóvödör, takaró­ponyva, szikracsapó, tűzhorog és dohányzást tiltó tábla el­helyezése kötelező. Reméljük, hogy a tűzvédelmi rendelkezé­sek szigorú betartása, a jól megszervezett szérű- őrzés és hatósági segít­ség meghozza gyümöl­csét és az idén sem lesz tűzeset városunkban. — Az aratás cséplés mel­lett a növényápolás és a növényvédelem sem elhanya­golható feladat. A nyári idő­járás csapadékszegénysége miatt nem kedvező, ilyenkor fokozottabban érvényesül az emberi munka, gondoskodás kedvező hatása. A gyümöl­csösökben most rajzik az ame­rikai szövőlepke. Fellépésekor legeredmé­nyesebb a kézzel való ösz- szeszedés és az ágak, le - velek elégetése. Nagymérvű elterjedését sok­szor csak permetezéssel aka­dályozhatjuk meg. Legalkal­masabb permetezőszer a Hol­ló 10. — Az elmondottakat össze­gezve, sok a feladat szán­tóföldön, gyümölcsösben egy­aránt. Reméljük, hogy a min­denütt tapasztalható, szorgal­mas munka meghozza gyü­mölcsét. Több türelmet és együttműködést kérünk! Az I. félévi tanácstagi be­számolókon felvetett problé­mákról a városi tanács vb-tit- kársága értesíti az illetékes osztályokat, intézkedés céljá­ból. A műszaki osztály, mint a „belterület gazdája” nagyon sok feladatot kap egy-egy ilyen alkalommal. A legkülönbözőbb panaszok, kérések merülnek fel, melyek kivizsgálása, helyszíni szemle tartása is több heti feladat, az azonnali intézkedés pedig leg­több esetben szinte lehetetlen. Az utak rossz állapota, a köz- tisztaság kérdése, a közlekedés rendje, víz, villany stb. még olyan kis városban is, mint Szentendre, évekig elhúzódó problémát jelent, s jelenti az állandó visszatérő panaszok forrását, mert teljesítésükre sokszor csak ígéretet tudunk tenni. Mi szeretnénk a legjobban, ha félévről félévre csökkenne a tanácstagi beszámolókon fel­vetett problémák száma. Erre azonban egyelőre nincs , lehe­tőség, hiszen nem először hangsúlyozzuk, hogy egy csa­tornázás nélküli, részben el­avult utakkal, részben most kiépülő, út nélküli városré­szekkel rendelkező és még ma is vízhiánnyal küzdő kisváros minden igényét kielégíteni nagyon nehéz munka, évekig tartó erőfeszítés eredménye lehet csak. Azt azonban sze­retnénk újra leszögezni, hogy eddig elért eredményeink megóvása már közösségi fel­adat, s ha nem kellene na­ponta harcot vívnunk a kö­zöny, az értetlenség, sokszor pedig a károkozás ellen, több lenne az eredmény, s kevesebb a panasz. A tönkretett parkok, szemétgyűjtők helyett földre- dobott papírdarabok, piszkok, összefirkált autóbuszvárók, a 11. sz. müút járdaszegélyének gizgazai sokat mesélhetnének a közvagyon megóvásánál ta­pasztalt hibákról! A beszámolókon elhangzot­takat összegezve megállapít­ható: sok a ránk váró feladat. Ez örvendetes, hiszen az egy­re fejlődő igényeket jelzi, vi­szont több türelmet és együtt­működést kell kérnünk a vá­ros minden lakójától a na­gyobb eredmény elérése érde­kében. Városi Tanács VB műszaki osztálya Egy életet töltöttem el Szentendrén és most léptem másodszor Pap-sziget földjére. Ez a buja természeti szépsé­gekkel megáldott föld felhasz­nálatlan és megközelíthetetlen területe volt a városnak. Ügy hevert ott. mint Robinson la­katlan szigete, míg a legutób­bi években Április 4. Texaneilő- szövetkezetűnk kacsafarmjá­nak adott'megfelelő helyet és táplálékot. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság jóvoltából a múlt év­ben aztán összekötötték a szá­razfölddel és megvetették a camping sátortábor és a jö­vendő városi park alapjait. Kellemes árnyas fák között sétálunk be a nyaralótáborba, ahol az első komoly kőépület a gondnok székháza. Magyar elvtá.rsnő. a tábor gondnoka I kellő felvilágosítással és üdi- „Tűzszünet” a főtéren. Ilyenkor az élet szabadon folyik * tő. hűsítő italokkal szolgál, s A szentendrei Margitsziget tovább haladva a széles úton találkozunk az első sátorlaká- sokkal. Egyelőre harminc sátor áll rendelkezésre, főzési lehető­ségekkel. szabadtéri tűzhe­lyekkel. lévten-nyomon kiállí­tott székekkel, asztalokkal a kirándulóit.részére. Ez idő sze­rint. a nyitás első hetében, ózdi bányászcsaládok üdülnek ott. és személyenként 14 fo­rint az éjjeli sátorbérlet. Büszkén mentem végig a sá­tortábor fő utcáján és a ná­lam megszokott lokálpatrio­tizmussal állapítottam meg: szebb lesz. mint a Margitszi­get! Csakhogy akadtak Robin­son Crusoék akik végre fel­fedezték ezt az ismeretlen és értékes földterületet! Felfe­dezték és elválaszthatatlanul hoz7áragasztották a városhoz. — t — t — Városrészlet. Kántor Andor festménye, melyet az augusz­tusban megnyíló képzőművészeti kiállításon viszontlátunk. A reprodukciót Bereg János készítette hírek a város és a járás életéből — AZ ÜZEMEK VEZETŐI­VEL (igazgató, pártitkár, fő­könyvelő) együtt tanácskozott július 7-én a városi pártbizott­ság titkára az üzemek mun* kaversenymozgalmának fellen­dítése érdekében. Az eredmé­nyek biztatóak. Az első félév folyamán a munkaverseny se­gítségével a négy nagyobb üzem több mint hárommillió forint terven felüli eredményt könyvelhet el. Ez az eredmény a felajánlások forintértékének 58,5 százaléka. A megbeszélés hozzászólásai azt bizonyítják, hogy az üzemek vezetői ko­molyan, .veszik .e. .fontpg. kér­dést és minden biztosíték adva van ahhoz, hogy az 1961. gaz­dasági évre tett felajánlásokat sikeresen teljesítsék. Az érte­kezlet részvevői egyöntetűen megállapították, hogy a mim- kaversenymozgalom szervezé­sében legfontosabb helyet kell kapjon a dolgozók tudatformá­lása. — A FILMSZÍNHÁZ műso­rán július 12-én a Halálhajó, 13-tól 16-ig a Kettétört amu­lett című film szerepek Szabálysértési hírek Vaskó Elek, Szentendre, Lenin u. 158. szám alatti la­kos jogosulatlanul legeltette szarvasmarháit és birkáit a legeltetési bizottság terüle­tén. 200 forint pénzbírság­gal sújtották, melyet nem­fizetés esetén 4 napi elzá­rásra változtatnak át. Német Sándor és Német Vince, Szentendre, Kőzúzó u. 6. szám alatti lakosok lo­vaikat legeltették jogosulat­lanul s ráadásul felügyelet nélkül a Községgazdálkodási Vállalat gyümölcsfa-iskolája környékén. Mindketten 200 forint pénzbüntetést kaptak, melyet nemfizetés esetén 5— 5 napi elzárásra kell vál­toztatni. Gyurcsi Antal, Szentendre, püspökmajori lakos pedig disznóit és borjúját legeltet­te idegen területen felügye­let nélkül és jogosulatlanul. Öt 100 forintra bírságolták, amit ki is fizetett. Csontos Teréz, Szentend­re, Marx tér 15. szám alatti lakos hosszú heteken keresz­tül 150 több hetes csirkét tartott a város főterén levő lakásának szobájában. A csirketartással a ház állagát rongálódásnak tette ki. Cse­lekményéért 200 forintra bír­ságolták. A fizetés elmulasz­tása esetén a bírságot 4 napi elzárásra változtatják át. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kadlecz Márta Mag­dolna. Budai Lajos, Melicher Lász- ó. Csekő Anikó Márta. Heincz Mit Éva, Rá ez Edit. Boeár-Gub- :sai Zsolt, Ferenczi Veronika Már­ia. Meghalt: Vecserkovits Lehel 18 íves budapesti lakos. — AZ ELSŐ FÉLÉV alatt 116 televíziót, 115 rádiót, 20 motorkerékpárt, 162 mosógé­pet vásároltak a szentendrei KERAVILL szaküzüetben. Könnyen érthető, hogy tár­gyalt időszakban tervüket 170 ezer forinttal túlteljesítve 2 millió 265 ezer forintot forgal­maztak. A forgalom emelkedé­se várható, mert a közelmúlt­ban megindult a részletfize­tési akció a motorkerékpárok tekintetében is. E kedvezmény azonban nem vonatkozik a Pannónia és a Simson moto­rokra. — A DOLGOZÓK általános és középiskolai oktatásáról, va­lamint a város sportéletéről tanácskozott július 10-én a szakmaközi bizottság. A meg­beszélésen részt vettek az üze­mek képviselői is. Reméljük, határozataik nyomán egyre több lesz azon dolgozóknak a száma, akik a dolgozók esti is­koláit veszik igénybe általános műveltségük fokozása érdeké­ben. Segítségükkel valószínűleg meggyorsul a város új sport­telepének felépítése is, segítve a szervező tevékenységet. lag is oktatta. Számos eset­ben vitte őket tanulmányi ki­rándulásra, különösen Zsám- békra, s ott a helyszínen ve­zette be őket a modern mű­emlékrestaurálás rejtelmeibe. V árosunkban is dolgozott. Ö végezte a 20-as évek köze­pén az egykori városháza, ma tanácsház átalakítását és bő­vítését. Első alakjában való­színűleg a 18. század elején keletkezett épület eredetileg csak a keleti részből állt. Történetének pontos adatait nem ismerjük. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a múlt század első felében is hatal­mas átalakításon és bővítésen ment keresztül. Möller a 20-as évek újbarokk ízlésében ala­kította át az épületet és új szárnyat csatolt hozzá. Nem feladatunk értékelni munká­ját. A megrendelők feltétle­nül megkötötték kezét első­sorban a bővítés terén. Ennek következménye, hogy az épí­tész kénytelen volt szinte az egész épületet eredeti jellegé­ből kivetkőztetni, s így csu­pán a belső elrendezés és a boltozatok maradtak meg a Városház téri traktus föld­szinti helyiségeiben és a föld­szinti folyosón, továbbá né­hány díszes vasalású copf ajtó. Möller István munkásságá­nak, jelentőségének rövid is­mertetése indítson bennünket műemlékeink fokozott védel­mére, melynek eredményessé-, géhez feltétlenül hozzátarto- i zik az, hogy a műemlékügy': hazánkban és városunkban\ egyaránt széles tömegbázist; tudjon magának kialakítani. j Boros Lajos kerülte a felesleges és alap­talan kiegészítéseket. Hazánkban Möller alkalma­zott először a műemlékek biztosítása során úgynevezett rejtett vasbeton-szerkezetet. Munkásságának egy része Pest megyéhez kapcsolódik. A XIII. század első felében épült, ma már csak romjai­ban meglevő híres zsámbéki templomot a Műemlékek Or­szágos Bizottsága megbízásá­ból 1889-től kezdődően restau­rálta kitűnő érzékkel és mér­téktartással. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlítenünk, hogy az egykori templom ma­radványait, különösen az északnyugati tornyot a stati­kai szakértők már halálra ítélték, ugyanúgy, mint a sop­roni várostornyot. De a ma­gyar építész tehetsége mind­két esetben diadalmaskodott a nehézségeken. Zsámbékon Möller hétméteres mély alá­falazással mentette meg a tornyot. Teljesen biztos volt munkája sikerében. Jellemző Möllernek a kivitelező kőmű­vesekhez való viszonyára az a tény is, hogy bátorításul és együttérzésből a munka egész idején ő is a tornyok alatt állt. A műemlékek iránti szere- tete mellett azonban izig- vérig tervező, gyakorlati épí­tész is volt. A zsámbéki munka befejezése után épí­tette a budapesti Lehel téri templomot a zsámbéki mintá­jára. Tanítványait nemcsak el­méletileg, hanem gyakorlati­rénység, a józan ész, a puri­tánság jellemezte. Egész éle­tét a műemlékek védelmének szolgálatába állította. Mikor hazájába visszatért, elsősor­ban restauráló feladatokat ol­dott meg. Mint a magyar kö­zépkori építészetnek egyik leghivatottabb ismerője, első­nek alkalmazta hazai vonat­kozásban a modem műemléki helyreállítás alapelveit. Csak mellékesen említjük meg, hogy akik ma a magyar mű­emlékvédelmet hivatalosan irányítják — a már idősebb generáció tagjai —, nagyrészt Möller István tanítványai vol­tak a Műszaki Egyetemen. Elítélte a „purisztikus” hely­reállításokat. Hatalmas mun­kaerejére jellemző, hogy több száz műemlék felmérését vé­gezte el a legnagyobb pontos­sággal és tökéletességgel. Szá­mos műemléket restaurált, köztük a Vajdahunyad várát — melyről monográfiát is írt — és a gyulafehérvári székes- egyházat. Vigyázott arra, hogy munkája során a hamisítás­nak még a látszatát is elke­rülje. Csak ott és csak addig a mértékig avatkozott bele a meglevőbe, ahol és ameddig elkerülhetetlenül szükséges volt. Nem részesített soha előnyben — például a gyula- fehérvári székesegyháznál — egyetlen építési korszakot sem, s ennek következtében minden jellegzetes és fontos későbbi részletet megtartott, illetve az eredeti formák sze­rint hozott helyre. Mindig el­! Városunkban utca viseli \ navét a Pannónia telepen. De ; ki volt ő és milyen kapcso- \ lata van Szentendrével? Jog- , ! gal tehetjük fel a kérdést, j ugyanis a múltkoriban valaki \ Budapestről Szentendrére \ utazván, megkérdezett egy { helybeli lakost, hogy mutassa \ meg, merre kell menni a \ Möller István utcába, s saj- 5 nos, azt a feleletet kapta, \ hogy „ilyen nevet én még > sohasem hallottam”. ’ Építészmérnök, műegyetemi l tanár, a középkori stílusok és ! a középkori építészet történe- I tének kiváló ismerője, jeles \ műemlék-restaurátor volt, aki J „hazafias kötelességének” tar- tóttá emlékeinknek „féltő gond- Í dal” való megvédését. 1860. í április 9-én született Móron, \ Fejér megyében. Középiskolai í tanulmányait Pesten, a mű- \ egyetemet pedig Karlsruhe í városában végezte. Tanárai, Í Durm (1837—1919) és Ferstel (1828—1883) alapos ismerői £ voltak a múlt építészetének. % Könnyen érthető, hogy a fia- í tál Möller érdeklődése is a % nagy történelmi stílusok felé if fordult. Hazatérve Budapes- \ ten telepedett le. 1915-ben ki- $ nevezték a Műszaki Egyetem if középkori építészeti tanszéké­ig nek tanárává. Jelentős mun- % kásságot fejtett ki a Műemlé- $ kék Bizottságában. 70 éves if korában megvált katedrájától, $ s pár év múlva, 1934. szep- í tember 30-án meghalt. i, Möller Istvánt a köteles- i ségteljesítés, a munka, a sze­A város, a színészek és a ka-: mera. Működik a gépezet (Bereg foto) SPORTHÍR A Pest megyei spartakiád döntője 1961. július 16-án lesz Dunakeszin. A járási dön­tőn eredményt elért sporto­lók készüljenek a versenyre és július 16-án, reggel 6.30- kor jelenjenek meg a Szent­endrei Járási TST-nél. Sze­mélyazonossági igazolványát mindenki hozza magával. Az atléták és kerékpárosok a TST-től kapnak egyforma trikót és nadrágot. Hideg ebéd biztosítva lesz. Ki voll Möller István ?

Next

/
Thumbnails
Contents