Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? PEST MEGYEI MEGYEI BIZOTTSÁGA FS V. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1961. JÚNIUS 2, PÉNTEK Kiss Károly eivftárs látogatása Dánszentmikló son Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Horváth Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának, a Pest me­gyei Pártbizottság első titkárának kíséreté­ben meglátogatta a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságot és a Micsurin Termelőszövetke­zetet Kiss Károly és Horváth András foga­dásán ott volt Jámbor Miklós, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Kelemen György, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója és a Micsurin Termelőszövetkezet elnöke, Papp József, az állami gazdaság párttitkára. Székely István a Micsurin Tsz főagronómusa, Bencsik Mihály, a Ceglédi Járási Tanács el­nöke, Benc József, a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője. Kelemen György, a Dánszentmiklósi Álla­mi Gazdaság igazgatója és a Micsurin Ter­melőszövetkezet elnöke adott ismertetést Kiss Károlynak, majd a vendégek megtekin­tették a kiváló eredményeket elérő állami gazdaság néhány üzemegységét, köztük a te­henészetet, valamint az országban elsőnek működő elektromos borjúszoptatót. Kiss Károly hosszasan elbeszélgetett az állami gazdaság és a termelőszövetkezet ve­zetőivel és számos dolgozójával. A délutáni órákban a vendégek a Micsurin Termelőszö­vetkezetet látogatták meg, ahol megtekintet­ték a nagykiterjedésű szőlőt és gyümölcsöst, az ugodi üzemegységbén a szarvasmarhaál­lományt, majd az úgynevezett Wekerle-ma- jorban az öntözéses kertészet munkáját. Hruscsov ma érkezik Mécsbe Jól sikerült az gépszemle Gondosan készült fel a Tápiószelei Gépállomás a nyári feladatokra telefonje­(Munkatársunk leütése.) A Tápiószelei Gépállomáson tegnap — a megyében első­nek — került sor a nyári gépszemlére. A gépállomás, s a járási tanács szakemberei­ből alakult brigád vizsgálta felül a gépállomás felkészü­lését a nyári munkákra. Je­len voltak még a verseny­társ, a Szentmártonkátai Gép­állomás küldöttei — Kovács József igazgató ég Kiss Lajos párttitkár —, valamint Keszi Józsefa tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz elnöke és Katona Antal, a tápiószelei Keleti Fény Tsz elnöke. A bizottság munkáját a gép­állomás központjában kezdte. Itt vannak ugyanis még a kombájnok, aratógépek és a cséplőgépek. Beindították a motorokat, átvizsgálták „a legké­nyesebb” helyeket, al­katrészeket. Miután egy-két kisebb hibá­tól eltekintve mindent rend­ben találtak — ezek kijaví­tására azonnal utasítást kap­tak a szerelők — a Tápió- györgyén székelő Petőfi-bri- gád felkészülését vizsgálták meg. Itt is egy-két lazára húzott csavar volt mindössze a bizottság „zsákmánya”. A tápiószelei termelőszövetke­zetekben dolgozó Partizán­brigád, a tápiószentmártoni Kossuth-brigád felkészülését is megvizsgálták és elfogad­hatónak találták. Kovács József, a Szentmár­tonkátai Gépállomás igazga­tója meg is jegyezte: „jól felkészültek versenytársaink, nehéz lesz legyőzni őket." Keszi József, a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz elnöke így összegezte a látottakat: alaposan megvizsgáltuk a gépeket és komoly hibát nem találtunk. Számí­tunk a gépállomás