Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

1961. JÚNIUS 27, KEDD "zfúrltm 5 Visszavárja a falu a fiatalokat ii. A szóbeszéd — és a valóság a tsz-ben — Falun is lehet tanulni, művelődni, szórakozni A dunabogdányi Úttörő Tsz három szövetkezet egyesülésé­ből alakult. Sajnos, a taglét­szám növekedése nem tartott lépést a földterületével: 1600 holdhoz mindössze 246 tagot számlál. Azoik sem járnak mind dolgozni. Vannak köz- tük idősek, betegek, s vannak, akiket saját parcellájuk most még jobban érdekel a közös­nél. A szövetkezet — különö­sen epe'- és málnaérés idején — munkaerőproblémákkal küzd. Hogyne küzdene! — gondol­ja a járatlan idegen —, hiszen megmondták a fiatalok: a tsz- ben rossz a kereset, s kevés az előleg, ha fizetnek egyáltalán. Igen, a fiatalok megmond­ták. Csakhogy a tények, a pa­pírok — úgyis mondhatnám: a hivatalos okmányok — mást mondanak! A szövetkezetben már évek­kel ezelőtt bevezették a rend­szeres előlegfizetést. Munka-, egységenként húsz forintot kapnak a tsz-tagok: szorgal­muktól függően 400—1200 fo­rintot havonta. Aki nyolcszá­zon alul kap, nemigen törte magát Az elmúlt evben tizenhat család keresett ötvenezer forinton felül. Aki azt gondolja, hogy öt-hat­tagú családról van szó, téved: férj-feleségről. Az egyesülés előtti, régi Út­törő Tsz-ben tavaly 53 forin­tot ért egy munkaegység. Or­szágos viszonylatban is szép eredmény! Az állattenyésztésben dolgo­zók átlagos havi keresete 3000 —4500 forint között mozog. S még legalább három tehenészt tudnának foglalkoztatni. -^Hatvannyolc holdas kerté­szetük ,. ugyanannyi. íiatataak biztosítana munkát, jó megél­hetést. Hatvannyolc fiatal nyerhetne idővel kertészeti szakmunkásképesítést' Sőt, 150 holdig tudnák fejleszteni, ha volna elég munkaerő. A növénytermesztés százöt­ven- kétszáz főt tudna foglal­koztatni, ötven forintra terve­zett munkaegység ellenében. A szövetkezetnek van egy ZSetor traktorja, egy teherautó­ja, egy Maulwurf gépe --- a hozzátartozó munkagépekkel, — és egy esőztető berendezése. A gépekhez vonzódó fiatalok kitanulhatnák ezek kezelését. A fogatosoknak is 1500 fo­rintos- havi keresetet biztosít a tsz. Mégis, tíz pár lovuk áll ez istállóban: kevés a fogaté*. Napokig dobolták, .hirdették a községben, hogy 15—-18 eves fiatalokat keres a szövetkezet növénytermesztési munkákra, ■ 50 forintos napszámért. Havon­ta ezer - ezarkétszá z forintos kereset, még utazni sem kell érte! Ennyit az anyagiakról. vasók. S a könyvállományt tovább bővítik. A községi mozi műsorpoliti­kája megfelel egy fővárosi peremkerületének. Új és ré­gebbi filmek váltják egymást a műsoron. A Pest megyei Pe­tőfi Színpad havonta tart elő­adást a faluban. Fiatalokról lévén szó, fog­lalkoznunk kell a KfSZ’Szervezet életével is. Gräff Éva KISZ- titkár -ner* szépíti azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdeniük a szervezet tagjainak. Saját helyiség hiá­nyában taggyűléseiket, össze­jöveteleiket a pártházban ren­dezik. Sajnos, klubéletről, szó­rakozásról keveset beszélhe­tünk. Néha egy-egy táncmu­latság, valamelyik kölcsönkért teremben — ez minden. Nincs rádiójuk, lemezjátszójuk de még társasjátékuk sem. A községfejlesztési hozzájárulást leköti a nagyszabású művelő­dési ház építkezés, a tanács anyagi támogatására nem szá­míthatnak. Mégis, sok mindent megold­hatnának saját erejükből. Mi­re gondolunk? Például arra: ha a 68 KISZ-tag közül min­den fiatal csak egy napot dol­gozna — szabadsága idejében — a termelőszövetkezetben, s az 50 forintos napszámbért felajánlanák a KlSZ-szerve- zetnek, több mint 3000 fo­rint gyűlne össze a kasszában. Abból már telne egy lemez ját­szós rádióra," s egy-két tár­sasjátékra, vagy egy közös