Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

V. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1961. JŰNIUS 4, VASÁRNAP Kész az egyelés, a kukoricakapálás9i folyik a cseretakarmány szállítása LÁTOGATÁS A PETŐFI TSZ-BEN A hatalmas tábla cukorré­pában mint nagyra nőtt virá­gok, a kék, bordó melegítős gyerekekj A Petőfi iskola ta­nulói borsót szednek a Pető­fi Termelőszövetkezetben. Zsivajuk, csivitelésük mesz- szire hangzik. Kilónként egy tyrintot kapnak a gyerekek. .Érthető hát, hogy örömmel végzik a munkát. A haszon kettős, jól jár a tsz meg az iskola is, s a gyerekek, sze­retni, becsülni tanulják a munkát. A tsz központjában Hege­dűs László főagronómus és Bárány Lajos üzemgazdász épp kocsira készülnek száll­al. — Pár perc? — kérdik. — Hát arra talán ráérünk; — Hogy állnak a növény- ápolással? — A cukorrépaegyelést tel­jesen befejeztük. Úgyszin­tén a kukoricánál a lókapá­val való művelést. A kerté­szetben minden palántát ki­ültettek. Jelenleg az első kapálást és az egyelést vég­zik a kertészek. — A burgonyabogár ellen 33 katasztrális holdat per­meteztünk kétszer, a 23 hold magnak való krumplitáb­lát pedig egyszer. — Lesz-e elegendő takar­mányuk? — A helyzet úgy áll, hogy igen. A napokban fejeztük be az őszi takarmánykeve­rék silózását. Mintegy 600 köbméter siló van a gödrök­ben. Ez a mennyiség a tava­lyinak kétszerese. Szénánk is szépen lett. A múlt évihez képest 30 százalékkal több. Ennek a betakarításával is jól haladunk. Ezenkívül szer­ződést kötöttünk a Ceglédi Takarmánykeverék Üzem­mel. Ez év végéig 20 va­gon cseretakarmányt szállí­tunk, illetve kapunk. Épp most is ezt szállítunk az állomásról; Gumiskocsi áll az óriási is­tálló középső traktusa előtt és Czira Balázs meg a fele­sége, Szecsey Albert, Mol­nár József, Sós István sza­porán húzzák fel csigán a dú­sított takarmánnyal telt zsá­kokat. Illusztrációként ah­hoz, amit Hegedűs László mondott. — Még csak annyit, ha megengedi: hogy állnak a vállalásokkal? — Négy hold cukorrépát és négy hold burgonyát brigád­dal kell megműveltetnünk, mert nem volt rá vállal­kozó. Azok a földek, ame­lyeket kézzel aratunk majd, teljes egészében kiosztásra kerültek. PEDAGÓGUSOK KÖSZÖNTÉSE Mint minden esztendőben, így most is, ma délután négy órakor, központi ünnepségen köszöntik városunk valameny- nyi pedagógusát; Az ünnepséget a művelő­dési házban rendezik, az ün­nepi szónok dr. Szabó Gé­za, a városi ügyészség veze­tője lesz. — erpál — Az ünnepség nyilvános, VERSENYBEN A JOBB ELLÁTÁSÉRT: Mikes Ferenc százötven darab pulykára szerződött A szerződéskötés nap nap után folytatódik és nem is eredménytelenül. Mikes Ferenc (Lencsés, Világos dűlő 10.) 150 pulykára szerződött, amire 4500 forint előleget vett fel eddig. S. Juhász Jánosné (Barátszilos d. 97.) 20 darab kacsa nevelésével kívánja a húsellátást segíteni. Szűcs László (Lá­zár V. u.) libát nevel szerződésre. Eddig 40 darabra kötött szerződést és 1600 forint előleget vett fel. Libaneveléssel fog­lalkozik munkáján kívül Tóth Simon is (Encsi u. 5/a.) 40 darab libát ad át szerződés szerint az államnak. A Fekete dűlőben szinte minden portán nevelnek baromfit szerződés­re. Méhesi Lászlóné a 133. szám alatt 20 darab pulykát és 15 kg csirkét ad le szerződésre. Köszöntésünk ma nekik szól és jó egészséget kívánunk munkájukhoz. AZ ŰRHAJÓS Ezerkilencszázhatvanegy április 12-e Vörös betűvel írják e napot a történelembe. A szovjet tudomány legújabb csodája Embert ültetett a kilőtt rakétába. A Vosztok űrhajó és bátor utasa Egy egész világot ejtett ámulatba. Miután földünket szépen megkerülte. A kijelölt helyen visszatért e földre. Ahol a pecsenye hízik Szentpéteri Balázs, Szurdok dűlői lakos a háztáji gazda­ságában 3 kocát 27 kismalaccal nevel. Simon Györgygyel a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat nagykőrösi felvásárlójával éppen a szerződést írja alá Bemutatjuk bizonyításképpen a három anyakocát, 27 kismalacával (Foto, szöveg: Fehér Szilárd) LUV, — CSINGÉR Borbála Ko- csér, Rákóczi u. 3. szám alatti lakos személyi igazolványát nem váltotta ki. A szabály­sértési hatóság 60 forintra bírságolta. — A KONZERVGYÁR má­jus 31-én 900 mázsa zöldbor­sót vásárolt fel. — A DÓZSA Termelőszö­vetkezet tegnap kezdte meg a 200 katasztrális holdas bor­sóföld kaszálását és cséplé- sét. A borsót a konzervgyár­nak szállítják. — AZ ÁLLAMI Biztosító ÚJ KIÁLLÍTÁS A múzeumban június 11-én új kiállítás nyílik, „A képes levelezőlap története” cím­mel a Képzőművészeti Alap rendezi. Ez az érdekes kiál­lítás sok élményt nyújt a mú­zeumlátogatóknak. Megtekinthető a rendes nyitvatartási időben. (Hétfő és péntek kivételével minden délután 3—6 óráig, vasárnap délelőtt 10—12-ig is.) Tájékoztató a könyvheti újdonságokról Komlós János: Elárult or­szág. A kitűnő publicista a német megszállta Magyarország tíz­egynéhány hónapjával foglal­kozik művében. Ez a nagy sorsforduló örökké időszerű téma s eszméltető következ­ményei napjainkban is hat­nak. A munka túllépi a riport kereteit. Bőven merít ismert és ismeretlen iratokból, je­lentésekből, emlékiratokból, bírósági jegyzőkönyvekből, s így híven követi a korszak eseményeit. Sichrovsky: India felssá- ritja könnyeit. A szerző sokoldalú képet ad Indiáról; elviszi az olvasót a szent zarándokhelyre, a ba- jadérok falujába, az útonállók megyéjébe, érdekes kirándu­lást tesz délre, Keralába és Nepálba. A könyvet a szerző fotói díszítik. József Attila összes versei. A 18 forintos árban megje­lent új kiadás gyarapodott né­hány töredékkel, alkalmi verssel, rögtönzéssel; Te hős: Jurij Alekszejevics Gagarin, Neved örökké ott ég a nép ajkain. Sohase feledjük a te bátor tetted. Űj korszak kezdetét jelenti a neved. A szövőét tudomány hatalmas sikere E nép erejének nagyságát hirdette. Ök háború helyett az űrt ostromolják, Ezért harcol Hruscsov s a Kommunista Párt. A szovjet tudósok új sikert arattak, Űrhajósaik a holdra is eljutnak, Gagarin arcán is büszke mosoly ragyog: „Én a Szovjetunió polgára vagyok!" Koroknay Zsuzsa a Kossuth Lajos általános iskola tanulója nagykőrösi fiókja Papp Má­ria korzervgyári dolgozónak balesetére 200 forint kártérí­tést fizetett ki; — A HUNYADI Termelő­szövetkezet sertésállományá­ban a napokban választanak le 138 malacot. A kismalacok átlagsúlya 15 kg. Ebből 50 darabot meghizlalnak és a szabadpiacon értékesítik. — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet ezen a héten 14 da­rab marhát ad át az Állatfor­galmi Vállalatnak; — KUSTÁR GYÖRGY IM­RE 1. járás Tázerdő dűlő 49; szám alatti lakos sötétedéskor úgy közlekedett, hogy kerék­párját nem világította ki; Szabálysértését súlyosbítja az, hogy a mások szorgalmá­val elkészített parkban ke­rékpározott. A szabálysértési hatóság 80 forintra bírságol­ta. — 302 DARAB hízott ser­tést adott át a Szabadság Ter­melőszövetkezet az Állatfor- galmi Vállalatnak. A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA! A SZABADSÁG TSZ-BEN LÁTTUK Paprika és uborka előnevelése gyeptéglában A Kálmán-hegyi kertészet­ben Cseke Mihály üzemvezetőt faggatom: a sok melegágyat — ha a palánták kikerülnek be­lőle — miképpen hasznosít­ják az év hátralevő részében? — Beültetjük benttermő pap­rikával. Ezeket a paprika- palántákat gyeptéglába tűzdel­ve előneveltük és a kiürült paradicsompalánta-ágyakba ül­tetjük ki. így az átültetést a paprika nem veszi észre. — Foglalkozunk gyeptéglás uborkatermesztéssel is — foly­tatta Cséke Mihály. — Az év folyamán 3 holdon termelünk gyeptéglás uborkát — mert a tavalyi kísérlet igen jól sike­rült. Holdanként 60—70 ezer forintot jövedelmezett az el­múlt évben — szinte felülmúl­ta a paprika holdanként! jöve­delmét! — Azokat az ágyakat, me­lyekben a gyeptéglás uborka­palántákat neveltük, a kiülte­tés után benttermő uborkával használjuk ki. Ilyen beosztással a meleg­A kőkor végi ember nyomában lfj. Kecskeméti László brigád­vezető a melegágyban termő paprikát mutatja. ágyakat egész évben művelés alatt tartják és hasznosítják. Fehér Szilárd. Molnár Imréné szabadítja meg téli bundájától a birkát (Foto: Décsi Pál.) ; A városi rendőrkapitány- ; Ság kéri mindazokat, akik az • elmúlt félévben kerékpárt : vásároltak Boros Pál (Nagy- : kó'rös, Gógány dűlő 18.) szám : alatti lakostól, személyesen i vagy írásban jelentkezzenek a : városi rendőrkapitányságon i hivatalos idő alatt. Birkanyírás az állami gazdaságban / szürke edenyek is az övéke \ voltak, melyeket a rómaiaktól j vehettek. ' í Az embercsontokra is rá-} akadtam, de egyetlen ép ko-í ponyát sem találtam. A csőn-} tok állapotából arra követhez-} tettem, hogy azok szarmata j sírok maradványai. A lelőhely $ keleti végén sok állatcsontot, 2 hamus földet és fekete edény- J töredéket találtam. Volt iftj egy csontár is, csiszolókő-í darabbal. Megástam a helyet és a? már leírt korongozatlan edényt több darabját megtaláltam, í melyből az egész edény rés-'? taurálható. Ezek az edénytö- % redékek a múzeum legrégibb ^ és legérdekesebb darabját ké-% pező edénnyé alakulnak. Elgondolkodva nézi az emj bér ezeket a cserépdarabol<at. 6 A kőkor végén talán egy fia- % tál asszonyka főzte benne azg ebédet a férjének és a gyér- £ mekeinek. Amikor a tűz mel- ? lett guggolt és kavargatta az? ételt, nem bizonyos, hogy$ gondolt arra, hogy én szede-$ getem ki fazekának darabjait'? 4000 év után, azért, hogy 1} megmutogathassam másoknak ^ is. $ Dr. Balanyi Béla t edényt készítettek, melynek a belsejébe tapasztották a fe­kete agyagos iszapföldet. Az edény váll- és szájrészét kéz­zel alakították ki, bütyök­szerű füleket raktak rá és úgy égették ki. Az égetés alkal­mával leégett róla a sásból vagy kákából font külső rész, de fonásának nyomai rajta maradtak. A fonásnyomok felső határán peremszerű dísz fut körül, melybe a készítő ujja hegyével nyomkodott dí­szítést. A palaszürke edények ab­ból a korból valók, amikor még a Dunántúl a Római Bi­rodalomhoz tartozott és Pan­nóniának hívták. A késő ró­mai edényművesség alkotásai 1600—1700 évesek. A koron­gozatlan edények már 4000 éven felüliek. Ahol az edénytöredékek előkerültek, ott sok állatcsont volt, leginkább kérődző álla­tok csontjai. A hamus föld a tűzhelyek maradványai, a csontok az emberek táplálko­zásának emlékei. A jól lát­ható háznyomok a szarmata nép házainak maradványai. Ez a nép nagy tömegben élt a város határában. A pala­Április 21-én Hódossy Jenő föagro'nómus értesítette a mú­zeumot, hogy a Csíkvárban mélyszántás alkalmával em­beri csontokat és edénytöre­dékeket szántott ki az eke. Ilyen hírre a régészember iz­gatottan siet a helyszínre, hogy idejében összeszedje, ami még menthető. Végignéztem a területen s azonnal szemembe tűntek a szürkés agyagos foltok, hamu­szürke felületek itt is, ott is. Ezek a foltok a rég elfeledett emberek házainak nyomai. A következő feladat az edénycserepek megvizsgálása volt. Kisebb-nagyobb darab palaszürke, iszapolt agyagból készült, korongozott és jól égetett edénycserép-darabok hevertek szerteszéjjel. Ezeket nem az eke törte össze, mert nem mutatkozott rajtuk friss törés, hanem egykori haszná­lóik. Nemcsak palaszürke edény­töredékeket találtam, hanem fekete színű vagy kívül kissé barnás, de belül fekete, ko­rongozatlan és rosszul égetet edényeket is. Ezek nagy ré­sze úgy készült, hogy sásból vagy kákából szakajtó forma

Next

/
Thumbnails
Contents