segít­ségére. A szemle után készült jegyző­könyvbe úgy rögzítette a’ bi­zottság az eredményt: a Tá­piószelei Gépállomás felké­szültségét a nyári munkákra megfelelőnek találtuk. A gépállomás idejében va­ló gyors felkészülését, Benke István műszaki vezető a kö­vetkezőkkel magyarázza: Több éves munkánk eredmé­nye, hogy gépeink jó kar­ban vannak. Traktorosainkat ugyanis mindig arra figyel­meztetjük, becsüljék meg gépeiket. Ilyenkor, a javítá­soknál látszik meg ennek előnye. Benke István sza­vaihoz még annyit lehet ten­ni: a javításokra betervezett költségeknek mindössze 71,6 százalékát használ­ták fel. A megtakarítás több mint 130 ezer fo­rint. A termelőszövetkezetekkel megkötötte a gépállomás a nyári munkára a szerződést. A négy kombájnra 1024, a kilenc aratógépre pedig 1670 hold gabona learatását, illet­ve elcséplését vállalták. A termelőszövetkezetek igénye azonban ennél nagyobb. A terv azonban még nem je­lenti azt, hogy a levágott gabona területe is ennyi lesz. A szelei gépállomás kom- bájnosai, aratógép-keze­lői ugyanis minden évben ott voltak a megye legjobbjai között. Miért ne lennének az idén is ott? Egyébként a gép­állomás vezetői úgy számít­ják, hogy a gabonák érésé­nek megfelelően csoportosít­ják a termelőszövetkezetek­ben a kombájnokat és az aratógépeket. A harmincnégy cséplőgép terve már 11,1 ezer mázsa gabona elcséplése. A gépállomás körzetében gazdálkodó kilenc termelő- szövetkezet javarészében ap­róbb parcellákról takarítják le a termést a szövetkezeti gazdák. A tarlóhántás során már mindjobban kialakulnak majd a nagyobb táblák. A gépállomás vezetői ko­moly feladatuknak tart­ják az aratással, cséplés- sel egyidőben végezni a tarlóhántást. Amíg a cséplés meg nem kezdődik, hatvan traktor bántja a tarlót. A cséplés idő­szaka alatt a cséplésre beál­lított erőgépekkel éjjel is dolgoznak a határban, vég­zik a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. (m. s.) Kirándulók paradicsoma a Horány Gyöngye Korábban többször hírt ad­tunk már arról, hogy a szent­endrei sziget festői környeze­tében meghúzódó Horány Gyöngye dolgozói még többet szándékoznak tenni a kultu­ráltabb vendéglátás érdeké­ben, azt Ígérték, hogy az ét­teremmel összekapcsolt szál­loda a hétvégi víkendeaők j és a kirándulók paradicsoma ,f, les2. > — Mi valósult meg ebből az z elképzelésből? — érdeklődtünk $ telefonon Györkö Ferenc az- ^ letvezetötől. $ — Dacára a hűvös időjá- ^ rásnak — kaptuk a választ —, ^ az elmúlt év hasonló idősza- á kához képest, harminc szá- \ zalékkal növekedett az éttermi ^ forgalom, míg a szállodát öt- ^ ven százalékkal többen vették JÍ igénybe. Ez is mutatja, hogy ^ a Horány Gyöngye kedvenc ^ kirándulóhelye ma már a fő- ^ városi, és a környéken élő dől- ^ gozóknak. £ — Hány ember fordul mea $ önöknél a hét végén? — Nehéz lenne összeszámol- £ ni, hiszen van olyan szom- ^ bat, amikor csak hajóval hét- ^ nyolcszáz vendég érkezik hoz- ^ zánk. A vasárnapok is rend- ^ kívül zsúfoltak. Hetenként ^ egyszer külön vízibusz hoz- ^ zrf'a kirándulókat. Még egv ^ jellemző adat: bevételünk 40 ^ százalékát a konyha termékei ^ hozzák. Tavaly ez csak húsz- J huszonöt százalék körül volt. Dolgozóink egyébként mindent elkövetnek, hogy zavartalanul pihenhessenek vendégeink. Külön zenekara van az étter­münknek, s esténként táncol­hatnak a fiatalok. (sp) Új egészségügyi intézmények a szobi járásban r ítélet a puccsista tábornokok ügyében Mennyit keres egy fejőgulyás? Kompavatás Horányban Helyi anyagból — aszfaltjárda Meggyilkolták Algír rendőrfőnökét Több konze nagyobb választékot ígér Látogatás a Dunakeszi Konzervgyárban gyarázza, hol milyen újítást vezettek be, s mit szándékoz­nak tenni a zavartalanabb konzervfeldolgozás érdekében. — Ez itt — mutat az indulás­ra kész automatikus borsófel­dolgozó berendezésre, amely több munkatermet foglal el — műszaki gárdánk leleményes­ségét dicséri. Központi vezér­Í ' léssel, gombnyomásra működik a szalag, s nyolc óránként húszezer üveget tölt meg zöld- I borsóval. Több, mint tíz újítást j alkalmaztunk a gépsoron, s most már napi öt vagon kész­árut tudunk itt gyártani ... Ésszerű munkaszervezés ez most a jelszó a Dunakeszi Konzervgyárban is. Minthogy öreg gépparkkal rendelkezik az üzem, meg zsúfolt munka­termeket, szűk gyárudvart örö­költ, állandó problémát oko­zott a helyhiány. No persze, nem estek kétségbe a konzerv­gyáriak, inkább azon törték a fejüket, hogyan lehetne job­ban, ésszerűbben kihasználni a meglevő kapacitást. Sok száz újítás született, a háziműhely több tucat elavult gépet kor­szerűsített, a műszaki veze­tők meg gyakran egészen vir­tuóz megoldásokat alkalmaz­tak. Ma is villámgyorsan ren­deznek át egy-egy műhelyt új cikk feldolgozásához. Átmene­tileg a raktározás problémá­ját is megoldották. A gyár igazgatója, Papp elvtárs, aki­nek a nevéhez már eddig is több újítás fűződik, indítvá­nyozta, hogy a gyár alatt le­vő pincéket alakítsák át rak­tárrá. Ez meg is történt, most már száz vagon készárut tud- nav itt elhelyezni. Egyébként már éoül az emeletes rak­tárépület is, amely végkénp \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\vä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\v megoldja a raktározási nehéz ­Olyan most a Dunakeszi Konzervgyár, mint egy fel­bolygatott, zsongó méhkas. Egymás után futnak be a gyár­udvarra a zöldborsóval megra­kott teherkocsik, fürge asszo­nyok gőzölik a tároló 'hordókat, s bent a géptermekben is lá­zas munka folyik. Megkezdő­dött a szezon, most már éjjel­nappal dolgozik a telep. Rekord év volt itt az elmúlt esztendő, fennál­lása óta ugyanis tavaly készí­tette a legtöbb konzervet a gyár. Több, mint hétszázezer üveg befőtt, savanyúság és egyéb konzervféleség került ki innét külföldre, még teteme­sebb mennyiség jutott a hazai üzletekbe. Mint már hírül ad­tuk, zöldborsóból a tervezett öt­ven vagon helyett, száz vagon­nyit tartósítottak, s az idén még ennél is többet akarnak kon­zerválni. — Igen — mondja Hlatki Béla főmérnök — ha az időjá­rás kedvez, s egyenletesen kap­juk a nyersanyagot, akkor a gyümölcsféleségekből is leg­alább 25 százalékkal többet töltünk üvegekbe. Amint ígér­tük, növeljük a választékot is, ízletesebb, jobb konzervet sze­retnénk adni a háziasszonyok­nak. Húszezer üveg műszakonként Önkéntelen a kérdés, vajon a növekvő igényeknek, s a foko­zott tervfeladatoknak eleget tudnak-e tenni a gyár dolgo­zói? — Nézzünk talán körül — in­vitál bennünket Simon József gyártásvezető a feldolgozó ter­mek felé. Amíg végigjárjuk az egyes osztályokat, sorra elma­EPÜL A SERTESFARM A tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet egyik legjelentő­sebb területe az úgynevezett szigotyai rész. Itt van az öntözéses kertészet, de ide épül most a sertésfarm is. Az eddigi épületekhez most még néhány szerfás épületet húznak fel az ácsok Polenyik Sándor vezetésével. Képün­kön éppen egy készülő 250 férőhelyes süldőszállás látható (Foto: Tenkely) í ségeket. Fe'sorolni is sok lenne Ü hány ehhez hasonló ötletet 2 valósítottak meg. még nqbe- £zebb lenne számokban ki fé­rjezni. hánv százezer forintot r takarítottak meg ésszerűbb r munkaszervezéssel, a belső tar­talékok felhasználásával. Itt £van például a paradicsom- r vonal- a régi gépeket újakkal r kombinálták, s ily módon tel­jesen gépesítették a paradi­csom feldolgozását. Tavaly ti- r zenkét vagon paradicsomot konzerváltak naponként, az r idén tizenöt vagonra emelke- ?dik a paradicsomfe’dolgozás. r r Korszerű gyümölcslé üzem r ^epül Szobon. Eddig a Duna- r keszi Konzervgyár nem ké- r szített gyümölcslét, de fi- ^gyelembe véve a növekvő fo­gyasztást, s kihasználva a Du- ínakanyar adta kedvező J tőségeket lehe­(gyümölcs- és mál- községekl úgy ha­natermelő ' tározott a gyárvezetőség, hogy Szobon létesít telephelyet. Már az idén hozzákezdenek az előkészületekhez, az épületek megvannak, az átalakítás után korszerű gépekkel szerelik fel az üzemet. Körülbelül hetven főt foglalkoztat majd az új üzem, s különféle szénsavval derített üdítőitalokat készít majd gyümölcsléből. Nagyösszegű beruházást valósítanak meg ebben az év­ben is a gyár korszerűsíté­sére. A már említett emele­tes raktárépületen kívül több kisebb átalakítást végeznek, s tucatnyi új konzervgyártó gé­pet kap az üzem. Jelentős összegeket fordítanak a kiskő­rösi telép korszerűsítésére is. ahol az eddiginél jóval több gyümölcsbort készítenek. Most még elavult gépekkel dolgo­zik a tésztakészítő üzem. ezt a részleget is fejlesztik, két darab új tésztagépet vásárol­nak külföldről, s ezzel nem­csak a kapacitást növelik, ha­nem a dolgozók munkáját is megkönnyítik. Növekvő export Ma már nemcsak idehaza, hanem külföldön is a keresett cikkek közé tartozik a duna­keszi konzerv. A baráti orszá­gokon kívül Nyugatra is te­temes mennyiségű konzervet szállítanak Dunakesziről. Ang­lia régi vásárlója a gyárnak. Belgium és Németország ugyancsak kedveli az itt ké­szülő konzerveket. Hogy a belföldi és a külföldi vásár­lók még inkább elégedettek legyenek, a Dunakeszi Kon­zervgyár most még több gon­dot fordít a gyártmányok mi­nőségére. Arra törekszenek az itt dolgozó mérnökök, techni­kusok. konzervmesterek. hogy minél ízletesebb konzervet adjanak át a kereskedelem­nek. Súlyán Pál Ezerötszáz pályamunka a középiskolás tanulmányi versenyen A középiskolai tanulmányi versenyt ebben az évben bőví­tették. A hagyományos ma­gyar, történelem, fizika, ma­tematika, számvitel és más tár­gyak mellett az idén összemér­hetik tudásukat a középiskolák tanulói a gyakorlati élethez közelebb álló tantárgyakból is — kémiából, biológiából és földrajzból —, s felhasználhat­ják az ezekhez kapcsolódó olyan tapasztalataikat, amelye­ket üzemi gyakorlati munká­juk közben szereztek. Az idei középiskolai tanulmányi ver-« senyre minden eddiginél több, mintegy 1500 pályamunka ér-1 kezeit a fővárosi és vidéki ta* nulóktól.

Next

/
Thumbnails
Contents