kirándulásra. Ebhez azonban a titkár jó szándéka nem elég. A fiatalok lelkesedésére is szükség van. Arra a lelkese­désre, amivel részt vettek a művelődési ház építkezésében, vagy amivel Í2Ö órát. dolgoz­tak társadalmi munkában a cukrászda kerthelyiségének parkosításánál. Ha akkor megértették, hogy maguknak dolgoznak, maguknak építenek, most miért sajnálják az ál­dozatot? Hiszen legtöbbjük nem egyetlen napot, hanem sokkal többet segít szüleinek a saját földjük megművelé­sében, nem idegen tehát szá­mukra a mezőgazdasági mun­kai — Nagyon nehéz nálunk összefogni a fiatalokat — meséli a KISZ-tilkár —, mert többségük bejáró munkás. Vannak akik az üzemükre hi­vatkozva maradnak távol a szervezet életétől. A KISZ- oktatásban mindössze húszan- huszonketten vettek részt. Havannyolc kiszistából! Olyan KISZ-tagunk is van, mint Spáth Mária, aki még a tagkönyvét sem tartja magá­nál. Nálam van, én ragasz­tom bele a bélyegeket. A taggyűlésekre néha eljön, né­ha nem; a szervezet munkájá­ban nem vesz részt. Úgy tudom, Kreisz Mária itt volt KISZ-tag egy évig. Miért maradj ki? — Eleinte tagja volt a tánc- csoportunknak. A vőlegénye kívánságára azonban kilépett. Ezután már a taggyűlésekre sem járt el. Egyszer megkér­deztem tőle: jössz rendsze­resen, számíhatunk rád, vagy kimaradsz? Kimaradt. Nem vizsgáltam alaposab­ban a községi KlSZ-szerve- zet életét, a vezetőség mun­káját. Valószínűnek tartom azonban, hogy ők is hibásak a szervezeti élet egyhangúsá­gában, s abban, hogy ilyen könnyen feladják a harcot egy-egy fiatalért. Lehet, hogy a KISZ-tagokban van a na­gyobb hiba. Az is lehet, hogy a vezetőség nem kap elég se­gítséget a pártszervezettől, és a tanácstól. Sok minden lehet­séges. Egy azonban bizonyos: minden hibája, gyengesége el­lenére a dunabogdányi KISZ- szervezet számottevő erő, él, dolgozik. Egy kis összefogás­sal, több segítséggel, több fia­talos lelkesedéssel képes lesz kilábalni az egyhangúságból. Hiszen a jövő nekik, a fiataloknak dolgozik. Nekik -épül a . másfélmiUiós művelődési ház, az ő gazda­gabb holnapjuk érlelődik a ma még gondokkal küzdő ter- i melőszövetkezetben, az ő jö­vőjüket formálják, szépítik a tanácsüléseken. Ha ma még sokan közülük nem értik, nem érzik, mégis i ott a helyük: szűkebb pátriá- | jukban, a falun. A falun, I amely ■ munkát, szórakozást, ; pihenést kínál nekik, csak ki j kell nyújtani érte a kezüket, j Ott a helyük a falun, amely- j nek vezetői — a megértő, tett­re kész lakosság támogatásá- I val — napról napra többet \ tesz azért, hogy a fiatalok ott- j hon érezzék magukat, s meg- j találják a helyüket. . Njdri Éva Jdnos napi ünnepség a Népligetben A Nyomda-, Papíripar- és Sajtó Dolgozóinak Szakszerve­zete ez évben 101. alkalommal tartotta meg hagyományos János-napi ünnepségéta Nép­liget Petőfi-sporttelepén. A kedves ünnepségen nagy szám­ban jelentek meg a nyomdák, így a Kossuth, az Atheneum, a Glóbus, a Franklin s a többi nagy fővárosi nyomda dolgo­zói, hogy baráti beszélgetésen emlékezzenek a régi János napi ünnepségekre, amikor szembeszegülve az elnyomó rendszerrel, fáradoztak a szebb élet kialakításán. Az idei Já­nos napi ünnepségen megje­lent Földi László, a könnyű­ipari miniszter első helyettese, Terényi László, a szakszerve­zet főtitkára, nyomdászok, új­ságírók, a nyomda- és papír­ipar dolgozói. A délelőtti órák sportműsorral telteik el, dél­után pedig neves fővárosi mű­vészek szórakoztatták a közön­séget. (MTI) ASSZONYOK RONGYHULLADÉK-GYŰJTŐ VERSENYE A MÉH — mint ismeretes — országos rongyhulladék­gyűjtő versenyt indított az asszonyok közt. A nyeremé­nyek sorsolása Budapesten, nívós műsor és divatbemu­tató keretében történt meg. Minden pályázó neve