Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
% A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE Rákospa lotai vendégek a Kossuth Tsz-ben V. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1961. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK Amin érdemes eltűnődni A múlt gazdasági évben a csemői Rákóczi Tsz az állammal kötött szerződés értelmébe«; 1500 hektó mustot szállított le 730 ezer torint értékben. A szerződés értelmében 60 ezer forint felárat fizetett ki nekik a Borforgalmi Vállalat és ez munkaegységenként egy forintot jelentett a tagságnak. A beszállított must kiváló minőségű volt. A tsz- nek egyébként, sem szokott 17 cukorfok alatt mérhető mustja lenni. Természetesen az idén is ragaszkodnak az állammabkö- tött szállítási szerződéshez és az 1500 hektó muston kívül 8 ezer liter tej és 700 mázsa gyümölcs szállítására is kötnek szerződést. 3,5 zsírszázalékos tej szállítására kötelezték magukat és ezt könnyű lesz teljesíteni, mert a tehenészetben az átlagos zsírszázalék 3,8. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek feladata a termelés, ezen belül a termelés fokozása, a termelés ésszerűsítésével és a gépesítéssel az önköltség csökkentése. Az áru értékesítésével járó gondok meghaladják a tsz feladatát. A szállítással, értékesítéssel jelentős, külön költségek merülnek fel. Egy teherautó dinnye budapesti értékesítéséhez kell egy sofőr, egy kocsikísérő, értékesítő, ellenőr, valamint a tag. aki a dinnyeföldet felvállalta és annak egy társa. Tehát legalább hat ember, sok felesleges költség, sok munkakiesés. És természetesen az értékesítéssel járó felesleges konkurrencia! A zavartalan értékesítés első feltétele az állami felvásárlás jobb, tökéletesebb megszervezése és fokozatos biztosítása. Hogyan történik például nyáron a könnyen romló gyümölcs értékesítése? Az árut leszedik, ládákban behozzák a tsz központjába. Megmérik, az átvevőhelyen újra mérik, a szállító szervek is méréssel veszik át. A szállítás különböző utakon történik. A nagy- vásártelep újra mér, a kiskereskedelem az átvételkor természetesen szintén mér és utána az áru kocsira kerül és úgy jut el a boltba. Újabb mérés után kerül a fogyasztóhoz. Ez a sok mérés, szállítás, rakosgatás az árut annyira megviseli, hogy alig lehet értékesíteni. Ez a magyarázata annak, hogy a felvásárlás idegenkedik a gyorsan romló áru átvételétől. Ha a tsz saját kocsiján szállít, akkor valamivel kevesebb a törődés és a veszteség. Sokszor kénytelen erre a tsz, mert például az érett földieper, cseresznye, meggy7, vajalma a sok törődést és a hosszú szállítást egyáltalán nem bírja. Ez az, amin jó lenne eltűnődni a tsz-ek, de a vásárlók érdekében is! Több bizalmat és elismerést A család létszáma: 270 Kétszázhetven tagja van a jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezetnek és ahogyan Andrus Ferenc, a tsz elnöke mondja, hétszázhúsz ember ellátásáról gondoskodik. Nagyon érdekes számokról hallunk, amikor erről az ellátásról részletesebben érdeklődünk. — Kezdjük talán ott — mondja az elnötk -—, hogy ez a kétszázhúsz ember tőlünk kapja meg a mindennapi kenyerét. Jelentős szám ez, mert hiszen személyenként és évente három mázsa kenyér- gabonát adunk, de azon sem akadunk meg, ha valaki arra hivatkozik; egy kicsit nagyétkű vagy a családban növésben levő gyerekek vannak. Ennek aztán készséggel meg- toldjuk a személy szerint kiadott búzát ötven kilóval. Külön megemlítem, hogy tagjaink a búzát tavaly is kétszáznyolc forintért kapták mázsánként, ami a hivatalos átvételi árnál negyven forinttal, a piaci árnál pedig legalább száz forinttal alacsonyabb. — Természetben munkaegységenként sok mindent adtunk. A jelentősebbek közül megemlítem a munkaegysé-' génként kiadott egy kiló húsz deka árpát, fél kiló burgonyát és három és fél deci bort. Ezenkívül természetesen sok mindent kaptak és kapnak tagjaink, aminek jelsorolása szükségtelen, — Tagjaink háztáji gazdasága nagyrészt kukoricát termel. Ez a kukorica bőségesen fedezi a család szükségletére hizlalt sertés takarmányát, de arra is jut, hogy a háztáji tehénke megkapja a mindennapi abrakot. A gazdaság területén évenként felszaporodó tűzre- valót, fát, tuskót, venyigét ki szoktuk osztani a tagok között' és az egy évben 300—400 mázsát tesz ki. Megszorult tagjainkon mindig örömmel és készségesen segítünk. Akár kenyérgabona vagy takarmány előlegezésről van szó, akár egyébről. Volt olyan tagunk, akinek elhullott a hízója és a vezetőség hízót hitelezett neki és ezzel sietett segítségére. — Húst rendszeresen biztosítunk tagjainknak. Szarvasmarhát a községi tanács engedélyével vágunk és a marhahúst kilónként 18 forintért adjuk a tagságnak. Sertést és birkát különösen tavasztól őszig szoktunk vágni. A sertéshús kilója 20 forint, a birkáé 16 forint. — Ezenkívül bizony elág sokszor megvendégeljük tagjainkat, jobban mondva vacsorát, majálist, mulatságot rendezünk, amin az egész tagság, akarom mondani, az egész család részt vesz. Csekélység, de figyelem Az illető kellő időben megvásárolta a jegyet a Táncsics iskola valóban nagy sikerű Aranyember előadására. S mert óvatos ember, a bilé- tát olyan helyre tette, ahol biztosan nem veszhet el: az indexébe. Tulajdonképpen azon kellett volna kezdeni, hogy az illető főiskolás — negyven éves fejjel — és a jogtudományi egyetem levelező tagozatán tanul. Szóval a jegy igazán jó helyen volt, hiszen az indexét a hivatalában tartotta, hogy mindig a kezeügyében legyen, az íróasztal fiókjában. Igen ám, csakhogy a véletlennek is van beleszólása a dolgokba. Az illető a jövő héten vizsgázik és így természetesen jó előre beküldte az indexet a főiskolára — a színházjeggyel együtt. Az előadás napján hasztalan keresi a jegyet. A Táncsics iskola igazgatója frissen intézkedik. Annyi baj legyen, a helye meglesz, nyugodtan jöjjön el az előadásra. Délután öt órakor expressz- levelet kézbesít a posta. Hivatalos levél az egyetemről. Az illető felbontja. A színházjegy van benne és néhány sor: — Jó mutatást kívánunk! Kőváry György mint önálló kisiparos is nagyon szépen boldogult. Amióta pedig a Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozik, igazán mindent elvégez, ami tőle telik. A derék kovácsmester bevitte a szaktudása mellett egész műhelyét, szerszámait. Nem is volt soha fennakadás a gépekkel és a gazdasági szer- , számokkal. fii kovácsok valamikor kovácstűzhelyen melegítették a felhúzandó ráfot. Ez hosszadalmas munka volt, s mert csak arasznyi darabon lehetett a tűzbe tartani, mire a végére került a sor, az eleje lehűlt? Gyuri bácsi forradalmasította a ráfhúzást. Kemencét gyártott, amiben 10—12 ráfot is felmelegít egyszerre. Józansága, éles ítélőképessége, a termelőszövetkezetek megalakulásakor is megmutatkozott: az első iparosok között volt, akik beléptek a közösbe. Nincs is oka a panaszra, elég szépen kapott juttatást a tsz-től, disznót hizlalt, egy kis bora is akad és a pénzbeli járandóság sem volt megvetendő összeg. — Nem is ott van a baj, kérem. Megkapom én a tisztes járandóságomat, de nagyobb megbecsülést érdemelnék a tagok részéről. Kérdő tekintetemre elpanaszolta: — Tavaly, a kertészet létesítésekor kútra volt szüksége a tsz-nek. A kútfúró vállalat 90 000 forintot kért. Ez sok! — vakartuk meg a fülünk tövét az elnökkel, meg a főkönyvelővel. De hát mi lesz a veteményekkel? Néhány álmatlan éjszaka, látás-futással telt nappal után c vezetőség elé álltam: megcsináljuk a kutat. — A fúrótornyot magam szerkesztettem. Amikor már nem tudtuk kézi erővel kihúzni az iszapolót, Zetort akasztottunk a csörlőkötél végére. 30 méterre vizet találtunk. Elég lesz — mondták az emberek. Tovább, tovább — nógattam őket. — Egy kemény, köves rétegen átjutva, 46 méter után egyszerre csak ártézi forráshoz hasonlóan tört fel a víz. Sikerült, nyugodtam meg az izgalom után. A kút 30 000 forintba került, tehát megtakarítottunk 60 000 forintot. A vita akkor keletkezett, amikor a szinte éjjel-nappali munkáért a magam részére nagyobb részesedést kértem, mint amit a többi ember kapott, akik csak segítségeim voltak a munkáiban. Egyformán tagok vagyunk, egyforma díjazás jár — mondták. Nem lehet kicsinyeskedni az ilyen tetőtől talpig becsületes, ügyes iparos-, vagy parasztemberekkel szemben. Be kell látnia a vezetőségnek és a tagságnak is, hogy jó munkájuk sokszorosan megtérül. .1. Z. Folyó hó 27-én (szombaton) a rákospalotai Béke Tsz tagjai tapasztalatcserére jöttek a ceglédi Kossuth Tsz-be. A tsz tagjain kívül részt vett a tapasztalatcserén az ottani párt és* tanács vb-titkára, elnöke és több munkatársa, valamint a MÜNÖSZER-vállalat több dolgozója. A vendégeket a mezőgazdasági osztály képviselői, valamint a tsz vezetősége fogadta és üdvözölte. Tokaji elvtárs ismertette a gazdaság főbb mutatóit, a jelenlegi munkák állását. Beszámolójában kitért a gazda- 1 ság eddigi fejlődésére, vala- | mint ismertette a gazdaság j teiveit. A beszámoló utam a látoga- I tők több kérdést tettek fel a I tsz elnökének. Különösen a ! szőlőterület megművelése, a munka megszervezése, a vezetés felépítése iránt érdeklődtek. A feltett kérdésekre a tsz elnöke válaszolt, majd a látogatók megtekintették a tsz gazdaságát, elismeréssel nyilatkoztak a tsz-ben levő rendről és munkafegyelemről. Különösképpen megnyerte tetszésüket a tsz baromfitenyésztése és a szőlőterületek megművelése, valamint az a tény, hogy a növényápolási munkákat időben és megfelelő minőségben elvégezték. A terület megtekintése után az fmsz éttermében ízletes gulyás, túróscsusza és sör várta a vendégeket. Az ebéd utáni baráti beszélgetésen a rákospalotai Béke Tsz elnöke elmondva, hogy hasznos volt számukra ez a látogatás, mert az itt töltött néhány óra alatt igen sokat láttak és tapasztaltak, amit otthoni munkájukban tudnak majd hasznosítani. Hau Károly SZÉLJEGYZET , 1 Kérdezz — felelek A tanév végét köszöntik a kirakatokban elhelyezett tablók. Nagy tömeg áll az áruház kirakata előtt. Látványosság a hat tabló. Ki a fiát, lányát, ki az ismerősét köszönti a kiállított képeken. Ez eddig rendben van. Megszoktuk. így volt ez tavaly is, meg tavaly előtt is. De valami újdonságot mégis sikerült felfedezni. TaláltunJc olyan tablót, amely Kecskeméten készült, olyat is, amelyet Abonyban csináltattak, de olyan is van, amelyért egészen Budapestig menték el az iskola tanulói. Nem tudom, mi lehet ennek a magyarázata. Talán az, hogy a ceglédi Fény-szöv. és a ceglédi kisiparosok nem győzték a munlMt és a megrendelők kénytelenek voltak más városba menni. Vagy talán nincsenek megelégedve a ceglédi megrendelők azzal a munkával, amit városunkban kapnak? Nem tudom. De azt megállapítom, hogy főleg a pesti tablóért kár volt nyolcvan kilométert utazni. Ennél sokkal különb munkát kaphatott volna az iskola Cegléden. Azon pedig egyáltalán nem csodálkozunk, hogy a pesti tablót készítő mester nem biggyesztette oda a nevét a kép sarkába. Minden oka megvolt rá. 1. kérdés: Milyen házadókedvezmény jár háztatarozás esetén? Felelet: Az 1,11961. P. M. sz. rendelet értelmében rendkívüli felújítási házadókedvezmény jár a személyi tulajdonban levő lakóházak után, ha azt fel7 újítják, tatarozzák, renoválják és az elfogadott költség az 5000 forintot eléri. A kedvezmény mértéke: ha az igazolt, elfogadott költség 5000—10 000 forint között van, a költség 50 százaléka évenként a házadó 50 százalékáig, 10 000 forint igazolt költségen felül a költség 70 százaléka évenként a házadó 70 százaléka erejéig legfeljebb 10 éven keresztül érvényesíthető. Tehát 10 éven át a házadó 50, illetve 70 százaléka engedhető el. 2. kérdés: Ki és mikor tartozik a 15 százalékos lakásliely- reállíiási hozzájárulást fizetni? Felelet: A 991011948 kor. sz. r. értelmében a lakáshelyreállítási hozzájárulást a lakás, üzlet bérlője, ingyenes használója tartozik fizetni. Mértéke a házbér 15 százaléka, ingyen átengedett lakásnál a haszonérték 15 százaléka. Egy szoba után havi 15 forint, két szoba után havi 30 forint három szoba után havi 45 forint és négy szoba után havi 60 forint a maximális tétel. Bérlő ezen ösz- szegeket a lakás tulajdonosának a lakbérrel együtt tartozik fizetni, mert adóként az ő nevén van előírva, de a tulajdonos azt tartozik befizetni adójára. Bíró Béla — AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT ceglédi főnökségének nyolc hattonnás gépkocsija szállítja naponta a tsz-ek, állami gazdaságok zöldborsótermését a Nagykőrösi Konzervgyárba. A jelek szerint a kocsik számát tíz napon belül a kétszeresére kell emelni. — A CEGLÉDI Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti alosztálya P. Gy. albertirsai, Homok rész 3. sz. alatti lakost 400 forint pénzbüntetéssel sújtotta, mivel Albert- irsán a tánchelyiségben botrányosan viselkedett és verekedést kezdeményezett. — JÄSZKARAJENÖN felhúzta redőnyét az első kul- túrcikkbolt. A bolt az egyes számű fűszerüzlet helyén nyílt meg. Jól sikerült a munkásőrök éjszakai gyakorlata Vasárnap éjfél után egymás után érkeztek a munkásőrök a város különböző pont-, jaiból, hogy az 1960—61-es kiképzési év éjjeli vizsgaharcászatát végrehajtsák. A gyakorlaton részt vett Arató Jenő ezredes, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Molnár Bálint alezredes, a munkásőrség parancsnokhelyettese, Babinszky Károly, a járási pártbizottság első titkára, Joó Ágoston, a városi pártbizottság első titkára, Bencsik Mihály, a járási tanács vb-elnöke, Sze- lepcsényi Imre, a városi tanács vb-elnöke, a társadalmi szervek vezetői, nagyobb vállalatok igazgatói. Fél egykor Sápi Lajos őrnagy zászlóaljparancsnok magához rendelte törzsét és ismertette a feladatot. A feladatok részletes megbeszélése után a törzs tagjai hozzákezdtek a feladat részletes kidolgozásához. Két órakor a nagykőrösi parancsnokság jelentette: a számukra kijelölt feladat elvégzésére a század elindult. Sivók László parancsnok- helyettes , a törzs által elkészített terv alapján kiadta a parancsot a századparancsnokoknak: indulás a kijelölt terepre a feladat elvégzésére. Felberregtek a motorok, a Feszülten figyel az előőrs niunkásőr elvtársak elfoglalták helyüket én fegyelmezetten, csendben indultak feladatuk végrehajtására. Egymás után zárták le a különböző terepeket, útszakaszokat, négy órára jelentették az „ellenség" elfogására készen állnak. , A lezárt terepszakaszról többször megkísérelt az „ellenség” kitörést,, de a munkásőr elvtársak elfogták őket. Hat óra tájban az operatív tiszt engedélyt adott a gyakorlat befejezésére, mert az „ellenséget” sikerült elfogni és ártalmatlanná tenni. A jól végzett gyakorlat után az erdő tisztásán volt gyülekező. Felsorakoztak a munkásőrök, hogy végighallgassák Sápi Lajos őrnagy, parancsnok értékelését. A jól sikerült gyakorlat után a munkásőr elvtársak jóízűen elfogyasztották reggelijüket majd felberregtek a gépkocsik motorjai és nyolc órakor azzal a gondolattal vonultak haza, hogy ebben az évben sokat tanultak. Kecskeméti Mihály — A CEGLÉDI Cifrakerti Állami Gazdaság fehér hússertés állománya négyezer darab. Ezekből 350 tenyészállat, 900 malac. 870 hízó és bacon. Az állomány többi része süldő, melynek egy része te- nyészutánpótlás, másik része pedig hizlalásra kerül. — A KÖRÖSTETÉTLENI községi könyvtárnak 798 kötetből álló könyvállománya és 162 állandó olvasója van. — VASÁRNAP, május 28- án, a földművesszövetkezeti étteremben egy motoros férfi és a társaságában levő nő étkezett. Távozásuk után a személyzet a helyükön fényképezőgépet talált. Az érdekeltek jelentkezzenek reggel hat órától záróráig Tabáni Ferencnénél, az étterem vezetőjénél. — A JÁSZKARA JENŐ-FEL- SÖKARAI egyes számú iskola tanulói 1960—61-es tanévben az iskola takarékpénztárában 86 ezer forintot helyeztek el takarékbetétre. — A CEGLÉDI Vendéglá- íóipari Vállalat az iparita- nuló-iskola javaslata alapján a felvételi vizsgán kitűnően szerepelt öt szakács- és öt cukrásztanulót leszerződtette. — AZ ABONYI Vörös Csepel Tsz-nek használaton kívüli magtárj át átalakították. A KISZ és a nőtanács tagjainak társadalmi munkájával kultúrházat építettek és azt vidám, tánccal egybekötött, családias ünnepség keretében adták át a tagságnak. — A CEGLÉD-CSEMÖI Állami Gazdaság 782 holdas szőlőtelepén 30 mázsa szőlőtermést várnak holdanként. A szépnek mutatkozó termés megóvása érdekében a gazdaságban a jövő héten kezdik a harmadik permetezést. — ALBERTTRSÁN salakoz- zák a sportpályát. A munka elvégzésére tízezer forintot irányoztak elő. mely összegből hétezer forintot salak vásárlására használtak fel. — A CEGLÉDI Rendőrka- pi tá nyság i gazgatásrendészeti osztálya B. L. ceglédi XI. 919. sz. alatti lakost 150 forint bírsággal sújtotta, mert a város belterületén kivilágítatlan kerékpárral közlekedett.
