Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
“v/firlffP 1961. JÚNIUS 18, VASÁRNAP Körültekintően, gondosan Néhol már megkezdődött a------------------- megyében az ő szi árpa aratása, de zömmel csak néhány nap múlva kezdődik a kalászosok betakarítása. Előre meg lehet állapítani, hogy a nyári mezőgazdasági munkák megszervezése és elvégzése az idén nagyobb erőpróba lesz, mint eddig bármikor. A májusi és júniusi esőzések, továbbá a különböző munkaszervezési hibák miatt emberemlékezet óta nem torlódott össze annyi munka az aratás-cséplés idejére, mint ebben az esztendőben. A termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak és a gépállomások dolgozóinak a több mint 187 ezer katasztrális hold kalászos betakarításával egyidejűleg 200 ezer holdnál is nagyobb területen jcell elvégezni a szántóföldi kapások növényápolását, a második kapálást, a burgonya és a lucerna kártevői elleni védekezést, a szőlőkben, gyümölcsösökben a permetezést, a nyári gyümölcs- és zöldségfélék szedését és szállítását. Nagy feladatot jelent ezenkívül a rétek, legelők termésének betakarítása, a pillangósok második kaszálása és behordása. S a nyári munkák idején a jövő gazdasági év megalapozása érdekében is nagy erőfeszítéseket kell tenni. A sok tennivaló láttán _______________-— semmik éppen sem volna helyes pánikba esni, kapkodni. Ellenkezőleg, ha valaha, akkor a jelenlegi helyzet különösen megköveteli a körültekintő, gondos munkái. Minden szövetkezetben, községben, városban és járásban úgy kell elosztani a rendelkezésre álló gépeket, fogatokat, felszereléseket, továbbá a kézi munkaerőt, hogy a termés szempontjából legfontosabb munkát a lehető legkedvezőbb időpontban, jó minőségben végezhessék el. Semmiképpen sem volna tehát ésszerű és célravezető, ha a nyári hónapokban minden erőt csőik az aratási, behordási és cséplési munkákra összpontosítanánk. Igaz ugyan, hogy néhány nappal •— esetleg néhány héttel .— hamarabb befejeződhetne a megyében a kalászosok betakarítása, elmaradna és elkésne azonban a kukorica, a cukorrépa és a zöldségfélék kapálása, a burgonya töltöge- tése, a szőlő-gyümölcsösök permetezése, a másodvetés, a nyári szántás és trágyázás és sok más rendkívül fontos munka. , Az állami gazdaságok, va- j lamint a legjobb szövetkeze- i tek több éves tapasztalatai j bizonyítják, hogy az említett \ munkaszervezéssel sokkal töb- • bet veszítenénk a réven, mint \ amennyit nyernénk a vámon.! Ezt példázza a gyenge és mér-; leghiáriyos szövetkezetek múlt: évi gazdálkodása is. A mér-; leghiányt sehol sem az idézte j elő, hogy az aratás, a cséplés ] néhány nappal, esetleg egy- \ két héttel elhúzódott. A bajok i fő oka mindenütt az volt, j hogy az előző esztendőkben : megkéstek a vetőszántással, i még inkább az ősziek vetésé- j vei, tavasszal és nyáron meg- j késtek a növényápolással és j a kártevők elleni védekezés- \ sei. E tanulságok alapján;--------------------- mind a; t ermelőszövetkezeti tagság,; mind pedig az egész ország j érdeke azt követelj, a termelő- j szövetkezetek, a gépállomások, \ valamint a tanácsi és a párt- : szervek vezetőitől, hogy a rendelkezésre álló gépeket, foga-: tokát, felszereléseket, munka-: erőt, anyagi eszközöket egész évben — így a nyári munkák; idején is — úgy osszák el és1 használják fel, hogy azokkal még ebben az évben — s a jövő év elkészítésével is — minél nagyobb mértékű ter- méstfokozó hatást érhessünk el. Bármennyire igaz is, hogy jelenleg — és még jó néhány esztendeig — igen sok munkát fogatokkal és kézi munkával kell végezni, mégis a legdöntőbb feladat, különösen nyáron, a gépek kihasználásának és folyamatos üzemeltetésének megszervezése. Az idén az összes kalászosoknak 52 százalékát tudjuk géppel aratni. Ezt a százalék- arányt azonban növelni lehet, ha mindjárt az aratás kezdetén az összes gépekkel munkához kezdenek. A betakarító gépek üzemeltetését az elmúlt években leginkább a kiszolgáló személyzet és a szállítóeszközök hiánya akadályozta. Az idén minden termelőszövetkezetben gondoskodni kell arról, hogy a kombájnokhoz, a szalmalehúzáshoz elegendő kézi munkaerő, a szállításhoz pedig kellő számú fogat, teherautó álljon rendelkezésre. Az aratógépek munkáját is mindenütt kövesse nyomon a kévék összehordása, keresztbe rakása. Csak ilyen alapos munkaszervezéssel biztosítható, hogy az aratást nyomon követhesse a trágya kihordása és az őszi mélyszántás. A nyári mélyszántási, trá------------ gyázási és vetőszántási tervek teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy valamennyi szántótraktor szántson, méghozzá két műszakban, így érhetjük csak el: a gépállomások teljesítsék az előirányzott 80 ezer hold nyári mélyszántást. Ez az őszi betakarítás és vetési munkák szempontjából nagy fontosságú. Köztudomású ugyanis, hogy a tsz-ekben legnagyobb a munkacsúcs az őszi betakarítás és az őszi szántás-vetés idején. Több mint 200 ezer hold kapásnövényről kell a terményt betakarítani, továbbá 150—160 ezer hold vetőszántás és 180 ezer hold őszi vetés hárul a tsz-ekre és a gépállomásokra. Ilyen nagy mennyiségű munkát megfelelő időben csak úgy lehet elvégezni a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel, ha a nyári hónapokban valamennyi kalászos után elvégezzük az alapvető ta lajmunkákat. M a még eléggé vitatott kérdés: tarlóhántást végezzenek-e a termelőszövetkezetekben, vagy mélyszántást, illetve vetőszántást. Az országban több évtizedes tapasztalat bizonyítja — termelési és üzemszervezési szempontból egyaránt —, hogy sokkal célszerűbb és gazdaságosabb, ha nyári mélyszántást végzünk. Tarlóhántást végezni csak ott és akikor célszerű, ha a nyári mélyszántáshoz szükséges gépekkel és eszközökkel nem rendelkeznek a termelőszövetkezetek. A gépi kapacitás teljes kihasználása mellett nem szabad megfeledkezni a kézi aratás megszervezéséről sem. Ugyanúgy, mint a kapások művelésénél, egyéni, családi vagy csoportos vállalás alapjárrmeg kell állapodni a termelőszövetkezet tagjaival/- hogy mennyit aratnak le. Ahol kevés a tagság ereje az aratáshoz, ott kívülálló dolgozókkal egyezzenek meg: milyen díjazás és premizálási feltételek mellett aratnak, illetve segédkeznek a behordásban. Az aratógépekkel és a kézi erővel learatott gabona béhor- dását és cséplését úgy kell előkészíteni, hogy valamennyi cséplőgép kapacitásának teljes kihasználásával üzemeljen. Valamennyi termelőszövet--------------------kezetben úgy k észüljenek tehát fel a nyári mezőgazdasági munkákra, hogy elsősorban a legfontosabbakhoz jusson gépi és fogatos- erő, valamint elegendő munkáskéz. Amíg a növényápolással, elsősorban a kukorica, a cukorrépa, a kertészeti növények második kapálásával nem végeztek, ez legyen mindenütt a legfontosabb. A kapálás befejezése után pedig úgy kell elosztani ' a munkát, hogy a nyári betakarítással együtt minden olyan fontos feladatod megoldjanak a termelőszövetkezetek, amellyel leginkább biztosíthatják a jövő évi jó termés feltételeit. Borbás Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Az első gabonarendek között Kivonultak a földekre a Ceglédi Gépállomás aratógépei Csütörtökön, az első igazán nyári napon kezdték meg az aratást a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezetben. Az egyes számú üzemegységben a helybeli gépállomás traktorosa, Tankó Pál vágta le az első rendet, egy UE—28-as traktorral vontatott kévekötő arató- géppel. Sokan kíváncsiskodtunk az első fordulóknál, a1 gép után ballagva. A kövér árpakalászok súlya több helyütt földre húzta a szálakat és a megdőlt szálak között akadozott a gép. Amíg a nedves, néhol még zöldellő őszi árpa szálak miatt megtorpant az új gép, az aratás gondjairól beszélgettünk Csernus László üzemegységvezetővel. Csernus elvtárstól megtudtuk, hogy a vezetése alatt álló üzemegységben kétszáz hold őszi árpa, 360 hold búza és 70 hold rozs várja a kaszát. Az őszi árpát és a 320 hold búzát a gépállomás ' aratógépe, kombájnjai aratják, míg a további negyven hold búzát és a rozsot kézi kaszával vágják le. Azért kell kézzel aratni a negyven hold búzát, mert bükkönnyel vegyesen vetették és a túlságosan buja növényzetet nem „veszi be” a gép. Ahol ilyen a gabona, ott harminc ára tópár dönti majd a rendet és lányok szedik a markot. Az idén még szükség van erre is. A gépi aratás előkészítése gondot okozott a vezetőknek, de sikerült megoldani a problémákat. Az aratógépekhez, kombájnokhoz beosztott dolgozók ismerik feladataikat és munkára készen állnak. Három kombájnszérűt szerveztek, összesen 850 négyzet- méter szárítófelülettel. Szárításra és tisztításra hordják ide majd a magot a kombájnoktól. Ha esik az eső, komoly hibák történhetnének kombájnszérűk nélkül. Eső nélkül is nagy lesz itt azonban a gond, mert bőségesnek ígérkezik a termés. Az a tábla például, amelyiken az aratást kezdték, húsz mázsa őszi árpát ad holdanként. Közben az aratógép újra zakatolni kezdett. Angyal Károly gépállomási igazgató ült a nyergében, és a forgórészeket figyelte. Megvártuk, amíg megnyugodva földre lépétt és megállítottuk egy szóra. — Már valamennyi aratógépünk és cséplőgépünk a tsz-ekben várja az aratást — mondotta — és a kombájnok is kivonultak. A segítségünkre váró tsz-ekben 15 kévekötőaratógépünk, 7 rendrearató- gépünk és 23 kombájnunk arat az idén. Ha minden jól megy, akkor még több is, mert a közeljövőben várunk hat új SZK—3-as kombájnt. Miközben az aratásról beszélünk, Angyal elvtárs meg- hökkenve tekintett az órájára. „Ejha! Mindjárt két óra és a röpgyűlést akkorra hívtuk ösz- sze! Jól néznék ki, ha éppen én késnek el róla!” Motorindítás közben még elmondta, hogy Kovács János 800 hold aratást vállalt az SZK— 3-as kombájnjával. — Be is váltja az ígéretét? — Tíz liter borban fogadott! — kiáltotta vissza nevetve, a motorkerékpár zaját túlharsogva. — nmi — Tanyaközpont — egy év alatt Hasznos újítás Apajpusztán : Gép szárítja a lucernát A lucernaszéna veszteségmentes betakarítását minden évben kockázatossá teszi a szeszélyes időjárás. Az idén különösen így van ez. Apajpusztán azonban, a Kiskunsági Állami Gazdaság központi üzemegységében, olyan eljárást dolgoztak ki. amellyel jórészt függetlenítik az időjárástól a szénabetakarítást. Vadas Miklós üzemegységvezető sokmillió forintot érő újítása nyomán nem renden és boglyában, hanem kazalban szárítják meg g szálasfakarmányt. Néhány évvel ezelőtt több mint ezer ventillátort gyártották és hoztak forgalomba az országban. Ezeknek a ventillátoroknak a szénaszárító pajtákba kellett volna a levegő cseréjét, frissítését ellátni, azonban nem váltak be. Egy ilyen ventillátort alakítottak ét Apajpusztán. Az átalakítás csupán hatezer forintba került, s házilag végezték el. Az így konstruált légfúvó berendezés a, kazal aljában hagyott ékalakú csatornába nyomja a levegőt, s a szokásosnál jóval nagyobb kazlak kielégítő szellőzését, -szárításét is ellátja. A kazal kiszáradáséhoz három-négy nap elegendő. Természetesen a lucernát nem teljesen nyersen kazalózzák, hanem levágás után két-három nap múlva, félnedves állapotban. Az újítás, országosan 50 millió forint hasznot jelent, évenként, ha az elfekvő és kihasználatlanul rozsdásodó ventillátorokat átalakítják. Mivel az eljárás olcsó és hasznos, remélhetőleg rövid idő alatt széleskörűen tért hódít. (tm) A lórévi Dunamenti Termelőszövetkezet az első esztendőben nagyszabású építkezéssel teremti meg a jövő fejlődés alapjait. A szövetkezet saját építőbrigádjában négyen dolgoznak, de ha a növény- ápolás engedi és sürgős segítségre szorulnak az építők, tízen, tizenöten is munkába állnak a leendő tanyaközpont helyén. Most egy 20 férőhelyes ser- tésfiaztatót építenek saját erőből. Olyan épület lesz, amely minden követelménynek megfelel, még a zord, szeles, téli időjárás alatt is. A tervek szerint a jövő héten már be is fedik, s akár használatba is lehet venni. A következő épület egy takarmánykeverő lesz, amelynek alapozását már a héten megkezdik, majd egy 150 férőhelyes süldőszállás következik. Az évi építési programot őszszel egy gépszín építésével fejezik be. Most ugyan még csak egy Zetorjuk van, s egy arató-kévekötőgépjük, de úgy tervezik, hogy még ebben az évben még egy Zetort és több munkagépet is vásárolnak. Ennyi géphez viszont már feltétlenül gépszín dukál, hogy mintaszerű legyen munka utáni elhelyezésük. A jövő esztendőben azonban tovább terjeszkednek, építkezinek, de a tervek még nem alakultak ki teljesen. Sok minden függ még az idei év sikerétől. Ebben a sikerben azonban erősen bíznak és joggal. Népitánc-fesztivál Egy hét múlva, június 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a Pest megyei népi együttesek és népi táncosok IV. találkozójára Gödöllőn. A már hagyományos táncfesztivál a népi táncosok felvonulásával kezdődik. A bemutatót kedvező idő esetén a palotakerti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén pedig a Ganz Árammérőgyár és az agráregyetem színpadán rendezik meg. Befejeződött az élelmiszeripari tudományos ülésszak A Mezőgazdasági és Élei. miszeripari Tudományos Egyesület rendezésében, pénteken kezdődött élelmiszeripari tudományos ülésszak szombaton befejeződött. A tanácskozások második napján szekcióüléseket tartottak. A bor-, szeszes sütőipari szekciókon az elhangzott 14 előadást vita követte. s ezután a kétnapos tudományos ülésszak véget ért. (MTI) ;,XXXXXXX«\XXXXXXXXXXXX‘XXXXVXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXX> béhról — hazafelé Aztán még ez is kiolvasható a frissen kéklő tintabetűkből: „kitűnő, jeles ...” Mindenkinek jutott ülőhely a csillagos ég alatt robogó Ikaruson. Akik az elejében ültek, már korábban kijöttek a buszhoz. Messzire utaznak, a Tisza keleti partjára és láthalyan tréfamester féle negyvenes férfi a Pest megyeiek közé telepedett. Tökéletes biztonsággal tartja tetőfokon a kedvet, mindnyájunk örömére. Az áporkai tsz-elnök, Vörös János elvtárs, így jellemezte őt. „Az első nap, az első órában, amikor találkoztunk, így mutatkozott be a váltamra csapva: szervusz öregem, mától fogva te leszel a komám! Igaza is lett. Attól a perctől kezdve, amikor kinézett magának, sül- ve-főve együtt voltunk. Együtt tanultunk, epymás mellett volt az ágyunk és egyszerre lettünk kitűnő tanulók is.” Ián ugyan tűi vannak, de nem jöhet pihenés, mert csúcsára hág a munka, kezdődik az aratás. Nem tudják, baj van-e otthon, vagy rendjén mennek a dolgok? Annyi mindenképpen biztos, hogy az igazi vizsga még ezután következik. Ahogyan erre terelődik a szó, mintha már otthon lennének a tsz-ben, ki-ki a maga elhatározását közli. Van, aki az eredményességi munkaegységre kíván áttérni, mások az intenzív búzákról szólnak, egyesek pedig a takarmánytáp- cserére kívánnak szerződni. Könyvjutalmat kapott az évzáró ünnepélyen a szintén kitűnő eredménnyel végzett Ka- locsaven Mihály, akit a nyársapáti József Attila Termelőszövetkezet küldött Zsámbékra. tóan otthon jár a gondolatuk. Ök inkább hallgatnak az úton. Egy közülük azonban, Békés megyei tsz-elnökhelyettes (nem akartam kérdezősködés- sel zavarni ezeket a felejthetetlen utolsó perceket), amoJózan Lajos elvtársat, a döm- södi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai várják vissza. Mint mondotta, a sikeres vizsga után a tagság javára kívánja fordítani az iskolán tanultakat. A lórévi Dunamenti Tsz tagjai nem csalódtak Tölgyes Jánosban. Minden tantárgyat szeretett az iskolán, amiről a kitűnő átlageredmény szépen tanúskodik. Nos, hát ha így van, értelme van a vidámságnak, amelyet így vezet be a Békés megyei koma: — Halljátok, addig még vezetni sem tudunk rendesen, amíg ez a sok tudomány ki nem megy a fejünkből. — Úgy kellett neked, miért tanultál olyan sokat! — mondja incselkedve egy tekintélyesen kopaszodó elnök. — Én csak jórendű vagyok, s így könnyebben felejtek. — Úgy látszik, komám, te sem hiába kopaszodtál meg! Van esze a tagságnak is, hogy téged küldött az iskolára, mert ha nem kopasz elnököt küldtek volna, megcsappanna mára a tsz gyapjúhozama. Aztán alábbhagy a tréfa, komolyra fordul a szó. Az iskoA tagság bizalma adott erőt a tanuláshoz a hatvanéves Béres István elvtársnak is, aki a pándi Uj Élet Tsz-be tér visz- sza a tízhónapos vezetőképző iskola után. (Foto: Gábor Viktor) Hol, milyen probléma vár megoldásra — annak a módját kutatja a Zsámbékon szerzett szakismeret. Nagymiklós István \ Tízhónapi kemény tanulás- ! ban összeforrt társaság szállott \ autóbuszra pénteken a Zsám• í „Nálunk az egész család ta- ! nul” — mondja a kitűnően ! végzett áporkai tsz-elnök. Vö- !rös János elvtárs fia és lánya í gimnáziumban, felesége pedig ; az általános iskola nyolcadik {osztályában vizsgázik az idén. * * \ béki Termelőszövetkezeti Ve- \ zetöképző Iskola előtt. Való.- < hányán meglett, sokan őszülő ! vagy tarfejű férfiak, a négyes, ! ötös hatos és hetes osztály j múlt évi hallgatói. Néhánynak f a felesége is eljött, sőt a gye- ! rekek is kíváncsiak voltak a í családfő bizonyítványára. Kéz- \ röl kézre jár néhány oklevél, {amelyen középütt díszeleg a í „képesített mezőgazda” titulus.