any- j nviszor került az urnába, ahányszor négy kilogramm rongyot adott át a MÉH-nek. Különösen jól szerepeltek a Pest—Bács—Nógrád megyei MSH Vállalat területén ver­senyző asszonyok. Az össze­sen begyűjtött 500 mázsa rongyból több mint 80 má­zsát adtak be a megyei MÉH-nek. A’sorsolás is ne­kik kedvezett. Az ötven ér­tékes nyeremény közül tizen­ötöt a három megye asszo­nyai nyertek. Pest megye díjnyertes asz- szonyai közül Lengyel Amb- rusné (Szentendre, Somogyi Béla part 15. sz. lakos) - egy 500 forint értékű torontáli szőnyeget, Schultz Józsefné (Budakeszi, Pátyi u. 5.) és Sza­bó Béláné (Kistarcsa, Szt. László u. 28.) egy-egy vil­lanyvasalót nyert. A nyereményekért a me­gyei MÉH vállalat által kü­lön levélben jelzett helyen, július 5-től 31-ig jelentkez­hetnek a nyerteseik. Évi fizetés - tizenhárom hónap Beszélgetés a számok emberével A tanulás? A művolődés? Adjuk át a szót Szabó Ist­ván tsz-elnöknek: — Olyan időket, élünk, ami­kor a mezőgazdasági munka egyre több szakérteimet- köve­tel. Ahogy a gazdálkodás mindinkább belterjessé, gépe­sítetté válik, úgy igenjei egy- egy művelési ág specializált szaktudást. Ha valaha, most igazán megvan a lehetősége annak, hogy parasztfiataljaink szakmunkásokká váljanak. Mezőgazdasági szakmunká­sokká: szakképzett kertészek­ké, állattenyésztőkké, növény­termesztőkké, gépészekké, traktoristákká, stb. De az ál­talános műveltség gyarapítá­sának sincs nálunk akadálya. Más termelőszövetkezetekhez hasonlóan, elegendő jelentkező esetén mi is kérhetnénk kihe­lyezett osztályok alakítását a különböző iskolák esti tagoza­tán. Ami pedig a fővárosba való bejárást illeti: gyakorno­kunk hetenként kétszer jár Budapestre, egyetemi előké­szítőre. A termelőszövetkezetnek sa­ját kultúrterme, televíziós készüléke van. Négyszázötven kötetes könyvtárában szak­mai és szépirodalmi könyvek között válogathatnak az ol­Tizenhárom havi fizetés. Látatlanban is szívesen vál­lalja mindenki. Pedig az egy hónap plusz, amit egy esz­tendő alatt elérhet az ember, nem vágy, hanem fillérre el- i lenőrizhető, kézzelfogható va­lóság. A természetesnek vett olcsó nyaralást, az üzemi kosztot, s egy sor úgyneve­zett juttatást sorolhatnánk ide, de maradjunk csak a zsebretehető anyagiaknál, a fizetésnél. Erről nyilatkozik a megye statisztikai igazgatósá­gának vezetője, Hargitai Dá­niel: — A munka termelékenysé­gének növelésében, az önkölt­ség csökkentésében nagy sze­repe van a dolgozók fokozódó öntudatának, de jelentősége van az anyagi érdekeltségnek is. Az öntudat fokozódása lé­nyegében attól függ. hogy a dolgozók milyen széles töme­gével sikerül megértetnünk azt, hogy a szocializmusban az egyéni és társadalmi ér­dekek alapvetően meg­egyeznek. Az anyagi érdekeltség növelé­sét a teljesítménybérrendszer kiszélesítése mellett a nyere­ségrészesedés bevezetése is szolgálja. Ennek kifizetési fel­tételei, ha körültekintően ha­tározzák meg a vállalat veze­tői és az üzemi tanácsok azo­kat, a dolgozók reáljövedel­mének emelkedésén kívül nagymértékben hozzájárulnak az alapvető termelési célkitű­zések megvalósításához, a munka- és állami fegyelem megszilárdításához. — Mit mutat a megyei kép? — A megye állami ipará­nak 1960. évi gazdasági ered­ményei kedvezőknek mondha­tók. A termelés minden száz forintjára 85,90 forint költség jutott és ez 2,70 forinttal ke­vesebb, mint az előző évben. Különösen az anyagokkal való takarékosabb gazdál­kodás tette lehetővé a költségszint csökkenését, de szerepe van az egyre nö­vekvő termelékenységnek is. — Lépjünk közelebb a té­mához. — A megye állami ipara évenként egyre nagyobb nye­reséggel zárja mérlegét és ennek megfelelően emelkedett a vállalatok nyereségrészese­dése is. Az 1958. évi 36,2 mil­lió és az 1959. évi 49,6 millió forinttal szemben az 1960-as évi gazdálkodásunk után 56,2 millió forintot tarthattak visz- sza a vállalatok. A dolgozók­nak kifizetett nyereségrészese­dés is természetesen egyre nőtt; és ilyen címen ez évben már 36 622 dolgozó 31,8 millió forintot kapott kézhez. Né­hány tanácsi élelmiszeripari vállalatot kivéve — amelyek legtöbbje azóta megszűnt ön­álló vállalatként működni — valamennyi állami vállalat fi­zetett dolgozóinak nyereségré­szesedést. A fizetett összeg átlago­san a dolgozók 15—16 napi keresetének felelt meg, de 21 vállalatnál a dolgozók háromheti keresetét is meg­haladta. Egy teljes havi ke­resetet, vagy azt megközelítő összeget fizettek ki nyereség- részesedésként a Dunakeszi Konzervgyárban, a Szobi Kő­bányában, a Könnyűipari ön­töde és Alkatrészgyárban, a Szentendrei Kéziszerszámgyár­ban, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál, a M on őri Kefegyárban és a Ceglédi Ruhaipari Vállalatnál. — Mennyit jelent ez forint­ban? — Az állami iparban a múlt évhez képest 17,4 száza­lékról 19,4 százalékra emelke­dett azoftnak a dolgozóknak aránya, akik 1200 forintnál nagyobb összeget kaptak. Több mint ezren részesedtek két­ezer forintnál nagyobb ösz- szegű nyereségben. Fontosnak < Ml H a. £ M Tízszeresére növekszik a gyümölcslégyártás, új készítményekkel bővül a választék Nagykőrösön A Nagykőrösi Konzervgyár ebben az évben tízszer több gyümölcslevet készít, mint tavaly. A gyümölcsléüzemben há­rom műszakban dolgoznak, s a tavalyi 30 vagon helyett 300 vagon árut készítenek. Az üzem idén új termékkel bővíti a már ismert és köz­kedvelt folyékony gyümölcsök választékát. Rövidesen az fiz­ietekben is kapható lesz Nagykőrös legújabb gyártmánya, a birsalma-, az eper- és a málnaié. Csupán birsalmából annyi üdítőital készül, mint amennyi a múlt. évben az összes gyü­mölcsfajtákból összesen. (MTI) men nap 1961. június 27, kedd, László napja. A nap kél 3.49 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A hold kél 18.30 órakor, nyugszik 3.00 óraikor. Várható időjárás kedd es­tig: kissé felhősebb idő, né­hány helyen záporeső, ziva­tar. Mérsékelt déli-délnyuga­ti, a záporok idején megélén­külő és északnyugatira for­duló szél. A nappali felmele­gedés egy-két fokkal gyen­gébb lesz. — TEGNAP REGGEL a tápiósápi Petőfi Termelőszö­vetkezetben is megkezdték az őszi árpa aratását. Az osz- lári részen a gépállomás rendaratógépe állt munkába, ma megkezdi a munkát a tsz saját aratógépe is. A hét má­sodik felében munkába áll­nak a kézikaszások is. — TANÁCSÜLÉST tart ma a Dabasi Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága. Az illé­sen a járási népi ellenőrző bizottság munkáját és a me­zőgazdaság helyzetét tárgyal­ják. — ELNÖKSÉGI ÜLÉST tart a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa csütörtök reggel 9 órakor. Az ülésen a munkavédelem helyzetéről, a szakmaközi bizottságok munkájáról, az újítási fel­adattervek végrehajtásáról és a nagykátai járás egészség- ügyi helyzetéről lesz szó. — SZÁZHUSZONHAT fia­tal vöröskeresztes végezte el az „Ifjú egészségőr” tanfo­lyamot az elmúlt évben a támokligeti általános iskolá­ban. Az iskolai vöröskeresz­tes mozgalom azóta is szépen fejlődik, egyre több gyermek kapcsolódik be a munkába. Legutóbb jó munkájáért tíz iskolásgyerek kapott kitünte­tést. tartom azonban megemlíteni, hogy a nyereségrészesedés ki­fizetésének feltételei között ott találjuk, mint csökkentő té­nyezőket a késéseket, az iga­zolatlan mulasztásokat, a fe­gyelmi vétségeket, sőt egyes helyeken még a selejtes áru termelését is. így válik azután a nye­reségrészesedés rendszere munkafegyelmet szilárdító tényezővé, amely további eredményeket biztosít. — Milyen mértékű a levo­nás? — A nyereségrészesedést kapott dolgozók közül mint­egy háromezertől vontak le hatszáznégyezer forint érték­ben kisebb-nagyobb öszege- lcet. A munka- és állami fe­gyelemre váló nevelésnek ez­zel az igen hatékony eszközé­vel élt az ÉM 1. számú Kő­bánya Vállalat, ahol a mun­kások 41 százaléka, a Buda­kalászi Gyapjúszövőgyár, ahol a munkások 37,8 százaléka csökkentett nyereségrészese­dést kapott. A Budakalászi Textilművekben, a Ceglédi Villamosipari Gyárban és a Pest megyei Műanyag- és Já- tékárugyárban a munkások­nak közel egyharmadát érin­tette a már említett címeken történő levonás. Remélhető, hogy a következő években csökkenni fog ezek száma és a nyereségrészesedés egyre több dolgozónak vá’tk jó mun­kával kiérdeme’t tizenharma­dik havi keresetévé. (*• gy.) — BEFEJEZŐDÖTT Ceg- lédbercelen a villamosháló­zat bővítése. A villamosításra 623 ezer forintot fordítottak. — MEGKÉSELTE a felesé­gét a különváltan élő Engló- ner Ferenc vácbottyáni lakos. A felbőszült férfi több kcs- , szúrást ejtett feleségén. A sé­rültet a váci kórházba szállí­tották, a férj ellen megindí­tották az eljárást. — ÖNKISZOLGÁLÖ ve­gyicikkeket ' árusító üzletet nyitottak meg a napokiban Pomázon. Máris nagy sikere van a szentendrei járás első vegyicikk üzletének. — TIZENKÉT KOMBÁJN, tíz kévekötő-aratógép és hat rendrearató áll készenlétben a Monori Gépállomáson. A tsz-ek is felkészültek az ara­tásra, készítik a kombájnszé­rűket. Jól felkészült az úri és a bényei termelőszövetke­zet. — MŰANYAG LOGAR­LÉC előállításával kísérle­teznek a Monori Kefegyár logarléc-üzemében. Ha a kí­sérletek beválnak, a hagyo­mányos körtefa helyett mű­anyagból készítik a logar­léceket. — AKARAT ELNEVE- zéssel kis termelőszövetke­zet működik a Pest megyei Tanács pilisi leánynevelő intézetében. A két hold föl­dön munkaegység-rendszer­ben dolgoznak a gyerekek, s elszámoláskor az értéke­sített terményekért kapott pénz tíz százalékát a gaz­daság korszerűsítésére, 20 százalékát pedig kirándu­lásokra fordítják. — NEMZETKÖZI Duna- túrán vesz részt június 26- tói július 11-ig a váci 19. Búvár Kund úttörő vízicsa­pat. Az elmúlt napokban az úttörők próbatáborozást tartottak. A nemzetközi tú­rára az esztergám—mohácsi Duna-szakaszon kerül sor. — ÉVENKÉNT 200 mázsa baromfihúst szándékozik termelni a szentendrei Áp­rilis 4 Tsz baromfiteiepe. Az egrestermesztés mellett most már a baromfitenyésztésről is híres lesz Szentendre. — ABONYBAN szerepel július 1-én a szolnoki Szig­ligeti Színház, a művelődési ház szabadtéri színpadán. A vendégegyüttes a Leányvá­sár című nagyoperettet mu­tatja be. — ÉRIK A NARANCS a Nagykőrösi Konzervgyár kertészetében. A normális nagyságot elért narancs- és citromgumók a napokban beérnek. — TIZENEGY ifjúsági brigád nevezett be a céglé- di tsz-ekben az ifjú kuko­ricatermesztők versenyébe. A hatvanöt fiatal 137 hold föld megművelését vállal­ta. Az ifjú tehenészek ver­senyében négy fiatal vesz részt. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.00: Ifjúsági műsor: 1. A széles határban, beszélge­tés KlSZ-vezetőkkel, 2. Ta­nuljunk táncolni. Angolke- rigő. 18.35: Megemlékezés Korea felszabadulásának év­fordulóidról, 19.00: TV Hír­adó, 19.15: Hétköznapi ta­nácsok. Űj műszaki cikkek, 19.25: írók a kamera előtt. Tamási Áron.- Vallomás pá­lyám kezdetéről, 19.45: öt perc a paradicsomban, ju­goszláv film . (14 éven alu­liaknak nem ajánljuk), 21.15: A Román Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének műsora, közvetítés a Ma­gvar Néphadsereg Klubjá­nak Szabadtéri ' Színpadá­ról, kb. 22.25: Hívek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents