Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-27 / 149. szám
1961. JÚNIUS 27, KEDD í°-*i»«r /ULCyEt 3 Népitánc^f es%tivál -= 1961 Tarka sereg lepte el vasárnap Gödöllőt: a népi' tánc lelkes katonái már kora reggel felkeltették a járókelők ér- déklődését. Ruháik a szivárvány valamennyi színében tündököltek, itt-ott a muzsikusok próbálgatták hangszereiket, sőt néhol még táncra is perdültek az együttesek. A gödöllői későnkelők pedig vidám dotálásra ébredtek, Kovács László, a népdal, a népi tánc, a népművészet Kossuth-díjas szerelmese csodálatos szerveszerűek és tökéletesek lesznek. Nem szigorúak a nézők sem, mert a táncforgatag felejtet. Tapsot kapnak az isa- szegiek, a turaiak, az abo- nyiak, a ceglédiek, a csévha- rasztiak, a nagykőrösiek, a váciak, a Galga mentiek, a gödöllőiek és a vendégek is. Pedig valamennyit nem is soroljuk fel, ki győzné? Negyvenöt együttes délelőtt 26, délután 24 számot mutatott be. Hálás a közönség, mert Karsai csárdás a Somoskőújfalui táncosok előadásában. zőkészséggel sorbaállítja a tán- cofeokat. Hányán próbálgatják hangjukat? Százan? ötszázan? Nyolcszózan?! Abonyiak, erdőkertesiék, tápiószecsőiek, ócsaiak, isaszegiék, váciak, galgamácsaiak, turaiak, püs- pökhatvaniak. Itt az egész megye Száll az ének, mintha Pest megye monumentális kórusa dalolna, pedig mindez csak rögtönzés, mert a dalosok első számú erénye az összeszokottság, amely csak sok-sok próba után alakul ki. És csoda történik. Költői túlzás? Nincs csoda, a szépen ^szárnyaló dal titka?'rtl'indänriyiah1 'rhüzíkáli- sak, siéretik a dalt, a táncot. Kovács László elégedett, sikerült a próba^ jöhet az előadás ... A népi együttesek és népi táncosok csaknem ezres serege előbb még felvonul a gödöllői Szabadság térre. Sokan nézik ' a tarka ruhákat, nemcsak a helybeliek, de néhány suhanó autó is megáll, pedig az utasok az árnyatadó mátrai, gályái erdőkbe igyekeznek, Gödöllőn pedig már reggel olvadozik az aszfalt. Fél tizenegykor a Palotákért szabadtéri színpadán sorakoznak fel a Pest megyei együttesek. Festőibib- környezetet nem is választhattak volna a rendezők, üdezöld hátteret adnak a százados faóriások és élő szőnyegét a hatalmas smaragd fűrengetegek. És kezdődik a mozgalmas, látványos találkozó: Szabó Sándor, a Pest megyei tanács v. b. elnökhelyettese mond megnyitó beszédet, hangoztatja a fesztivál jelentőségét és sok sikert kíván a részvevőknek. Ezerthangú nyitányként csaknem minden részvevő felvonul a színpadra, Kovács László, Kossufh-díja s vezényel és e pillanatban több a szereplő, mint a néző a gödöllői fák alatt. Száll az ének és a szerteáradó dallamok emlékeztetnek arra, hogy 1961 jubileumi esztendő, Liszt- és Bartók-év. Tánc, tánc és tánc, negyvenöt együttes lép egymást váltogatva színpadra. Biztos kézzel állították össze a rendezők^ a műsort, akárcsak a drámaírók, ügyeltek arra, hogy a közönség érdeklődése felvonásról felvonásra fokozódjék. Számításaikat időnként azonban keresztülhúzta egy-két együttes kívánsága: — Szerepeljünk előbb, mert haza szeretnénk utazni ..: Vagy időnként csődöt mondott a mikrofon vagy a hangszóró, tehát váratlan technikai zűrzavar akadályozta a műsort. Ezt azonban nézzük el, mert fiatal még- a gödöllői szabadtéri színpad, még idő és természetesen anyagi áldozat kell, amíg a műszaki berendezések is korminden számot megtapsol. Érdemtelenül kapták az együttesek az elismerést? Aligha. Dicséretet érdemel valamennyi részvevő, mert nemes feladatra vállalkozott; ápolni akarja a néptánc, a népszokások itt-ott már feledésbe is vesző hagyományait. Természetes, nem tehetünk egyenlőségjelet valamennyi, együttes száma, felkészültsége és áldozatkészsége közé, de megállapíthatjuk. hogy a népi együttesek és tánccsoportok találkozója a tavalyihoz képest számbelileg . és minőségileg is emelkedést jelentett. 1960-ban elsősorban a vendégek jelentették a színvonalat, az idei ' fesztivál'vi- szórft" Kát1 tJteofiy ítjá,' 'Hogy'a Pest megyeiek felnőttek a meghívottak mellé. Kiknek köszönhetjük a gödöllői találkozó színvonal- emelkedését? íme a legjobb csoportok: az Abonyi Földművesszövetkezet népi együttese, a túrái művelődési otthon népi együttese, a galga- hévízi Zsíros néni, a népművészet mestere és ötös fogata, a ceglédi művelődési ház vegyes, tánccsoportja, a püspökhatvani általános iskola vegyes tánccsoportja, a VeSarkantyús-tánc. Előadják bugyi fiatalok. resegyházi Földművesszövetkezet tánccsoportja és a Csepel Autógyár vegyes tánccsoportja. így vélekedik Os- kó Endréné is, a Pest megyei Tanács népművelési osztályának táncreferense. Beköszöntött az este a gödöllői Palotakertre, mire a fesztivál -véget ért. Igaz, hosgy csak a közönség számára, mert az együttesek táncoktatói a jövő hónap első felében közösen vitatják meg a találkozó mér legét, tanulságait. Anélkül azonban, hogy a megbeszélés elé vágnánk, megállapíthatjuk: Gödöllőn vasárnap szép sikert aratott a népi együttesek és tánccsoportok csaknem ezer tagot számláló serege. Molnár Károly Gyorsabb a panaszok intézése Beszélgetés a megyei tanács panaszügyi csoportvezetőjével A panaszok, a beadványok sorsáról érdeklődtünk dr. Tési Istvánnál, a Pest megyei Tanács panaszügyi csoportvezetőjénél. — Hetente három félfogadási napot tartanak a megyei tanács osztályain — mondotta dr. Tési István. — A közvetlenül hozzánk címzett, vagy a fogadóórákon jegyzőkönyvbe foglalt, illetve a minisztériumok és rádió által hozzánk továbbított levelek vizsgálatán túl foglalkozunk az osztályok, továbbá a járási, a városi és községi tanácsok panasz-ügyintézésé- j nek ellenőrzésével is. Én ma- I gtam az utolsó, időben ellenőrzést tartottam a megyei tanács egészségügyi osztályán, a szobi, a váci, a gödöllői és a nagykátai járási tanácsnál, Cegléden és Nagykőrösön, valamint a Sződligeti Községi Tanácsnál. Megállapítható, hogy általában gyorsan és gondosan vizsgálják meg a panaszokat. De hiszen éppen ez a célunk! Épp ezért bosszantó, hogy a rádió (a mi egyik legnagyobb „szállítónk”) a ránk tartozó leveleket olykor két hét késéssel továbbítja. — Természetesen megtörténik, hogy egy-egy ügyet nem tudnak gyorsan és kielégítően megvizsgálni. Habár Nagyobb tudás - eredményesebb munka Fokozódó tanulási kedv a monori járásban Egyre, több ember látja világosan a termelőszövetkezetekben, hogy a több jövedelem elképzelhetetlen több tudás nélkül, vagyis a termelőszövetkezeti parasztoknak bőví- teniök kell közismereti és szakmai tudásukat. Miképpen történik mindez a monori járásban? Erről beszélgettünk Gyenes József népművelésügyi felügyelővel. — Elsőrendű feladatunknak tekintjük, hogy járásunkban minél alaposabb műveltséggel rendelkezzenek a termelőszövetkezetek tagjai — mondotta a járási népművelésügyi felügyelő. — Tanulási vágy mindenütt mutatkozik, és ez azért is örvendetes, mert nem egy helyen bőven akad pótolnivaló. A monori járás valamennyi községében tapasztaljuk, hogy a terme- 1 lőszövetkezeti . .dolgozók . tápul ni" "X"' Mpg - eddig sohasem vettek részt olyan sokan az iskolán- kívüli oktatási formákban, mint ebben az esztendőben. Népművelési munkánk csak azért lehet sikeres, mert a pedagógusok általában, néhány kivételtől eltekintve — szív- vel-lélekkel közreműködnek. — Hol működnek a leg lelkesebben a pedagógusok? — Érdekes, hogy minél kisebbek a községek, annál lelkesebbek a pedagógusok. Különösen áldozatkészek a tápiósülyiek, a tápiósá- piak, a csévharasztiak, a vasadiak. Csévharaszton 12 sikeres ismeretterjesztő előadást tartottak, ezenkívül háztartási tanfolyamot is rendeztek. Tá- piósülyön negyvenen ezüstkalászos tanfolyamot végeztek, huszonnyolcán elvégezték a művelődési iskolát, huszonkét asszony pedig a háztartási tanfolyam előadásait hallgatta végig. A háromféle iskolán- kívüli népművelési forma gyakorlati lebonyolítása azért sikerült jól, mert tevékenyen közreműködtek a pedagógusok. Akad olyan község is, ahol feladatuk nem ilyen hálás, mert az oktatási munkát szó szerint az abc-nél kell kezdeniök. — Hol? — Nem nevezem meg a községet, mert nem válik dicsőségére. Hogy-hogynem kiderült: akad néhány ember valahol a monori járásban, akik hadilábon állnak az abc-vel, illetve az írás-olvasás tudományával. — Milyen tanulási lehetőség nyílik a termelőszövetkezeti phrasztok előtt? — Elvégezhetik a dolgozók általános iskolájának alsó vagy felső tagozatát, erre mindenütt van lehetőség', ezt mindenütt már megrendeztük, vagy megrendezzük a járásban, ahol' csak a termelőszövetkezetek tagsága kívánja. Hasonló a helyzet az ezüst- kalászos tanfolyammal is. Tekintetbe' vesszük a községek helyi adottságait, lehetőségeit is, ahol ugyanis mód nyílik baromfinevelésre, ott rendezünk baromfitenyésztési tan- folyamot is. Hat helyen került sor erre: Bényén, Csévharasz.- ;pp,.,£yátegyházán,. Péter:bon. Úriban és Vecsésen. Sok helyen egyéni paraszt korukban jó néhányan foglalkoztak a kertészettel, kár lenne, ha most, ha már megtalálták az utat a közös gazdálkodáshoz, akkor abbahagynák. Hét községben tartottunk kertészeti tanfolyamot: Ecseren, Monoron, Péteriben, Tápiósápon, Üllőn, Vasadon és Vecsésen. Sokan azt hiszik, hogy minden magyar háziasz- szony mestere a konyhaművészetnek. Sajnos, nem éppen így van. Bebizonyosodott, hogy nem hiába rendeztünk háztartási tanfolyamot Gombán, Gyomron, Maglódon, Mendén, Tápiósülyön, Tápiósápon és Úriban. Sok lány és asszony tanult meg igazán jól sütni, főzni, szabni, varrni. Egyetlen termelőszövetkezeti tagra sem gyakorol senki sem kényszerítő hatást, hogy tanuljon, bővítse tudását. Erre azonban nincs is szükség. A tanulási vágy egyre nagyobb, jó példa a péteri eset, ahol á művelődési iskola 24 hallgatóval kezdődött és végül is huszonnyolcán fejezték be a tanfolyamot! A sikerért dicséretet érdemel Nagy Károly iskolaigazgató. Elégedettek lehetünk a tápiósülyiek eredményével is. Huszonnyolcán jelentkeztek a tanfolyamra és valamennyien megkapták a bizonyítványt is. Vecséssel már korántsem' dicsekedhetünk, külön-külön kezdődött a művelődési iskola és az ezüstkalászos tanfolyam. És mi lett a vége? Egyik sem bizonyult életképesnek. Összeolvadt a két tanfolyam. Sok függ az emberek tanulási vágyától, de a pedagógusok áldozatkészségétől is. Erre szeretném felhívni a monori járás valamennyi tanárának és tanítójának a figyelmét — mondotta befejezésül Gyenes József népművelési felügyelő. (m. k.) egyre kevesebb az ilyen ügyünk, egy-két eset azonban sokáig elhúzódik. — Ifjabbik Osztoics Vazul, szigetcsépi lakos a helyi Lenin Tsz mezőőre és egyben vadőr a Csepel Autógyárnál. Hivatali kötelességének megfelelően, többször jelentette a tsz-elnöknek, hogy a falubeliek dézsmálják a közöst. ' Miután az elnök nem intézkedett, Osztoics szóvá tette az ügyet párttaggyűlésen. Ezért az elnök Osztoics munkaviszonyát — 1960. november 22-én — a közgyűléssel felbontatta. — Osztoics panaszt tett nálunk — folytatta dr. Tési István. — Mi elrendeltük a vizsgálatot, s az ügyet a Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztálya a következőkkel kü'ldte vissza: Osztoics csak kétszer tett feljelentést. Az egyiket nem tudták tisztázni — másik feljelentését a tsz-elnök a rendőrségre továbbította. Osz- toicsot pedig azért bocsátották el, mert a tsz-nek télen nincs szüksége négy mezőőrre, csak háromra. — Mi ezt a vizsgálatot kétkedéssel fogadtuk. Annál is inkább, mivel a közgyűlés — a panaszos szerint — nem volt határozatképes. És erről egy szó sem esett a vizsgálati jegyzőkönyvben! De ha törvényes is a közgyűlés határozata: ellene fellebbezéssel élhet bárki a járási tanácsnál. Különösen, ha személyi bosszú is közrejátszik, az elbocsátásában. Ezekkel a megjegyzésekkel küldtük vissza az ügyet a Ráckevei Járási Tanács elnökének, s felszólítottuk, hogy új, kielégítő vizsgálatot rendeljen el. —Végre március- • 14-én megérközatt a-Mb-elnök . válasza. S az álláspontunk beigazolódott! A határozat valóban törvénysértő volt, — Osztoics Vazul azóta — a tanács határozata értelmében — ismét a Lenin Tsz mezőőre. De — sajnos — hosszú hónapokig kellett bizonytalanságban élnie. Az ilyen elhúzódó ügyünk szerencsére egyre ritkább. A sérelmek nagy részét időben orvosoljuk — fejezte be tájékoztatóját . dr. Tési István. M. J. Nem mindennapi bemutató A pomazi Munkaterápiás Intézet gondozottjainak előadása Valóban nem mindennapi élményben volt részük azoknak, akik nem törődve a rek- kenő hőséggel, szombaton délután a Pomázi Posztógyár kultúrtermébe ellátogattak. Itt mutatták be az Egészségügyi Minisztérium Munkaterápiás Intézetének pomázi gondozottjai Plautus: A hetvenkedő katona c. két- felvonásos darabját. Telt nézőtér előtt nyílt szét a függöny, s elsőnek Bereczky Béla gondozott ismertette a régi görög vígjátékot s emlékezett meg gördülékenyen, nagy tárgyi tudásra valló szavakkal Radnóti Miklósról, aki a darabot első Ízben tolmácsolta a magyar közönségnek. A darab jelen esetben Devecseri Gábor fordításában került színpadra. Az intézet gondozottjainak ez volt a harmadik nyilvános előadása. A legújabb idegkórtani kutatások eredményeire támaszkodva s külföldi szaklapok tanulmányozása után kezdték a psycho- terápiának ezt a módszerét alkalmazni. A betegek rendszeresen tanulnak irodalmi értékű színdarabokat. A betanítás nehéz munkájában az orvosok, pedagógusok jó része részt vett, pl. Adorjáni Csaba, dr. Puskás Imre és Schenker László. A díszleteket is maga az intézet tervezte és készítette el, míg a jelmezeket és a viláigítóap- parátust az Állami Operaház kölcsönözte. A játékot csoportos foglalkozás keretében tanulták be. A színdarab tartalmi mondanivalója, a szerepjátszás, a felelősségtudat, hogy megbízatást kell végrehajtani, a gyógyulás érdekében oly kívánatos feszültséget idézi elő, amely alkalmas arra, hogy vonzóbb a legszebb moziélménynél is. A gépházban már pereg a film. Állok, a közepén s bármerre nyújtom a kezem, mindenütt falba ütközik. Ha lábujj- hegyre állok, fejem a mennyezettel találkozik. A hőmérő higanyszála legalább negyven fokot mutat. Nem könnyű mesterség a mozigépészé, különösen így nyári időben. Dubecz Tivadar mégsem erre panaszkodik. Inkább arra, hogy itt, a faluban.. Százhalombattán sehogy sem akar otthonra találni a kultúra, ö mondja ézt, aki nemcsak a mozi gépésze, vezetője, de egy hónap óta a kultúrotthon irányítója is. Hogy mivel telnek a százhalombattai vasárnapok? — Délután kocsma, este mozi. A fiatalok pedig átjárnak táncolni a szomszédos Dunafüredre. Ez minden. Hogy miért? — Több oka van. Részint Dunafüred és a főváros közelsége teszi. Azután a helyi vezetők sem tesznek meg mindent azért, hogy nálunk is pezsgő kulturális élet teaz egyént passzivitásából kiemelje. Ez pedig az első lépés, amelyet követhet a többi, az aktív munkában való napi részvétel stb. Éppen ezért a darabtanulás elsősorban a gyógyítás egyik — s lassan kétéves tapasztalatok alapján megállapíthatóan — jó eszköze. Elsősorban tehát azokat vonják be, akiknek egészségi állapota ezt megkívánja. Előadták már Pirandello: Az ördöngős, és Moliére: A kényeskedők c. színművét. Távolabbi terveik között ismét egy Moliére és Frede- rico Garcia Lorca szerepelnek. A vidám, szellemes dialógusokkal teli színdarabot a szereplők látható tetszéssel, teljes átéléssel alakították. Pengőn, érdekesen folyt a játék és a sokszor színészi teljesítményt nyújtó megoldások kellemesen eltelt, vidám kacagásokkal tarkított szórakozást nyújtottak a nézőknek, akik az előadás végeztével egyhangúlag megállapították — a vártnál jóval többet kaptak. A szereplők szövegtudása, mimikája, s a színpadon való otthonos mozgása mind a gondos foglalkozásra s arra ifnutat — önként vállalt, szívesen végzett feladatot oldottak meg. K. M. remtődjön. Még azt is hiába kérjük, hogy hozassák rendbe c mozi — egyifttal ez\ a kultúrotthon is! — udvarát, hogy kultu-] ráltabb körülmények] között fogadhassuk \ az érkezőket. Pereg a film, fel-] cseng kedves dal-] lama: Túl a szivárvány- \ hídon... i Tfiméljük azonban,] hogy már nemi sokáig lesz csupán] szivárvány Százba- ] lombattán a kultúra.] Az épülő Dunamenti] Hőerőmű nemcsak a] falu külső arculatát! változtatja meg, de í a falu életének' belső ] tartalmát is. ! —r —1 í Túl a szivárványhldon j mozi előcsamo- zí kában már az utolsó előadásra csöngetnek. Vasárnap este van. Az 'emberek ingujjra, : könnyű blúzra vet- : kőzve lépnek a te- ; rembe. A pénztárban • még kapható jegy. '] Pedig jó filmet ját- ] szanak. Óz, a csodák ] csodája. Méghozzá ] eredeti, színes válto- ]zatban, ami — kes- ] kény filmes moziról ] lévén szó — ugyan- ] csak ritka esemény. ] Mégis. Nincs telt ] ház, még az esti elő- ] adáson sem. A dél- ielöttre hirdetett gye- Irekelőadás pedig el ] is maradt. Hiába. A (Duna hús vize ma
