Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

4 1961. JÚNIUS 9, PÉNTEK Ugrásszerűen megnőttek a vízigények Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtótájékoztatója A víz létszükséglet — akár a levegő. Annyira természetes, hogy nem is gondolunk vele, amíg csak nem jelentkeznek a bajok. Erről és az egész ország mai és elkövetkező vízgondjairöl tájékoztatta az újságírókat Vajda József, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság helyettes vezetője. Utalt arra, hogy mi­lyen komoly gondot jelent az ország vízszükségletének bizto­sítása. A felszínen található vízkészlet kilenctized része az ország nagy vizeiben folyik le. Ezzel szemben az ország víz­igényének kétharmadát az ezektől távolfekvő iparvidékek és városok képviselik. Ugyanakkor a magyar ipar vízfogyasz­tása kétmillió köbméterről ötmillióra ugrott tíz esz- ' tendő alatt. A lakosság is több vizet igé­nyel. A felszabadulás előtti 100 millió köbméteres vízszolgál­tatással szemben 300 millióra ugrott a vízművek által szol­gáltatott vízmennyiség. Igaz, hogy míg az elmúlt rendszer­ben, huszonöt esztendő alatt csak Eger, Salgótarján és Vác ■közmüvei épültek ki, addig a most lepergett 15 esztendő alatt a városok és ipartelepek egész sora, köztük Szentendre lépett az önálló vízművekkel rendel­kező helységek sorába. Hatszorosára nőtt a mezőgaz­daság igénye. Az egykori harmincezer katasztrális holddal' szem­ben ma már 200 ezer hol­don folyik öntözéses gaz- dálkozás. Az országosan elfogyasztott vízmennyiség nagyságát jól szemlélteti, hogy csali a vízel­látó művek által hasznosított vízmennyiség fedezésére egy év alatt a Balatont kellene ki­szivattyúzni. A további igényeket, illetve az időszakosan jelentkező víz­ellátási - zavarokat; többfélekép­pen lehet orvosolni. Egyrészről csökkenteni' kell azt a víz­mennyiséget, amelyet a lakos­ság indokolatlanul elfolyat. Ez a pazarlás kereken negyvenmillió felesleges kiadást jelent egy év alatt. Másrészről nagy, természetes víztárolókat kell építeni, ame­lyék vízszegény időben segítik az ellátás javítását. Jelentős- tétel a mélyből nyert vizek hasznosítása. Ezzel kapcsolat­ban elmondta a tájékoztató, hogy a helyi igények ellátásá­ra több mint kétszáz törpe­vízmű épült. Tizenöt-húsz év múltán minden városban és tíz­ezer főnél népesebb községben, ipari lakótelepeken, nyaraló­helyeken megvalósítják a köz­ponti vízellátást. így a lakos­ság ellátottságát 35 százalékról 69—65 százalékra emelik. A tájékoztatón megjelent műsza­ki szakemberek utaltak arra is, hogy gondot jelent —- kü­lönösen a levezető folyóvizek nélküli Alföldön — a szenny­víz elhelyezése. Ezért igen nagy jelentőségű a szennyvíz felhasználása öntözésre. Az Országos Vízügyi Igaz­gatóság tovább javítja a fővá­ros vízellátását is. Ennek érdekében fokozato­san növeli a szigetszent- miklósi kutak számát, Felkutatja és a felszínre hoz­za a termálvizeket és azt a szövetkezetek melegházainak és a lakosságnak rendelkezé­sére bocsátja. így épülhetett fel a most megnyitott Király­fürdői strand. A helyettes igaz­gató azzal fejezte be tájékozta­tóját, hogy a fokozott gondot jelentő vízellátást akkor lehet az igényeknek megfelelően növelni, ha társadalmi erővel is segítik a központi intézkedé­seket. (t. gy.) Európa legismertebb : ( röntgen tudósainak találkozója Budapesten j j I Az orvostudománynak talán j a legtöbb új eredményt fel- j mutató ága a radiológia. Az j izotópok, az elektronikus kép- j erősítők és a televízió techni- \ ka alkalmazása a radiológiá-! ban lehetővé tette többek kö- j zött, hogy bizonyos vizsgála- j tokát a korábbinál sokkal ki- i sebb sugármennyiséggel lehet 1 elvégezni. A radiológia eddigi j eredményeiről, fejlődéséről és j számos, ezzel kapcsolatos Idő- ! szerű kérdésiről lesz szó az I- \ magyar radiológus kongresz- j szuson is, amelyet június 9— \ 11 között Budapesten, a mű- í szaki egyetemen tartanak. Az í esemény Európa legismertebb \ radiológusainak találkozója: lesz. A kongresszusra több mint négyszáz külföldi részt-1 vevőt várnak. (MTI) MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Hogyan lehet oksóit, sok A lucerna — keményítőér­téke, nagy emészthető fehérje- és karotintartalmánál fogva — egyik legfontosabb takar­mánynövényünk. A három- és négyéves lucernások talajgaz­dagító hatása közismert. A lucerna egyaránt termeszthető szikes, és homokos talajon. Hazánk éghajlati viszonyaihoz jól alkalmazkodó takarmány- növény, egyike a legolcsóbban termelhető takarmányainknak. Az évelő pillangósok — köztük a lucerna — helyes aránya a szántóterületen az állattenyésztés folyamatos emészthető fehérjével való el­látottságát biztosítja. A Pest megyei termelő­szövetkezetekben az ösz- szes szántóterületnek mindössze 7,9 százalékán termesztenek évelő pil­- langóst. Ezzel szemben az lenne kívá­naté«, hogy a szántóterület 15—16 százalékán lenne pil­langós. Pest megye adottságai alapján a lucernatermesztés a leggazdaságosabb, tehát arra kell törekedni, hogy két- három év alatt elsősorban lu­cernatelepítéssel érjük el a kívánt 15—16 százalékos évelő pillangós arányt. A lucerna- terület nagyarányú növelése azonban csak úgy lehetséges, ha több lucernamagot ter­mesztünk. Melyek a lur°rnamagfogás feltételei és a gazdák miért nem tudtak az utóbbi évtized­ben holdanként egy mázsánál több magot termelni? A kér­dés második felére a tsz-lu- cernások jelenlegi állapota ad választ. A Pest megyei lucer­nások többsége gyenge, egyen­lőtlenül fejlődött és a kárte­vők is elszaporodtak bennük. Ezért ügyelni kell a szakszerű telepítésre,' hogy ' egészségeséri fej löd ott. vörösherétől r ? w és arankától mentes lucernaállo­mányunk legyen. A magfogás évében a lu­cernamag mennyisége az időjárástól és a virágok termékenyülésétől függ. ^ Jó az időjárás a magkötés | idején, ha száraz, napfényes j \ és meleg. A virágok beiporzá- ' \ sát a vadméhek végzik el leg- ] I jobban. ^ Mindkét feltételt biztosít- í hatjuk bizonyos fokig, az első \ kaszálás időpontjának meg- ^ választásával. Arra kell töre- í kednünk, hogy a lucernás jú- ^ Húsban virágozzék. Ekkor van ^ ugyanis legtöbb vadméh és á hazánk több éves időjárási | adatai szerint ekkor számít- | hatunk egyenletesen száraz * melegre is. A harmadik felté- | tel a kártevők elpusztítása. A \ lucernának sokféle kártevője * van. A kártevők és kártételük | nem ismerése okozza, hogy | kevés mezőgazdaságban dol- I gozó ember van tisztában a I növényvédelem jelentőségével. í A kártevők leküzdése két «folyamatból áll: a zöld lucer­* nát károsító rovarok elleni | védekezésből és a magkárte- | vők elleni védekezésből. A | lucerna zöld részeit károsító I rovarok elleni védekezés be- \ folyásolja a magfogás sikerét * is, mert ha sok a zöld része- \ két pusztító rovar, lerágják a j lucerna virágrügyeit és bim- ^ bőit. A zöld részeket károsító í rovarok (lucernaböde, lucer- í nabogár, lucernaormányos, lu- | cernabarkó, lucerna-cickány- ^ ormányos, hernyó stb.) elleni í védekezés legáltalánosabb for­* mája a tarlóporozás. Egy | holdra nyolc-tizenkét kiló | Hungária Matador, vagy \ ugyanannyi HCH-porozószer ^ szükséges, amelyek kiszórása á után küllőskapálás ajánlatos. ^ A talajba kevert védeke- | zőszer hatása ugyanis tar- ^ tósabb. IA larlóporozásnak azonnal í követnie kell a szénabehor- í dást, hogy a küllőskapa ne te- | gyen kárt a sarjúban és a | kártevők ne késleltessék a lu- | cérna fejlődését. Ha az ol- J esőbb HCH-t alkalmazzuk, vi- ^ gyáznunk kell arra, hogy az /j alkonyati órákban szórjuk ki, mert ez a szer a napfényen j gyorsan bomlik. | A 'magkártevők (lucerna-1 bimbó-gubacslégy, lucernapo-1 loskák, lucernamagdarázs) el- í len akkor kell védekeznünk,; amikor a növényen megjelen- j nek az első zöld bimbók. Ez! a védekezés csak akkor hatá- ! sós, ha a zöldbimbós kor ele- : jén történik. Az ilyenkor al- j kalmazott HCH-porozószerből I egy holdra 16—24 kiló kell. ; Dr. Kacsó vizsgálatai szerint \ az éjszakai porozás is hatá- ; sós, ezért helyes szervezéssel j (a növényvédő állomás egy j héttel előbb való értesítésével \ és kétműszakos porozással) í biztosíthatjuk azt, hogy a : magkártevők elleni védekezés I befejeződjön a zöldbimbós kor : elején. Virágzáskor HCH-t alkal- , mázni nemi szabad,' mert az elpusztíthatja a be- j porzást végző vadméhieket is. : Ilyen esetben csak Melipaxot : szabad alkalmazni, tizenhat i kilón aluli mennyiségben. Ha I mindezeket a termesztési, j magfogási és növényvédelmi j i szabályokat betartjuk, nem-1 \ csakhogy gazdaságosan, ha- j j nem nagy haszonnal jutunk j I Tucernamaghoz. Dr. Vájná Zoltánné, ! Növényvédelmi Kutató Intézet i Az előadás után az Cperaliázzal ismerkednek a kartaliak A kartaliak a délután folyamán meglátogatták a Nemzeti Galériát is (Gábor felv.) Gulyás Kati büszkén mutatja zsákmányát. A kislányok ugyanis versenyeznek ki gyűjt több burgonyabogarat Kanyó Éva, már gyakorlott kézzel vesszőit köti össze a szőlő (Mihók felv.) MÁR ÁLLNAK A FALAK Művelődési otthont épít Úri Már állnak a falak, nyers- pirosán szöknek az, égre. S ha nem jön közbe semmi aka­dály, augusztus 20-án már beüvegezve, kackiás tető­sapkával, kifestve áll ez az épület, Úri kulturális éle­tének új hajléka. Ha nem jön közbe semmi. Fontos tényező ez. Mert Brecsok Illés vb- elnök és Kárpáti Sándor- né vb-titkár szerint az új művelődési háznak már tavaly el kellett volna ké­szülnie. De a tanács nem tu­dott anyagot szerezni — s az átadási ünnepség helyett csak azt az Ígéretet kapták az úriak: majd jövőre. Majd jövőx-e. Ez a szomorú tény szinte mindenkit bán­tott. Borbás Pált, az iskola igazgatóhelyettesét, a nép­művelési megbízottat, Adok Mihályt, az úttörővezető- színjátszó rendezőt, Kellner Lajosnét és Kovái'czi Fe- rencnét, a felnőttek előadá­sának rendezőit, Kellner La­jos bácsit, a megnövekedett könyvtár hozzáértő gazdáját — és a község lakóit, akik három esztendő alatt — tár­sadalmi munkában — hét ki­lométer járdát készítettek. Hiszen valamennyien türel­metlenül várják, hogy végre készen álljon az igényeknek megfelelő, mozinak, próbák­nak, könyvtárnak méltó és tágas hajlékot adó új mű­velődési otthon. No majd augusztusra! A tanács nyolc embere seré­nyen munkálkodik a tetőig felhúzott épületen. Két kő­művesmester irányítja őket-: az idősebb Tihanyi István és a fiatal, most szabadult Má­zás Imre. Mindketten másutt dolgoztok eddig —■ s nem­rég — hiszen itthon is akad munka! — végleg hazajöttek a falujukba; Dolgoznak. Állnak a falak. S a nyolc ember helyett rö­videsen többen lesznék. Jön­nek a Gyömrői Építőipari Ktsz villanyszerelői, a MO- KÉP emberei, akik a belső vakolást végzik, s megszáll­ják a tetőt a Monori Építő­ipari Ktsz ácsai. A község lakói pedig az új kulturális hajlék környékét hozzák rendbe. A ház előtti tágas telekre parkot vará­zsolnak, szabadtéri színpa­dot „ültetnek” az új ház mögött húzódó domboldalba. S még azt is felajánlották: segítenek a régi kultúrház- nál. Mert a régi, kopott, repe­dezett falú kultúrház is az új, nagyobb igények szolgá­latába lép. Ha az iskola pénzt kap, lebontják a régi házat és helyére politechnikai mű­helyt, tantermeket magába foglaló épületet húznak. (mj) A New York-i rendőrség fiatalkorúakbó! á!ló bűnszövetkezetet tartóztatott le A New York-i rendőrség 17 tagú fiatalkorú betörőbandát tartóztatott le, akik több mint százezer dollár értékű holmit zsákmányoltak a Long Island szigetén elkövetett mintegy öt­száz betöréssel és rablással. A banda tagjai 15 és 23 év kö­zöttiek, s valamennyien dús­gazdag szülők gyermekei, óriá­si összegű zsebpénzeket kap­nak, legtöbbnek saját autója van. Amikor a rendőrségen megkérdezték tőlük, miért ve­temedtek ilyen borzalmas bű­nök elkövetésére, holott a leg­nagyobb bőségben élnek, ne­vetve és vállvonogatva azt fe­lelték: „csak úgy, az izgalom kedvéért”, vagy a „a változa­tosság okából”. Pedagógus kirándulások Az ócsai pedagógusok mint­egy harminc tagú csoportja háromnapos kirándulást ter­vez június 28—30 között. A kirándulás útvonala: Buda­pest, Győr, Pannonhalma, Fertőd, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Veszprém, Ino- ta. — Egy harminc tagú me­gyei pedagóguscsoport ötna­pos külföldi kirándulást ter­vez Kassa, Krakkó, Zako­pane, Magas-Tatra útvonalom KARTALIAK - VÁROSNÉZŐBEN Vasárnap délelőtt, az Operaház Varázsfuvola előadásán, régi ismerősökkel találkoztam. Tizenhat kartali parasztasz- szonnyal és vezetőikkel, a Szűcs pedagógus házaspárral. Az ismeretség régi, jó másfél éves. Mint ahogy annak idején la­punkban beszámoltunk róla, ezek az asszonyok egy kézi munka szakkörön vezetőjük, Szűcs Ernőné rábeszélésére ope- rglemezeket hallgattak. Most eljöttek, hogy lássák azt, ami­nek zenéjét már megismerték, megszerették. AWWWVWvwwwvvvwvvvvvvwvvwvvvvw^x^wwvwwwwwvwwxvxvwwwv.wwww Iskolások a termelőszövetkezetben A tápiósülyi általános iskola felső tagozatának tanulói szívesen látogatnak el a termelőszövetkezetbe. A tanulók hasznossá is teszik magukat: amikor arra szükség van, burgo­nyabogarat szednek, és a szőlökötözésben is segítenek. Az út­törő-csapatnak juttatott anyagi támogatáson felül a tsz elnöke Benkó József, cseresznyézni is meghívja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents