Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-30 / 152. szám
Hff If tC 1 v/fir/oö Valaki csengetett Új magyar dráma bemutatója a Petőfi Színpadon Meresz feladatra vállalkozott a Pest megyei Petőfi Színpad: eredeti drámát mutatott be. A kísérlet ériekéből semmit sem von le, hogy Bende László Valaki csengetett című darabjának magját a szerző előzőleg egy rádiójátékban már megírta. Egy újsághír adta az ötletet a szerzőnek a drámához. Néhány esztendővel ezelőtt 'Ugyanis a párizsi lapok beszámoltak arról, hogy tragikus körülmények között meghalt egy híres francia kutatómérnök. Több izgalmas kérdés várt válaszra: gyilkos- sáp történt? Öngyilkossá? Milyen titokzatos találmányon dolgozott a mérnök? Hová tűntek a rejtélyes kísérletek rajzai, eredményei? Bonyolult* szerteágazó nyomozás indult, hogy felfedje az ügy hátterét. ‘ Bende László izgalmas téPlanchard felügyelő — Híd- véghy Lajos mat választott, mert valószínű, hogy Párizsban nem egyszerű bűntény történt. A haláleset mögött nem egyetlen ember gyilkosa húzódik meg, hanem félelmetesebb erők rejtőznek, talán éppen a nyugatnémet hadigyárosok bérencei. Éppen ezért a párizsi kutatómérnök halála nemcsak francia ügy, hanem európai ügy, mindenki ügye, aki nem akar harmadszor is világégést, aki nem kívánja, hogy a katonacsizmák ismét végigtapossák Európát. A dráma. szándéka tiszteletreméltó, mert irodalmi, színpadi eszközökkel tágítani akarja a néző látókörét, meg akarja mutatni, hogy a -háborúra készülődő gyárosok, feltalálók, s kémeik semmitől \ sem riadnak vissza és nem válogatósak céljaik elérésében. Fegyvertárukból nem hiányzik a fenyegetés és a zsarolás sem, újításukat családi drámák, gyilkosságok vagy . öngyilkosságok kísérik. Sikerült-e a szerzőnek a nemes cél elérése? A Valaki csengetett című dráma töb- bé-kevésbé bebizonyítja, hogy Nyugat-Németország revans- vágyó körei ismét fenyegetik a világot. Bende László' szándéka talán azért nem valósulhatott meg maradéktalanul, mert túlzottan szerteágazó a dráma cselekményé, a gyújtóponttól sok mellékszál vonja el nemcsak a szerző, hanem a néző figyelmét. Vegyük csak sorra: a mérnök meghaáonlik önmagával, mert“ tehetségét nem békés találmányokra áldozta, hanem ' halálthozó fegyverekre pazarolta. Felesége nem szereti igazán, állandóan első férjéről álmodozik, aki becsülettel halt meg a háborúban. Fia az előző házasságból született és ezért mély, kibékíthetetlen az. ellentét a fiatalember és a mostohaapa között. Bonyolítja a cselekményt, hogy a fiú katonai szolgálatát teljesíti, nyíl- tan megjegyzést tesz az alAndré — Vörös Tibor gériai háború ellen és ezért büntetésből azonnal Észak- Afrikába vezénylik. Mindezt elviseli, mert szerelme bátran küzd az algériai hazafiak elleni harc befejezéséért és a fiút meg akarja szöktetni, . hogy ne kelljen részt vennie a vérontásban. Ez azonban még nem minden. A drámában összeütközik a nyomozást vezető detektívfelügyelő — alti szívós erőfeszítéssel, mesteri szakértelemmel az igazságot keresi — a főnökével, a megalkuvó ezredessel, aki fittyet hány a tényeknek, mert a fontosabb „kormányérdek° mást parancsol. A jószándékú kisember vívja itt külön harcát a karrierizmussal. Miptha a szerző a párizsi Lesz-e vilianyhálózatbővítés, vegyes árubolt? Málnái szed a falu apraja-nagjja Azért persze elvégeznek egyebet is, de csak azt, amit feltétlenül kell, mert hiába, most a málnaszüret a „központi kérdés”, ötven vagon szállítására szerződésileg kötelezték magukat a községiben termelők, ezt a mennyiséget azonban, mert nagyon szép a termés, talán meg is duplázzák. Nagy fáradság, kemény munka, szemenként leszedni közel egymillió kilogramm málnát. Nem lehet ilyenkor még vasárnap sem megpihenni, sőt, a munkaszünet napján még azok is a málnásba mennek, akik hétközben a falutól messze, valamilyen gyárban, bányában, vagy épületen dolgoznak. Nincs annyi kéz, amennyi elég lenne. Mégis, a község kiszesei közül vagy húszán vasárnapjukat néni a málnásban töltik. Persze, nem tétlenkednek, sőt, az egész község- javára, keményen dolgoznak. Arra használták fel vasárnapi pihenőjüket, hogy társadalmi munkában, az autóbuszmegálló mellett épülő várócsarnokon dolgoznak. Jólétet biztosít a málna az egész falunak, nem hiába fáradoznak vele. Fejlődik is szépen Bernecebaráti. de van is még tennivaló. Hosszú évek óta nem tudják elérni azt a kis, 300 méteres villany hálózat-bő vitást, amivel a legutóbbi években épült tizenöt ház villanyvilágításhoz juthatna. Hiába tartalékol a tanács évről évre erre a célra 30 ezer forintot a községfejlesztési alapból, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat minden esztendőben megígéri, de nem építi meg ezt a rövid hálózatot. Idén is ott fekszik a bankban a tartalékolt 30 ezer forint, de még nagyon kérdéses, sor kerül-s a hálózatbővítésre. Mert a’ tanács tervez, de az ÉDÁSZ végez ... Azaz nem x^éigez. A másik, hiányosságot viszont a maga erejéből pótolja a község. Nem volt eddig valamirevaló vegyesárubolt Ber- necebarátin, de talán már az idén lesz. A községi tanács csereingatlannal központi fekvésű telket biztosított a részére, a lakosság pedig, hogy megépülhessen az újdonatúj vegyesáru-bolt, 56 ezer forint értékű célrészjegyet jegyzett a földmű- vesszövetkezetben. Sőt, nemcsak jegyzett, hanem mindjárt készpénzben be is fizette. Még az idei málna- szerződés előlegéből, amiből az össze] induló termelőszövetkezet alapjára is csaknem az utolsó fillérig befizette mindenki az aranykorona érték szerint reá eső forintokat. Mert Bernecebarátin nemcsak a málnatermeléslhez értenek, komolyan veszik az emberek a magukra vállalt kötelezettségeket is.. Tudják, hogy egymással összefogvá még nagyobb iramban fejleszthetik községüket és a maguk jólétét. sugárutakat keresné és helyette minduntalan mellékutcába tévedt volna. Gyakran eltér a dráma fő vonalától. Nagyobb tévelygéseitől csak kitűnő - színpadismeretei óvják meg. Bende László színész, így tehát alaposan ismeri a dráma technikáját, a játék mesterségbeli fogásait. Külföldön' és itthon egyaránt sok példa bizonyítja manapság is, hogy színészből kiváló színpadi írók váltak. Az angol John Osborne és a mi Gcsz- tonyi Jánosunk pályafutása is emellett szól. • Hasznos Bende László drámája, témája időszerű, de igazságtalan lenne csak ezt dicsérni. Színvonalasak a párbeszédek, bravúros a szerkesztés, a sok szálú cselekményt igyekszik összekovácsolni és ha a szerző nem kívánja három óra alatt csaknem az egész Párizs kereszt- metszetét adná, még hatásosabban világíthatott volna rá a dráma a német újrafegy- ve rliezés veszélyeire. Bende László időnként mintha a Nyugat-Eruópában oly divatos detektívregényírók, a francia Hitsckock vagy az angol Agatha Christie babérjaira pályázna. Ki a'.tettes? A nyomozás izgalmával igyekszik a szerző feszültséget 'teremteni és annyira bonyolítja a cselekményt, hogy időnként a néző úgy érzi, hannad- -fokú egyenletet kell megoldania. De miként élvezze a drámát az. aki nem ért a matematikához? Orbók Endre, a rendező szemmel láthatóan mindent elkövetett, hogy a dráma fővonala érvényesüljön, .Jjár időnként nagy teret engedett a cselekmény szempontjából kevésbé jelentős szerep] őknék, (Például a kotnyeleskedő házfelügyelőnő.) Hidvéghy Lajos magasan kiemelkedik a felkészült és lelkes szereplőgárdából. Rajta áll vagy bukik a dráma. Hidvéghy ezt érzi is, mert kitűnően játssza a detekívfelügyelőt. Bajka Pálról, a mérnök alakítójáról nem állapíthatjuk meg ugyanért, mert gyakran nem a belső átéléssel, hanem hangerővel kíván drámai légkört teremteni. A feleséget róthiia játsz- sza és ő is hajlamos hasonló hibára, de a harmadik felvonásban már hiteles alakítást nyújt. Vörös Tibor a mérnök mostohafia. A fiatal színész éppen az ellenkező végletbe esik, időnként túlzott temperamentummal, túlfűtötten játszik. Tetszett Hagy István, az. ezredes szerepében, amikor a harmadik felvonásban megjelenik a színpadon, már a belépése feszültséget keltő légkört teremt. Dicséret" illeti mértéktartásáért Antal Hát, az ügyvédnő, és Maros Józsefet, az orvos alakítóját, < A „Valaki csengetett” című dráma bemutatója — a darab gyengéi mellett is — minden bizonnyal előrelépést jelent a Pest megyei Petőfi Színpad műsorpolitikájában. Érdemes új szerzőkkel, új művekkel, máj témákkal kísérletezni. Molnár Károly Negyvenezer pedagógus ideológiai továbbképzésen a marxista—leninista esti egyetemeken bővítették ismereteiket. , Jayne Mansfield, a népszerű amerikai filmszínésznő szerdán délután férjével együtt rövid látogatásra Magyarországra érkezett. Képünkön a Ferihegyi repülőtéren az érkezés után Bemutatták a Mezőgazdasági Múzeum új szarvasmarhatenyésztési kiállítását A Mezőgazdasá|i Múzeum vajdahunyadvári főépületében csütörtökön délelőtt . Matojcsi János, a múzeum főigazgatója adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek a készülő szarvasmarhatenyésztési kiállításról. Elmondotta: a kiállítással a múzeum segítséget kíván nyújtani a fiatal termelőszövetkezeteknek a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés kialakításához, fejlesztéséhez. 1981. JÚNIUS 30. PÉNTEK Növényvédelem a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben Az országoshírű, négyezer holdas dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben nagy gondot fordítanak a 172 holdas gyümölcsös és a 78 holdas szőlő védelmére. A befektetett munka jól kamatozik,, 1960-ban több mint egymillió forint jövedelem származott a cseresznyéből, barackból és téli almából. Most a tsz kertészetében nikotinos oldattal permetezik a gyümölcsöst a pajzstetű ellen, a szőlőt pedig harmadszor permetezik a pe- ronoszpóra ellen. Kártevők elleni védekezés a cukorrépa táblában Termőfaegységenkénf 128 kiló korai cseresznyét szedtek a szövetkezetben. A ropogósát most szedik, ezt szabad piacon értékesítik (MTI foto: Bajkor József íelv.) Nagyarányú építkezések a megye termelőszövetkezeteiben Az idei beruházások jó Pest megye termelőszövetkezetei ,az idén 86 millió forintot fordítanak gazdaságaik fejlesztésére, korszerű nagyüzemi majorságok kialakítására. A. megye egész területén nagyarányú építkezések kezdődtek, s az ez évre tervezett beruházások fele már realizálódott, számos gazdasági épülettel gazdagodtak- a közös gazdasagok. Az . új épületekkel lényegesen enyhült a szövetrésze már realizálódott j kezetek legnagyobb gondja, az állatok férőhelyhiánya. Az év első felében - többek között i 73 szarva;marhartstállőt épí- 1 tettek fel,“ ami majdnem 4000 ! állat elhelyezésére elegendő i Százhatvan új létesítménnyel bővült a sertések elhelyezését szolgáló épületek száma/ amelyekben 17 000 koca és süldő neveléséről gondoskodnak. Ezenkívül 84 hizlalda is. épül, amelyeket már 10 000 sertés népesít be. ; Az 1960—1961-es oktatási éviben több mint 31 GOO vidéki és 'körülbelül 9000 budapesti pe- ; dagógus vett részt állami ideo- ! lógiai továbbképzésben. A kon- ! ferenciák munkáját — amint a ! Pedagógusok Szakszervezeté- ; ban elmondották — általában ! élénkség, s az időszerű politi- ! kai események, kérdések iránti ! fokozott érdeklődés jellemezte. ; A pedagógusok becsületesen ! felkészültek a vizsgákra. To- í vább bővült azoknak a vizs- \ a azoknak a tábora, akik nö- \ vekvő tájékozottságról, fejlődő \ marxista gondolkodásmódról J adtak tanúságot. Az állami ^ ideológiai továbbképzés mellett £ más otatási formák is segítet- £ ták a nevelők világnézeti fej- £ lődését. Sokan kapcsolódtak í be a pártoktatásba, számosán
