Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

HONOR 0 VIDÉK Pillanatkép a maglódi óvodából ti sir* A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1961. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK A nt/tim iff ti •zu Az ő korában már, túl a hetvenen, bizony, nehéz a mun­ka, éppen ezért kiadtam a szi­gorú parancsot tavaly ősszel anyámnak: megeszünk minden tyúkot, csirkét, s jövőre nem tartunk baromfit. Anyám hallgatott csak, igent se mondott, nemet se, négy tyúkot azonban „átmentett” erre a tavaszra, s amint bot­lottak, meg is ültetett belőlük hármat, kettőt tyúktojásra, egyet kacsára. Mikor észrevettem a csala­fintaságot, elhatároztam, ke- < ményen megleckéztetem anyá­mat: miért nem kíméli már magát, miért vesződik megint a baromfitartással. A leckézte- tést azonban másnapra halasz­tottam, valami nagyon sürgős dolgom akadt közben. (Talán éppen dörgedelmes hangú cik­ket kellett írnom a hústerme­lés fokozása érdekében!) Mondanom sem kell: semmi sem lett a leckéztetésből. Én kaptam inkább leckét, s be kel­lett látnom anyám igazát: ki- '~si ugyan a portánk, alig 200 öles, de jól elfér rajta az az 50—60 baromfi, s annyi minden kikerül a ház körül, az eteté­sük sem lesz olyan nagy gond. És milyen jó ebédeket eszünk majd belőle! Nem mondom, kényelme­sebb lenne a piacon megven­ni. De oda honnan kerülne ba­romfi, ha a falusi porták üre­sek maradnának? R. B. leveleinkből A MÁV nőm hibás _ f$ak az níasok Kedves Elvtáreak! .■--kapunk- április 19-i számá­ban megjelent Nagyobb ren­det és tisztaságot a vasútállo­másokon című cikkben foglal­takat tárgyaltuk. Megállapí­tottuk, hogy a felsorolt állo­másokon általában rend van, és a tisztaság biztosítására is állandó erőfeszítéseket te­szünk. Ezért gyakorta ellen­őrizzük állomásainkat és ahol az szükséges, intézkedéseket teszünk. Az ilyen szemléink alkalmával azonban sajnálat­tal kell megállapítanunk, hogy 'az utazóközönség egy része sem eléggé fegyelmezett és— mint azt a cikk is egy helyen megemlíti —, szerteszéjjel sze­metelnek még akkor is, ami­kor szemét- és hamutartók rendelkezésre állnak. Különö­sen kirívó az utas WC-k álla­pota, ahol igen gyakran ízlés­telen feliratokkal, nem egy esetben rongálással okoznak kárt egyesek. Említett állomásainkat a na­gyobb tisztaság biztosítására utasítjuk, a hiányok pótlására a szükséges intézkedéseket megtesszük. Kérjük az elvtár­sakat, hogy nevelő hatású cikkeikkel segítsenek bennün­ket abban, hogy a mi részünk­ről tett erőfeszítések ne le­gyenek meddőek és az utazó- közönség is gondot fordítson a tisztaságra és rendre. Sárvári Mihály a MÁV budapesti igazgatósága vezetőjének helyettese „Sétáló-ankét" című cikkünkkel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk: A4 1960. évi népszámlálást megelőzően a községünkben lévő összes utcanévtáblát és házszámtáblát felülvizsgáltuk és ennek megfelelően a hiá­nyokat pótoltuk. Az utcake­reszteződéseknél (főleg az új településeknél), az utca négy sarkára utcatáblát helyezni nem tudunk, mivel így is 14 500 forint előre be nem tervezett költségvetési kiadást jelentett a táblák elhelyezése községünkben. Ebben az évben hitelfedezet hiányában a táblákat pótolni nem tudjuk, azonban az 1962- es költségvetésben előirányza­tot biztosítunk. Földváry György vb-titkár, Monor Szocialista munkaverseny szerződést kötött a bányei Népfront Tsz a kávai Haladás Tsz szel Amint elhagytuk a falut és felkapaszkodtunk a meredek akácoson a borsótáblák felé a kaptatón, szekér közeledett. A szokottnál többen foglaltak rajta — szűkösen — helyet. Kávára érve kedvesen fo­gadott bennünket Hajducsi Mihály elnök elvtárs. Böszörményi András. a Népfront Tsz elnöke részlete­sen ismertette a versenyszer- ződés-tervezet egyes pontjait, melyek két fő szempont köré csoportosulnak. Az egyik a termelési, a másik a kulturá­lis rész. A termelési rész lé­nyege. hogy a betervezett termelési átlagokat növelni fogják, az őszi kalászosoknál 10%- kal, a tavasziaknál 5%-kal. A szálastakarmányféleségeket a termelőszövetkezet időben és jó minőségben takarítja be. Kiterjed a szerződés arra is, hogy a szerződések határide­jét pontosan betartják és ki­fogástalan minőségű árut ad­nak át a fogyasztóknak. Itt is növelni fogják a termésát­lagot 3%-kal. Fontos és jelen­tős része a szerződésnek az a vállalás, melyben kötelezik magukat a termelőszövetkeze­tek arra, hogy a kapásterü­leteket időben kimérik a ta­goknak és helyes agrotechni­kai eljárások alkalmazása mellett a tervben beállított ter­mésátlagokat minden ka­pásnál növelni fogják. A kukoricánál 5, a burgo­nyánál 10, cukorrépánál 2, a takarmányrépánál 3%-kal. Foglalkozik a versenyszerző­dés a vetések időben történő fej trágyázásával, mely szintén a több termés biztosítására hivatott. Az állattenyésztési rész az állomány növelését, a hizlalásl rész pedig a hizla- lási idő csökkentését tűzi ki célul. Jelentős az a kitétele aj szerződésnek, hogy — Kereken 400 taggal mű­ködik a Magyar Vöröskereszt vecsési szervezete — kezdi ismertetését Székelyhídi Lász­ló, a vecsési szervezet propa­ganda titkára. Minden hónap második keddjén jönnek össze az aktí­vák, hogy beszámoljanak te­vékenységükről és megkapják az újabb feladatokat. Ez idő szerint Tiszta udvar — rendes ház-mozgalom van folyamatban. A mozgalom eredménye, hogy tavaly 1200 házat látogattak meg az ak­tívák és ezek közül 150 ház érte el a 10 pontot és kapott oklevelet; ezzel szemben az idén 3200 házat látogatnak meg és az eddigi tapasztalat tok alapján joggal remélhető, hogy a kitüntetettek arány­száma a tavalyinál sokkal jobb lesz. Az elsősegély-nyújtási tan­folyamok fő célja arra irá­nyult, hogy a községi tsz-ek és az állami gazdaságok dol­gozói közül képezzenek ki aktivistákat, akik ezekben az üzemekben el tudják látni az elsősegéiynyúj tást. A község öt orvosi körzeté­ben 5 segélyállomás és 20 se­gélyhely működik. Helyük mindenütt a kapura, ajtóra vagy ablakra kitett vöröske­reszttel van jelölve. A köz­ségtől kapott 4000 forintból ezeket a segélyhelyeket men­tőládákkal lehet felszerelni. A budapesti Távközlési Ktsz és Tölgyesi Károly ve­csési kisiparos ajándékaként a tanácsházánál és a mozinál szemétgyűjtő kosár szolgálja a tisztaságot. Minden hónap második pén­tekjén vetítéssel egybekötött egészségügyi előadások is van­nak, melyeket átlag 60—70-en szoktak látogatni. H. K. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Orvos a válaszúton. Uri: Tacsikó. Vecsés: Nyomorul­tak I_ll. (széles). I Szekérfuvarozások után hány százalék forgalmi adót kell fizetni a tsz-eknek A pilisi Űj Élet Tsz elnöke kérdést intézett a Népszabad­sághoz, hogy milyen feltételek mellett vállalhat fuvarozást a tsz. A Népszabadság 1961. február 15-én a „Termelőszövetke­zeti tanácsadó“ rovatában dr. Molnár István, a földművelés­ügyi minisztérium osztályvezetője többek között úgy nyilat­kozott, hogy a szekérfuvarozások után a tsz íorgalmiadóia 1 & ZÓ­Ezzel ellentétben a monori járási tanács vb. pénzügyi osztálya korábban úgy tájékoztatta a termelőszövetkezeteket, hogy a szekérfuvarozások után 8% a forgalmi adó. Fenti cikk nyomán a járási tanács pénzügyi osztályánál Hernádi elvtársat megkérdeztük, hogy vajon most 2%, avagy 8% forgalfniadót kell a tsz-nek fizetnie. Pár nap múlva tele­fonon üzente: nyugodjunk meg, hogy ebben az esetben a tsz- nek 8% forgalmi adót kell lerónia. Ezek után. ha nem is nyugodtunk meg teljesen, de később mégis azt gondoltuk, hogy a járási pénzügyi osztálynak job­ban kell tudnia, az idevonatkozó rendelkezéseket. Tehát ter­melőszövetkezetünk továbbra is 8% forgalmi adót vallott be. Azonban most újból felszínre került az ügy. Ugyanis a Nép- szabadság 1961. május 3-i számában több tsz. érdeklődésére a lófogatú járművek fuvaroztatásával kapcsolatban újból vá­laszolt és minden kétséget kizáróan leszögezte, hogy „a for­galmiadó a szekérfuvarozásoknál két százalék”. Erre a sajtóhírre újból nyugtalankodni kezdtünk. Ugyanis a sülyi Virágzó Tsz a 8% alkalmazásával az első negyed­évben több mint 5000 forint forgalmi adót utalt át a járási tanács pénzügyi osztályának számlájára. A 2% figyelembe vételével elegendő lett volna 1500 forint lerovása is Ez pe­dig a tsz szempontjából nem mindegy. Ezért kérem a tsz ne­vében az illetékes adóügyi osztályok vezetőit, hogy a fenti ügyben a szükséges felvilágosítást megadni szíveskedjenek. Krátky László A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szekérfuvarozásá­ból elért bevételük után a 104/1961. P. M. számú rendelet XIII. melléklete szerint 1961. évi január hó I-töl kezdődöleg 2" ,,-os adókulccsal tartoznak a termelői forgalmiadót leróni. A gépkocsi fuvarozás után fizetendő termelői forgalmiadó­kulcsa továbbra is 8%. Az adókulcs módosításról a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek az értesítést megkapják. Járási Tanács VB. pénzügyi osztálya \e aludjanak tovább! A JUBILEUMI ÜNNEPSÉG KATI Járásunkban is megindult a szervező munka, amelyet a JTST irányít, összehívta va­lamennyi sportkör elnökét, a testnevelő tanárokat, úttö­rővezetőket, a sportszövetsé- ^ gek vezetőit és a játékveze- tőket. Egésznapos tanfolya- 2 mon 93 főt képeztek ki. Ezek ^ jogosultak a mozgalomban el- 4f ért eredmények hitelesítésére. 4 (A tervek szerint június 15- £ ig további 30 főt képeznek \ még ki.) Egy hónap telt el a moz- galom indulása óta. Felke- rés tűk Kákái Sándort, a ff JTST elnökét, aki elmond­í ta: bíztak abban, hogy V akik a tanfolyamon részt vettek, nemcsak hitelesí­tői, de a mozgalom szer­vezői, agitátorai is lesz­nek községükben, sport­körükben, a tömegszerve­zetekben. ^ Ez a remény egy hónap alatt 4, nem vált valósággá. Öizo- 4, nyitja ezt az alábbi statiszti- 4 ka is: y 4, Járásunkban 18 község ^van, csaknem valamennyiben 4 működő sportkör, jóval több 4/ általános iskola és úttörő- ^ csapat* A mozgalom szerve- 4, zői szerényen ezer fő részvé- 4, telére számítottak, de csak 4, igen kevés helyen vették ko- 4, molyán a szervező munkát. A sportkörök közül: Nyáregyháza 15, Monor 100, Maglód 23 igazol­ványt igényelt, azaz eny- nyi főt szervezett be a mozgalomba. Az általá­nos iskolák közül néhány nagyon szép munkát vég­zett: Monor, Ady úti is­kola 210, Vecsés, közpon­ti iskola 85. Üllő 50, Mo- nori-erdő 49, Monor, Mun­kásőr úti iskola 50 fia­talt szervezett be a moz- galomba. Eddig még egyetlen KISZ- j, szervezet és úttörőcsapat sem 4, kapcsolódott be a mozgalom- 4 ba. A monori MHS 10 főt 4/ szervezett be. 4. BM. vasárnap. Baloldali képünk: Csegezy Levente felköti Mágó György úttörőnyakkendőjét. Jobboldali képünkön: Gyarmati Sándor KISZ-titkár átnyújtja Fodor Piroska nyolcadikos úttörőnek a KISZ-tagsági könyvet Május 1-én új, nagy jelen­tőségű mozgalom bontott zászlót a magyar sportban: a Kilián testnevelési mozga-, lom. mindkét szövetkezet biz­tosítja a háztáji tehenek részére a szálas és gyök­gumós takarmányokat. A termelési résszel kapcsolat­ban mindkét részről javasla­tok hangzottak el, mely után vita következett. Kákái Ká­roly, a Népfront Tsz és Czl- nege Béla. a Haladás Tsz fő- agronómusa értékes szakmai ritája után Fülöp Tibor fő­könyvelő elvtárs javaslatot tett: a könyvelés vállalja a számvitel naprakészségét, a főkönyvi kivonatok ha- < táridőre való elkészítését. Eddig ugyanis a számviteli munkakörök betöltetlensége miatt a könyvelési naprakész­ségben volt a szövetkezet egyik legfőbb hiányossága. Számviteli vonalon a kát tsz egymás között kölcsönösen segítséget és tapasztalatcserét nyújt egymásnak. Foglalkozik a szerződés tisztasági, egész­ségügyi és tűzrendészed fel­adatokkal is. A vecsési vöröskeresztnél Kitüntetett úttörők Az úttörőszövetség fennállásának 15. évfordulója alkal­mából járásunk területén is több kitüntetést osztottak ki. 34- en kapták meg a „Kiváló úttörő munkáért'’ jelvényt név sze­rint: Ecseri István Úri, Kalocsái Pál Gyömrő, Kossuth iskola. Sípos Irén Mende, Molász Piroska Monor, Ady iskola. Varga Ilona Gyömrő, Eszlényi Edit Maglód, Pozsonyi Katalin Tápió- süly, Palvány György Tápiósáp. Motalez Erzsébet Tápiósáp. Galgel Károly Tápisüly, Bokros Mária Monor. Prohászka Imre Monor, Ady iskola, Kifuth Kati Pilis. Mészáros Júlia Monor, Bajári Miklós Monor, Szentgáli Szabó Gábor Monor, Brünyi Béla Maglód, Malay Zoltán Gyömrő, Arató Éva Gomba, Lakatos Miklós Vecsés, Brassó Éva Pilis. Balázs Ka­talin Monori-erdő. Mészáros Mária Vecsés. Kvassay Sándor Vecsés, Kacziba Antal Gyömrő, Kozma Éva Vecsés, Janko- vits Gizella Nyáregyháza, Major Anikó Maglód. Kovács Ist­ván Bénye, Tóth Mária Gyömrő, Erzsébet-telep, Józsa Rozália Gyömrő, Erzsébet-telep, Badacsonyi Márta Mende, Buriusz Mária Mende, Horváth Mária Mende Ezer úttörő pajtás csapatvezetőségi-tag és munkásmozgal­mi veterán kapott forradalmi nyomolvasó jelvényt. Kiváló úttörővezető kitüntetést kapott Kárpáti Györgyné vecsési pedagógus. (Kitüntetését a pedagógus napon veszi át.) ! Katit a nagymama nevelte. i Szülei egész nap dolgoznak, \ nővére iskolába jár. A szőke \ kis Kati kezében gyakran lát- ! ni beteg csibét, sánta kutyát l vagy görbe farkú kiscicát, l mert minden beteg kis ál- l latot szívére ölel, mindegyik- \ hez lehajol, megkérdezi: Imije fáj, mi baja? í Hát még ha látja, hogy \ öreg nagymamájának fáj a í keze vagy a lába! Rögtön ott í terem, pici kézébe fogja ; nagymama kezét, húzza, í vonja: gyere, ülj le, pihen- % jél! És már megy tüzelőért, megnézi, van-e víz a vö- dörben, kiengedi a tyúkokat ' az ólból. Délután, ha már nagyon fáradt a nagymama, Kati mellette van, jár a ki­csi szája: ne dolgozz most semmit nagymama, hozok neked orvosságot, nem "fog majd a fejed fájni! — Hagyj békében, Kati­kám, majd jobban leszek — szól a nagymama, de Kati eré­lyes, fogja az öreg, munká­tól fáradt kezeket és viszi az ágyhoz, már igazítja a pár­nát: — Gyere mami, fogadj szót, aludjál, én vigyázok ad­dig mindenre. Fogja a kisszéket, a konyha- ajtóhoz leül, jöhet bárki, azt mondja: nagymamát hagy­ják pihenni, fáj a feje, jöjje­nek máskor. Katit a vetemé­nyes kertben is ott láthatod kis kapával a kezében, vagy locsolóval, ahogy a hervadó virágnak vizet ad, vagy gyom­lál. De szép is a kert, ahol Kati van: az erdő egyik őr- házángk legszebb virágos kertje! / Vadászná keretében sok új úttörőpajtást és kisdobost avattak fel vasárnap Monoron. Képünkön: Kucsera Kati ifjúvezető felköti a piros nyakkendőt egyik újonnan avatott pajtás­nak. Gyomron is új úttörőket és KISZ-tagokat' avattak

Next

/
Thumbnails
Contents