Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-24 / 147. szám
PEST MEGYEI GYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKí V. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1961. JÚNIUS 24, SZOMBAT A végrehajtó bizottság munkájáról, a takarmánygazdálkodás és feladatairól tárgyalt a megyei tanács ülése A Pest megyei Tanács pénteken tartotta szokásos, negyedévi tanácsülését. Az ülésen részt vett Horváth András elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is. Napirend előtt az ülés résztvevői elfogadták a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Az első napirendi pontot, a végrehajtó bizottság irányító, szervező és ellenőrző munkájáról szóló jelentést Keleti Ferenc elvtárs, a vb elnöke terjesztette az ülés elé. A jelentés a megye jellemző adatainak és sajátosságainak ismertetése után, tárgyilagos őszinteséggel elemzi a végrehajtó bizottság másfél évi működésének eredményeit és fogyatékosságait. Megyénk gazdasági és kulturális helyzetéről szólva, a beszámoló elmondja, hogy a szövetkezeti vagyon két év alatt, I960 végére, csaknem megháromszorozódott. A termelőszövetkezeti gazdálkodás helyességét igazolja, hogy számos szövetkezetünk jó, sőt kiváló eredményt ért el, tervét teljesítette vagy túlteljesítette. Termelőszövetkezeteink egy része azonban elmaradt a tervben meghatározott célkitűzések teljesítésétől. Ez azzal a következménynyel járt, hogy az állami fel- vásárlási szerveknek a tervezettnél kevesebb árut szállítottak, a tervezettnél kevesebb lett a szövetkezeti tagság jövedelme, s szűkült a piaci felhozatal. A vártnál gyengébb eredményeknek voltak objektív okai — köztük az aszály, a talaj gyenge tápereje, a tsz- ek közös állományába került állatok alacsony hozama stb. — de voltak olyan okai is, amelyek az állami irányítás fogyatékosságaiból eredtek. Helyenként alacsony volt a vezetés színvonala, több termelőszövetkezetben nem a megfelelő időben és minőségben végezték a talajmunkákat, sok helyütt nem érvényesítették a munkában a tagok közvetlen anyagi érdekeltségét, nem sikerült széles körben elterjeszteni a magas hozamot biztosító, korszerű termelési és tenyésztési eljárásokat. A megye tanácsi iparának helyzetéről szólva, a jelentés megállapítja, hogy az az utóbbi években jelentős fejlődést ért el. A vállalatok termelési értéke állandóan növekszik, 1954-hez viszonyítva 132 százalékos emelkedést mutat. Kedvező a vállalati nyereség alakulása is: az 1958. évi 62 millió forinttal szemben 1960- ban elérte a 114 millió forintot. Fejlődés állapítható meg a kereskedelem területén is. A «negye múlt évi áruforgalmi tervét 150 millió forinttal túlteljesítették. Ez év első negyedévében végrehajtották a megye kereskedelmi hálózatában a vegyes (állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi egységekkel rendelkező) területek rendezését. A községfejlesztési tervek végrehajtásában mutatkozó fejlődést jellemzi, hogy míg 1958-ban csupán 74 százalékra, az elmúlt évben már 94,1 százalékra teljesítették — megyei összesítésben — a terveket. A lakosság 1960-ban közel 11,5 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A megye szociális és kulturális ellátottságának fokozása érdekében tett intézkedések a lakosság igényeinek kielégítését szolgálták. Az utóbbi két évben összesen 73 millió forintot fordítottak megyénkben kulturális és oktatási célokra. A végrehajtó bizottság irányító munkájának középpontjában a mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd a mezőgazdasági termelés irányítása, a gazdálkodás különböző fokán álló tsz-ek megszilárdítása állt és áll ma is. A v. b. megfelelő elvi és gyakorlati irányítást adott a tsz- gazdálkodás kialakítása és fejlesztése kérdésében, valamint az árutermelés és a felvásárlás fokozása érdekében. Megállapítja azonban a jelentés, hogy a v. b., sőt a megyei tanács ilyen irányú tevékenysége mellett némileg háttérbe szorultak az egyéb feladatok: az ipar, a kulturális élet bizonyos kérdései. A v. b. kezdeményezésének hiányában nem gyakorolta megfelelően a megyei tanács rendeletalkotási jogkörét sem, eltekintve a társadalmi munkáról szóló, ez évben hozott tanácsrendelettől. A jelentés részletesen foglalkozik az állandó bizottságok munkájával, megállapítva, hogy működésűk mindinkább rendszeressé és tartalmassá válik. Különös módon azonban éppen a mezőgazdasági állandó bizottságok aktivitása nem kielégítő. Ennek egyik oka az, hogy a v. b. kapcsolata úgyszólván csak az állandó bizottságok elnökeivel való időnkénti megbeszélésre, a vb- ülésekre szóló meghívásukra korlátozódik. A v. b. kevés alkalommal javasolta a megyei tanácsnak, hogy adjon megbízatásokat az állandó bizottság tagjainak, s ezek végrehajtásáról számoltassa is be őket. A beszámolót követő vitában több felszólaló sürgette a határozatok végrehajtásának gyakoribb és alaposabb ellenőrzését, a megyei tanács v. b. nem függetlenített tagjainak részvételét az alsóbbfokú tanácsok végrehajtó bizottságainak elvi és gyakorlati irányításában. Vita után a tanácsülés elfogadta az idevonatkozó határozati javaslatokat. Következő napirendi pontként Borbás Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a takarmánytermelés és a takarmánygazdálkodás helyzetéről, időszerű feladatairól szóló jelentést terjesztette a tanácsülés elé. A termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik nagyon fontos feltétele az állatsz al- növetenyésztés fejlesztése, ét lattartás színvonalának lése. Ennek viszont függvénye a megfelelő színvonalú takarmánytermesztés. Mint a jelentés is megállapítja, jelenleg sok kívánni valót hagy maga után takarmánygazdálkodásunk. Általános tapasztalat, hogy több termelőszövetkezetben egyoldalú takarmányozás folyik, nem tartják be a szükséges keményítő- és fehérjeérték arányát. Az érvényben levő takarmányozási szabványtól is sok helyütt eltérnek. A tsz-ek gazdasági megalapozása és a lakosság jobb ellátása szempontjából rendkívül fontos a takarmánytermesztés növelése, a betakarítás és a tárolás szakszerű megszervezése és nem utolsósorban a helyes felhasználás. A takarmánytermés átlagainak alakulását vizsgálva megállapítható, hogy megyénkben, különösen a szemeskukorica és a tavaszi árpa termésátlagai rendkívül alacsonyak. Legfőbb okozója ennek az eddig alkalmazott helytelen agrotechnika. Jellemző, hogy például a tavaszi kapások vetése előtt legtöbb esetben elhagyják a kora tavaszi simitózást, fogasolást. Rontja a terméseredményeket a szemestakarmányoknál a kevés vetőmag használata is. Az évelő pillangósok termesztésénél a leggyakoribb hiba, hogy széles körben alkalmazzák az elgyomosodott kalászosokra történő felülvetést. Gondosan művelt, trágyás kapás után alig vetnek pillangósokat. Gyakran előfordul, hogy a silókukoricát túl érett állapotban takarítják be, a silózásnál pedig a tömítés nem megfelelő. A lucernaszéna betakarításánál rendszerint a kaszálás (Folytatás a 2. oldalon) KÉNYELMESEBB LESZ AZ AUTÓBUSZUTAZÁS PEST MEGYÉBEN A MÁVAUT figyelembe veszi az utazóközönség javaslatait: fejtámlát szerel az ülésekre, kivilágítja a kocsik belsejét, helyet biztosít a terhes anyák részére Bevezetik a dolgozók havi autóbuszbérletét — Állandóan javítani szeretnénk az autóbuszközlekedést, és ennek érdekében, tőlünk telhetőleg, meg is teszünk mindent — ezzel kezdi a beszélgetést Tóth Mihály, a Budapesti MÁVAUT igazgatója. Vállalatához tartoznak az ország messzi vidékeit Budapesttel összekötő távolsági járatok és ezenkívül egész Pest megye autóbuszforgalma. Most arról tájékoztat minket, hogy a közlekedés javítása érdekében mindig igyekeznek az utazó közönség panaszait, észrevételeit és javaslatait gondos tanulmányozás után nemcsak figyelembe venni, de amennyiben mód van rá, gyakorlatilag is megvalósítani. — Mi a közönség kényelmét szeretnénk szolgálni — folytatja az igazgató. — Tanú rá minden utasunk, hogy az autóbuszközlekedés országszerte, de különösen Pest megyében évről évre javul. Ebben nagyban segítenek bennünket az utazó közönség javaslatai. Most is több reformot vezetünk be, éppen az utasok észrevételei alapján. íme, néhány példa: A MÁV százhalombattai állomásfőnöke levelében azt kérte, érkezzen a busz húsz perccel vonatindulás előtt a községből az állomásra, hogy az utasoknak legyen idejük jegyet váltani a vonatra. Javaslatát a vállalat tanulmányozza és az őszi menetrendben előreláthatólag meg is valósítja. Dr. Papp Edit Csobánkáról, Nagy Pál és Lengyel László Érdligetről, s még sokan mások, azt javasolják, hogy a terhes anyák, a kisgyermekkel utazók részére legyen táblával ellátott, fenntartott hely minden kocsin. A kalauzok pedig az anyák számára ne csak kérhessenek helyet, de A vasutasnapra készülnek Gödöllőn Szól a szerkesztőségi telefon. Csiba .József, lapunk tudósítója jelentkezik. — Halló! Közeledik július 9-e, a vasutasnap. Mint országszerte, Gödöllőn is javában folyik az ünnep előtti készülődés. A napokban termelési tanácskozáson értékelték az állomás eddigi munkáját. Nagyarányú fejlődés tapasztalható a személyvonatok menetrend szerinti indítása, a tolatós tehervonatok tartózkodási idejének és a kocsitartózkodási időnek csökkentése érdekében. Habár nagy segítséget jelentené, ha — a TÜZÉP 2306-os telepe és a KPM Közúti Igazgatóság mintájára — az Agráregyetem, a községi tanács és főleg az ÉM 25. sz. Vállalat (a kocsiállást megszüntetendő!) gyorsan kirakná a részükre érkező vagonokat. — A tanácskozás résztvevői — az eredmények megtartását és továbbfejlesztését célzó javaslataik megtárgyalása után — négy vasutast: Németh Józsefet, Szántai Pált, Jakubek Józsefet és Balogh Istvánt javasolták — eddigi munkájuk alapján — a kiváló dolgozó kitüntetésre. És két „nem szakmai” határozat is született ezen a tanácskozáson. Az egyik: a szakszervezet elvállalja, hogy biztosítja a vasutas-gyerekek nyári sportolását. A másik: ha a községhez tartozó, állomás előtti parkrészbe a tanács időben odaszállítja a padokat — akkor a kiszesek még a vasutasnap előtt felszerelik azokat. Itt 1 akarom még megemlíteni, hogy a szocialista címért harcoló három forgalmi brigád szabad idejében parkosítással, virágültetéssel foglalkozik. Azt akarják, hogy Gödöllő legyen a vonal legszebb állomása. (m. i.) legyen joguk az ülőhelyeket elfoglaló fiatalokat a hely átadására kötelezni. Intézkedés: rövidesen felkerülnek a táblák, minden kocsiban legalább egy ülőhelyre. Sokan kifogásolják a hosz- szú menetidőt, például Nagy Pál érdligeti lakos, Mátyás Kálmán járási tanácstag Pi- lisszentkeresztröl. Két, Pest megyén áthaladó távolsági busz, a szegedi és a mohácsi járat menetidejét az óránkénti sebesség 60 kilométerről 70 kilométerre való növelésével máris csökkentik. Több más járatnál a tökéletesebb őszi menetrend összeállítása érdekében tanulmányozzák a lehetőségeket. Ugyancsak tanulmányozzák a Tök községbeli Nagy István kívánságát, amely egy-egy községben csak egyetlen helyen megálló gyorsjáratok indítását javasolja. Nagyon sokan — többek között Jobbágy Kálmán Budakesziről — panaszolják, hogy rossz a kocsik szellőzése. Ezt a jogos panaszt még elhangzása előtt igyekezett orvosolni a vállalat. A rossz szellőzés oka. hogy a tolóablakok nem mindig nyithatók. Az új kocsikat befelé nyíló szellőzőablakokkal rendelték meg, és ha ezek beválnak, a régi kocsikon is fokozatosan átalakítják az ablakokat. A XX. század emberének kulturált utazásához hozzátartozik a világítás is — írja Ladányi János, a maglódi általános iskola tanára. Mások is kívánják, hogy a kocsi belsejét este világítsák ki. mert útközben olvasni szeretnének. Ezekről a kívánságokról mondja Tóth Mihály igazgató: — Egész rövid időn belül lesz a kocsikban belső világítás. A vezető ülését, hogy a fény ne zavarja, függönnyel választjuk el. Szívesen vállaljuk ezt a számunkra jelentős költséget, utasaink kényelme kedvéért. Ugyanígy vállaljuk az ülőhelyek még költségesebb átalakítását, többek kívánságára fejtámlával látjuk el az üléseket. Mátyás Kálmán, járási tanácstag, pilisszentkereszti lakos azt kívánta, hogy a csak autóbusszal megközelíthető községekbe szállítson az autóbusz terjedelmesebb poggyászokat, például televíziót, mosógépet is. Kívánságát a vállalat nyomban teljesítette. Petrovics György Mária- nosztráról. a dolgozók havi bérletének bevezetését javasolta. A vállalat erre vonatkozóan máris eljárt. Reméli, hogy rövidesen bevezetheti a dolgozók havi bérletét. Tervbe vették ezenkívül, hogy a községekben a trafikok árusítsanak előreváltott jegyet, ami szintén az utasok kényelmét szolgálná. A dolgozó-hetijegy árát kifogásolta Tagai Károlyné budakeszi lakos a Budakeszi— Páty vonalon. Ezért a körülbelül 10 kilométeres útért ugyanannyit fizet, mint amennyit a 28 kilométeres budapest—pátyi útért kell fizetni. Somogyi Sándor duna- bogdányi mérnök, a Szentendre—esztergomi hetijegy áréról állapítja meg, hogy drágább, mint más hasonló vonalaké. Hasonló panaszt emelt Martin Ferenc perbáli agro- nómus. Heti 31 forintot kell fizetnie Budakesziről a Perbál-majori Állami Gazdaságig. De a jegyével, amely «csak a munkahelytől a lakóhelyig érvényes, nem mehet Budapestre, vagy akárcsak Perbál községbe sem, holott aki Budapestről Perbálig vált hetijegyet, az iá csak 31 forintot fizet. A vállalat máris lépéseket tett a felsőbb hatóságoknál az ilyen, igazságtalanul megszabott viteldijak megváltoztatására. Ezek a kirívó aránytalanságok egyébként onnan származnak, hogy az autóbuszváll alatok államosításakor meghagyták az akkori viteldíjakat. Most remény van rá, hogy rövidesen rendezik ezt az azóta sokakat bosszantó kérdést. A fel- és leszállás nehézségeinek és kényelmetlenségeinek kiküszöbölésére a kocsiajtók konstrukciójának megváltoztatását javasolja Ladányi János maglódi tanár és Konkoly Lajos Kiskun! achá- záról. Egy régebbi egyajtós farmotoros buszt máris háromajtóssá alakítanak át a MÁVAUT műhelyében, és ha az átalakítás nem kerül túl sokba, a többieket is átalakítják. Az új kocsikat pedig már így rendelték meg. Sokakat érdeklő másik újítás: Lázár László budapesti lakos javaslatára az autóbuszon rövidesen lesz csomagolt gyógyszer, a magát rosszul érző utas számára. Remélhetőleg. nem veszik gyakran igénybe, ha a MÁVAUT mindig ilyen előzékenyen igyekszik utasai kívánságait teljesíteni. (sz. e.) Parlamenti képviselők utaztak Olaszországba Az Interparlamentáris Unió olaszországi csoportja olasz— magyar tagozatának meghívására pénteken egyhetes látogatásra Olaszországba utazott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja magyar—olasz tagozatának küldöttsége. A delegáció tagjai: di\ Dési Frigyes, az Interparlamentáris Unió magyar—olasz tagozatának elnöke, Mesterházi Lajos, a tagozat alelnöke és Peskó Lívia, a tagozat titkára. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott és folyó ügyeket tárgyal!.
