Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

MONOR © VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • m. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1961. JÚLIUS 12, SZERDA iiyu koriéi ti a wncaei tiäack Péteri és Monor között az elmúlt héten kétszer volt tűz. Egyszer Monori-erdő és Mo~ ' nor között is volt tűz. A vas­útvonal mentén sok helyen nem alkalmazzák a védőszán­tást és ez okozta a tüze*. Az érdekeltek arassák le a gabo­nát 60 méter távolságig a vasúttól! Úriban egy Zetor szikrafo­gójából kipattant szikra fel­gyújtott 14 kéve árpát és 15 hold árpa szalmája égett el. Csak a honvédség és a lakos­ság közös munkájának kö­szönhető, hogy a tűz nem okozott még nagyobb kárt. —h—y Olcsó megoldás Lent, a Jászberényi út mellett van a maglódi Micsu­rin Tsz-nek egy tanyája. Van itt szép számmal szarvas­marha és birka. Hogy ne le­gyen minden rendben: a hát­ban nincs víz. Legalábbis na­gyon kevés, és ami van, a szükségletet nem fedezi. A kutat tisztítani kellene vagy mélyíteni, de az sokba kerül. Sokkal ésszerűbben oldották meg a kérdést. Mindössze iga és egy ember kell hozzá. Nincs messze a gyomrai Dó­zsa tanya, sót van ott egy bő­vizű kút is, a szövetkezetnek pedig van egy óriás nagy lajtja, nem okoz problémát vizet vinni a kútba. * Ez a megoldás elég olcsó is. Mit számít az a napi egy munkaegység? Gy. S. Az üzlet — bizonytalan időre — zárva marad Cikkükre válaszolva közöl­jük, hogy a Mooor, Móricz Zsigmond utca 18. szám alatti húsboltunk azért tart zárva, mert a vezető a 123-as bolt vezetőjét, idős Búzás Gábort helyettesíti betegsége ideje alatt. A továbbiakban pedig a többi húsboltok vezetőit fogja helyettesítem, amíg azok szabadságon lesznek. A vállalat bér- és létszám­problémái pillanatnyilag nem tesznek lehetővé számunkra más megoldást. Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi V. SZÁZ ÜVEG NAPOLAJ _ SORON KÍVÜL Cikkük nyomán az intézke­déseket megtettük, és az aláb­bi levélét küldtük el monori boltunk vezetőjéhez: — Figyelmeztetjük a bolt­vezető kartársnőt, hogy ilyen napi cikket, mint a napolaj — amely nem is hiánycikk — nem lehet kifogyni hagyni a boltban. Tudnia kell, hogy a rendeléssel nem kell az inst­ruktort megvárni, hanem két­példányos rendelőlapon szük­ségletét bejelentheti közpon­tunkon keresztül és mi azon­nal intézkedünk az áru le­szállításáról. Egyébként a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat Teleki téri fiókjából a bolt címére soron kívül küldettünk 100 üveg napola­jat. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Besurranó tolvaj A múlt hónap 2-án Úri­ban. Szabó Jánosné lakásán Rafaei Terézia büntetett elő­életű cigánynő, kókai lakos, besurranásos lopást követett el Előtte való napon kérege­tés ürügye alatt terepszemlét tartott. Tudta, hogy a felnőt­tek a mezőre járnak dolgozni és csak a tízéves fiú van otthon. Kileste, hogy mikor megy valahová a szomszédba a fiú és nyomban besurrant a szobába és az ágypárna alól 2600 forintot lopott el. Két héttel utána fogták el Kókán, a szüleinél. HÁROM EV EPITKEZESEI UTÁN Látogatás a „huszonketteseknél" Végleges befejezés felé ha­lad a gimnázium építkezése. Az Ady utcára nyíló, pompás, modern — monori viszonylat­ban — épületóriást már sok­szor megcsodáltuk, nemegy­szer írtunk róla. Viszont — különösen az elmúlt hetekben — sok járókelő tanácstalanul álldogált a Petőfi utcai fron­ton. a régi iskola előtt, bá­mulva a bejárat mellett fel­felé magasló falat. Wágner Józseftől, az ÉM 22. sz. Építőipari Vállalat épí­tésvezetőjétől kértünk néhány szó felvilágosítást a gimná­zium és az egyéb, környéken folyó építkezések felől. — A Petőfi utcai átalakítá­sok során többek közt 2 tanári-, 1 hivatalsegédi lakást, dísztermet és poli­technikai műhelyeket fo­gunk átadni­még e hó 30-án. Az a bizonyos magas fal a két. különböző sí­kú tető egymástól való elvá­lasztására szolgál — A szakember szemével nem látszik stílus-törésnek a régies, bolthajtásos ablakú épületen a modem kiképzésű bejárat? — Mi megépítettük, ahogy a megyei tervező a terveket megadta. Valóban, két stílus keveredik egymással, de ha el­készül. bizonyos, hogv széo és gyönyörködtető lesz. Egyéb­ként a gimnázium építkezésé­ről még annyit hogy a főépület „C”-szárnya, — melyben az emeleten a tornaterem, földszinten a konyha és az étkezde lesz — hamarosan elkészül, és augusztus 31-én megtör­ténik a műszaki átadása. — Mióta vannak a .,húszon­LEVELEINKBŐL Péteriben befejezték a kézi aratást Soha még ilyen kedvvel és lelkesedéssel nem arattak a határunkban, mint ebben az évben. A gyors betakarítás szükségességét megértette a tsz-tagság és a segítő társa, az ipari munkásság. A nagy összefogás eredménye az, ami­re mi Péteriek büszkék va­gyunk. hogy minden külső se­gítség és minden különös probléma nélkül időben befe­jeztük a kézi aratást. (Csupán 3 napi aratás van még hátra.) Jó munkát végzett ez a 98 család, amely 340 hóidat vá­gott le. Olyan gabonát, ame­lyet kombájnnal nem igen le­hetett volna learatni. A tsz-tagok közül dicséretet érdemelnek a jó és időben el­végzett munkájukért: Dinók Sándor. Tóth János. Kovács András. Az ipari dolgozók kö­zül: Saliaa András, Krekács János. Kardos Lajos. Ezek az elvtársak nem attól féltek, hogy sok az a terület ame­lyet le kell nekik aratni, ha­nem attól kelletett tartanunk, hoav nem tudunk elég terüle­tet biztosítani számukra. Még egyszer köszönet min­den aratásban részt, vevő tsz- tagnak. családtagnak és ipari dolgozónak. Szenyán János tsz-párttitkár Életveszély egy nemrég épített házban! Gazdag Elek 3 évvel ezelőtt a Duna—Tisza-közi Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat fő­könyvelője volt. A vállalat a főkönyvelő és az igazgató ré­szére — hogy letelepülésüket elősegítse — Monoron, a vas­útállomás közvetlen tőszom­szédságában két családi házat épített (A cég saját építés- vezetőséggel, építő brigáddal rendelkezett és mindennemű vállalaton belüli szakmunkát saját maga végzett.) A két háromszobás össz­komfortos családi ház 1958- ban el is készült, egyen­ként kb. 300 ezer forintos költséggel. Az épületek kiszáradása után beköltöztek.. (Azóta már némi változás is történt Az igazga­tónak szánt családi házba Pt- linyi József főkönyvelő költö­zött) Ezek után a kedves olvasó bizonyára azt gondolja, min­den a legnagyobb rendben van. A gyönyörű, minden ké­nyelemmel ellátott lakások­ban — élvezet lakni. Téved! Rettegés, örökös fé­lelem kísért benne. Különö­sen Gazdag Elek otthonában. Minden pillanatban lesza­kadhat a mennyezet! Ottjártunk alkalmával is ép­pen egy vonat húzott keresz­tül az állomáson — attól lehe­tett tartani, hogy darabokiban hullik le! Hogy miért? íme, Reinhard Sándor községi mér­nök szakvéleménye: — A lakóhelyiségek meny- nyezetének nincs stukatúrja! A betongerendák közötti „tek- nőcskékre” csak úgy egysze­rűen ráverték a gipszes ha­barcsot, amely azóta bizonyos kémiai átalakuláson ment ke­resztül és kiengedett. Előfor­dulhatott az is, hogy gyorsan szárították! A helyiségben lakni veszé­lyes, kockázatos! Ez így igaz. És nem kell hoz­zá külön kommentárt fűzni: valaki, vagy valakik mulasz­tást követtek el. S ennek a mu­lasztásnak most a községi ta­nács űzeti meg az árát, mert azóta a ház tanácsi kezelésibe ment át. Persze, cselekedni kell, a legrövidebb időn belül meg kell javítani a mennye­zetet: ezt kívánja az ottlakók testi épsége. És mit kíván a közérdek? Műszakilag kifogás­talan házak építését — ráfize­tés nélkül! — és a mulasztók szigorú felelősségrevonását. (HJ.) kettesek“’ Monoron. és a gim­náziumon kívül milyen építke­zéseket bonyolítottak le? — Már harmadük éve ta­nyázunk itt. Ez alatt az idő alatt felépítettük az ú.i párt- székházat. kétlakásos ikerhá­zat az Ady úton. üvegházakat a faitamegállaoító telepen. Ezenkívül Pilisen folytattunk nagyobb építkezést, melyről egy leányotthon, egy négytan­termes iskola és lakóházak ta­núskodnak. — Hány munkással dolgoz­nak most? — Már nagyon leszűkítettük a létszámot, most csak kb. 35 dolgozónk van itt. A gimná­zium átadása után pedig vég­leg elköltözünk innen. — A vállalatot elég sók kritika érte. Főleg a munka ütemével és minőségével kap­csolatban ... — Az. hogy hibák és hiá­nyok itt-ott mutatkoznak, az természetesnek- mondható. í?!) Ezeknek kijavítására határ­időt kapunk. Egyes hibák a gyengébb minőségű anyagok miatt adódtak, pl. a gimnázium lépcsőinek re- pedezése a fehércement nagy­fokú zsugorodása miatt tör­tént. ERTESlTES A monori járási rendőrkapitány­ság ez úton értesíti a lakosságot, hogy I960. kb. augusztus vagy szeptember hónapban Gyomron az utcáról ellopott kerékpárt meg­találta. A tulajdonos a kapitány­ság emeleti 8. számú szobájában jelentkezzen érte. A kerékpár adatai: Csepel túra, 28-as férfi, száma: F 82 483. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Balti égbolt L Gyöm- rfl: Gyűlölet áldozata. Maglód: Alba Regia. Mende: Vidéki lány. Monor: Diplomácia, óh! Pilis: Kolostor titka. Tápiósüly: Sze­gény gazdagok. Úri: Holtak boly­gója. Üllő: Kölyök (széles). Ve- esés: A búcsú (széles). ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Kolompár István és Makai Ida leánya: Ilona, Tóth Lajos és Kecskés Aranka leánya: Erzsébet Sarolta, Gál Mihály és Blaliut Rozália leánya: Rózsa Eri­ka, Safranyik László és Molnár Mária fia: János. Elhunytak: Monori Józsefné Burján Erzsébet 38 éves. Lengyel István 73 éves. MEDDIG MEG? Szóvá tettük már, hogy az Ady Endre úti szenny csatorna nagy bűzt áraszt és fertőzi a környék levegőjét. Ennek megszüntetésére azóta sem történt intézkedés POLÉMIA A gyermekek veréséről Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni a „Megvert a nagymama” című cikkhez. Nem helyeslem én sem az erős testi fenyítéssel való nevelést, de semmi eset­re sem ártott K. Andrea és K. László gyerekeknek. A sze­retetnek is van határa és tes­sék csak megkérdezni a szom­szédokat, hogy milyen haszon­talan két gyermek. Ilyen zsenge korban még lehetne a szépre és a jóra ta­nítani őket. De ki tegye? Elvált szülők gyermekei, az édesanyjuk dolgozni jár, két- háromszor jön hetenként hoz­zájuk haza Gyömrőre. A nagymama idős, beteges né­ni, aki ennek dacára is vesző­dik a két kis unokával. Azt tanácsolja a cikkíró, hogy ne gyűlöltesse meg magát a nagymama a gyere­kekkel, mert később nem várhat tőlük szeretetet. A nagymama szép szóval nem tudja náluk elérni a szófoga­dást, kénytelen a bothoz nyúl­ni. ö szeretné, ha becsüle­tes, hasznos polgárai lenné­nek hazánknak az unokái és azért verte meg őket, mert elcsavarogtak, sőt — csak a kislány nem meri megval- lani —, mert lopott, az 55. számú Népboltból csokoládét vitt el. Az ilyen kis, 12 éves lányok — ha már most megszokják a lopást, ho­vá jutnak később? A gyermekek nem akar­tak a tanácsházára menni, de az édesanyjuk erőltette. Milyen lelkületű nő az, aki — ahelyett, hogy arra intené gyermekeit: fogadjanak szót a nagymamának — orvoshoz viszi gyermekeit és kipellen­gérezi az édesanyját. Nem gondol arra, hogy milyen ke­servesen nevelte fel az anyja őt, ha beteg volt kicsi ko­rában reszkettek érte. éj­jel-nappal virrasztóit mellet­te, most öregségére is vesző­dik az unokákkal, hogy ő nyugodtan járhasson dolgozni. Mit várhat az ilyen anya majd a gyermekétől, ha megöreg­szik, aki ilyen példát mu­tat nekik? Szégyelhetné ma­ilyen gát: az édesanyjának fájdalmat okozni! Kérem, hogy az újságban rövid kivonatot közöljenek levelemből, amelyikben a nagymamát védik azzal szem­ben, aki elfelejtette, mi a szülői tisztelet és szeretet. Szabó Józsefné Gyömrő, Táncsics u. 100. Kedves Asszonyom! Kérésének messzemenően eleget teszünk, levelét nem­csak rövid kivonatban kö­zöljük, hanem teljes egészé­ben. A cikk — amelyre ön is reagál — nagy visszhangot vert Gyömrőn, s az általa kel­tett hullámok még ma is gyű­rűznek. Meg kell mondanom: a vélemények zöme ellentétes az önével. „Hallgattassák meg a másik fél is” — így tanít a négi római mondás, s ezért adjuk közre az ön — nagyma­mát védelmező — levelét. Mindkét félt így meghall­gatva, a vitában harmadik­ként bekapcsolódva, a követ­kezőket szeretném elmondani: Tisztelem, becsülöm a nagymamát azért a törek­véséért, hogy rendes embe­reket akar nevelni unokáiból. De vajon — ilyen módszerrel — sikerülni fog-e? ön egyértelműen elitéli a gyerekeket: rossz kölykök, csavarogtak, loptak. Tessék csak végiggondolni: alig 10 —12 éves, rövid életük alatt mit láttak, tapasztaltak? A szülők elválását — valószí­nűleg — belső családi egye­netlenségek előzték meg. Az édesanya és a nagymama kö­zött stítes egyetértés. S ezek után a nagymama — szerétéi­ből és nevelő szándékból — kékre-zöldre veri őket. Igazán úgy tetszik gondol­ni, hogy a gyerekek nevelése körül minden rendben van, s csupán ők hibásak? Minket is megvertek gyer­mekkorunkban! — vallja a nagymamák nemzedéke, s még a mienk is. És ezek a gyer­mekkori verések hozzászoktat­tak bennünket az élet po­fonjaihoz. Olyanná neveltek, amilyen a világ volt: kétszí­nűvé, bizalmatlanná, félénk­ké.- Az a világ, amelyre a mai ; gyermekek felnőnek, már egé- ; szén más lesz: szabad, nemes, \ emberi. Erre kell őket nevel- > nünk, s erre — higgye el! —* ! nem jó már a nádpálca! Sok- ! kai inkább ajánlanám a fel- í nőttek példaadását. Radványi Barna f ­* * \ Miért nincs kibékülve ? t ! A Monor és Vidéke a július í 7-i számában a „Dülöutakon" í cím alatt, többek között meg- ; említette, hogy Benkó József, ja sülyi Virágzó Tsz elnöke, ; nincs kibékülve a biztosítási ; vállalattal. E cikk kiegészí- : téseképpen közöl jük a pana­szunk okát is. A múlt havi ; esőzések miatt a Tápió patak ; kilépett a medréből és a tsz- ; nek mintegy 300 mázsa bog- ! lyába rakott szénáját vitte el i az árvíz. Erről az esetről a : tsz még június 13-án a válla- : latnak táviratilag jelentést ;tett. Azonban a kárt még a |ma< napig sem becsülte fel í senki. Ezzel szemben meg kell je­gyezni. ha a vállalatnak sa­lját érdekéről van szó. egy i cseppet sem késlekedik. Ugyan- i is az Állami Biztosító monori ; fiókja a III. negyedévi esedé­kes biztosítási díi iránti kö­vetelését, kiegyenlítés végett már július 1-én benyújtotta. Krátky László tanítottak. Furulyázni és kis facimbalmon játszani hama­rabb tudtam, mint beszélni. Azután Részegh Ferencné ta­nított zongorázni. Neki na­gyon sokat köszönhetek, tőle tanultam meg a magyarnóta- játszás stílusát. Majd jöttek a tanítóképzős évek. Ezek főleg az elméleti képzésem szempontjából jelentősek, meg hogy egy centenáris kul- túrversenyen való beugrás miatt alig néhány nap alatt kellett megtanulnom tangó- harmonikázni. — Azután, tudomásom sze­rint, kikerültél a Szovjet­unióba egyetemre. Szeret­ném, ha erről is mondanál valamit. — A műszaki tárgyak job­ban vonzottak, mint a peda­gógia (a zenével ugyanis csak kedvtelésből foglalkozom), így, amikor lehetőség nyílt rá, hogy kimehessek a Szov­jetunió egyik műegyetemére — természetesen egy év elő­készítés után —, kint Uk­rajnában, Dnyepropetrovszk- ban folytattam tanulmányai­mat. Rengeteg nyelvi nehéz­séggel kellett itt — külföldi embereknek — megkezde­nünk. A napi 4 órás orosz­Prózai beszélgetés egy muzsikussal nyelvű elő'cészités ellenére is először alig értettünk va­lamit. Ezért azt ajánlom az oroszul tanuló diákoknak: minél többször hallgassanak a rádióból orosz nyelvű élő­adást. Én kint, a Szovjet­unióban ismertem meg Kál­mán Imre és Lehár Ferenc gyönyörű melódiáit. — És most néhány szót ta­lán a magyar nótáról.., — Zeneszerzéssel mindösz- sze három éve foglalkozom. Magócsi Lajos bátyámnak egyszer elhoztam egy szöve­gét próbaképpen megzenésí­tésre. Nagyon megtetszett ne­ki, s azóta körülbelül 40 kö­zös dalunk van. Befutni na­gyon nehéz, de nótaéneke­seinknek — Vörös Sárinak, Kiss Károlynak — tetsze­nek dalaink, és szívesen éneklik mindenütt. — Tervek, vágyak? — Talán egyszer eljutok a Zeneakadémiára, a zene­szerzés-szakra. De akkor is szeretnék megmaradni ked­vencem, a magyar nóta és az operett mellett. — ... A vörösbor kifogyott a poharakból, s a csillagok már javában fent pillognak az égen. Viszontlátásra Sanyi, sok kedvet, kitartást és mi­nél több szép nótát! Borsányi János A lassan leereszkedő jú­liusi este már alig őriz va­lamit a nappal rekSkenő hő­ségéből, de tele van a friss építkezés szagával. Mögöt­tünk téglarakások és malte- rosládák, egy születőben levő kis családi ház kellékei, előt­tünk — a lugas hűvösében rejtőző asztalon — sajátter­mésű kadar piroslik a po­hárban. S mellettem ül ifj. Petiik Sándor, az Északi Járműjavító fiatal energeti- kvs mérnöke, a sok sikeres magyar nóta zenéjének szer­zője. Vajon hogyan jutott el idáig? S vannak-e tervei, ál­mai a jövőre vonatkozólag? Sanyi nagyon szerény ter­mészetű, és lassan indulnak meg belőle a szavak, ami­kor sajátmagáról kell be­szélnie. — Nálunk a zene szeretete és mívelése, hogy úgy mond­jam családi „betegség”. Édes­apám maga is magyarnóta- énekesnek indult, de közbe­szólt terveibe a háború. Kis­koromban vele együtt tanul­tam a szolmizáci&t. Ugyanis szüleim korán észrevették zene iránti hajlamomat és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents