Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

MSI. JÚNIUS 28, SZERDA 3 A vezetőség önkényeskedése kedvét szegi a szövetkezet tagságának Segítsenek a Járás vezetői a gyömrői Petőfi Tsz tagságának A Monori Járási Tanács főagronómusának irodájában 70 év körüli parasztember bi­zonygatja igazát Kiss Imre főagronómusnak. Az idős em­ber a gyömrői Petőfi Tsz tag­ja, s a vezetőségre panaszko­dik. Szerinte jogtalanul von­tak le tőle munkaegységet. — Ha itt nem segítenek, elmegyek a megyéhez -is, de az igazamat nem hagyom — mondja elszántan. A főagronómus megnyug­tatja: — Napokon belül kime­gyünk és megvizsgáljuk a dolgot. Az idős ember távozik, a főagronómus pedig széttárja karját és szinte kétségbe­esetten mondja. — Naponta jönnek a tagok a gyömrői Petőfiből. Mindenki a vezetőségre panaszkodik. Szóbeli panaszok, jegyző­könyvek figyelmeztetnek már hónapok óta, hogy nincs min­den rendben a gyömrői Pe­tőfi Tsz-bem. De figyelmeztet más is: a szövetkezetben na­gyon elmaradtak az idősze­rű munkával. A legnagyobb unszolás ellenére sem sike­rült kiosztani a kapásokat a tagság között. Bármerre já­runk is a határban, min­denütt gyomosak a földek. Több a műveletlen, mint a gondosan ápolt terület. Igaz, nemcsak a gyömrői Petőfi Tsz késett meg a növényápo­lással, más tsz-ek is elma­radtak ezzel az idén. Az ag­gasztó azonban az; amíg a környező községek határai­ban az emberek sokasága dolgozik, addig a gyömrői határban nem tapasztalni ezt a sie^sSSÍ«. tíggy kiterjedésű kukoricát áriákon csak . egy- . két embér‘ dolgozik. "Ez pe­dig nagyon kevés. A munka­erőhiányra panaszkodik Gronsaki János, a termelő- szövetkezet elnöke is. — Több mint 400 tagunk­ból ha 200-an jönnek dolgoz­ni — panaszolja. kérdésünkre: mi ennek az oka, arra hivatkozik, hogy sok az öreg tag, szám sze­rint 67 nyugdíjas és öreg­ségi járulékos tagjuk van. Okolja a járási tanácsot is, amiért a tervezett 80 hold burgonyájukat felemelte 110- re, a 250 hold kukoricájukat pedig 350-re. — Ha nem emelik fel a ter­vet, nincsen itt semmi baj sem — mondja olyan hang­súllyal, mint aki minden kétséget kizárólag megtalál­ta a hibák kútforrását és egy­ben azok elkövetőit is. A négyszázharminc tagból kettőszáz dolgozik, hatvan­nyolc nyugdíjas, hol van a további százhatvan, aki belé­péskor aláírásával pecsétel­te meg, hogy ezentúl szövet­kezeti tag lesz, az alapsza­bályt magára nézve kötele­zőnek tartja. Erre a kérdés­re igyekeztünk választ kap­ni — magétól a tsz-tagságtól. Éppen ezért minden váloga­tás nélkül kérdeztünk meg ta­gokat kint a határban, bent a tanyaközpontban, hogy mondják el erről véleményü­ket. Szalatnyai Jánossal és fe­leségével a vállalt kukorica- parcellán beszélgettünk. Az asszony a tsz-tag, férje pos­tás, de rendszeresen besegít a munkába. Nemcsak a vál­lalt területen dolgozik, ha­nem egyéb munkákban is részt vesz. — Ha mindenkiben volna igyekezet, nem így állna a szövetkezet — vélekedik a férfi — pedig a vezetőség ugyancsak próbálkozik. Aki nem teljesített 50 munka­egységet, vagy nyugdíjas, nem kapja meg tavalyi földjára­dékát. — Az az igazság, hogy az emberek nemigen hisznek a vezetőségnek — mondja az asszony. — A télen még úgy volt a kukoricával is, hogy igazak megvédésében egy-egy mázsa termés után 38 kiló kukoricát kap min­denki. Mire ideérkezett a ka­pálás ideje, ezt megváltoztat­ták. Állítólag 20 kilót kapunk mázsánként és további hét munkaegységet holdanként. — Miért csak állítólag? — Mert nemigen hiszik az emberek, hogy így lesz — válaszolja. Mikes Istvánná is a veze­tőség szavahihetetlenségében látja az okát, hogy munka­erőhiánnyal küzd a szövetke­zet. A maga példájával bizonyítja, hogy a vezetőség nem tartja magára nézve kötelezőnek a megállapodásokat. — Tavaly a kertészetben dolgoztam hét hónapig. Szó sem volt arról, hogy a ter­més után kapjuk a munkaegy­séget. A brigád vezetője na­ponta beírta a teljesítményt, meg az érte járó munkaegysé­get. A zárszámadáskor még­is száz munkaegységet levon­tak. Amikor szóvá tettem ezt, azt mondták, nem jár több, mert keveset termeltünk. Amint Mikesné szavaiból ki­tűnik, a vezetőség nem szá­molt be a tagságnak arról sem, hogy mennyi volt a ker- [ tészet jövedelme, tehát nem számolt el velük. Mikesnéhez hasonlóan jártait mindazok, akik a kertészetben dolgoz­tak. Ma ezek közül csupán öten-hatan vállaltak a kerté­szetben munkát. Mikesné is az idén szántóföldi területet vállalt művelésre. A terület megművelésére azonban ko­rántsem fordít annyi muníkát, mint tavaly, amikor hét hó­napig a kertészetben dolgo­zott. Férje üzemben dolgo­zik, ők nem veszik -különö­sebben észre,. - hogy , kevesebb a jövedelmük. A szövetkezet azonban annál inkább észre­veszi, hogy Mikesnének hiányzik a teljes munkaereje, teljes munkaideje. Anyás Jánosné a beszélge­tést kérdéssel kezdi: — Igazságos-e, hogy a le­gelőbért most egyszerre von­ják le a tagoktól? Határozott választ — mi­előtt bővebbet nem hallunk erről — nem adhatunk. Ányas- né szavaiból azonban meg­értjük: a tsz vezetősége a havi előlegből — ami mun­kaegységenként 16 forint,— egyszerre vonta le a 470 fo­rint legelőbért. Emiatt szinte fillér nélkül maradt a család. Amikor ezt kifogásolta, Solti Sándor főkönyvelő fölényesen a következő megjegyzést tette: — Nem érdemlik meg a fi­zetést, mert nem dolgoznak. Igaz, hogy végül — a köz­ségi párttitkár közbenjárásá­val — kaptak pénzt, de Ányasné bizony egyhamar nem felejti el/ hogy Solti főkönyvelő, hogyan „fizette ki” őt. Gál József, a tsz vezetőségé­nek tagja. Maga megítélése szerint a vezetőségi ülést azért hívja össze az elnök, hogy keresztülerőszakolja aka­ratát. Mert más véleményét nem hallgatja meg. — Vitatkozni, ellenvetni nem lehet. Én többször fel­szólalok, kifogásolok egyes dolgokat. Az elnök erre azt mondja: Józsi bácsi, maga mindig ellenzékieskedik, hagy­ja már abba és fejezzük be az ülést — mondja Gál Jó­zsef. Farkas Ferenc fogatos azt kifogásolja, hogy nem tá­jékoztatják őket arról, hogy egyes munka elvégzéséért mennyi munkaegységet ír­nak jóvá. Ugyanakkor sé­relmezi azt is, hogy az el­nök egy korábbi ígéretét, amit a fogatosoknak tett, most egyszerűen letagadja. Nem tartja igazságosnak azt sem, hogy amíg az iskolás gyerekek gázhuzkodással 40—45 forin­tot keresnek addig egy fel­nőtt ember — aki tsz-tag — egésznapi, megfeszített mun­kával sem keres ennyit. — Nem lenne szabad elide­geníteni bennünket a szövet­kezettől — így vélekedik Sző- lősi Sándor tehenész — pedig azzal, hogy gorombán, félvállról beszélnek velünk és a tagság véleményét nem hallgatják meg, végeredményben ezt te­szik. Mert nem igaz, hogy mindig az a jó, amit ők mon­danak. Talán ennyi tsz-tag egybe­hangzó véleménye is elegendő annak megállapítására: a ter­melőszövetkezet vezetősége nemigen ismeri azt a szót, hogy felvilágosítás, meggyőzés. A meggyőzés, a felvilágosító szó helyébe ebben a szövetkezet­ben a parancsolgatás, az uta- sítgatás lépett. A függetlenített vezetőik, s a brigádvezetők, el­képzeléseiket ráerőszakolják a tagságra, közben egy pillana­tig sem gondolkoznak azon, hogy megbízatásukat vég­eredményben a tagságból kap­ták, s azt bármikor vissza is vonhatják. Vagy talán épipen arra való a basáskodás, hogy ezzel megfélemlítsék a tagsá­got és megtartsák pozícióju­kat? A vélt csalhatatlanság — amint ezt több példa is bizo­nyítja — éppen a hibák soro­zatának elkövetéséhez vezet. Amit például a földjáradék ki­fizetésénél csinálnak — a ta­valyi földjáradék kifizetését különböző jogcímeken megta­gadják — az már törvénysér­tés. Minden emberiességet nélkülöz a legelőbérnek egy összegben való levonása, vagy a kertészeti dolgozókkal szem­ben elkövetett munkaegység- levonás. A parancsolgatás, az önkényeskedés vezetett oda, hogy a tagság kedvét vesztet­te. A tagság egy része máshol keresi boldogulását, akik pedig a szövetkezetben dolgoznak, azok is csak ímmel- ámal teszik ezt. A tsz tagsága idejében je­lezte, mint ahogy jelzi ma is a járás párt- és tanácsi vezetői felé. hogy a tsz vezetői súlyos hibát vétenek. Gyűlnek a jegyzőkönyvek, sokasodik a panasz, s az intézkedés mind­eddig elmaradt. A járás veze­tőd is tudják már, hogy súlyos mulasztások terhelik a tsz ve­zetőit a szövetkezeti demokrá­cia megsértéséért, a felelősség­re vonás azonban késik. Miért nem cselekednek határozottan, miért nem segítenek a termelő- szövetkezet tagságának az alapszabályban lefektetett jo­gait biztosítani — addig, amed­dig nem késő. Mihók Sándor Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma Az irodalom és a művészet úi sikereihez címen a folyóirat rö­vidített ismertetést ad N. Sz. Hruscsovnak a szovjet értelmi­ség képviselői előtt, valamint az írók és zeneszerzők előtt 1960. jú­lius 17-én elmondott beszédeiből. Az osztályharc. fejlődésünk je­lenlegi szakaszán címmel Nemes Dezső tanulmányát olvashatjuk. Pártunk szervezeti fejlődésének néhány kérdéséről Sándor József írt cikket. A kapitalizmus általános vál­ságának új szakaszát Csapó Lász­ló elemzi. Dr. Markó Lajos, a szövetkeze­ti gazdálkodás megszilárdítása el­ső szövetkezeti megyénkben című szemléiében a Gvőr-Sopron me­gyei ló tapasztalatokat adja köz­re. A szülői munkaközösségek fel­adatához kapcsolódik Ortutay Zsu­zsa a család és az iskola együtt­működése a nevelésben című szemléje. Bernard Couret tájékoztat a Francia Kommunista Párt 16. kongresszusán megvitatott kérdé­sekről. „ Vadász Ferenc a Csehszlovák Kommunista Párt. Szántó Jenő a Román Kommunista Párt meg­alakulásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából emlékezik meg a két szomszédos ország műn- kásosztálvának hősi harcairól. A folyóirat további részében a Magyar Tanácsköztársaság állama és joga című tanulmánygyűjte­ményt dr. Antalffv György. S. Vincze Edit: A magyarországi szociáldemokrata párt megalaku­lása és tevékenysége első évei című munkáiét Simon páter is­merteti. (MTO Melyik a legjobb bábcsoport ? A Pest megyei Hírlap 1961. június 20-i számában megje­lent „Méltó volt a tizenötö­dik évfordulóhoz” című tudó­sításuk, amely — többek kö­zött — a következőket tartal­mazza: „Jelenleg már hat he­lyen szerepel bábcsoport, köz­tük a hévizgyörki mutatko­zott a legjobbnak”. Nem tudjuk, hogy a cikk írója kinek a véleményét ír­ta le, mert a bíráló bizottság az Úriban működő 1526. szá­mú Zrínyi Ilona úttörőcsa­pat bábjátszó együttesének ítélte oda az első díjat. Rétvári Gyula, az úri általános iskola igazgatója Több figyelmet kérünk! A május 24-i számunkban megjelent A monori vasútállo­máson című cikkünkre a kö­vetkező választ kaptuk: „A Magyar Vasúti Személy-, Poggyász- és Expresszáru- díjszabás második rész, 4. sza­kasz, I. fejezet kilencedik pont­jában foglaltak szerint a dolgo­zók hetijegye a megelőző hét péntekén, ha a péntek munka­szüneti nap, akkor csütörtökön 0 óráitól váltható meg. Tehát a dolgozóknak — minthogy a cikkben is megemlítik — ele­gendő idejük van a hetijegyük megváltására. Továbbá a dol­gozók jegyét a vasút olyan idő­ben adja ki, amikor a menet­rend szerinti vonathoz nincs jegykiadás. Sajnos meg kell állapíta­Kl LŐJE LE A RÓKÁT? Ml, a Galgamácsa és Kis- némedi vasútállomás közti te­rületen levő, Váckisújfalu megállóhely és környékének lakói, hosszabb ideje ijedten figyeljük, hogy aprójószágunk egyre pusztul, mert egy róka dézsmálja. A róka komának — úgy látszik —. ízlik a kotlós, a kiscsirkék, a tyúkok, ka­továbbra is vígan él, egyre nagyobb kárt okoz és egyre szemtelenebb. Kiáll az ország­úira. a szomszéd táblából né­zd a földeken dolgozókat, a gazdasszony szeme láttára vi­szi el az ólból a baromfit. Panaszunkkal nem szeret­nénk Illetékességi vitát pro­vokálni. Mert nem az a lé­nyeg, hogy ki lője le a rókát, hanem az, hogy lelőjék, hi­szen minden házban már nagy összegre rúg az a kár. amit ez a vérszomjas róka okozott. A Váckisújfalu megálló és környékének lakói nevében: Mihók György kalauz nunk, hogy az utazóközönség egy része a fenti rendelkezést nem veszi tudomásul, és hétfői napon — közvetlenül a menet­rend szerinti vonathoz történő jegyváltás alkalmával — akar­ja a hetijegyét megváltani. Ez természetesen zavart okoz a jegyváltásnál. Épp ezért uta­sítottuk Monor állomást, hogy a fenti' rendelkezéseket szigo* rűan tartsa be. Még egy pénztárost nem tu­dunk a monori állomásra be­állítani, hiszen az ő munkájá­ra csak hétfőn, legfeljebb egy­másfél órára volna szükség? Egy dolgozó beállítása ilyen rö­vid idő kedvéért; ellenkezik a népgazdaság érdekeivel; Jó volna, ha ezt az utasok is meg­értenék, több figyelemmel ol­vasnák el plakátjainkat cs csak a kijelölt időben vásárolnának hetijegyet. Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatósága • vezetőjének helyettese Valóságos paradicsom a csobánkai üdü- nők és felesége — lőT" ahol kéthe- a ' nePClffnöKkel terikénk eamiU arja sokak csáik és libák húsa, mert ál­landóan elhurcolja ezeket a szárnyasokat. Ezért elmentünk eigy helybéli vadászhoz, és megkértük, hogy lője le a ró­kát. A vadász sajnálkozva megtagadta kérésünket, azzal, hogy az nem az ő területe, ott nincs joga lőni. Ekkor keres­tük fel a területileg illetékes vadásztársaságot, a rákospalo­tai Landler Jenő Járműjaví­tóban. Innen kijött egy va­dász. Elvittük a rókalyukhoz, megmutattuk neki — ő megál­lapította, hogy valóban róka- tanya, és megígérte, hogy tár­saival visszajön és kilövi a ra­vaszdit. Azonban a mai napig sem jöttek. Mi mér minden megoldással megpróbálkoztunk, de a róka fiú és kislány — csepeli dolgozók gyermekei — vált­ja egymást. Pél­dás rend, fegye­lem, tisztaság uralkodik az épü­letben, az apró­ságok valóban re­mekül érzik ma­gukat. Kecskés gond­fáradozik azon, hogy a kis lur­kók mindent meg­kapjanak. Ha a gyerekek kirán­dulnak a közeli Nagykevélyre és Csikóváraljára, hazatérve finom és bőséges ebéd várja őket. Két hét után meg­hízva, jókedvűen', ' lebamultan tér­'-léi Jó volna ha a Pest megyei Hír­lap egyik munka­társa — természe­tesen fotóriporter­rel együtt — fel­keresné egyszer ezt a gyermekpa­radicsomot. Béres András Csobánka, Ady Endre u. 65. Jogos-e a kukorica? Nyolcvan éves vagyok, tagja a tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezetnek. Mivel megbetegedtem, nem tudo'k kapálni, s ezért érdeklődöm önöknél, hogy a bevitt 11 hold földem után kaphatnék-e egy hold kukoricatermést? Visnyei András Tápiógyörgye, Dózsa György u. 101. Kedves Olvasónk! Levelé­ből sok minden nem derül ki világosan. Nem tudjuk azt sem, hogy ön nyugdíjas, él­vez-e öregségi járulékot, va­Az érdligeti strandon Forrón süt a nyári napsugár, így hát nem cso­da, hogy az érdli­geti strandfürdő medencéjében alig van hely. Gitt Károly, a gond­nok, elmondja, hogy június első napjaiban nyitot­ták meg a für­dőt, amelyet az­óta rendszeresen látogatnak az érd­ligetiek. Nem rit­ka az olyan nap sem, amikor a nyolcszáqat is meghaladja a vendégek száma. Kint, a meden­cénél, megeléged­ve látjuk, hogy a sűrű avarnak, szinte őserdei nö­vényzetnek már nyoma sincs: szé­pen rendbehozott környezet fogadja a fürdőzőket, s a néhány éve terem­tett szabadtéri színpadon már az idén is szerepel­tek a fiatalok egy- egy sikeres elő­adással. további A nyár tervei: a kiszesek és az út­törők műsoros es­teket rendeznek, sőt. budapesti szí­nészek is vendég­szerepeinek a nyár folyamán. Van tehát szóra­kozási lehetőség a strandoláson kí­vül is ezen a szép helyen. A medencében ott vannak a sportkör úszói. Balogh Károly edző alig várja, hogy egy kicsit megritkuljon a tömeg, mart csak így kezdhetik meg az edzést. Késő délután erre is sor kerül — aztán az úszók is hazatér­nek. A strandon csak a friss víz csobogása hallat­szik: tiszta vízzel töltik fel a köz­kedvelt érdligeti strand medencé­jét. Téri András tudósító lamint azt sem. hogy egyedül él-e, vagy családjával? A fennálló rendelkezések sze­rint, minden tsz-tagnaik — a teljesített munkaegységeken kívül — jár háztáji föld és földjáradék. Ha valaki nyug­díjas, akkor a háztájin kívül öregségi járadékban is része­sül. Az öregségi járadéköt vi­szont csak héthónavi tsz-t/ig- ság után lehet kérni. Kétévi tsz-tagság után lehet a köz­gyűléshez segélykérelemmel fordulni. A kukoricára vonat­kozó kérdésére csak azt tud­juk válaszolni: ha a mai na­pig nem kapott háztájit. Ön­nek jár a háztáji nagyságá­nak megfelelő, terménnyel be­vetett terület, amelyből — természetesen — a tsz levon­ja a termelési költségeket. Mi­vel leveléből nagyon sok lé­nyeges kérdésre nem kaptunk választ, ezért megkérjük, hogy kérelmével forduljon a tsz közgyűléséhez, amely a fenn­álló rendelkezések figyelembe vételével megállamtja. hogy ön fa földje után járó földjá­radékon kívül!) milyen nagy­ságú háztájira, illetve milyen juttatásokra jogosult. Földkisajátítási ügyben fordult szerkesztőségünkhöz Göbölyös Jánosné (Kiskunlac- háza, Lenin u. 31. sz.) olva­sónk. Kérjük, hogy a kisajátí­tást elrendelő határozatot, vaJ lamint az ügyre vonatkozó összes hivatalos iratot küldje be szerkesztőségünkbe, meri ezek nélkül nem tudunk intéz* kedni;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents